Esetleg lőszert.
De ugye mindkettőt lehet kisebb adagokban is szállítani, így a “nagyobb tömegű” kitétel - ami miatt a beruházás szükséges - egyiknél sem nagyon állja meg a helyét.
Szóval az előttem szólókhoz hasonlóan magam is úgy gondolom, hogy ez csak papíron van kifejezetten katonai célokra kihegyezve.
Persze nem árt, ha az infra ilyesmire is fel van készítve. “Sohaselehessentudni.”
Nekem elkerülte a figyelmemet, hogy azt írták volna valahol, hogy elsődlegesen katonai célokra lesz kihegyezve. Ki tudnád másolni, hol volt ez leírva? (Lehet tényleg erről volt szó, csak én nem figyeltem.)
Nekem annyi ragadt meg bennem, hogy kettős célú. Mondjuk ha jövőben a Star Link kapacitását és képességeit csak 5%-ban használja az Army és a NATO katonai célokra, a többi 95% felhasználás tisztán polgári lesz, max annyi katonai kötődéssel, hogy páran majd Elon Musk ötletén keresztül olvassák a HTKA-t, attól még meg marad a kettős felhasználás kategória rá. A fő kritérium, hogy a hadsereg megszabjon egy elvárást, egy igényt és azt teljesítse az adott infrastruktúra.
További példák: Ha egy Humer terepjáró gyártósort létesít valaki, akkor lehet 95% autó civil vásárlásra megy, de attól még kettős felhasználású, amennyiben a teljes gyártósor felhasználható egy nagyobb katonai rendelés legyártására. Kínában ha valaki kompot akar üzemeltetni magánvállalatként, akkor csak olyan típusok közül vásárolhat, melyek teljesítenek néhány számára teljesen felesleges, de legalább költségdrágító feltételt. (Nem drámai a költségnövekedés.) Ezeket a hajókat tudtommal még soha nem használta a néphadseregük, de a tömeges partraszállás lehetőségének fenntartására írják elő a meglétüket.
És vissza térve a mi témánkra... Igen, lehet ebből lehetett volna laktanyát felújítani és hagyni a logisztikai infrastruktúrát lerohadni. Hogy igaz-e az eredeti állítás, hogy ez csupán NER pénzlopás egy teljesen felesleges beruházásra? Véleményem szerint nekünk elsődleges hadászati és gazdasági előnyünk, hogy középen fekszünk és ezért szerteágazó a logisztikánk. Ez egyben legfőbb hátrányunk is (mindenki rajtunk keresztül akar átmenni). Közel sem haszontalannak látom ezt a fejlesztést.
Hogy ebből mennyit profitál a hadsereg? Talán annyit, amennyit a MÁV puszta létéből ő maga is ( ahogy rengeteg magánszemély vagy civil vállalat) levesz. A vasút társaságunk akkut forráshiánnyal küzd. Üzletvezetésileg nézve a karbantartással súlyos problémái vannak, ha nincsenek azok a nagyon NER kiabálható ellenzék kedvenc haszontalan beruházásai EU és bármilyen más pénzekből, akkor a MALÉV sorsára jut és abból is az lett, hogy többszörös áron vásárolhatott utána szállító gépparkot a Honvédség.
Aki most azon nyafog, hogy lőszert, üzemanyagot, bármit meg tudna oldani Hazánk egy kikötő vagy épp azon egy vasúti híd nélkül is, azok gondolkodjanak el azon, hogy mennyi hasznot jelent a katonáinknak pusztán a cég megléte! És akkor kaptak-e tőle már annyi plusz előnyt, ami megéri, hogy néha számukra nem létkérdés beruházásba bele adnak a Zrínyi eltörpülő töredékét!
Megfogalmazhatjuk másként is. Egy állami cég ugyan abban az elhanyagolt helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt a katonaság. Akkoriban minden ilyen külső lehetőségnek nagyon örültek. (Katasztrófavédelem kapcsán megindokolható volt néhány gép fenntartása, hogy ne a BMP-k sorsára jusson, akkoriban pont a legszebben hangzó szó volt a kettős felhasználás lehetősége.)
