Én alapvetően ebből indulok ki és szerintem az oroszok is:
Ahol otthon alapvetően oroszul beszélnek maga az orosz nem valószínű, hogy valami idegen elnyomó kultúraként jelenik meg szerintem... Az illető inkább azt látná, hogy egszer csak kifizetik a nyugdíjat időben, ki tudja fizetni a gázszámlát meg végre van kaja. Semmilyne polgári engedetlenségre/ellenállásra nem számítok. Főleg, hogy akinek nagyon nem tetszik a dolog szerintem inkább lábbal szavazna. De ez csak az én véleményem.
Az identitás kérdése teljesen máshogy működik a keleti-szlávoknál, mint nálunk. Sőt, hogy a másik irányba is mondjak példát - nyugaton is kicsit máshogy működik már, mint nálunk (profán módon: ahol lassan "azt se tudják, hogy fiúk-e vagy lányok").
Azonban mielőtt az identitás kérdését feszegetnénk egy dolog. Arrafelé a második helyezett nyelv (akár anyanyelvi beszélők illetve, mint "otthoni" nyelvet használók táboraként) nemigen van jelentősége vagy befolyása a központi politikára. Sőt ... Ami érdekes, hogy errefelé a klasszikus világnyelvek nem kerülnek szóba. Ugye pl. nálunk többen beszélnek pl. angolul valamilyen szinten - mint pl. szlovákul ... Arrafelé ez nem így van. Írok néhány példát a második helyezett nyelvre (avagy idegennyelv az adott ország/régió szemszögéből):
- Oroszország - tatár nyelv,
- Ukrajna - orosz nyelv,
- Kárpátalja - magyar nyelv (itt az is igaz, hogy itt "minden ami szláv" azt az ukránhoz zsuppolják be). Itt egyébként az is érdekes, hogy a magyar anyanyelvűek kétszer annyian vannak, mint a magyar nemzetiségűek (!!) ... De erről majd később ...
Azaz a nyelvekből láthatjuk, hogy a második "mérsékelten" releváns illetve mint akár a szomszédunknál - lehet kvázi "üldözött" státuszban is. Másfelől az anyanyelv nem jelenti azt, hogy olyan nemzetiségűként is érzed magad illetve az "anyaországgal" szimpatizálnál. Azaz hülye példa Kárpátaljánál maradva simán lehet olyan magyar anyanyelvű (de magát nem magyarként valló), aki "Nagy-Ukrajnáról" álmodik (sőt elmegy a keleti-frontra meghalni is akár) - meg olyan ruszin aki szívesebben lenne akár Magyarország részeként pl. az EU tagja ...
Azaz a keleti-szlávoknál egyfajta "hármas identitás" van:
- anyanyelv - illetve "otthoni nyelv",
- nemzetiség,
- melyik ország/entitás része lenne illetve miért vállalna tevékenyen részt illetve miért nem.
Ami érdekes, hogy ez a 3 dolog lehet három különböző is akár (!!). Ugyanakkor első körben számoljunk csak kettő lehetséges értékkel a három szempontot alapul véve: orosz és ukrán. Vegyük észre, hogy csak e kettőt figyelembevéve is rengeteg kombinációt kapunk. Igen, lehet olyan oroszul beszélő és orosz nemzetiségű is, aki hisz az ukrán államiságban és azért akár az életét is adja. Akkor most az egészet keverjük meg egyéb nyelvekkel, nemzetiséggel, országgal ...
Ami fontos, hogy ezt nem cáfolatként szántam a hsz -edre. Sőt a példánál maradva egy orosz nyelvű és orosz nemzetiségű ember általánosságban nem szívesen harcol oroszok ellen. Persze. Mindössze arra akartam utalni, hogy egyetlen szempont (pl. beszélt nyelv) ne vonjunk le túl messzire menő követeztetéseket arrafelé ...