Ez a PUMA még nem az igazi. Vagy már soha nem is lesz??
Minden ami Bundeswehr (Németország)
- Téma indítója Luthero
- Indítva
K
kamm
Guest
Airbus A400M Atlas
"Der Kommodore des Fliegerhorstes, Oberst Ludger Bette, erläutert, dass 50 Prozent der so genannten C-Checks das LTG-62-Geschwader übernimmt. Die andere Hälfte soll die Industrie, also Airbus, vornehmen. Diese C-Checks müssen nach vier Jahren erfolgen. Unter C-Check versteht man die detaillierte...
forum.htka.hu
Azért erre kiváncsi lennék mi a baj velük. Melyik része miatt nem bevethető, a mechanika miatt azon nagyon csodálkoznék.
K
kamm
Guest
Airbus A400M Atlas
"Der Kommodore des Fliegerhorstes, Oberst Ludger Bette, erläutert, dass 50 Prozent der so genannten C-Checks das LTG-62-Geschwader übernimmt. Die andere Hälfte soll die Industrie, also Airbus, vornehmen. Diese C-Checks müssen nach vier Jahren erfolgen. Unter C-Check versteht man die detaillierte...
forum.htka.hu
Német kormánya van, mert a közös heli más megrendelő híján sose hozta volna vissza a milliárdos fejlesztési költségeit. - Miképp az amerikai King Stallion gyártója is kénytelen lesz beérni összesen 2-3 megrendelővel.../Chinookot vesznek a németek/ a közös francia-német nehéz szállítóhelikopter helyett, ami így már végleg kuka. Láthatóan nem német kormánya van Németországnak...
Köze nincs a kettőnek egymáshoz.
Azért nézzük meg az eredeti hírt is...
Handelsblatt
www.handelsblatt.com
"Christine Lambrecht védelmi miniszter a Bundeswehrnek szánt, akár 100 milliárd eurós különalapról szóló vitában rámutatott a fegyveres erők jelentős hiányaira. Az ukrajnai orosz támadásra válaszul Németországnak most meg kell erősítenie a saját védelmét - mondta az SPD politikusa szerdán a Bundestagban..."
Soldat und TECHNIK cikk az amerikai chinook beszerzésről:
Továbbra is nyitott a verseny a Bundeswehr leendő nehézszállító helikopteréért (STH) – értesült a soldat & technik parlamenti körökből. Ennek megfelelően a honvédelmi bizottság tagjait a szövetségi védelmi minisztérium mai ülésén arról tájékoztatta, hogy döntésre csak május közepén lehet számítani.
Így az is egyértelműnek tűnik, hogy a hétvégén megjelent sajtóértesülések - amelyek szerint a Bundeswehr állítólag már döntött a Boeing Chinook helikoptere mellett - nem igazak.
Továbbra is nyitott a verseny a Bundeswehr leendő nehézszállító helikopteréért (STH) – értesült a soldat & technik parlamenti körökből. Ennek megfelelően a honvédelmi bizottság tagjait a szövetségi védelmi minisztérium mai ülésén arról tájékoztatta, hogy döntésre csak május közepén lehet számítani.
Így az is egyértelműnek tűnik, hogy a hétvégén megjelent sajtóértesülések - amelyek szerint a Bundeswehr állítólag már döntött a Boeing Chinook helikoptere mellett - nem igazak.
A Bundeswehr jövőbeni nehéz szállítóhelikopteréért (STH) folyó verseny még mindig nyitott - tudta meg a Soldat & Technik parlamenti körökből. Eszerint a védelmi bizottság tagjait a mai ülésen a szövetségi védelmi minisztérium arról tájékoztatta, hogy május közepéig nem várható döntés.
Így az is egyértelműnek tűnik, hogy a hétvégén megjelent médiajelentések - amelyek szerint a Bundeswehr állítólag már döntött a Boeing Chinook helikoptere mellett - nem igazak.
Az STH-val a Bundeswehr az elöregedő CH-53GS/GE/GA szállítóhelikopter-flotta utódját keresi. A beszerzésre úgynevezett külföldi katonai értékesítés (FMS) keretében kerül sor. Az amerikai kormány lenne a Bundeswehr üzleti partnere, amely viszont az amerikai ipartól vásárolná a helikoptereket. Így a Bundeswehr az amerikai fegyveres erőkkel azonos áron szerezhetné be a helikoptereket. Az STH esetében csak két jelölt jöhet szóba. A CH-53K King Stallion mellett jelenleg a Boeing CH-47 Chinookja is versenyben van.
A Bundeswehr a típustól függően 44-60 helikopter beszerzését tervezi. A King Stallion a nagyobb teljesítményű helikopter, de drágább is a beszerzése. A Chinook alacsonyabb beszerzési költségei és a NATO-ban való szélesebb körű alkalmazása a Chinook mellett szól. A holland fegyveres erők mellett, amelyekkel a Bundeswehr különösen szoros partnerséget ápol, az amerikai hadsereg több Chinook helikoptere is Németországban állomásozik.
Azért sokat javúltak már a számok, hizen 2020-ban csak 102 Puma volt bevetheto 343-ból és 2019-ben 56 262-bol.
Leopardokból pedig 2020-ban 115 volt bevetheto 263-ból és 2019-ben 107 244-bol.
https://www-tellerreport-com.transl...tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=sk&_x_tr_pto=sc
Ez németeknél nem feltétlenul típusprobléma ...
K
kamm
Guest
Post in thread 'Airbus A400M Atlas' https://forum.htka.hu/threads/airbus-a400m-atlas.265/post-692356Azért sokat javúltak már a számok, hizen 2020-ban csak 102 Puma volt bevetheto 343-ból és 2019-ben 56 262-bol.
Leopardokból pedig 2020-ban 115 volt bevetheto 263-ból és 2019-ben 107 244-bol.
https://www-tellerreport-com.translate.goog/news/2020-12-12- ---bundeswehr-conditionally-ready-for-action--"panzerdelle"-in-the-leopard- --.SJGb5k0fnv.html?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=sk&_x_tr_pto=sc
Ez németeknél nem feltétlenul típusprobléma ...
K
kamm
Guest
Interjú Frank Haun-nal, a KMW + Nexter Defense Systems N.V. (KNDS) vezérigazgatójával
Haun úr, hogyan követi egy olyan nagy európai védelmi technológiai vállalat, mint a KNDS az ukrajnai háborút? Hogyan értékeli ezt?
A német kormány akarata, hogy helyreállítsa országunk védelmi képességét, és kitartson NATO-kötelezettségeink mellett, nagynak tűnik. Ezt azonban nem lehet pusztán pénzzel elérni. Mindenekelőtt a közbeszerzés struktúráit, folyamatait és szabályait kell alaposan felülvizsgálni. Az összes EU- és NATO-partner elvárja, hogy Németországnak erős hadserege legyen. Pedig az európai hadseregek mindegyike sürgős modernizációra szorul. Hosszú ideig elhanyagolták őket. Az általam folytatott vitákban, különösen az Egyesült Államokban, mindig felmerült a kérdés, hogy egy légierő milyen magabiztossággal rendelkezik, amikor egy erős légvédelemmel találkozik. Az orosz S-400-as és más rendszereket tekintve az amerikaiak is felismerik, hogy a légi fölény elérése egyre nehezebbé válik. Az ukrajnai háborúból is láthatjuk: a légi erő fontos, de korántsem az egyetlen, amire szükség van.
Évek óta dolgozunk egy tüzérségi fejlesztésen: lövés és találat menet közben. Ez rendkívül megnehezíti az ellenség számára, hogy ellentűzzel támadja meg az ilyen erőket. Előre láttuk ezt a fejlődést, és már jóval a jelenlegi válság előtt kifejlesztettük az RCH (Remote Controlled Howitzer) 155-öt. És nem láncon, hanem Boxer futóművön, azaz keréken. Ez támogatás nélkül is működik. A legtöbb tüzérségi rendszernek 60 tonna visszarúgást tompító támaszokra van szüksége. A Boxer az egyetlen olyan rendszer, amelynek nincs szüksége rájuk. A tüzérséget a szintén mozgásban lévő hajókról is alkalmazzák és el is találják a célt. Akkor miért nem alkalmazzuk ezt szárazföldi járműről is? Ezt tartottuk szem előtt, ez volt a vezérelvünk. Végső soron ez a tüzérségi doktrína megváltozásához vezet: az "On the Move" jelentős taktikai előnyöket biztosít, és így a tüzérség műveleti elveit is megváltoztatja.
A második a nagyobb hatótávolság. Ha ugyanis nem tudnak elég messzire menni, akkor már azelőtt tűz alá kerülnek, hogy ők maguk részt vennének a tűzharcban. A tüzérség hatótávolságának növelése rendkívül fontos tényező, amely miatt nagyon aggódunk. Vannak olyan fejlesztések, amelyek nyolcvan-száz kilométerre mennek. Egyszer egy védelmi miniszter megkérdezte tőlem, hogy Afganisztánban 40 kilométeres távolságból le tudnánk-e csapni egy hídra, hogy megakadályozzuk az ellenséget abban, hogy átjöjjön a folyón. Tehát a célpontokra való képesség, a precíziós csapásmérő képesség kérdése nagyon fontos.
A tüzérségnek több összetevője van: a hatótávolság, a pontosság és a mobilitás. Meggyőző bizonyítékokkal rendelkezünk e három tényező tekintetében. Az Excaliburral irányított 155 mm-es tüzérségi lövedéket lőhetünk ki. Egyébként Olaszországban hasonló fejlesztés folyik a haditengerészet számára Vulcano néven, amelyet Németország is választott. Ezt a szárazföldön is el lehetne képzelni. Az amerikaiak és a franciák hasonló termékeket fejlesztenek.
Az ukrajnai eredmények bizonyítják, hogy a tüzérségi hatás mennyire fontos. Jó irányba fejlődünk. Ukrajna segít nekünk ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Mi vagyunk, már a helyzetértékeléseinkből is különböző szempontok és konfliktusok alapján. És végül, de nem utolsósorban: Még egy kiváló tüzérségi rendszer is csak kombinációban működik. A "tűztömeg" döntő fontosságú az ellenfél távoltartásában és csapatösszevonásainak megbontásában. Európában az összes tüzérségi rendszer mindössze tizenkét százaléka származik európai fejlesztésekből. A többi az USA-ból és Oroszországból származik. Ezek átlagosan 40 évesek és idősebbek. Gyorsan korszerűbbé válhatunk és kell is válnunk.
Haun úr, hogyan követi egy olyan nagy európai védelmi technológiai vállalat, mint a KNDS az ukrajnai háborút? Hogyan értékeli ezt?
A német kormány akarata, hogy helyreállítsa országunk védelmi képességét, és kitartson NATO-kötelezettségeink mellett, nagynak tűnik. Ezt azonban nem lehet pusztán pénzzel elérni. Mindenekelőtt a közbeszerzés struktúráit, folyamatait és szabályait kell alaposan felülvizsgálni. Az összes EU- és NATO-partner elvárja, hogy Németországnak erős hadserege legyen. Pedig az európai hadseregek mindegyike sürgős modernizációra szorul. Hosszú ideig elhanyagolták őket. Az általam folytatott vitákban, különösen az Egyesült Államokban, mindig felmerült a kérdés, hogy egy légierő milyen magabiztossággal rendelkezik, amikor egy erős légvédelemmel találkozik. Az orosz S-400-as és más rendszereket tekintve az amerikaiak is felismerik, hogy a légi fölény elérése egyre nehezebbé válik. Az ukrajnai háborúból is láthatjuk: a légi erő fontos, de korántsem az egyetlen, amire szükség van.
Évek óta dolgozunk egy tüzérségi fejlesztésen: lövés és találat menet közben. Ez rendkívül megnehezíti az ellenség számára, hogy ellentűzzel támadja meg az ilyen erőket. Előre láttuk ezt a fejlődést, és már jóval a jelenlegi válság előtt kifejlesztettük az RCH (Remote Controlled Howitzer) 155-öt. És nem láncon, hanem Boxer futóművön, azaz keréken. Ez támogatás nélkül is működik. A legtöbb tüzérségi rendszernek 60 tonna visszarúgást tompító támaszokra van szüksége. A Boxer az egyetlen olyan rendszer, amelynek nincs szüksége rájuk. A tüzérséget a szintén mozgásban lévő hajókról is alkalmazzák és el is találják a célt. Akkor miért nem alkalmazzuk ezt szárazföldi járműről is? Ezt tartottuk szem előtt, ez volt a vezérelvünk. Végső soron ez a tüzérségi doktrína megváltozásához vezet: az "On the Move" jelentős taktikai előnyöket biztosít, és így a tüzérség műveleti elveit is megváltoztatja.
A második a nagyobb hatótávolság. Ha ugyanis nem tudnak elég messzire menni, akkor már azelőtt tűz alá kerülnek, hogy ők maguk részt vennének a tűzharcban. A tüzérség hatótávolságának növelése rendkívül fontos tényező, amely miatt nagyon aggódunk. Vannak olyan fejlesztések, amelyek nyolcvan-száz kilométerre mennek. Egyszer egy védelmi miniszter megkérdezte tőlem, hogy Afganisztánban 40 kilométeres távolságból le tudnánk-e csapni egy hídra, hogy megakadályozzuk az ellenséget abban, hogy átjöjjön a folyón. Tehát a célpontokra való képesség, a precíziós csapásmérő képesség kérdése nagyon fontos.
A tüzérségnek több összetevője van: a hatótávolság, a pontosság és a mobilitás. Meggyőző bizonyítékokkal rendelkezünk e három tényező tekintetében. Az Excaliburral irányított 155 mm-es tüzérségi lövedéket lőhetünk ki. Egyébként Olaszországban hasonló fejlesztés folyik a haditengerészet számára Vulcano néven, amelyet Németország is választott. Ezt a szárazföldön is el lehetne képzelni. Az amerikaiak és a franciák hasonló termékeket fejlesztenek.
Az ukrajnai eredmények bizonyítják, hogy a tüzérségi hatás mennyire fontos. Jó irányba fejlődünk. Ukrajna segít nekünk ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Mi vagyunk, már a helyzetértékeléseinkből is különböző szempontok és konfliktusok alapján. És végül, de nem utolsósorban: Még egy kiváló tüzérségi rendszer is csak kombinációban működik. A "tűztömeg" döntő fontosságú az ellenfél távoltartásában és csapatösszevonásainak megbontásában. Európában az összes tüzérségi rendszer mindössze tizenkét százaléka származik európai fejlesztésekből. A többi az USA-ból és Oroszországból származik. Ezek átlagosan 40 évesek és idősebbek. Gyorsan korszerűbbé válhatunk és kell is válnunk.
Ugyanez vonatkozik a harckocsikra is, amelyek Európában hihetetlenül sok változatban állnak rendelkezésre. Attól függően, hogy hogyan számoljuk őket, legalább 20. Sokkal nagyobb hatást érhetnénk el, ha ugyanazokat a rendszereket használnánk. Európai szempontból az orosz fegyveres erők azok, amelyekre képességünket irányítanunk kell. Egyszerűen fogalmazva, az olaszoknak az Ariete, a franciáknak a Leclerc, a briteknek a Challenger, a németeknek és a skandinávoknak pedig a Leopard. Az egységesítésre szükség van, ez nyilvánvaló. Ezért az ukrajnai háború a mércéje annak, hogy a helyes kérdésekben fejlődünk-e vagy sem. Szerezhetünk-e olyan ismereteket, amelyek más irányba terelik a fejlődésünket? Igen, folyamatosan tanulunk, és ezért szorosan figyeljük, mi történik Ukrajnában.
Most egy nagyszabású beruházási csomagot indítanak Németországban. A védelmi költségvetést is tartósan növelni kell. Mindannyiunknak felelősségünk van a katonák iránt. A rendelkezésre álló legjobbal kell felszerelnünk őket. A hiányosságok nyilvánvalóak. Ezt a műveleti területekre tett utazásaim során láthattam. A minőség egy dolog, a teljes felszereltség egy másik. Ez például azt is jelenti, hogy a képzésnek ugyanazokon a rendszereken kell zajlania, amelyek a misszióhoz rendelkezésre állnak. Nem elfogadható, hogy egy külföldi misszióra egy egyszerű Unimoggal készüljünk egy sokkal nehezebb Dingo helyett. A múltban mindig sok pénzt költöttek a légierőre és a haditengerészetre. A hadsereget tömegesen elhanyagolták. De a végső katonai akció minden háborúban mindig a helyszínen zajlik. Ha a hadsereg katonái azok, akik az utolsó métereken vívják a csatát, akkor nem lehet, hogy nem gondoskodnak róluk. Nemcsak Németországban a hadsereg a fegyveres erők legnagyobb része. Ebben a tekintetben örülök, hogy ezek a katonák remélhetőleg hamarosan megkapják a megérdemelt felszerelést.
A jelenleg szolgálatban lévő összes Puma járművet legalább egységes fegyverzeti színvonalra kellene emelni. Ez a minimum. A jelenlegi alacsony létszámuk nem elegendő a német hadsereg teljes felszereléséhez - a politikai kívánalmaknak megfelelően - és így NATO-kötelezettségeink teljesítéséhez. Németország egyértelmű kötelezettségvállalásokat tett a földterületek területén: Véleményem szerint az egységes státusz elérése és a 2. tétel megrendelése magától értetődő. Az 1. tétel korszerűsítéséhez a Puma visszakerül az iparhoz. Ez csökkenti a képzésre és a valószínűleg növekvő misszió jellegű kötelezettségvállalásokra való rendelkezésre állást. Ez csak a 2. tétel egyidejű beáramlásával tartható fenn bizonyos mértékig. Ha most nem születik döntés a 2. tétel beszerzésének megkezdéséről, a hadsereg nem fogja elérni a nehéz erők hidegindítási képességét. Az úgynevezett hidegindítási képesség nagyfokú anyagi felkészültséget igényel. A tervezett és nem tervezett javítások miatt a rotációs tartalék a logikus következmény, és egyébként a fegyveres erők más ágaiban is természetes. Figyelemmel követjük a német hadsereg és a BMVg új megfontolásait az úgynevezett közepes erőkkel kapcsolatban. A hadsereg jövőbeli struktúráját tekintve ezek közvetlen hatással vannak a Puma gyalogsági harcjárművek számára. A BOXER ideális alap a közepes erők számára. Véleményem szerint érdemes lenne a Puma toronnyal ellátott Boxert ("PuBo") a közepes erők számára gyorsan rendelkezésre álló megoldásnak tekinteni.
Most egy nagyszabású beruházási csomagot indítanak Németországban. A védelmi költségvetést is tartósan növelni kell. Mindannyiunknak felelősségünk van a katonák iránt. A rendelkezésre álló legjobbal kell felszerelnünk őket. A hiányosságok nyilvánvalóak. Ezt a műveleti területekre tett utazásaim során láthattam. A minőség egy dolog, a teljes felszereltség egy másik. Ez például azt is jelenti, hogy a képzésnek ugyanazokon a rendszereken kell zajlania, amelyek a misszióhoz rendelkezésre állnak. Nem elfogadható, hogy egy külföldi misszióra egy egyszerű Unimoggal készüljünk egy sokkal nehezebb Dingo helyett. A múltban mindig sok pénzt költöttek a légierőre és a haditengerészetre. A hadsereget tömegesen elhanyagolták. De a végső katonai akció minden háborúban mindig a helyszínen zajlik. Ha a hadsereg katonái azok, akik az utolsó métereken vívják a csatát, akkor nem lehet, hogy nem gondoskodnak róluk. Nemcsak Németországban a hadsereg a fegyveres erők legnagyobb része. Ebben a tekintetben örülök, hogy ezek a katonák remélhetőleg hamarosan megkapják a megérdemelt felszerelést.
A jelenleg szolgálatban lévő összes Puma járművet legalább egységes fegyverzeti színvonalra kellene emelni. Ez a minimum. A jelenlegi alacsony létszámuk nem elegendő a német hadsereg teljes felszereléséhez - a politikai kívánalmaknak megfelelően - és így NATO-kötelezettségeink teljesítéséhez. Németország egyértelmű kötelezettségvállalásokat tett a földterületek területén: Véleményem szerint az egységes státusz elérése és a 2. tétel megrendelése magától értetődő. Az 1. tétel korszerűsítéséhez a Puma visszakerül az iparhoz. Ez csökkenti a képzésre és a valószínűleg növekvő misszió jellegű kötelezettségvállalásokra való rendelkezésre állást. Ez csak a 2. tétel egyidejű beáramlásával tartható fenn bizonyos mértékig. Ha most nem születik döntés a 2. tétel beszerzésének megkezdéséről, a hadsereg nem fogja elérni a nehéz erők hidegindítási képességét. Az úgynevezett hidegindítási képesség nagyfokú anyagi felkészültséget igényel. A tervezett és nem tervezett javítások miatt a rotációs tartalék a logikus következmény, és egyébként a fegyveres erők más ágaiban is természetes. Figyelemmel követjük a német hadsereg és a BMVg új megfontolásait az úgynevezett közepes erőkkel kapcsolatban. A hadsereg jövőbeli struktúráját tekintve ezek közvetlen hatással vannak a Puma gyalogsági harcjárművek számára. A BOXER ideális alap a közepes erők számára. Véleményem szerint érdemes lenne a Puma toronnyal ellátott Boxert ("PuBo") a közepes erők számára gyorsan rendelkezésre álló megoldásnak tekinteni.
Mi a helyzet az MGCS harckocsikkal?
Rendkívül hosszú időbe telt, amíg a fejlesztés beindult. Az MGCS-ről szóló első tárgyalások 2012-ben voltak. Az elmúlt tíz évben viszonylag keveset értünk el. Időbe telt, amíg a két nemzet közeledett egymáshoz, amíg a dokumentumokat kidolgozták, és amíg az első technológiai demonstrációkról tárgyalni tudtunk. Most már van egy jó tucat ilyenünk. Inkább a fegyveres erők rendszerrel szemben támasztott követelményeiről szeretnék hallani. Mit akarnak a katonák tenni vele? Most inkább a technológiákról beszélünk. Azt, hogy a technológiák később hogyan fognak összeállni egy szuverén rendszerré, még nem értem. Ez hiányzik az MGCS-ből. A technológiákról szóló viták nem vezetnek rendszerhez. Én ezt a rendszerötletet támogatom, és minden tapasztalat szerint csak akkor valósítható meg, ha világos szervezeti feltételek uralkodnak. Az ipari oldalon az MGCS-nek vezető rendszerintegrátorra van szüksége. A hangsúly az "egy"-en van. Jelenleg a nemzeti egoizmusokba is beleragadunk. Először is meg kell határoznunk azokat a képességeket, amelyekkel egy rendszernek rendelkeznie kell. Aztán megkeresem azokat a technológiákat, amelyek szuverénné teszik a rendszert.
Visszatérve beszélgetésünk kezdetéhez: Ezért vagyunk vadászok és gyűjtögetők. Olyan technológiákat keresünk, amelyek szuverénné és harcban fölényessé teszik rendszerünket. Mit jelent ez konkrétan az MGCS számára? A múltban a fegyver, a kaliber és a lőszer volt a meghatározó elem a hatás szempontjából. Ehhez jön még a mobilitás és a védelem. A hatás szempontjából megrekedtünk. Nem tudom megmondani, hogy mi lesz a megfelelő kaliber 2035-ben, 130 vagy 140 milliméter. A kaliber azonban már nem feltétlenül az egyetlen döntő tényező, mivel az MGCS-ek különböző eszközökkel, például rakétákkal vagy lézerekkel is rendelkezhetnek. A jövőben is klasszikus lőszereket lövünk majd a csőből, vagy rakétákat fogunk kilőni? Véleményem szerint még mindig túlságosan befolyásol bennünket a fegyver kaliberéről szóló vita. Megrekedtünk a nemzeti egoizmusban Franciaország és Németország között. Sajnos a kölcsönös bizalom nem túl erős. Így nem lehet egy ilyen projektet előrevinni. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta a francia-német fegyverkezési projektek fontosságát. Ez bizakodással tölt el, mert emlékszem a Transall fejlődésére, amely csak azért haladt előre, mert Adenauer és de Gaulle folyamatosan beszámolt egymásnak. Mindkét rendszernek - az MGCS-nek és az FCAS légiharc-rendszernek - nagyobb bizalomra van szüksége. És több vezetőre van szükségük! Akkor majd jól csinálják. Az MGCS átadását hivatalosan 2035-re tervezik, de ha így folytatjuk, sokkal hosszabb időre lesz szükségünk, és ezt senki sem fogja tagadni. De mindenki tisztában van azzal is, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak.
És mi lesz az MGCS leszállításáig?
Tekintettel a jelenleg Európában található harckocsik számára és korára, több köztes lépésre lesz szükség. Természetesen folytatjuk a Leopard fejlesztését Németországban és a Leclerc fejlesztését Franciaországban annak érdekében, hogy mindezt ugyanabba az irányba tereljük. Az én álmom egy francia-német dandár egy közös harckocsival. Aztán ott lenne a "rét, ahol gyakorolhatunk", hogy együtt haladjunk előre. A KMW következetesen folytatta a Leopard fejlesztését. Ma a Leopard 2 A7V-nél vagyunk, ahogyan azt a VJTF (L) 2023-ban fogják bevetni. Aktív védelmi rendszerrel, nem csak reaktív rendszerrel, mint amire az MGCS esetében is szükségük lesz. Természetesen a német fegyver és lőszer terén is lesznek további fejlesztések. Hatás - védelem - mobilitás: mindent továbbfejlesztünk. A rendszer lenyűgözően érett, és még mindig van benne potenciál. Dolgozunk a Leopard korszerűsítésére szolgáló technológiákon, és feltételezem, hogy lesznek további új fejlesztési programok. Minden új fejlesztés mindig az MGCS-ben való lehetséges felhasználás szempontjai szerint történik. A Puma gyalogsági harcjármű az előretekintő, pilóta nélküli toronnyal szintén az MGCS alapját képezi.
Nem a nagy mobilitású kerekes járművek irányába mutat a trend?
Természetesen a "kerék vagy lánc" kérdésével is foglalkozunk. Olaszország például 8x8-as kerekes programot indított, de 2020-ban visszatért a lánctalphoz. Németországban úgy tűnik, hogy a hadsereg inkább a kerekes járművek felé halad. A jövőben bizonyára mindkettőt látni fogja. Jelenleg egy új láctalprendszeren (?) dolgozunk, amely nagyfokú rugalmasságot és modularitást biztosít. De ennél többet még nem szeretnék elárulni. Legyen kíváncsi az Eurosatoryra! Várjuk látogatását. Megéri majd a fáradozását!
Rendkívül hosszú időbe telt, amíg a fejlesztés beindult. Az MGCS-ről szóló első tárgyalások 2012-ben voltak. Az elmúlt tíz évben viszonylag keveset értünk el. Időbe telt, amíg a két nemzet közeledett egymáshoz, amíg a dokumentumokat kidolgozták, és amíg az első technológiai demonstrációkról tárgyalni tudtunk. Most már van egy jó tucat ilyenünk. Inkább a fegyveres erők rendszerrel szemben támasztott követelményeiről szeretnék hallani. Mit akarnak a katonák tenni vele? Most inkább a technológiákról beszélünk. Azt, hogy a technológiák később hogyan fognak összeállni egy szuverén rendszerré, még nem értem. Ez hiányzik az MGCS-ből. A technológiákról szóló viták nem vezetnek rendszerhez. Én ezt a rendszerötletet támogatom, és minden tapasztalat szerint csak akkor valósítható meg, ha világos szervezeti feltételek uralkodnak. Az ipari oldalon az MGCS-nek vezető rendszerintegrátorra van szüksége. A hangsúly az "egy"-en van. Jelenleg a nemzeti egoizmusokba is beleragadunk. Először is meg kell határoznunk azokat a képességeket, amelyekkel egy rendszernek rendelkeznie kell. Aztán megkeresem azokat a technológiákat, amelyek szuverénné teszik a rendszert.
Visszatérve beszélgetésünk kezdetéhez: Ezért vagyunk vadászok és gyűjtögetők. Olyan technológiákat keresünk, amelyek szuverénné és harcban fölényessé teszik rendszerünket. Mit jelent ez konkrétan az MGCS számára? A múltban a fegyver, a kaliber és a lőszer volt a meghatározó elem a hatás szempontjából. Ehhez jön még a mobilitás és a védelem. A hatás szempontjából megrekedtünk. Nem tudom megmondani, hogy mi lesz a megfelelő kaliber 2035-ben, 130 vagy 140 milliméter. A kaliber azonban már nem feltétlenül az egyetlen döntő tényező, mivel az MGCS-ek különböző eszközökkel, például rakétákkal vagy lézerekkel is rendelkezhetnek. A jövőben is klasszikus lőszereket lövünk majd a csőből, vagy rakétákat fogunk kilőni? Véleményem szerint még mindig túlságosan befolyásol bennünket a fegyver kaliberéről szóló vita. Megrekedtünk a nemzeti egoizmusban Franciaország és Németország között. Sajnos a kölcsönös bizalom nem túl erős. Így nem lehet egy ilyen projektet előrevinni. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta a francia-német fegyverkezési projektek fontosságát. Ez bizakodással tölt el, mert emlékszem a Transall fejlődésére, amely csak azért haladt előre, mert Adenauer és de Gaulle folyamatosan beszámolt egymásnak. Mindkét rendszernek - az MGCS-nek és az FCAS légiharc-rendszernek - nagyobb bizalomra van szüksége. És több vezetőre van szükségük! Akkor majd jól csinálják. Az MGCS átadását hivatalosan 2035-re tervezik, de ha így folytatjuk, sokkal hosszabb időre lesz szükségünk, és ezt senki sem fogja tagadni. De mindenki tisztában van azzal is, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak.
És mi lesz az MGCS leszállításáig?
Tekintettel a jelenleg Európában található harckocsik számára és korára, több köztes lépésre lesz szükség. Természetesen folytatjuk a Leopard fejlesztését Németországban és a Leclerc fejlesztését Franciaországban annak érdekében, hogy mindezt ugyanabba az irányba tereljük. Az én álmom egy francia-német dandár egy közös harckocsival. Aztán ott lenne a "rét, ahol gyakorolhatunk", hogy együtt haladjunk előre. A KMW következetesen folytatta a Leopard fejlesztését. Ma a Leopard 2 A7V-nél vagyunk, ahogyan azt a VJTF (L) 2023-ban fogják bevetni. Aktív védelmi rendszerrel, nem csak reaktív rendszerrel, mint amire az MGCS esetében is szükségük lesz. Természetesen a német fegyver és lőszer terén is lesznek további fejlesztések. Hatás - védelem - mobilitás: mindent továbbfejlesztünk. A rendszer lenyűgözően érett, és még mindig van benne potenciál. Dolgozunk a Leopard korszerűsítésére szolgáló technológiákon, és feltételezem, hogy lesznek további új fejlesztési programok. Minden új fejlesztés mindig az MGCS-ben való lehetséges felhasználás szempontjai szerint történik. A Puma gyalogsági harcjármű az előretekintő, pilóta nélküli toronnyal szintén az MGCS alapját képezi.
Nem a nagy mobilitású kerekes járművek irányába mutat a trend?
Természetesen a "kerék vagy lánc" kérdésével is foglalkozunk. Olaszország például 8x8-as kerekes programot indított, de 2020-ban visszatért a lánctalphoz. Németországban úgy tűnik, hogy a hadsereg inkább a kerekes járművek felé halad. A jövőben bizonyára mindkettőt látni fogja. Jelenleg egy új láctalprendszeren (?) dolgozunk, amely nagyfokú rugalmasságot és modularitást biztosít. De ennél többet még nem szeretnék elárulni. Legyen kíváncsi az Eurosatoryra! Várjuk látogatását. Megéri majd a fáradozását!
Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója ma Münchenben hivatalosan átadta a Rheinmetall új generációs járművének kulcsát a német fegyveres erők képviselőinek...
("neue Generation der Wechselladersysteme")
("neue Generation der Wechselladersysteme")
HX3 régi kabinnal?Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója ma Münchenben hivatalosan átadta a Rheinmetall új generációs járművének kulcsát a német fegyveres erők képviselőinek...
("neue Generation der Wechselladersysteme")
K
kamm
Guest
Germany’s Military Industry Gears Up to Restock Its Own Forces (Published 2022)
The country’s chancellor has pledged about $100 billion to rebuild its army, but that increase in spending may not be enough to reverse years of neglect, experts say.
előfizetős összegeznéd ?Germany’s Military Industry Gears Up to Restock Its Own Forces (Published 2022)
The country’s chancellor has pledged about $100 billion to rebuild its army, but that increase in spending may not be enough to reverse years of neglect, experts say.www.nytimes.com