W
Wilson
Guest
Putyin teljesítménye az FSZB igazgatójaként szintén e mellett szólt.
A kinevezés tisztán politikai okokból történt: Nyikolaj Kovaljov, a szolgálat korábbi igazgatója Luzskov és Primakov szövetségese volt. Jelcinnek nem állt szándékában, hogy a választások előestéjén ilyen erős erőforrást adjon át politikai ellenfeleinek. Az FSZB-ben Putyinnak a Kreml emberévé kellett volna válnia. Az új Lubjanka-főnök legfőbb érdeme azonban Jelcin és családja számára személyesen Jurij Szkuratov főügyész eltávolítása volt, aki Primakov támogatásával elkezdte leleplezni a korrupciót az elnöki adminisztrációban.
Azzal gyanúsították, hogy a svájci Mabatex cégtől kenőpénzt fogadott el a Nagy Kreml-palota felújítására vonatkozó megrendelésekért cserébe, nemcsak Pavel Borodin, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság vezetője, hanem az orosz elnök lányai is benne voltak a dologban. "Putyin személyesen gondoskodott arról, hogy eltávolítsanak a hivatalomból" - mesélte később Szkuratov. - Szolgálatai szisztematikusan megakadályozták a nyomozás folytatásához szükséges információk átadását." Az FSZB-nek azonban más aggályai voltak. Putyin ügynökei voltak azok, akik "kibérelték és fizették a lakást, ahol Skuratov találkozott a lányokkal" És a leendő elnök kezébe került a kompromittáló felvétel, amelyet aztán az RTR és az ORT televíziós csatornákon sugároztak. Ha a nyilvános politikai csatákban Putyin nem is volt sikeres, a hardverfronton folytatott harcban bebizonyította, hogy ő az a személy, akire a "családnak" szüksége van.
Alekszandr Volosin, a közigazgatás akkori vezetője, Valentin Jumasev, az elődje és a "család" tagja, valamint Borisz Berezovszkij mindannyian Putyin jelölése mellett szavaztak. Sokan Putyint szerették volna elnökként látni. De maga Putyin nem.
Alekszandr Goldfarb, a nemzetközi Polgárjogi Alapítvány vezetője és az oligarcha régi barátja így írja le a Berezovszkijjal e témában folytatott egyik beszélgetését. "A beszélgetés Putyin irodájában zajlott - aszketikus berendezés, egyszerű fabútorok, az asztalon Dzerzsinszkij mellszobra. Putyin az ujját az ajkára tette, és Berezovszkijt egy különleges helyre kísérte, ahol senki sem hallhatta őket. Az utód kiválasztásáról volt szó. De akkoriban Jelcin még mindig Sztepashint akarta kinevezni.
- Vologya, mi van veled? - kérdezte hirtelen Berezovszkij.
- És velem mi lesz? - Putyin nem értette.
- Lehetnél te az elnök?
- Én? Nem, én nem vagyok az az ember. Nem ezt keresem az életben.
- Nos, mit akarsz? Hogy örökre itt maradj?
- Azt akarom... - Putyin habozott. - Berezovszkij akarok lenni.
Gazdagnak lenni? Hogy az orosz olaj és televízió ura legyen? Az országot irányítani, miközben az árnyékban maradsz? Pontosan mit akart Putyin? Egy politikai párt vezetésére vonatkozó terv biztosan nem szerepelt a kívánságlistáján. De abban a pillanatban, amikor Borisz Jelcin meghozta döntését, világossá vált, hogy párttámogatás nélkül semmi sem fog működni. Berezovszkij volt az első, aki ezt felismerte.
A kinevezés tisztán politikai okokból történt: Nyikolaj Kovaljov, a szolgálat korábbi igazgatója Luzskov és Primakov szövetségese volt. Jelcinnek nem állt szándékában, hogy a választások előestéjén ilyen erős erőforrást adjon át politikai ellenfeleinek. Az FSZB-ben Putyinnak a Kreml emberévé kellett volna válnia. Az új Lubjanka-főnök legfőbb érdeme azonban Jelcin és családja számára személyesen Jurij Szkuratov főügyész eltávolítása volt, aki Primakov támogatásával elkezdte leleplezni a korrupciót az elnöki adminisztrációban.
Azzal gyanúsították, hogy a svájci Mabatex cégtől kenőpénzt fogadott el a Nagy Kreml-palota felújítására vonatkozó megrendelésekért cserébe, nemcsak Pavel Borodin, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság vezetője, hanem az orosz elnök lányai is benne voltak a dologban. "Putyin személyesen gondoskodott arról, hogy eltávolítsanak a hivatalomból" - mesélte később Szkuratov. - Szolgálatai szisztematikusan megakadályozták a nyomozás folytatásához szükséges információk átadását." Az FSZB-nek azonban más aggályai voltak. Putyin ügynökei voltak azok, akik "kibérelték és fizették a lakást, ahol Skuratov találkozott a lányokkal" És a leendő elnök kezébe került a kompromittáló felvétel, amelyet aztán az RTR és az ORT televíziós csatornákon sugároztak. Ha a nyilvános politikai csatákban Putyin nem is volt sikeres, a hardverfronton folytatott harcban bebizonyította, hogy ő az a személy, akire a "családnak" szüksége van.
Alekszandr Volosin, a közigazgatás akkori vezetője, Valentin Jumasev, az elődje és a "család" tagja, valamint Borisz Berezovszkij mindannyian Putyin jelölése mellett szavaztak. Sokan Putyint szerették volna elnökként látni. De maga Putyin nem.
Alekszandr Goldfarb, a nemzetközi Polgárjogi Alapítvány vezetője és az oligarcha régi barátja így írja le a Berezovszkijjal e témában folytatott egyik beszélgetését. "A beszélgetés Putyin irodájában zajlott - aszketikus berendezés, egyszerű fabútorok, az asztalon Dzerzsinszkij mellszobra. Putyin az ujját az ajkára tette, és Berezovszkijt egy különleges helyre kísérte, ahol senki sem hallhatta őket. Az utód kiválasztásáról volt szó. De akkoriban Jelcin még mindig Sztepashint akarta kinevezni.
- Vologya, mi van veled? - kérdezte hirtelen Berezovszkij.
- És velem mi lesz? - Putyin nem értette.
- Lehetnél te az elnök?
- Én? Nem, én nem vagyok az az ember. Nem ezt keresem az életben.
- Nos, mit akarsz? Hogy örökre itt maradj?
- Azt akarom... - Putyin habozott. - Berezovszkij akarok lenni.
Gazdagnak lenni? Hogy az orosz olaj és televízió ura legyen? Az országot irányítani, miközben az árnyékban maradsz? Pontosan mit akart Putyin? Egy politikai párt vezetésére vonatkozó terv biztosan nem szerepelt a kívánságlistáján. De abban a pillanatban, amikor Borisz Jelcin meghozta döntését, világossá vált, hogy párttámogatás nélkül semmi sem fog működni. Berezovszkij volt az első, aki ezt felismerte.