Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Ma szerencsére annyi volt a dolgom, hogy nem tudtam ezen agyalni, mert rendesen elborult az agyam mikor olvastam.
Az EU szerint megkapták az alternatívákat az orosz gázra, ha elzárnák a gázcsapot. Csak kérdem, hogy ha annyi forrásuk van és megoldották, akkor mi a kurva annyukért nem jött vissza a gázár a két évvel ezelőttire?!
www.biziday.ro

Uniunea Europeană spune că a găsit alternative pentru aprovizionarea cu gaze, în cazul în care Rusia va sista livrările. În ianuarie, țările UE au primit 11 miliarde de metri cubi de gaze lichefiate, din care jumătate din SUA. - Biziday

Ursula von der Leyen a declarat că Uniune Europeană este pregătită în cazul în care Gazprom va întrerupe livrările de gaze către vestul Europei, pe fondul
www.biziday.ro www.biziday.ro

Közben meg kiderűl, hogy amerikai LNG-vel próbálkoznak, de már addig is elmentek, hogy a japánokat próbálják lemondatni bizonyos leszerződött mennyiségekről. Mégis mennyibe fog ez kerűlni?!
 
  • Imádom
Reactions: Pogány and Miskolci Ogre
A plazma- közmeleg-mozgás-villany, helyett nem-e lehetne-e, hogy abból a plazmából elektronok zúduljanak bele egy jó vastag kábelbe??
 
gergo55 said:
A plazma- közmeleg-mozgás-villany, helyett nem-e lehetne-e, hogy abból a plazmából elektronok zúduljanak bele egy jó vastag kábelbe??
Kattints ide a kinyitáshoz...
Mi szükség van ilyen csodára, ha működik a generátor?

Amúgy a hálózati frekvenciával azonos módon zúdítást hogyan képzeled el...?
Nézzük már meg egy hálózat legalapvetőbb paramétereit.
Nekem az érzésem az, hogy a legtöbb ember a legalapvetőbb hálózati paramétereket sem ismeri...
Nem úri huncutságból van tartva a freki pontosan.
Az egész hálózat egy rohadt nagy EM rendszer.
Tehát a generátoroknak azért kell a hálózati frekihez képest adott frekivel és fázisban dolgozni, mert a hálózat vissza tud hatni azokra. Ha nem azonos a freki, akkor az erők a generátoron eltérnek és simán szétvernék egy idő után azt. Ezért van az, hogy adott eltérésnél levág a rendszer, mert fizikailag védeni kell a griden levő berendezéseket.

Aztán az, hogy a hálózatban mennyi reaktív és kapacitív teljesítmény van, az sem mindegy, lásd előző videót.

Ezek után az, hogy egy elektron áram hogyan lesz szinuszos a megfelelő időpillanatban és mi a fene történik a dT-vel a plazma és a vezeték között...?

Az, hogy a plazma hőjét el kell vonni és gőzt kell gyártani, az pont olyan biztonsági elem is a rendszerben, mint ahogy a PWR reaktoroknál a primer és szekunder kör szét van választva. Hőtechnikailag hatásfok rontó, de más előnyei miatt megéri.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán, ghostrider, Fundin and 2 others
  • Hűha
  • Szomorú
Reactions: bel and ghostrider
A Svéd Energia Ügynökség a Sunrise (Sustainable Nuclear Research In Sweden) program keretében 99 millió SEK finanszírozást biztosít a LeadCold cégnek a SEALER nevű kisméretű ólom hűtésű reaktor egyenlőre még nem nukleáris prototípusának a megépítéséhez.
primary-system-cut-transparent-568.png

a kívülről fűtött prototípusban 2024 től kezdődően 5 évig fogják vizsgálni a koncepciót és a felhasznált anyagokat.
A végleges hálózatra kapcsolt elektromos energia termelő reaktor üzemanyaga 21 tonna 12% -os dúsított urán-nitrid lenne.
1 reaktor egység 55 MWe eletromos teljesítmény előállítását tenné lehetóvé
A mag élettartamát 25 évre tervezik ami alatt egyszer sem kell fűtőanyagot cserélni
A reaktor jövőbeli ára €200 millió körül lesz.

A terv megvalósítását az tette lehetővé hogy a LeadCold cég áttörést ért el az ólomnak ellenálló acélok fejlesztése terén.
Az ólomhűtő anyagok használatának jelentős hátránya a fűtőanyag burkolat és a gőzfejlesztő csövek korróziós kockázata. A nikkel magas oldhatósága az ólomban szükségessé teszi egy védő oxid film réteg kialakítását és fenntartását a szerkezeti anyagok felületén. Egy ólomhűtéses reaktorban a hagyományos rozsdamentes acélokon képződő króm-oxid rétegek azonban egy év teljes teljesítményű működés után túl vastagok lesznek, és így mechanikusan instabillá válnak. A szilícium- vagy alumíniumötvözetű acélok vékonyabb szilícium- és alumínium-oxid rétegeket alkotnak, így az acélok korrózióállóvá válnak hosszabb expozíciós időkben.
A svéd acéliparral együttműködve a LeadCold nevű cég anyagszakértői kifejlesztettek egy új, alumíniumötvözetű acélt (Fe-10Cr-4Al-RE), amely tökéletes korrózióállóságot mutat az ólomnak való kitettség során több mint két évig T = 550 ° C-on és több mint 10 hétig 850 ° C-on. A reaktív elemek (RE) hozzáadása csökkenti a krómkarbidok kialakulásának kockázatát, amelyek károsak lehetnek a korrózióállóságra, és lehetővé teszi az alumínium koncentrációjának olyan alacsony szinten tartását, amely biztosítja az anyag hegeszthetőségét.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and csakb
rudi said:
A Svéd Energia Ügynökség a Sunrise (Sustainable Nuclear Research In Sweden) program keretében 99 millió SEK finanszírozást biztosít a LeadCold cégnek a SEALER nevű kisméretű ólom hűtésű reaktor egyenlőre még nem nukleáris prototípusának a megépítéséhez.
primary-system-cut-transparent-568.png

a kívülről fűtött prototípusban 2024 től kezdődően 5 évig fogják vizsgálni a koncepciót és a felhasznált anyagokat.
A végleges hálózatra kapcsolt elektromos energia termelő reaktor üzemanyaga 21 tonna 12% -os dúsított urán-nitrid lenne.
1 reaktor egység 55 MWe eletromos teljesítmény előállítását tenné lehetóvé
A mag élettartamát 25 évre tervezik ami alatt egyszer sem kell fűtőanyagot cserélni
A reaktor jövőbeli ára €200 millió körül lesz.

A terv megvalósítását az tette lehetővé hogy a LeadCold cég áttörést ért el az ólomnak ellenálló acélok fejlesztése terén.
Az ólomhűtő anyagok használatának jelentős hátránya a fűtőanyag burkolat és a gőzfejlesztő csövek korróziós kockázata. A nikkel magas oldhatósága az ólomban szükségessé teszi egy védő oxid film réteg kialakítását és fenntartását a szerkezeti anyagok felületén. Egy ólomhűtéses reaktorban a hagyományos rozsdamentes acélokon képződő króm-oxid rétegek azonban egy év teljes teljesítményű működés után túl vastagok lesznek, és így mechanikusan instabillá válnak. A szilícium- vagy alumíniumötvözetű acélok vékonyabb szilícium- és alumínium-oxid rétegeket alkotnak, így az acélok korrózióállóvá válnak hosszabb expozíciós időkben.
A svéd acéliparral együttműködve a LeadCold nevű cég anyagszakértői kifejlesztettek egy új, alumíniumötvözetű acélt (Fe-10Cr-4Al-RE), amely tökéletes korrózióállóságot mutat az ólomnak való kitettség során több mint két évig T = 550 ° C-on és több mint 10 hétig 850 ° C-on. A reaktív elemek (RE) hozzáadása csökkenti a krómkarbidok kialakulásának kockázatát, amelyek károsak lehetnek a korrózióállóságra, és lehetővé teszi az alumínium koncentrációjának olyan alacsony szinten tartását, amely biztosítja az anyag hegeszthetőségét.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez a képen látható izé mióta kisméretű...?
Ez az izé nagyságrendileg pont akkora, minta a hagyományos reaktorok.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
gergo55 said:
A plazma- közmeleg-mozgás-villany, helyett nem-e lehetne-e, hogy abból a plazmából elektronok zúduljanak bele egy jó vastag kábelbe??
Kattints ide a kinyitáshoz...
Valaki már feltelálta:
Közvetlen konverzió: Egy részecske mozgási energiája feszültséggé alakítható.[19] Először Richard F. Post javasolta a mágneses tükrökkel kapcsolatban, az 1960-as évek végén. Ezt javasolták a mező-fordított konfigurációkhoz, valamint a sűrű plazmafókuszos eszközökhöz. A folyamat a fúziós termékek véletlenszerű energiájának nagy részét irányított mozgássá alakítja át. A részecskéket ezután elektródákon gyűjtik össze különböző nagy elektromos potenciálokon. Ez a módszer 48 százalékos kísérleti hatékonyságot mutatott be.[64]

Namost feljebb hülyeséget írtam. A D-T fúzió során nem fotonok keletkeznk, hanem α részecskék és neutronok. Hogy ebből hogy lessz villany, az nekem nem világos.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
csakb said:
A reaktor falában elnyelődnek a neutronok, és a kinetikus energiájuk hővé alakul. Azzal pedig már lehet fűteni a vizet.
Kattints ide a kinyitáshoz...
És hova lessz arengeteg neutron? Mert az alfa részecskékből hélium lessz.
Úgy tudom, a reaktor falán kívül egy folyékony lítium réteg van. Abban nyelődnek el a neutronok, és amellett, hogy fűtik veszettül, tríciummá alakítják. A tríciumot meg megeszi a reaktor.
blanket_1.png

Ez a lítium réteg a "Blanket" a rajzon.
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: Luthero, Miskolci Ogre and csakb
csakb said:
A reaktor falában elnyelődnek a neutronok, és a kinetikus energiájuk hővé alakul. Azzal pedig már lehet fűteni a vizet.
Kattints ide a kinyitáshoz...


Sándor Szalárdy​

1 évvel ezelőtt
A beszélgetésben említettük, hogy a duplafalú vákuumtartályt hűtővíz keringetésével tartják kb. 150°C-on (és ugyanígy a tartály belső falára szerelt pajzsokat is - bár erről nem beszéltünk a videóban). Egy termelő reaktornál ezt a felmelegedett hűtővizet lehet hagyományos erőművi folyamatban (gőztermelés > gőzturbina > generátor) áramtermelésre használni.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back