Ha mi az alapkutatásokba nagy volumenben fektetünk, az anyagilag is megtérül?
MI a nagy volumen, és mit nevezel megtérülésnek?
Mert a szükségessége nálam nem kérdés, csak az, hogy lehet e ebből rentábilis dolgot előállítani.
Szted a mikrochip, vagy a metil-szalicilát miből lett? Megtérült? Szerintem sokszorosan.
illetve ha túl sok kutatót vonunk be az alapkutatásokba, akkor lesz e humánkapacitás a fejlesztésekre és egyéb területekre?
Na várj a jelenlegi rendszer:
Egyrészt, a kutató nem termékfejlesztő, vagy nem minden területen az. De ez átjárható, meg nem egy éles határ.
Szóval, nagyobb területenként kihoz még ez az amúgy nem túl hatékony rendszer is kb 1200-1500 embert. Vagy legalábbis ennyire lenne kapacitása, legfeljebb nem mindenhova jelentkezik ennyi.
Ebből igazából 5-600 kimegy külföldre, további 5-600 pályaelhagyó lesz, és a maradék 2-300 aki elhelyezkedik a szakmában, ami kb lefedi a jelenlegi igényeket a multiknál + nagyobb magáncégeknél. A mérnököknél amúgy jobb az arány, bár az is erősen területspecifikus.
Mindehez van egy nagyadag, olyan szabályozás, ami irtó pazarlóvá teszi a rendszert, pl.: rengeteg helyre gyógyszerészt kell tenned, ahova tökéletesen elégséges a vegyész stb.
De a legfájóbb rész az 5-600 külföldre, mert tök jó, hogy már nem feltétlenül éri meg kinn lapátolni nyugaton, csak minden tiszteletem mellett, azért nem szerencsés, hogy a jól képzett munkaerő meg nem fog itthon maradni, mert lassan Üzbegisztán is jobban keres. Aki meg mégis, az is pályaelhagyó leginkább, még ha amúgy olyan területen is, ahol nem mozog idegenül. Csak ugye azért vegyésztech pozira némileg pazarlás phd-s vegyészt rakni (konkrétan ismerek ilyet, gyógyszeripar, elégedett a fizuval, de azért ne milliókra gondoljunk)
De a legnagyobb kérdés az nem az, hogy mennyit, hanem, hogy mire?
Arra, hogy a csókosoknak, betokozódottaknak fenntartsunk egy rabszolgabázist, meg egy lehetőséget a támop pénzek ellopására, mint most?
Arra minden pénz sok.
Arra, hogy meghatározzunk egy koncepciót, aminek mentén felépítünk egy olyan rendszert, amire akár cégek is rárepülnek, mint bérfejlesztési bázisokra?
Nem tudom, saját véleményem szerint a most elköltött pénz is akár elég lehetne, csak
Mert jön egy csak:
Az SZTEn (még mindig nem A TÖKÉLETES, és lehet, hogy máshol is, csak azokat nem ismerem) volt kb 50 nevesített labor a teljes TTK-n, amire kb ugyanakkora létszám, és pénz jutott mint az ELTE TTK-ra (még ha a források összetétele más is volt) csak ott csak a biolban volt 80 labor, amik közül 10 haladta meg a 10 milliós éves költségvetést 2010-ben.
Az előbbi helyen nem kevés valós együttműködés volt komolyan vehető ipari szereplőkkel, az utóbbi helyen is, csak abból, meg az állami pénzből tartották el a maradék ki tudja hány labort, meg "kutatócsoportot" meg én nem tudom még mit.
Ez megint a források teljes elpazarlása.
Így válaszolva a feltett kérdésre, nem tudom, hogy a konkrét alapkutatás valaha is megtérül-e, ahogy most működik biztos nem. Viszont szerintem létezik olyan koncepció, ahol még bevételt is tud termelni, vagy közel önfentartó lehet, amennyiben úgy építed fel, hogy a cégeknek (nem csak magyar) megérje ide hozni az alkalmazott alapkutatását, mert van hozzá tudás, és szakértelem, és humán erőforrás.