[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A britek mind a konfliktus megakadájozásáról beszélnek, közben meg oroszokat készülnek szankciózni, lehet már meg sem várják, hogy megtámadják Ukrajnát.
De legalább megtudtam, hogy a vadiúj orosz gépek "modernebb motorral és radarokkal vannak ellátva".
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A britek mind a konfliktus megakadájozásáról beszélnek, közben meg oroszokat készülnek szankciózni, lehet már meg sem várják, hogy megtámadják Ukrajnát.
De legalább megtudtam, hogy a vadiúj orosz gépek "modernebb motorral és radarokkal vannak ellátva".
*-megakadályozásáról
 
Nekünk Európában elemi érdekünk hogy jóban legyünk az oroszokkal... gazdasági oda-vissza és biztonsagpolitikai szinten is.... az USA egy igazi gennyes pattanás a föld jobb seggpartján és kb így is viselkedik.... megbuktattak egy oroszbarat kormányt Ukrajnában, mert ugye senkinek nincsenek illuzioi hogy ez kinek a munkája volt, most meg mindent meglesznek hogy az EUt is az oroszok ellen fordítsák... egyedül már súlytalanok, Kína lenyomta őket keleten és ha ez EU nincs mellette nyugaton sem rózsás a helyzet. És úgy tűnik hogy az EU vezetői sem hülyék.... legalább is remélem :)
Az EU ha akarna sem lehetne mellette. Katonailag teljesen súlytalan, és ha a kedves szövetségese, azaz az USA így folytatja a nyomorgatását, akkor gazdaságilag sem fog számítani.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
Az amerikai 'mother of all sanctions' csőre töltve, már csak Putyinra várnak.

Ausztrália is beszállt a játékba:

UK tovább súlyosbítaná a szankciókat. Nem elég nekik.
 
Az amerikai 'mother of all sanctions' csőre töltve, már csak Putyinra várnak.

Ausztrália is beszállt a játékba:

UK tovább súlyosbítaná a szankciókat. Nem elég nekik.
Ezek elmebetegek, s az is aki ennek örül. Itt a semmiért akarnak szankciózni, akkor is ha nem támad Oroszország. Na ezek az igazi rohadékok, akik csak a szarkavaráshoz és károkozáshoz értenek.
 
A brüsszeli bürokraták kigúnyolják Ukrajnát; Kijevnek magának kell tárgyalnia a Donbászszal, nem pedig Oroszországgal konfrontálódnia – mondta Zoran Milanovics horvát elnök.

Milanovics hangsúlyozta, hogy "Ukrajna immár nyolc éve ijesztő helyzetben van az EU-val kapcsolatban, amely felelőtlenül bánik Ukrajnával". Kijev, "semmit sem kapott az EU-tól, és milliárdokat és milliárdokat ígértek nekik". Milanovics megjegyezte, hogy nem akar "senkit megbántani", és "sem Ukrajna ellensége, sem Oroszország barátja". „Az, hogy ők egy korrupt ország, le van írva az EU-jelentésekben” – idézi a RIA Novosztyi az RTL-re hivatkozva.

Milanovics szerint Ukrajnának "vannak problémái", amelyeket az országnak "el kellene kezdenie megoldani". Különösen „azokkal a szakadárokkal, akiket Oroszország nem ismert el”, Kijevnek „folytatnia kell a tárgyalásokat, nem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy ott vannak tárgyalók, akik nem a legjobb srácok, de beszélni kell velük”.
„És hogy ne folytasd a nukleáris és hiperszonikus erővel való konfrontáció útját – Oroszország, ez nem Szerbia az ön számára. Aki pedig erre buzdítja őket, az egy veszélyes sarlatán, van belőlük most Európában elég” – mondta, hozzátéve, hogy beszél oroszul, évek óta figyeli az ukrajnai helyzetet, és „nincs benne se szeretet, se gyűlölet. érte”.

Ugyanakkor Milanovics rámutatott, hogy „Ukrajna a második világháború „hőseit”, akik lengyelek és zsidók tömeggyilkosai voltak”, például Stepan Banderát dicsőíti.

"Tiltakozások a Maidan ellen, amely egy államcsíny és a törvényesen megválasztott kormány megbuktatásának minden elemével járt az EU, az Európa Tanács és Washington szívből jövő segítségével" - mondta. Véleménye szerint "Ukrajna egy részének nemzeti hősei olyan rosszak, mint Pavelić (a második világháborúban a Független Horvát Állam vezetője)". „Bandera és kollégája, Roman Shushkevich, vagy mi a neve – a postai bélyegeken” – mondta Horvátország elnöke.

Megjegyezte, hogy komoly problémák vannak, és amikor a félelemről és a neurózisról van szó, amelyek szeparatizmushoz és Krímhez vezettek, akkor "másképp kell nézni a dolgokat". Szerinte "Ukrajnát ugyanazok a brüsszeli bürokraták zaklatják, akik más államokat is zaklattak". Kijev "eladott köd, megígérte néhány kapcsolódó állapotát." Ugyanakkor "az uniós adatok szerint az ország nagyon rossz helyzetben van, egykor még fejlettek voltak, most pedig Koszovó szintjén van az egy főre jutó GDP". – Ez az európai és a brüsszeli politika sikere? mondta.

Milanovics Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kritikájára is reagált: „Kérjen Plenkovic bocsánatot. Úgy viselkedik, mint egy ukrán ügynök. És én - mint Horvátország elnöke. Ez óriási különbség. Nem jöttem ki az oroszokkal. Soha nem voltam ott munkalátogatáson, soha nem kávéztam az orosz nagykövettel.”

Milanovic azt mondta, "nem fog bocsánatot kérni", és Plenkovicot "egy közönséges gyalognak nevezte, amely oda megy, ahová nem tartozik". „Ezt Kolinda Grabar-Kitarovic (volt horvát elnök) idejében tette, aki akkor próbálkozott, amikor az ukrán kormány még nem volt ennyire militarista, ami indokolatlan, ez nem Szerbia, hanem Oroszország a másik oldalon. Grabar-Kitarovic tehát diplomáciai hangnemben próbált valamit felépíteni Oroszországgal, Plenkovic pedig éppen ellenkezőleg” – mondta Milanovic.

Az elnök úgy véli, nemcsak ő, hanem a horvát kormány is megjelent a "Béketeremtő" oldalán. „Mert (a kormány) túl szoros kapcsolatban áll a Szovjetunióval, istenem, Oroszországgal. Nemrég volt (Gordan külügyminiszter) Grlich-Radman is, aki mindenhol külügyminiszterként mutatkozik be, és azt mondja, hogy nem én képviselem az államot, de ő igen. Plenkovics kicsinyes szolgája volt Moszkvában (Szergej külügyminiszter) Lavrovval, és meghívta (Vlagyimir orosz elnököt) Putyint Horvátországba” – mondta, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy „tegyék rendbe a szélsőséges honlapot”.

@ghostrider
Gondolom a legendas Mig 21 felujitasi projekt sem felejtodott meg el a horvátoknal. Eleg jol kiismertek az ukran modit.
 
A gond ezzel csak az, hogy nem 2022 lesz a válság éve, hanem folyamatosan növekvő válság van már hosszú évek óta és szemmel láthatóan az USA ezt nem akarja feloldani.
Sőt, voltaképpen ő gerjesztette már alapból az egész történetet azzal, hogy Ukrajna törvényesen megválasztott kormányának egy puccsal történő megbuktatását leszervezte és finanszírozta. Ez nem forradalom volt, hanem sz@rkavarás.

Ezeken túl pedig sorozatban mondta fel a nemzetközi megállapodásokat:
1. ABM szerződés felondása
2. INF szerződés felmondása
3. Nyitott Égbolt Szerződés felmondása
4. Párizsi klímavédelmi megállapodás felmondása
5. Iráni atomalku felmondása

A tényeket nézve nehéz elhinni azt, hogy Putyin és Oroszország kereste a bajt eddig is, pedig milyen eccerű is lenne igaz...?
Emlekszem vagy tiz eve lehetett hallani oreg csontvaz hienaktol a US-bol hogy milyen jo is volna egy ujratoltott hideghaboru. Azert csak osszehoztak...
 
Az amerikai 'mother of all sanctions' csőre töltve, már csak Putyinra várnak.

Ausztrália is beszállt a játékba:

UK tovább súlyosbítaná a szankciókat. Nem elég nekik.
Könnyű más farkával (Európáéval) verni a csalánt.
 
Az amerikai társadalmon belüli megoldhatatlan faji feszültségek, a mérhetetlenül eladósodott pénzügyi szektor, a Covid-helyzetből eredő további gazdasági problémák, a profitnövelés érdekében külföldre kiszervezett és ebből eredően otthon leépített nemzeti ipar és az emiatt elszegényedő amerikai középosztály megspékelve az elmúlt évtizedek háborúival és ezek következményeivel együttesen olyan problémacsomagot halmozott fel, amit az amerikai nagytőkés elit már nem tud megoldani az eddigi módszerekkel.
Ezek együttes hatása okozta és okozza az Amerikai Egyesült Államok szupremáciájának csökkenését, amivel szemben Kína már most sokkal komolyabb ipari-kereskedelmi fölényt képes realizálni, ehhez pedig hozzáadódik az a kellemetlen tény, hogy Oroszország sem volt hajlandó tovább gyengülni és szétesve kimúlni, hanem pont ellenkezőleg.
Az Oroszország (és rövidesen Kína) ellen felszított háborús hisztéria lehetőséget teremt arra, hogy a belső társadalmi problémákból eredő frusztráltság kifelé legyen irányítva, a háborús feszültség „megfelelő helyszínen” történő növelése pedig lehetőséget jelent arra, hogy olyan nemzeteket és régiókat sodorjon veszélybe, amelyek már középtávon is komoly riválisként léphetnének fel mind katonai, mind gazdasági, mind ipari szempontból az Egyesült Államokkal szemben.
A Biden-kormányzat célja (feladata?) Oroszország és Putyin háborúba kényszerítése még olyan áron is, ha egy ilyen háborús konfliktus komoly eszkalációs veszélyt hordoz magában.

Az amerikai vezetés egy dologban biztos: ha nem rángatja egy általa elképzelt és tervezett háborús helyzetbe a riválisait, akkor belátható időn belül az olvadó világhatalma olyan szintre csökken, ahonnan már nem lesz visszaút. Ez számukra szó szerint élet-halál kérdése.

Lada által belinkelt három cikk is tökéletesen mutatja az AUKUS tagállamok összehangolt oroszellenes lépéseit és propagandáját, amivel kapcsolatban igencsak megmosolyogni való lenne az a feltételezés, hogy Amerikának, Angliának és Ausztráliának nincs is fontosabb küldetése, mint a szegény és szerencsétlen ukránok megmentése az oroszoktól…

Sok éven át sokszor veséztük ezeket a témákat, a magam részéről már halálosan unom ismételgetni ezeket, akit komolyabban érdekelt a dolog és nem elégedett meg az instant mainstream propagandával az már úgy is nagyjából sejti és látja, hogy mire megy ki a játék, akiket pedig ez nem érdekelt ilyen-olyan okokból, azokat most sem fogja meghatni.
Nem óhajtok már sem jósolgatni (sok éven át ugyanazokat ígértem, visszaolvasható), sem pedig az új világégést hirdető apostolként bevonulni a szerény olvasótábor emlékezetébe, de magányos perceiben nem ártana, ha mindenki elővenné legalább két percre a józanabb eszét és végig gondolná azt, hogy mi zajlik a szemünk előtt és a fejünk felett és milyen végkifejlet felé sodródik a világ.
A háborúknak megvan a maguk törvényszerűsége és örvénylése, ha sikerül elérni azt, hogy kirobbanjon egy olyan háború Európa földrajzi közepén, amiben a világ második legnagyobb hadseregével és jelen idő szerint talán a legpotensebb atomütőerejével rendelkező Oroszország közvetlenül és egzisztenciálisan is érintve lesz, akkor ki fogja azt garantálni, hogy ez a háború és a következményei egy szűk földrajzi határon belül megmaradnak?
Szerintem senki.

Azért jöttem vissza pár hónapja – eredeti terveim szerint még egy kis időre – hogy szóljak, rajtam kívül a baj is megérkezett.
 
Az amerikai társadalmon belüli megoldhatatlan faji feszültségek, a mérhetetlenül eladósodott pénzügyi szektor, a Covid-helyzetből eredő további gazdasági problémák, a profitnövelés érdekében külföldre kiszervezett és ebből eredően otthon leépített nemzeti ipar és az emiatt elszegényedő amerikai középosztály megspékelve az elmúlt évtizedek háborúival és ezek következményeivel együttesen olyan problémacsomagot halmozott fel, amit az amerikai nagytőkés elit már nem tud megoldani az eddigi módszerekkel.
Ezek együttes hatása okozta és okozza az Amerikai Egyesült Államok szupremáciájának csökkenését, amivel szemben Kína már most sokkal komolyabb ipari-kereskedelmi fölényt képes realizálni, ehhez pedig hozzáadódik az a kellemetlen tény, hogy Oroszország sem volt hajlandó tovább gyengülni és szétesve kimúlni, hanem pont ellenkezőleg.
Az Oroszország (és rövidesen Kína) ellen felszított háborús hisztéria lehetőséget teremt arra, hogy a belső társadalmi problémákból eredő frusztráltság kifelé legyen irányítva, a háborús feszültség „megfelelő helyszínen” történő növelése pedig lehetőséget jelent arra, hogy olyan nemzeteket és régiókat sodorjon veszélybe, amelyek már középtávon is komoly riválisként léphetnének fel mind katonai, mind gazdasági, mind ipari szempontból az Egyesült Államokkal szemben.
A Biden-kormányzat célja (feladata?) Oroszország és Putyin háborúba kényszerítése még olyan áron is, ha egy ilyen háborús konfliktus komoly eszkalációs veszélyt hordoz magában.

Az amerikai vezetés egy dologban biztos: ha nem rángatja egy általa elképzelt és tervezett háborús helyzetbe a riválisait, akkor belátható időn belül az olvadó világhatalma olyan szintre csökken, ahonnan már nem lesz visszaút. Ez számukra szó szerint élet-halál kérdése.

Lada által belinkelt három cikk is tökéletesen mutatja az AUKUS tagállamok összehangolt oroszellenes lépéseit és propagandáját, amivel kapcsolatban igencsak megmosolyogni való lenne az a feltételezés, hogy Amerikának, Angliának és Ausztráliának nincs is fontosabb küldetése, mint a szegény és szerencsétlen ukránok megmentése az oroszoktól…

Sok éven át sokszor veséztük ezeket a témákat, a magam részéről már halálosan unom ismételgetni ezeket, akit komolyabban érdekelt a dolog és nem elégedett meg az instant mainstream propagandával az már úgy is nagyjából sejti és látja, hogy mire megy ki a játék, akiket pedig ez nem érdekelt ilyen-olyan okokból, azokat most sem fogja meghatni.
Nem óhajtok már sem jósolgatni (sok éven át ugyanazokat ígértem, visszaolvasható), sem pedig az új világégést hirdető apostolként bevonulni a szerény olvasótábor emlékezetébe, de magányos perceiben nem ártana, ha mindenki elővenné legalább két percre a józanabb eszét és végig gondolná azt, hogy mi zajlik a szemünk előtt és a fejünk felett és milyen végkifejlet felé sodródik a világ.
A háborúknak megvan a maguk törvényszerűsége és örvénylése, ha sikerül elérni azt, hogy kirobbanjon egy olyan háború Európa földrajzi közepén, amiben a világ második legnagyobb hadseregével és jelen idő szerint talán a legpotensebb atomütőerejével rendelkező Oroszország közvetlenül és egzisztenciálisan is érintve lesz, akkor ki fogja azt garantálni, hogy ez a háború és a következményei egy szűk földrajzi határon belül megmaradnak?
Szerintem senki.

Azért jöttem vissza pár hónapja – eredeti terveim szerint még egy kis időre – hogy szóljak, rajtam kívül a baj is megérkezett.
Csak ne szerénykedj. Valójàban te hoztad a bajt... :)
 
Háát barátom, én úgy tanultam, hogy a relé az egy elektromechanikus kapcsoló.
De ha te nekem felvázolod, hogy egy transformátor, relé nélkül hogyan volt képes leválasztani a 2 hálózatot egymástól, akkor azt szivesen veszem...
:rolleyes:
Off
Pöcshusznak szeretettel
Általános transzformátor alállomás: Bejövő, kimenő X db Y (nagyobb) kV feszültségű távvezetékek vagy földkábelek. Védelmek, szakaszoló, megszakító, Y kV gyűjtősínek - legalább kettő, közötte szakaszoló megszakító szakaszoló (védelmek). Y kV transzformátor primer oldal: megszakító, szakaszoló (védelmek) transzformátor. Szekunder oldal:transzformátor (esetleg "hónalj tr".-al együtt), védelmek, megszakító, szakaszló, Z (kisebb) kV gyűjtősín. Leágazások: védelmek, megszakító, szakaszoló, leágazó Z kV távvezetékek, vagy földkábelek. Az erőművi transzformátor alállomásnál 10,6 KV-os primer oldal van.
Csak 1 példa a felépítésre
e1n.jpg

Ezeknél, mutass nekem csak egy relét nagyfeszültségen. Maximum a védelmekben, meg a házi üzemben. 400/230V-on.
img_2320.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Szittya
Tudod, ez olyan, mintha szakmai körökben azt mondanád az izzólámpára, hogy villanykörte, sőt még rosszabb, vagy a gázturbinás repülőgép lökhajtásos. A relé kimondottan kisfeszültségű kapcsoló berendezés, nagyfeszültségen csak megszakítóval kapcsolnak, szakaszolóval leválasztanak. Ráadásul relé állomásról írtál, ami híradástechnikai berendezés.
 
Ukrajna, Magyarország, Soros és a hideg harcosok-Antony Blinken családi kötelékei
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
Oroszország invázió nélkül is térdre kényszerítheti Ukrajnát......

86d4d5a4d57b9c9fbb0eac74ebbb3.jpeg

Illusztráció: dailystar.co.uk

Szinte az egész világ az ukrán-orosz határról készült műholdképeket bámulja. De az emberek jól tennék, ha elolvasnák a biztosítási táblázatokat is. Egyre nehezebb Ukrajnában üzletet kötni - és egyre nehezebb a biztosítás is, mivel a biztosítók inkább távol maradnak az országtól. Biztosítás nélkül pedig nincs üzlet - mondja Elizabeth Brough, a Foreign Policy rovatvezetője.

"Még ha egyetlen orosz katona sem lépi át a határt, Oroszország akkor is kisiklathatja Ukrajna gazdaságát" - mutat rá Brough.

A Lloyd's Katonai Vegyes Bizottsága negyedévente ülésezik Londonban. A bizottság elnöke Andrew Moulton, titkára Neil Roberts. A bizottság tagja még Richard Young és Edward Carpenter. Válság esetén - ami elég gyakran előfordul - a Katonai Vegyes Bizottság rendkívüli ülést tart. És a dolgok jelenlegi állása szerint egy ilyen találkozóra nagyon hamar sor kerülhet, és a napirenden ezúttal Ukrajna lesz.

"Most hallottál először Moultonról vagy más bizottsági tagokról? Ez azért van így, mert ez a bizottság egy olyan biztosítási szervezet, amely olyan vezető tengeri biztosítókból áll, mint a Lloyd's Market Association, az Ascot Underwriting és a Beazley Furlonge" - magyarázza Brough.
Az pedig, hogy a biztosítók és a biztosítók hogyan értékelnek egy régiót, egy országot vagy az ezeken keresztül történő tranzitot, egyáltalán nem lényegtelen kérdés. Különösen azután, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárda 2019 júliusában elfoglalta a svéd tulajdonú Stena Impero olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szorosban, a Lloyd's Joint Military Committee felvette a szorosot a magas kockázatú helyszínek listájára. Ez az értékelés azt jelenti, hogy azoknak a hajóknak, amelyek ezt az utat kívánják választani, előzetesen figyelmeztetniük kell a biztosítójukat.

A további kockázatok vállalására felkészült biztosítók emelték a biztosítási díjakat - ami egyáltalán nem meglepő.

"Jelenleg Ukrajnával foglalkozunk" - mondta Roberts, a bizottság titkára a múlt héten. - Eddig nem történt ott kereskedelmi hajók lefoglalása vagy megtámadása. Nem fogunk még olajat a tűzre önteni azzal, hogy Ukrajnát magas kockázatú területté nyilvánítjuk. De mindenképpen figyelemmel kísérjük a helyzetet.
A Lloyd's Katonai Vegyes Bizottság számára a "helyzet figyelemmel kísérése" a Fekete-tengeren közlekedő polgári hajókra leselkedő kockázatok felmérését jelenti, amelyen keresztül Ukrajna hatalmas mennyiségű árut fogad - és exportál -. Tavaly például a kikötő közel 53,5 millió tonna rakományt kezelt, amelyből 45 millió tonna más országokból érkezett vagy más országokba ment. Miközben Oroszország továbbra is Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere, Ukrajna a világ minden tájáról vásárol és ad el árukat.

A teherhajókat fenyegető kockázatok listáján nemcsak az elfoglalás illetve elrablása szerepel, hanem a hajók radarjainak illetve helymeghatározó rendszereinek zavarása is. Az ilyen interferencia következtében néha úgy tűnik, hogy egy hajó máshol tartózkodik; ez összezavarja a személyzetet, és ütközésekhez vezethet. A radar és az online térképek is jelzik, hogy a hajó nem ott van, ahol valójában van, ami hasznos lehet egy olyan ország számára, amely pusztítást akar végezni.

Ráadásul ilyen beavatkozást már regisztráltak, egy részét nyilvánvalóan Oroszország hajtotta végre. Egy alkalommal például a radar rejtélyes köröket futó hajókat mutatott Kalifornia partjainál, holott valójában a földgolyó másik felén tartózkodtak. A Lloyd's List Intelligence által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a Stena Impero valószínűleg a hajó GPS-jeleit manipuláló iráni beavatkozás áldozata lett. Hasonló incidensek a Fekete-tengeren is előfordultak, ami egyes illetékes ügynökségeket arra enged következtetni, hogy Oroszország hasonló technológia használatát gyakorolja.

Roberts szerint, ha a Fekete-tengeren közlekedő teherhajók az Ukrajna elleni oroszországi hadjárat részeként GPS-jel hamisítással találkoznak, "ez azt eredményezheti, hogy letérnek az útvonalukról és összeütköznek. Az ilyen körülményekkel egy ideig együtt lehet élni, de nem túl sokáig - tette hozzá. Ha a Lloyd Katonai Vegyes Bizottsága arra a következtetésre jut, hogy Ukrajnában elkerülhetetlen a háború, akkor az országot gyorsan felkerül a konfliktusban lévő államok listájára. Azokat az országokat, amelyek már szerepelnek ezen a listán, az üzleti élet - különösen a tengerészeti - kerüli.

"Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy blöffről van-e szó, és mi magunk sem fogjuk fokozni a feszültséget" - viccelődött Robertson. - De ha kitör a háború, Ukrajna a konfliktusban lévő országok kategóriájába kerül.
Ez azt jelenti, hogy a tengeri fuvarozóknak nehéz lesz biztosítót találniuk - biztosítás nélkül pedig túl veszélyes üzletet kötni. Sőt, a nyugati országokban ez még illegális is.

A politikai kockázatokkal foglalkozó és az ezzel járó veszteségeket biztosító biztosítók már most is ilyen döntéseket hoznak. Amikor például Laura Burns, a WTW biztosításközvetítő cég vezető alelnöke és csapata 60 olyan biztosítóval készített interjút, akik az elmúlt években Ukrajnában kötöttek biztosítást, azt találták, hogy közülük csak három volt hajlandó ilyen kockázatokat vállalni. Azonban még ez a három is rendkívül óvatos.

"Megnézik, hogy a vállalat melyik országból származik" - jelentette Burns. - Amerikai? Német? Orosz? Megvizsgálják, hogy milyen felszereléseket kellene a vállalatnak evakuálnia az országból egy forró konfliktus esetén."
A biztosítók azt is vizsgálják, hogy a vállalatnak milyen vagyontárgyai vannak az országban, és hogy azokat elkobozhatják-e vagy egyszerűen kifoszthatják-e.

Az elmúlt néhány évben az ukrajnai biztosítási díjak - a Donbassz kivételével (amelytől a biztosítók érthető módon távol maradnak) - az egekbe szöktek. Már 2016-ban egy 10 millió dolláros kockázattal rendelkező vállalat 55 ezer dolláros éves díjat fizetett. Mostanra a díj elérte a 250 ezer dollárt.

"És ez feltételezi, hogy egyáltalán megkapod a biztosítást" - mondta Burns.
Ha konfliktusokról van szó, a biztosítótársaságok az első fecskéi a közelgő sokkhatásoknak. Tekintettel arra, hogy a pénztárcájuk üres, ha a vállalat erőszak vagy más baleset áldozatává válik, rendkívül alaposan megvizsgálják a horizontot a kockázatok szempontjából. Ez azonban - ahogy Burns fogalmaz - "címlaphír szindrómához" vezet.

"Biztosítóként szembe megy az árral, és megvédi az álláspontját, amikor a címlaphírek szerint a veszteségek elkerülhetetlenek? Szembe megy az árral, és biztosít egy olyan kockázatot, amelyről mindenki csak beszél? Természetesen az emberek nem akarják kockáztatni az állásukat" - magyarázta.
A biztosítótársaságok ugyanis, ahogy az általában lenni szokott, már most megpróbálnak a horizonton túlra tekinteni, hogy lássák, milyen hatással lesz az orosz agresszió más országokra. Ez azt jelenti, hogy a politikai kockázatokkal kapcsolatos biztosítási díjak egy olyan ország esetében, mint Moldova, hamarosan emelkedhetnek.

"Azt mondjuk az ügyfeleinknek, hogy akkor menjenek a piacra, amikor nincsenek felhők a horizonton" - mondta Burns, felidézve az 1990-es éveket és a század első 15 évét. - A vállalatok a világ minden táján ott vannak a piacokon. A sakkfigurákat szétosztották ezeken a helyeken, és rájöttek, hogy a kockázati szintek már nem azok, mint régen... A Pax Americana korszaka véget ért.

"Természetesen az. Az olyan szervezetek, mint a Lloyd's Joint War Committee és a biztosítók, amelyek eldöntik, hogy mit és mennyi pénzt kérnek érte, a magánszektorhoz tartoznak, és nem kötelesek kiszolgálni a kockázatnak kitett vállalkozásokat egy egyre zavarosabb világban, még akkor sem, ha annak globalizációs foka továbbra is magas marad. Sajnos Ukrajna számára ez azt jelenti, hogy Oroszország térdre kényszerítheti az ukrán vállalkozásokat anélkül, hogy egyetlen katona is átlépné a határt" - zárja a Foreign Policy rovatvezetője.

Colonelcassad