F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

US Air Force airmen perform a hot-pit refuel on F-22 at Joint Base Elmendorf-Richardson, Alaska on Dec. 8. Hot-pit refueling allows F-22 to rapidly refuel on ground, which optimizes air time to maintain a lethal, ready force in an arctic environment.

FGn2EJqUUAIIEjX


FGn2CC8UcAAqbVH
 
F-22-thermal-image.jpg


Screenshot from the thermal camera used by the EC-135 of the NPAS, based at Filton Aerodrome, west of Swindon, and shows one of the U.S. Air Force F-22 Raptor jets that deployed to RAF Fairford to take part in the Royal International Air Tattoo airshow, on the ground, at RAF Fairford, UK, in 2016.

 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fishbed
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Gyakorol az idei demópilóta Langley-ben:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A kamerarázkódást már-már természetellenesen kikorrigáló rögzített képkivágás miatt jobban megfigyelhetők a kormányfelületek mozgásai, ahogy az is, hogy a TVC relatíve mennyire ritkán dolgozik rá ezekre a látványos manőverekre. A legtöbb repülési elemet a gép szinte "séróból", aerodinamikai kiaalakításának köszönhetően hajtja végre.

A másik érdekesség, hogy a jobboldali fegyvertérbe egy Sidewinder is be volt töltve. :)
 
Gyakorol az idei demópilóta Langley-ben:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A kamerarázkódást már-már természetellenesen kikorrigáló rögzített képkivágás miatt jobban megfigyelhetők a kormányfelületek mozgásai, ahogy az is, hogy a TVC relatíve mennyire ritkán dolgozik rá ezekre a látványos manőverekre. A legtöbb repülési elemet a gép szinte "séróból", aerodinamikai kiaalakításának köszönhetően hajtja végre.

A másik érdekesség, hogy a jobboldali fegyvertérbe egy Sidewinder is be volt töltve. :)
1.15-nél olyan mintha súlytalan lenne és csak lebegne.
Tud ilyen manővereket bármilyen más hadrendben álló vadászgép?
 
1.15-nél olyan mintha súlytalan lenne és csak lebegne.
Tud ilyen manővereket bármilyen más hadrendben álló vadászgép?
Persze. Szu-30MKA, MKM, MKI, Szu-35Sz.
Amúgy a videó csalóka, a gép ennél a manővernél egy nagyon szűk íven repül.
A manőver neve: Power Loop.
Az orosz a sajátját úgy hívja: Kulbit.

A vicc, hogy a nem vektorálós F-35A is majdnem képes valami közel ilyenre.
 
The USAF is looking at 14 potential F-22 Raptor upgrades, including integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system and a long-range IRST sensor...

  • Integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system
  • A long-range infrared search-and-track sensor
  • Manned-unmanned teaming
  • Pilot-assisted autonomy
  • A GPS-alternative navigation system
  • Simulation of “red air” threats
  • Algorithms for “optimized intercepts”
  • Combat identification of threats
  • Cyber intrusion detection and prevention
  • Predictive maintenance
  • Synthetic data generation
  • Sensor fusion
  • Improved sensing
  • Real-time debriefing

 
The USAF is looking at 14 potential F-22 Raptor upgrades, including integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system and a long-range IRST sensor...

  • Integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system
  • A long-range infrared search-and-track sensor
  • Manned-unmanned teaming
  • Pilot-assisted autonomy
  • A GPS-alternative navigation system
  • Simulation of “red air” threats
  • Algorithms for “optimized intercepts”
  • Combat identification of threats
  • Cyber intrusion detection and prevention
  • Predictive maintenance
  • Synthetic data generation
  • Sensor fusion
  • Improved sensing
  • Real-time debriefing

.
.
Ez a jo irany. Szerintem az ujabb generaciok fele haladva nem valami aerodinamikai ujdonsag, hanem a szamitastechnika es az AI lesz a következö szintugras, es szep lassan a dronok veszik at a pilota vezette gepek helyet. Talan mar a 6. gen is, de a 7. mindenkeppen. Es ha mar nincs pilota, akkor a 8. generacio mar megint szolhat a repulesi teljesitmeny es a manöverezökepesseg ujabb kiterjeszteseröl, mert mar nem kell az emberi teherbirokepesseggel szamolni. :)
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Es ha mar nincs pilota, akkor a 8. generacio mar megint szolhat a repulesi teljesitmeny es a manöverezökepesseg ujabb kiterjeszteseröl, mert mar nem kell az emberi teherbirokepesseggel szamolni. :)
Nem korlátozza le a mai vadászgépeket szinte semmilyen szinten az, hogy ember vezeti őket.
5-6 km magasságban 4-5G-s kitartott fordulók jönnek szóba és 1-2 sec ig talán lehetséges még a 6-7G a legbrutálisabb gépeknél még akkor is, ha M1.0 táján repülnek. Az, ahol a gép tudna erősebb lenni az a földközeli magasság és ott is csak ASF konfig. Csak ott meg nem repül kb. senki. Ahhoz, hogy ez brutálisan megváltozzon annyival könnyebb gép és annyival erősebb hajtómű kéne, hogy arról beszélni is nevetséges és, ha lenne is ilyen, akkor sem lenne sok értelme.

Mert ahhoz, hogy egy rakétát kimanőverezzen egy bármilyen elképzelt gép annak pontosan kell ismerni a helyét, hogy egyáltalán egy ilyen előny kiaknázható legyen. Ehhez radaros MAWS jöhet szóba, IR alapú és data link vagy a gép rámér, ha tud a saját AESA radarjával. De egy Meteor rakéta ellen, ami a végfázisban is tud tolóerőt leadni és akár 20G-t is húz ki és hova akar ezzel szórakozni?

Tehát az, hogy nincs ember a kabinban az nem sokat jelent.
Olyan eszementen drága UACV-ket kéne gyártani a repülési teljesítmény miatt, hogy ehaj.
Amikor ma kb. a szubszonikus loyal wingman gondolatánál tartanak és egy szutyok MQ-9 szintű drón is 10 misi táján van. Dollárban. Úgy, hogy nincs rajta sem RWR, se ECM, nem stealth, a legkomolyabb dolog rajta a FLIR torony...

Minimális mértékben kiterjeszthető ez, főleg horizontális gyorsulásnál, mert kisebb km-ű lehet a gép, nem kell kabin, de ezen túl és minimális tömegcsökkenést leszámítva csodára senki ne számítson.

The USAF is looking at 14 potential F-22 Raptor upgrades, including integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system and a long-range IRST sensor...

  • Integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system
  • A long-range infrared search-and-track sensor
  • Manned-unmanned teaming
  • Pilot-assisted autonomy
  • A GPS-alternative navigation system
  • Simulation of “red air” threats
  • Algorithms for “optimized intercepts”
  • Combat identification of threats
  • Cyber intrusion detection and prevention
  • Predictive maintenance
  • Synthetic data generation
  • Sensor fusion
  • Improved sensing
  • Real-time debriefing

Ez is elég fura. Összevissza megy a hype a NGAD-ről, egy kép sincs róla, ezt meg 2030 táján kivágnák, de előtte meg ennyi erőforrást ölnének bele, hogy 10 évig se repüljön? Fura...
 
Nem korlátozza le a mai vadászgépeket szinte semmilyen szinten az, hogy ember vezeti őket.
5-6 km magasságban 4-5G-s kitartott fordulók jönnek szóba és 1-2 sec ig talán lehetséges még a 6-7G a legbrutálisabb gépeknél még akkor is, ha M1.0 táján repülnek. Az, ahol a gép tudna erősebb lenni az a földközeli magasság és ott is csak ASF konfig. Csak ott meg nem repül kb. senki. Ahhoz, hogy ez brutálisan megváltozzon annyival könnyebb gép és annyival erősebb hajtómű kéne, hogy arról beszélni is nevetséges és, ha lenne is ilyen, akkor sem lenne sok értelme.

Mert ahhoz, hogy egy rakétát kimanőverezzen egy bármilyen elképzelt gép annak pontosan kell ismerni a helyét, hogy egyáltalán egy ilyen előny kiaknázható legyen. Ehhez radaros MAWS jöhet szóba, IR alapú és data link vagy a gép rámér, ha tud a saját AESA radarjával. De egy Meteor rakéta ellen, ami a végfázisban is tud tolóerőt leadni és akár 20G-t is húz ki és hova akar ezzel szórakozni?

Tehát az, hogy nincs ember a kabinban az nem sokat jelent.
Olyan eszementen drága UACV-ket kéne gyártani a repülési teljesítmény miatt, hogy ehaj.
Amikor ma kb. a szubszonikus loyal wingman gondolatánál tartanak és egy szutyok MQ-9 szintű drón is 10 misi táján van. Dollárban. Úgy, hogy nincs rajta sem RWR, se ECM, nem stealth, a legkomolyabb dolog rajta a FLIR torony...

Minimális mértékben kiterjeszthető ez, főleg horizontális gyorsulásnál, mert kisebb km-ű lehet a gép, nem kell kabin, de ezen túl és minimális tömegcsökkenést leszámítva csodára senki ne számítson.


Ez is elég fura. Összevissza megy a hype a NGAD-ről, egy kép sincs róla, ezt meg 2030 táján kivágnák, de előtte meg ennyi erőforrást ölnének bele, hogy 10 évig se repüljön? Fura...
Az emberi képességek korláta szerintem inkább az alkalmazott taktikát korlátolja. Egy ember lehet, hogy képes lesz pár percig nagy terhelés mellett információt feldolgozni és jó döntéseket hozni, de ennek a plafonja szerintem valahol 1-2 perc lehet.

Szimulátorban saját tapasztalatok alapján 15-20 másodperc az a határ, ameddig a korábbi helyzetkép még használható ha bármelyik pillanatban közelharcba kerülsz. 30 másodperc közelharc után gyakorlatilag fogalmad sincs, hogy mi történik, mert arra kell koncentrálni, hogy a közelhacot túléld. Mindezt úgy, hogy fotelben nincs semmilyen túlterhelési hatás..

Szerintem abban nagy fantázia van, hogy lehatárolt alfeladatokat AI képes optimálisan végrehajtani. Pl. lerepül egy elfogás + rakéta indítást optimális loftolási trajektóriával, jókor indít és megfelelő védekező manőverrel folytatja a végén. A pilóta pedig csak megfigyeli, és ha nem ért egyet az AI terveivel akkor felülbírál. Vagy egy közelharc esetén, az AI mutatja, hogy mi a terv, milyen manővereket fog végrehajtani és ha a pilóta nem ért egyet akkor szintén felülbírálja. Ha a hálózati kapcsolat és az automatizáció olyan mértékben fejlett, akkor meg akár lehetne drón az egész. De szerintem az AI + pilóta kombináció reálisabb a közeljövőre nézve.

A megfelelő szenzor adatok birtokában egy jól kifejlesztett AI szerintem messzemenően optimálisabb megoldást tud nyújtani a tipikus taktikai problémákra, mint amit egy ember és párhuzamosan sokkal több szempontot is figyelembe tud venni.

Igazából számomra a legnagyobb kérdés az, hogy ha valaki ilyet csinál, akkor a pilótát tulajdonképpen mire és milyen eszközökkel kell kiképezni? Ha az átlag pilóta taktikai tudás fasorban sem lesz az AI-hoz képest, akkor minek őket egyáltalán arra képezni, hogy adott esetben felülbírálhassák az AI-t?
 
Az emberi képességek korláta szerintem inkább az alkalmazott taktikát korlátolja. Egy ember lehet, hogy képes lesz pár percig nagy terhelés mellett információt feldolgozni és jó döntéseket hozni, de ennek a plafonja szerintem valahol 1-2 perc lehet.

Szimulátorban saját tapasztalatok alapján 15-20 másodperc az a határ, ameddig a korábbi helyzetkép még használható ha bármelyik pillanatban közelharcba kerülsz. 30 másodperc közelharc után gyakorlatilag fogalmad sincs, hogy mi történik, mert arra kell koncentrálni, hogy a közelhacot túléld. Mindezt úgy, hogy fotelben nincs semmilyen túlterhelési hatás..

Szerintem abban nagy fantázia van, hogy lehatárolt alfeladatokat AI képes optimálisan végrehajtani. Pl. lerepül egy elfogás + rakéta indítást optimális loftolási trajektóriával, jókor indít és megfelelő védekező manőverrel folytatja a végén. A pilóta pedig csak megfigyeli, és ha nem ért egyet az AI terveivel akkor felülbírál. Vagy egy közelharc esetén, az AI mutatja, hogy mi a terv, milyen manővereket fog végrehajtani és ha a pilóta nem ért egyet akkor szintén felülbírálja. Ha a hálózati kapcsolat és az automatizáció olyan mértékben fejlett, akkor meg akár lehetne drón az egész. De szerintem az AI + pilóta kombináció reálisabb a közeljövőre nézve.

A megfelelő szenzor adatok birtokában egy jól kifejlesztett AI szerintem messzemenően optimálisabb megoldást tud nyújtani a tipikus taktikai problémákra, mint amit egy ember és párhuzamosan sokkal több szempontot is figyelembe tud venni.

Igazából számomra a legnagyobb kérdés az, hogy ha valaki ilyet csinál, akkor a pilótát tulajdonképpen mire és milyen eszközökkel kell kiképezni? Ha az átlag pilóta taktikai tudás fasorban sem lesz az AI-hoz képest, akkor minek őket egyáltalán arra képezni, hogy adott esetben felülbírálhassák az AI-t?
Mi az, hogy a taktikai tudása fasorban sem lesz? Mi az a taktika amit meg tud tanuni egy AI de a pilóta nem ezert nem is tanítják? Az AI ugyan akkora taktikai tudással fog rendelkezni mint egy pilóta, csak azt hatékonyabban fogja tudni alkalmazni, mert komplexebb lesz a helyzetképe minden odőpillanatban és gyorsabban tud dönteni. De nem lesz nagyobb taktikai tudása.
 
  • Tetszik
Reactions: nani1980
Mi az, hogy a taktikai tudása fasorban sem lesz? Mi az a taktika amit meg tud tanuni egy AI de a pilóta nem ezert nem is tanítják? Az AI ugyan akkora taktikai tudással fog rendelkezni mint egy pilóta, csak azt hatékonyabban fogja tudni alkalmazni, mert komplexebb lesz a helyzetképe minden odőpillanatban és gyorsabban tud dönteni. De nem lesz nagyobb taktikai tudása.
De.
Mert képes olyan helyzeteket is felismerni és analizálni, ha elég adat van, amit a pilóta sosem.
Ez is a tudás csomag része.
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba
Ez is elég fura. Összevissza megy a hype a NGAD-ről, egy kép sincs róla, ezt meg 2030 táján kivágnák, de előtte meg ennyi erőforrást ölnének bele, hogy 10 évig se repüljön? Fura...

Pont azon sír évek óta az USAF, hogy vadászfronton csökken az előnye - erre benyögték dobják a Raptort. Akkor baromság volt bárkinek, aki végiggondolta. Valami Kongresszus-nyúzás manőver lehetett, nagyobb források kicsikarására az NGAD számára.
Csakhogy az NGAD 2030-ra egy félüres sárkány lesz, a rendszerei nagyrésze sehol nem lesz. Amellett minek is kukáznák a legpotensebb vadászukat?
The USAF is looking at 14 potential F-22 Raptor upgrades, including integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system and a long-range IRST sensor...

  • Integrating the Thales Scorpion helmet-mounted display/weapon cuing system
  • A long-range infrared search-and-track sensor
  • Manned-unmanned teaming
  • Pilot-assisted autonomy
  • A GPS-alternative navigation system
  • Simulation of “red air” threats
  • Algorithms for “optimized intercepts”
  • Combat identification of threats
  • Cyber intrusion detection and prevention
  • Predictive maintenance
  • Synthetic data generation
  • Sensor fusion
  • Improved sensing
  • Real-time debriefing


A Scorpionra ha jól emlékszem le is mentek az integrációs tesztek, az infra meg remek ötlet az LO-LO összecsapásokra. Benne van lényegében minden, amit a pilóták akartak.

Az emberi képességek korláta szerintem inkább az alkalmazott taktikát korlátolja. Egy ember lehet, hogy képes lesz pár percig nagy terhelés mellett információt feldolgozni és jó döntéseket hozni, de ennek a plafonja szerintem valahol 1-2 perc lehet.

Szimulátorban saját tapasztalatok alapján 15-20 másodperc az a határ, ameddig a korábbi helyzetkép még használható ha bármelyik pillanatban közelharcba kerülsz. 30 másodperc közelharc után gyakorlatilag fogalmad sincs, hogy mi történik, mert arra kell koncentrálni, hogy a közelhacot túléld. Mindezt úgy, hogy fotelben nincs semmilyen túlterhelési hatás..

Szerintem abban nagy fantázia van, hogy lehatárolt alfeladatokat AI képes optimálisan végrehajtani. Pl. lerepül egy elfogás + rakéta indítást optimális loftolási trajektóriával, jókor indít és megfelelő védekező manőverrel folytatja a végén. A pilóta pedig csak megfigyeli, és ha nem ért egyet az AI terveivel akkor felülbírál. Vagy egy közelharc esetén, az AI mutatja, hogy mi a terv, milyen manővereket fog végrehajtani és ha a pilóta nem ért egyet akkor szintén felülbírálja. Ha a hálózati kapcsolat és az automatizáció olyan mértékben fejlett, akkor meg akár lehetne drón az egész. De szerintem az AI + pilóta kombináció reálisabb a közeljövőre nézve.

A megfelelő szenzor adatok birtokában egy jól kifejlesztett AI szerintem messzemenően optimálisabb megoldást tud nyújtani a tipikus taktikai problémákra, mint amit egy ember és párhuzamosan sokkal több szempontot is figyelembe tud venni.

Igazából számomra a legnagyobb kérdés az, hogy ha valaki ilyet csinál, akkor a pilótát tulajdonképpen mire és milyen eszközökkel kell kiképezni? Ha az átlag pilóta taktikai tudás fasorban sem lesz az AI-hoz képest, akkor minek őket egyáltalán arra képezni, hogy adott esetben felülbírálhassák az AI-t?

Szinte szóról szóra ez van a PCA követelményrendszerében :D
Viszont AI-AI konfrontációra kell készülni, ahol a human backup lehet a döntő - szóval a plótákat erre is ki kell majd képezni...
 
  • Vicces
Reactions: hendrick
De.
Mert képes olyan helyzeteket is felismerni és analizálni, ha elég adat van, amit a pilóta sosem.
Ez is a tudás csomag része.
Akkor sincs nagyobb harcászati tudása. Tehát ha létezik nagyon egyszerűen 10 védekező taktika, amit tud az ember is és a gép is akkor a harcászati tudásuk azonos, attól függetlenül, hogy a gép hatékonyabban képes használni ugyanazt a tudásmennyiséget. Akkor lenne nagyobb a gép tudása, ha ő 11 ilyen taktikát ismerne nem csak 10-et.
 
  • Tetszik
Reactions: nani1980
Akkor sincs nagyobb harcászati tudása. Tehát ha létezik nagyon egyszerűen 10 védekező taktika, amit tud az ember is és a gép is akkor a harcászati tudásuk azonos, attól függetlenül, hogy a gép hatékonyabban képes használni ugyanazt a tudásmennyiséget. Akkor lenne nagyobb a gép tudása, ha ő 11 ilyen taktikát ismerne nem csak 10-et.
Megint bokorugróként próbálsz okoskodni...

A számítógépek és az MI-nek becézett valami nem úgy működik, hogy tud X és Y db valamit.
Az MI előnye az, hogy képes akár n+1 db légicél esetén azok kinematikáját számolja, becsüli és SZÁMOLT útvonalon optimalizálja az ellen DLZ minimalizálását.
Az ember erre képtelen. Viszont ez alapján egy MI úgy tud repülni olyan DLZ minimalizálást csinálva, amit ember SOHA NEM TUD.
Mert nem tud ilyen képességre szert tenni. Soha.

A rendszer képességei olyan viselkedést tesznek lehetővé, amit egy emberi pilóta lehet, hogy meg sem próbálna.
Ha a networkingnek hála elég adat van a harctéren jelen levő mozgásparaméterekről, akkor egy MI nem "érzés" hanem számolás alapján repül.

A sakk program sem tud jobban sakkozni mint az ember, nincs nagyobb sakk tudása, csak gyorsabban számol mint az ember.
Ez a legnagyobb téveszme, amit mondhattál volna.
Konkrétan egy matematikus akivel beszéltem pont ennek 100% ellenkezőjét mondta.
Amikor a 90-es évek szuperszámítógépei ellen tolták, akkor olyan volt, mintha a nagymester a világ összes sakkozója ellen játszott volna.
Mert a gép statiszikai elemzése és adatbázisa ezt is jelenti.

Lásd első mondatom. Lövésed nincs a téma műszaki vetületeliről.
 
Pont azon sír évek óta az USAF, hogy vadászfronton csökken az előnye - erre benyögték dobják a Raptort. Akkor baromság volt bárkinek, aki végiggondolta. Valami Kongresszus-nyúzás manőver lehetett, nagyobb források kicsikarására az NGAD számára.
Csakhogy az NGAD 2030-ra egy félüres sárkány lesz, a rendszerei nagyrésze sehol nem lesz. Amellett minek is kukáznák a legpotensebb vadászukat?


A Scorpionra ha jól emlékszem le is mentek az integrációs tesztek, az infra meg remek ötlet az LO-LO összecsapásokra. Benne van lényegében minden, amit a pilóták akartak.



Szinte szóról szóra ez van a PCA követelményrendszerében :D
Viszont AI-AI konfrontációra kell készülni, ahol a human backup lehet a döntő - szóval a plótákat erre is ki kell majd képezni...
Paul Metz a korábban linkelt interjú második részében arra a kérdésre, hogy elég F-22 van-e a közeljövő potenciálisan elvárható konfliktusainak kezeléséhez, akkor egy igen tömör választ adott.

"No."

Ennyi. Kész, passz.
 
Megint bokorugróként próbálsz okoskodni...

A számítógépek és az MI-nek becézett valami nem úgy működik, hogy tud X és Y db valamit.
Az MI előnye az, hogy képes akár n+1 db légicél esetén azok kinematikáját számolja, becsüli és SZÁMOLT útvonalon optimalizálja az ellen DLZ minimalizálását.
Az ember erre képtelen. Viszont ez alapján egy MI úgy tud repülni olyan DLZ minimalizálást csinálva, amit ember SOHA NEM TUD.
Mert nem tud ilyen képességre szert tenni. Soha.

A rendszer képességei olyan viselkedést tesznek lehetővé, amit egy emberi pilóta lehet, hogy meg sem próbálna.
Ha a networkingnek hála elég adat van a harctéren jelen levő mozgásparaméterekről, akkor egy MI nem "érzés" hanem számolás alapján repül.


Ez a legnagyobb téveszme, amit mondhattál volna.
Konkrétan egy matematikus akivel beszéltem pont ennek 100% ellenkezőjét mondta.
Amikor a 90-es évek szuperszámítógépei ellen tolták, akkor olyan volt, mintha a nagymester a világ összes sakkozója ellen játszott volna.
Mert a gép statiszikai elemzése és adatbázisa ezt is jelenti.

Lásd első mondatom. Lövésed nincs a téma műszaki vetületeliről.
Az ember is tudja, csak nem képes végrehajtani. Nem a tudásmennyisége kevesebb az embernek, hanem a tudás kihasználásának a képessége. Gondolj bele, nem tudsz olyat programozni amit te sem tudsz. A jelenlegi MI nem valódi intelligencia. A "sakkgép" nem okosabb vagy nagyobb tudású az embernél, csak hatékonyabb. A sakkgép 1sec alatt teszem azt végigszámol 10millió lépéskombinációt és végignéz elemez 10millió játszmát és dönt. Erre az ember is képes, csak neki nem 1sec hanem 100 év kell hozzá. A tudás és a képesség nem azonos.