Magyarország ipara

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
oktatás és kutatási tevékenység
Van igazságod a dologban, de csak részleteiben.
A nagy budapesti egyetemekről megvan a véleményem, de mondjuk ez azon is látszik, hogy már a publikációkra súlyozó listákon se feltétlenül vezetnek. Csak még ott is nagyon bezavar a pénzhiány.
tele privilegizált emberekkel akik jelenleg baromi kényelmesen megélnek a semmiből
Ez telitalálat, a gond ott van, hogy csak ők élnek meg, mindenki más a bányászbéka popója alatt van. Így esélytelen ott tartani a tehetségesebb embereket, és mivel a nagyobb cégeknek az állami bértáblával kell csak versenyezni, igazából az országban is egyre kevésbé maradnak.
A Szegedi évfolyamomból talán ha 30-an vannak még itthon a 200 körüli végzettből, az eltés évfolyamomból azt hiszem 20-an vagyunk még Magyarországon.
A tényleges kutatásban meg összesen nincsenek 10-en.
Abból is volt olyan phd előtt álló lány, aki engem keresett meg, mert egy filogenetikai elemzést nem tudott megcsinálni. Na valahol innen indul a gond.
De ezen a Fundan nem fog segíteni, ahogy az MIT a Lomonoszov vagy a Sorbon se segítene.
A magyar kkv szektor hozzáállásán se változtatott a sok multi, csak pár szerencsésnek adott egy biztosabb megélhetést, mint a magyar ipari szektor.
Annyi történne, hogy még drágábban képeznénk olyanokat, akik mennek a francba külföldre, mert jelenleg ott tartunk, hogy a háború előtt laza 150-200 ezer rubeles fizuért kerestek biológust Moszkvában, meg Novoszibirszkben, és ez durván a fele annak, amit nyugaton meg tudsz kapni a szakmában.
Itthon meg versenyképes 400 ezer bruttóval keres most a Corden biológusokat...
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 323
4 506
113
Van igazságod a dologban, de csak részleteiben.
A nagy budapesti egyetemekről megvan a véleményem, de mondjuk ez azon is látszik, hogy már a publikációkra súlyozó listákon se feltétlenül vezetnek. Csak még ott is nagyon bezavar a pénzhiány.

Ez telitalálat, a gond ott van, hogy csak ők élnek meg, mindenki más a bányászbéka popója alatt van. Így esélytelen ott tartani a tehetségesebb embereket, és mivel a nagyobb cégeknek az állami bértáblával kell csak versenyezni, igazából az országban is egyre kevésbé maradnak.
A Szegedi évfolyamomból talán ha 30-an vannak még itthon a 200 körüli végzettből, az eltés évfolyamomból azt hiszem 20-an vagyunk még Magyarországon.
A tényleges kutatásban meg összesen nincsenek 10-en.
Abból is volt olyan phd előtt álló lány, aki engem keresett meg, mert egy filogenetikai elemzést nem tudott megcsinálni. Na valahol innen indul a gond.
De ezen a Fundan nem fog segíteni, ahogy az MIT a Lomonoszov vagy a Sorbon se segítene.
A magyar kkv szektor hozzáállásán se változtatott a sok multi, csak pár szerencsésnek adott egy biztosabb megélhetést, mint a magyar ipari szektor.
Annyi történne, hogy még drágábban képeznénk olyanokat, akik mennek a francba külföldre, mert jelenleg ott tartunk, hogy a háború előtt laza 150-200 ezer rubeles fizuért kerestek biológust Moszkvában, meg Novoszibirszkben, és ez durván a fele annak, amit nyugaton meg tudsz kapni a szakmában.
Itthon meg versenyképes 400 ezer bruttóval keres most a Corden biológusokat...
Passz lehet tényleg nem segítene a Fudan. De szerintem az sem segítene ha a meglévő intézmény rendszerbe csak úgy beleöntenénk egy valag pénzt. Most akkor mi legyen? :D A privát véleményem az, hogy ha van helyben jó képzés meg jó meló akkor az ember marad. A képzésért járó pénzt meg annak adnám aki a legjobb minőségben tud képezni. Vagyis oda dotálnám az állami ösztöndíjas helyeket. Ez lehet Fudan akár MIT kihelyezett képzés de akár Kecskemét is. Aztán ha emiatt bezár pár tanszék a BME-n ám legyen. Nem biztos, hogy kár lenne érte…
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 581
14 487
113

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 932
19 189
113
Passz lehet tényleg nem segítene a Fudan. De szerintem az sem segítene ha a meglévő intézmény rendszerbe csak úgy beleöntenénk egy valag pénzt. Most akkor mi legyen? :D A privát véleményem az, hogy ha van helyben jó képzés meg jó meló akkor az ember marad. A képzésért járó pénzt meg annak adnám aki a legjobb minőségben tud képezni. Vagyis oda dotálnám az állami ösztöndíjas helyeket. Ez lehet Fudan akár MIT kihelyezett képzés de akár Kecskemét is. Aztán ha emiatt bezár pár tanszék a BME-n ám legyen. Nem biztos, hogy kár lenne érte…
Biológiánál nem segítene, de pár más területen még lehet, hogy felkavarná az állóvizet.
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
Biológiánál nem segítene, de pár más területen még lehet, hogy felkavarná az állóvizet.
A kérdés az, hogy mit akarunk? Versenyhelyzetet? Ehhez nem kell külföldi egyetem, de persze amúgy jöhetne.
Az SZTE mindenesetre nagyságrendekkel volt jobb, mint az elte, az elte meg, nos ahogy van virág, és művirág, úgy van egyetem és műegyetem. ezzel mindent leírtam.
Vagy előrelépni? Ahhoz vért kéne izzadni, és újdonságokat létrehozni.
Na ez láthatóan nem cél itthon. A hatalmas fejlesztés most, igazából némi termékreszelgetés pár multinál.
Még alkalmazott alapkutatás is csak minimálisan van pár helyen.
Alapkutatás, állami alkalmazott kutatás nulla.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
Vagy előrelépni? Ahhoz vért kéne izzadni, és újdonságokat létrehozni.
Na ez láthatóan nem cél itthon. A hatalmas fejlesztés most, igazából némi termékreszelgetés pár multinál.
Még alkalmazott alapkutatás is csak minimálisan van pár helyen.
Alapkutatás, állami alkalmazott kutatás nulla.
Mennyire trend nemzetközi téren az alapkutatásokba belefektetni?
Én sokszor azt látom laikusként, hogy nagy átlagban a mai ipar sok területen hatalmas újdonságot nem teremt, hanem meglévőket, esetleg már kissé elfeledt dolgokat reszelget, vagy a mai technológiával, mai igényekkel teremti újra.
 

Anti

Well-Known Member
2018. december 29.
4 851
12 350
113
Ebbol a tervezett 2-3 uj eromubol gondolom mely magyar cegek is profitalhatnak? Parametereikrol nem nagyon esett szo.
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 323
4 506
113
Ebbol a tervezett 2-3 uj eromubol gondolom mely magyar cegek is profitalhatnak? Parametereikrol nem nagyon esett szo.
Attól függ mit értesz magyar cég alatt… Siemensnek ott a nagy gyára Pesten, a GE-nek meg Veresegyházán 2 gyár. Ők képesek akár kulcsra készen gázos erőművet építeni. Magyarán leszervezik neked az egészet csak fizesd ki. Ha az ő hazai leányvállalataikat magyarnak tartod akkor ők képbe kerülhetnek, aztán egy részét a berendezéseknek a hazai gyárakban le tudják gyártani, meg az építkezésbe bevonni hazai cégeket de kb ennyi. Persze az is lehet az MVM végig viszi a beruházást és ezektől a nagy cégektől csak a turbina szigetet veszik meg…. akkor lehet magasabb a hazai hozzáadott érték de, nem vagyok jó véleménnyel az MVM-ről, kb az is egy állami szocialista maradvány… annak megfelelő képességekkel. Aztán azon is múlik a dolog ki fizeti… sztem EU pénz nem lesz, szóval ha van eszük kimennek a koreaiakhoz valami kedvezményes hitelért. Ők nem régen fejlesztettek egy saját H-class gázturbinát, de még csak Koreába telepített belőle a Doosan. Lehet EU-n belüli referencia projektet megfinanszíroznának kedvezményesen, de ez csak egy ötlet…

Aztán ott vannak még az olaszok. Most kapott egy valag állami támogatást (megint) az Ansaldo hogy ne menjen csődbe…
Meg végül a japók. Mitsubishi turbinákat sajnos nem ismerem. De manapság tarolnak a piacon. Tavaly ők adták el a legtöbb gázturbinát globálisan.
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
Mennyire trend nemzetközi téren az alapkutatásokba belefektetni?
Én sokszor azt látom laikusként, hogy nagy átlagban a mai ipar sok területen hatalmas újdonságot nem teremt, hanem meglévőket, esetleg már kissé elfeledt dolgokat reszelget, vagy a mai technológiával, mai igényekkel teremti újra.
Nézd, semennyire. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem ebbe kell fektetni.
Egyrészt, mert sajnos nagyon sok területen, mire beérett volna a tapasztalat, a rendszerváltás eltüntette a teljes tudást és tapasztalatot, és ezeket anno összeszedni is 3-4 évtized volt, úgy, hogy amúgy a cégek megvoltak, működtek, és 49 előtt komoly nyugati partnerekkel, azután, meg egy olyan szovjetunióval voltak kapcsolatban, ami mindent megvett.
Most know-how, és cégek nélkül kellene betörni ezzel olyan piacokra, ahol már ott vannak a sokkal tőkeerősebb nyugati és keleti cégek.
Pár területen, ahol ez megmaradt, van esély erre, a gyógyszeriparban pl a Richter már visszahozta magát a top 100-ba (sőt lassan a top 50-et súrolgatja), illetve sok kis, és közepes gyár és bázis van. A nagyok is egyre több mindent hoznak ide, mert van hozzá tudás, és olcsó munkaerő.
Meg vegyiparban sem vagyunk olyan vészesen rosszak, az alapok mindenképp megmaradtak.
Meg még biztos vannak területek, ahol, ha elkezdenénk végre rálépni a magyar vállalkozói réteg tökére lenne keresnivalónk (természetesen a normális, tisztességes vállalkozókra ez nem vonatkozik, de biztos forrásból tudom, hogy nekik legalább annyira tele van ezzel a szituval a tökük, mint nekem)
Elvileg lehetne pl.: betörni az afrikai, szegényebb ázsiai piacokra, made in Hungary, EU felirattal megcélozni az ottani középosztályt. Ez egyébként járható lehetne, és szerintem kellene, de a megódjuk okosbát ott is hanyagolni kell, mert viszonylag olcsón kéne minőséget produkálni, az meg úgy nem megy, hogy megvesszük a 8 fejes töltőgépet, de kupakoló minek rá, azt majd a béla intézi. Mert árban a kínaiakkal versenyképtelen leszel, minőségben meg nem hogy nyugattal, hanem még az oroszokkal szemben is.
De ott van még lehetőségnek, ha valami új területet tarolunk. Ehhez viszont oktatás, és a K+F teljes spektruma kellene, hogy lefedve legyen.
Még sok mindent tudnék írni, de most ezt picit vitaindítónak is szánom, és kíváncsi vagyok mások meglátásaira is.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
Nézd, semennyire. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem ebbe kell fektetni.
Ha mi az alapkutatásokba nagy volumenben fektetünk, az anyagilag is megtérül?
Mert a szükségessége nálam nem kérdés, csak az, hogy lehet e ebből rentábilis dolgot előállítani. Iilletve ha túl sok kutatót vonunk be az alapkutatásokba, akkor lesz e humánkapacitás a fejlesztésekre és egyéb területekre? Mert ahogy az anyagi forrás, úgy a humánerőforrás sem végtelen.

És innentől már szerintem egy más és nem feltétlen összefüggőnek látom a témát:

Most know-how, és cégek nélkül kellene betörni ezzel olyan piacokra, ahol már ott vannak a sokkal tőkeerősebb nyugati és keleti cégek.
Tetszik vagy sem, ennek részben pont az állam (NER) által támogatott cégeknél látható esély, hogy legyen rá know-how és tőke. Sajnos ezeknek bizonyos fázisábaban a nagyhal megeszi a kishalat kell megélni és valahonnan pénzt kell beletolni, ez most ugye a sokat kárhoztatott "közpénz". De ha nem innen, akkor honnan, illetve ha külföldről érkezik a tőke, az nekünk miért lenne jó, illetve jobb, mint egy multi. Én az ilyen nagyobb cégeknél látom azt -megintcsak hangsúlyozva: laikusként- hogy van képesség alapkutatásokra illetve olyan fejlesztésekre, ami nemzetközi piacon is szemmel látható. (Természetesen ezzel korántsem azt mondom, hogy máshol nincs k+f.)

Elvileg lehetne pl.: betörni az afrikai, szegényebb ázsiai piacokra, made in Hungary, EU felirattal megcélozni az ottani középosztályt.
Ez folyik. Üzbegisztán, Afrika némely országa. Csak ezt fel kell építeni, amiben elég erős lemaradásban vagyunk, mert Keletnek van tőkéje, nyugatnak meg helyismerete, hagyománya, know-howja. Ezzel nem lehet egyik napról a másikra megugrani. Jelenleg nagyjából 3-4 olyan nagyobb cég van, ami rendelkezik olyan tőkével és tudással, amivel ezekre a piacokon meg tud jelenni és versenyezni tud másokkal, ezek jelenleg kevésbé kézzel fogható termékeket állítanak elő, inkább tudásban jók és már tőkével is rendelkeznek hozzá.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 920
13 911
113
Nézd, semennyire. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem ebbe kell fektetni.
Egyrészt, mert sajnos nagyon sok területen, mire beérett volna a tapasztalat, a rendszerváltás eltüntette a teljes tudást és tapasztalatot, és ezeket anno összeszedni is 3-4 évtized volt, úgy, hogy amúgy a cégek megvoltak, működtek, és 49 előtt komoly nyugati partnerekkel, azután, meg egy olyan szovjetunióval voltak kapcsolatban, ami mindent megvett.
Most know-how, és cégek nélkül kellene betörni ezzel olyan piacokra, ahol már ott vannak a sokkal tőkeerősebb nyugati és keleti cégek.
Pár területen, ahol ez megmaradt, van esély erre, a gyógyszeriparban pl a Richter már visszahozta magát a top 100-ba (sőt lassan a top 50-et súrolgatja), illetve sok kis, és közepes gyár és bázis van. A nagyok is egyre több mindent hoznak ide, mert van hozzá tudás, és olcsó munkaerő.
Meg vegyiparban sem vagyunk olyan vészesen rosszak, az alapok mindenképp megmaradtak.
Meg még biztos vannak területek, ahol, ha elkezdenénk végre rálépni a magyar vállalkozói réteg tökére lenne keresnivalónk (természetesen a normális, tisztességes vállalkozókra ez nem vonatkozik, de biztos forrásból tudom, hogy nekik legalább annyira tele van ezzel a szituval a tökük, mint nekem)
Elvileg lehetne pl.: betörni az afrikai, szegényebb ázsiai piacokra, made in Hungary, EU felirattal megcélozni az ottani középosztályt. Ez egyébként járható lehetne, és szerintem kellene, de a megódjuk okosbát ott is hanyagolni kell, mert viszonylag olcsón kéne minőséget produkálni, az meg úgy nem megy, hogy megvesszük a 8 fejes töltőgépet, de kupakoló minek rá, azt majd a béla intézi. Mert árban a kínaiakkal versenyképtelen leszel, minőségben meg nem hogy nyugattal, hanem még az oroszokkal szemben is.
De ott van még lehetőségnek, ha valami új területet tarolunk. Ehhez viszont oktatás, és a K+F teljes spektruma kellene, hogy lefedve legyen.
Még sok mindent tudnék írni, de most ezt picit vitaindítónak is szánom, és kíváncsi vagyok mások meglátásaira is.

Nagyon jó dolgokat írsz!
Ezeket kellene csinálni a jelenlegi folyamatok mellett!
Nekem nem először --sőt szinte mindig-- az a szemléletbeli hiba tűnik ki itt is, hogy egy alkalmazott feladat-megoldást a jelenlegi vezetés minden más rovására teszi!
Szinte semmilyen területen nem látok párhuzamosan zajló --komoly--, egymást segítő, egy későbbi átállást előkészítő társadalmi. gazdasági, (katonai) fejlesztési, előkészítési folyamatokat.

A jelenlegi "összeszerelő-tartomány" koncepcióval is gyakorlatilag megfojtják, elsorvasztják a többi --következő fejlődési lépcsőhöz szükséges-- folyamatokat, amiket leírtál, holott ezek stattisztikai hibén belüli tételek egy ország költségvetésében!!!

Ez a kép:

gdp-pps2-588316.png


jól mutatja, hogy egy V4+Románia összehasonlításban --ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákia rossz eredménye egy statisztikai módszertani ok miatt van-- akkor minden média-vetítés ellenére is az utolsók vagyunk a sorrendben!

Ez is jelzi, hogy az "összeszerelő-tartomány" a gyors mennyiségi felfutás ellenére, mostanra kimerült és a multik az Audi-motorgyártásának területén megismert "kreatív-könyvelés" csúcsra-járatásával ennek a közgazdasági stratégiának nyereségét is szinte sikeresen, teljesen haza-szivattyúzzák.

Ennek az egyébként a maga közgazdasági korában sikeresen és gyorsan megragadott lehetőségnek a jobb kihasználását akadályozza a hazai ipar/vállalkozások csak látszólagos --de valójában a multik javára jelentéktelen méretűre zsugorított-- támogatása, ami gyakorlatilag megszüntette a hazai bérversenyt a multik közötti felosztáson kívül.

Ez utóbbi "verseny" rendszeresen a háttérben történt kiegyezésekkel és (munkaerő-)piaci felosztásokkal ér véget, ami nem véletlenül jelenik meg --csak a jéghegy csúcsaként-- a történelem-könyvekben is!

A magyar munkaerő piacon már nincs olcsó, könnyen elérhető munkaerő-tartalék! Ez a tipikus gyarmati fejlődési szakasz kimerült.
Érdemes összehasonlítani a nem teljesen azonos szakaszban lévő helyzet ellenére-- a magyar és török gazdaságfejlődés helyzetét, ahol a törökök --sok más, a katonai, ipar-fejlesztési területen is-- sokkal-sokkal jobban állnak nálunk, sok korábbi és jelenlegi hátrányuk ellenére!

Ha a "kreatív-multis-könyvelés" hatását kompenzálom, akkor egy 5-7%-kal jobb GDP mutatónk lenne.
Az évi-100-150 média-milliárd HUF-os sikeres önmarketing ellenére akkor is messze lennénk a politika által a tőársadalom számára "vetített" eredményektől.

"Kora meghatározó politikusa" a sikeres hazai érdekérvényesítésen kívül ebben a nemzetközi összehasonlításban is a V4+Románia sereghajtói között van!
Ez a valóság! Nem árt vele tisztában lenni, és ami szerintem még fontosabb: a rendszer szintű hibákat a saját szinten javítani!!

Tévedés joga fenntartva!

.
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
Ha mi az alapkutatásokba nagy volumenben fektetünk, az anyagilag is megtérül?
MI a nagy volumen, és mit nevezel megtérülésnek?
Mert a szükségessége nálam nem kérdés, csak az, hogy lehet e ebből rentábilis dolgot előállítani.
Szted a mikrochip, vagy a metil-szalicilát miből lett? Megtérült? Szerintem sokszorosan.
illetve ha túl sok kutatót vonunk be az alapkutatásokba, akkor lesz e humánkapacitás a fejlesztésekre és egyéb területekre?
Na várj a jelenlegi rendszer:
Egyrészt, a kutató nem termékfejlesztő, vagy nem minden területen az. De ez átjárható, meg nem egy éles határ.
Szóval, nagyobb területenként kihoz még ez az amúgy nem túl hatékony rendszer is kb 1200-1500 embert. Vagy legalábbis ennyire lenne kapacitása, legfeljebb nem mindenhova jelentkezik ennyi.
Ebből igazából 5-600 kimegy külföldre, további 5-600 pályaelhagyó lesz, és a maradék 2-300 aki elhelyezkedik a szakmában, ami kb lefedi a jelenlegi igényeket a multiknál + nagyobb magáncégeknél. A mérnököknél amúgy jobb az arány, bár az is erősen területspecifikus.
Mindehez van egy nagyadag, olyan szabályozás, ami irtó pazarlóvá teszi a rendszert, pl.: rengeteg helyre gyógyszerészt kell tenned, ahova tökéletesen elégséges a vegyész stb.
De a legfájóbb rész az 5-600 külföldre, mert tök jó, hogy már nem feltétlenül éri meg kinn lapátolni nyugaton, csak minden tiszteletem mellett, azért nem szerencsés, hogy a jól képzett munkaerő meg nem fog itthon maradni, mert lassan Üzbegisztán is jobban keres. Aki meg mégis, az is pályaelhagyó leginkább, még ha amúgy olyan területen is, ahol nem mozog idegenül. Csak ugye azért vegyésztech pozira némileg pazarlás phd-s vegyészt rakni (konkrétan ismerek ilyet, gyógyszeripar, elégedett a fizuval, de azért ne milliókra gondoljunk)

De a legnagyobb kérdés az nem az, hogy mennyit, hanem, hogy mire?
Arra, hogy a csókosoknak, betokozódottaknak fenntartsunk egy rabszolgabázist, meg egy lehetőséget a támop pénzek ellopására, mint most?
Arra minden pénz sok.
Arra, hogy meghatározzunk egy koncepciót, aminek mentén felépítünk egy olyan rendszert, amire akár cégek is rárepülnek, mint bérfejlesztési bázisokra?
Nem tudom, saját véleményem szerint a most elköltött pénz is akár elég lehetne, csak
Mert jön egy csak:
Az SZTEn (még mindig nem A TÖKÉLETES, és lehet, hogy máshol is, csak azokat nem ismerem) volt kb 50 nevesített labor a teljes TTK-n, amire kb ugyanakkora létszám, és pénz jutott mint az ELTE TTK-ra (még ha a források összetétele más is volt) csak ott csak a biolban volt 80 labor, amik közül 10 haladta meg a 10 milliós éves költségvetést 2010-ben.
Az előbbi helyen nem kevés valós együttműködés volt komolyan vehető ipari szereplőkkel, az utóbbi helyen is, csak abból, meg az állami pénzből tartották el a maradék ki tudja hány labort, meg "kutatócsoportot" meg én nem tudom még mit.
Ez megint a források teljes elpazarlása.

Így válaszolva a feltett kérdésre, nem tudom, hogy a konkrét alapkutatás valaha is megtérül-e, ahogy most működik biztos nem. Viszont szerintem létezik olyan koncepció, ahol még bevételt is tud termelni, vagy közel önfentartó lehet, amennyiben úgy építed fel, hogy a cégeknek (nem csak magyar) megérje ide hozni az alkalmazott alapkutatását, mert van hozzá tudás, és szakértelem, és humán erőforrás.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
Ez is jelzi, hogy az "összeszerelő-tartomány" a gyors mennyiségi felfutás ellenére, mostanra kimerült és a multik az Audi-motorgyártásának területén megismert "kreatív-könyvelés" csúcsra-járatásával ennek a közgazdasági stratégiának nyereségét is szinte sikeresen, teljesen haza-szivattyúzzák.
Régebben is már kiérthető volt, hogy az összeszerelősdi egy lépcsőfok, és látjuk, hogy egyre többen hoznak ide kutatási és fejlesztési ágazatokat is (Pl.: Audi, Land-Rover stb.); ez a következő szint, illetve a repülőgépipar. Nem lennék meglepve ha Békés megyébe további repülőgépipari beruházások érkeznének a gyulai(ak) mellett. Ez a lépcsőfok vélhetően kb. 2-3 évvel korábbanra volt tervezve, de a covid, majd a háború belezavart a dologba, kb. 5-6 éves csúszás jött össze.

Lehet, hogy a nyereség haza van szivattyúzva, de a fizetések, a tudás az itt marad, itt tartható. Ez is nagy nyereség tud lenni.

A jelenlegi "összeszerelő-tartomány" koncepcióval is gyakorlatilag megfojtják, elsorvasztják a többi --következő fejlődési lépcsőhöz szükséges-- folyamatokat
Mint például mit fojtanak meg? És a sok beszállító? Ezek egy része ráadásul hazai tulajdonban van. Vagy szerinted például a Renner BT.-nek miből volt pénze traktorfejlesztésbe belekezdeni?

Mit is mutat? Hogy minél fejletlenebb volt egy ország, annál nagyobb mértékben fejlődött, annál látványosabb volt a folyamat.

ami gyakorlatilag megszüntette a hazai bérversenyt
Bérverseny ott van, ahol több a munkahely, mint a munkaerő. Mikor közel egy millióval kevesebb foglalkoztatott volt jobb volt a bérverseny? Vagy ma nincs bérverseny, mikor akár ipariparkon belül vadásszák a munkavállalókat? És ezt az állításod cáfolod az alábbi mondatoddal:

A magyar munkaerő piacon már nincs olcsó
Ha nincs bérverseny hogyhogy nincs olcsó munkaerő?

A magyar munkaerő piacon már nincs olcsó, könnyen elérhető munkaerő-tartalék!
Olcsó és könnyen elérhető... mint a gyarmatokon nincs -de van munkaerő-tartalék, Kelet és Dél Magyarországon. Nem rosszabb, mint Bangladesből hozni. Illetve erről a gazdasági évadnyitón részletezve is lett.

"Kora meghatározó politikusa" a sikeres hazai érdekérvényesítésen kívül ebben a nemzetközi összehasonlításban is a V4+Románia sereghajtói között van!
Nem tudom mennyire lehet és jó összehasonlítani Egy 40 milliós, egy 20 milliós, illetve egy hazánk méretű országot, amely évszázados mélységben a német iparral párhuzamosan fejlődött. Mindegyiknek más-más adottsága van. Ha csak a számokat nézzük, akkor akár igaz is lehet, ha meg azt nézzük, hogy Romániának van tengerpartja, a kontinens belsejébe vezető olcsó vízi útja, jó termőföldje, turisztikai helyszínei, (volt) 22 milliós lakossága és már a szocializmusban nyugatról importált ipara és gyártósora, akkor meg megint más megvilágításba helyezi a fejlettségi és termelési/gazdasági helyzetét.
 
  • Tetszik
Reactions: tomcat1

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
MI a nagy volumen, és mit nevezel megtérülésnek?
Úgy értem, ha most van X keret (humán, anyagi, technikai oldalról) érdemes e és lehet e mondjuk 2X? Erre értettem, hogy nagyobb volumenben.
Valóban sok mindent tekinthetünk megtérülésnek, most leginkább számszerűsíthető közvetlen, vagy közvetett (de mindenképp a hazai alapkutatáshoz visszavezethető) forintosítható megtérülést értettem.

Szted a mikrochip, vagy a metil-szalicilát miből lett? Megtérült? Szerintem sokszorosan.
Persze, de én itt most arra gondoltam, hogy mi kifejlesztünk valamit, amiből nem tudunk anyagi hasznot termelni, más meg a mi belefektetett nagyobb mértékű keretünkből fejleszt terméket, amiből ő és nem mi húzzuk az anyagi, vagy egyéb hasznot. Vagy inkább az alapkutatás helyett nagyobb figyelemt fordítsunk pl. termékfejlesztésre és hagyjuk meg az alapkutat. másnak. -Így pongyolán fogalmazva.

Ebből igazából 5-600 kimegy külföldre, további 5-600 pályaelhagyó lesz, és a maradék 2-300 aki elhelyezkedik a szakmában, ami kb lefedi a jelenlegi igényeket a multiknál + nagyobb magáncégeknél.
Tulajdonképen akkor egy hazai kutató kinevelése nem X, hanem 3-4-5X. Ez a baj az oktatással, hogy mindig lesz, aki többet tud kínálni. Tehát ha többet rakunk bele, akkor a kitermelt hazai 2-300 kutató mellett másnak kitermelünk kétszer annyit, amiből nem, hogy hasznunk nem lesz, de még jó eséllyel a konkurenciának termeli ki az oktatás.

A többihez meg kompetencia hiányában még kevésbé tudok hozzászólni. :)
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 920
13 911
113
Régebben is már kiérthető volt, hogy az összeszerelősdi egy lépcsőfok, és látjuk, hogy egyre többen hoznak ide kutatási és fejlesztési ágazatokat is (Pl.: Audi, Land-Rover stb.); ez a következő szint, illetve a repülőgépipar. Nem lennék meglepve ha Békés megyébe további repülőgépipari beruházások érkeznének a gyulai(ak) mellett. Ez a lépcsőfok vélhetően kb. 2-3 évvel korábbanra volt tervezve, de a covid, majd a háború belezavart a dologba, kb. 5-6 éves csúszás jött össze.

Lehet, hogy a nyereség haza van szivattyúzva, de a fizetések, a tudás az itt marad, itt tartható. Ez is nagy nyereség tud lenni.


Mint például mit fojtanak meg? És a sok beszállító? Ezek egy része ráadásul hazai tulajdonban van. Vagy szerinted például a Renner BT.-nek miből volt pénze traktorfejlesztésbe belekezdeni?


Mit is mutat? Hogy minél fejletlenebb volt egy ország, annál nagyobb mértékben fejlődött, annál látványosabb volt a folyamat.


Bérverseny ott van, ahol több a munkahely, mint a munkaerő. Mikor közel egy millióval kevesebb foglalkoztatott volt jobb volt a bérverseny? Vagy ma nincs bérverseny, mikor akár ipariparkon belül vadásszák a munkavállalókat? És ezt az állításod cáfolod az alábbi mondatoddal:


Ha nincs bérverseny hogyhogy nincs olcsó munkaerő?


A "rejtett erőforrás" simogatással/érzékenyítéssel a "rejtett erőforrás" csak gondnak lesz nagyobb és nem lehetőségnek, mint ahogy kellene lennie immár négy kétharmad után!!!
SEMMI az az NULLA politikai eltökéltség van ennek az évtizedes társadalmi problémának a megszüntetésére --is--, amíg "hozza" a maga 3-4%-át a "C".
...közben a probléma megoldatlansága a választások közötti cigány-gyilokkal viszi 80-100+ nyugdíjast, és velük a 2-3%-ot, és "Utánunk a vízözön" => majd egyszer vkinek "borul bili"!

Visszatérve a háttérben lévő társadalmi és politikai okoktól: szélesíteni is lehetne ezt a merítést, csak ehhez dolgozni kellene vele, oktatni kellene, felzárkóztatni "jutalmazni és büntetni", aminek a politikai kockázatát nem akarja vállalni a kétharmados politika, a hosszútávú szükségesség ellenére sem.

Olcsó és könnyen elérhető... mint a gyarmatokon nincs -de van munkaerő-tartalék, Kelet és Dél Magyarországon. Nem rosszabb, mint Bangladesből hozni. Illetve erről a gazdasági évadnyitón részletezve is lett.
Dolgoztam a médiában/tanultam/ismerem, lepereg a rólam a "vetítés"!


Nem tudom mennyire lehet és jó összehasonlítani Egy 40 milliós, egy 20 milliós, illetve egy hazánk méretű országot, amely évszázados mélységben a német iparral párhuzamosan fejlődött. Mindegyiknek más-más adottsága van. Ha csak a számokat nézzük, akkor akár igaz is lehet, ha meg azt nézzük, hogy Romániának van tengerpartja, a kontinens belsejébe vezető olcsó vízi útja, jó termőföldje, turisztikai helyszínei, (volt) 22 milliós lakossága és már a szocializmusban nyugatról importált ipara és gyártósora, akkor meg megint más megvilágításba helyezi a fejlettségi és termelési/gazdasági helyzetét.

A "sok lábon állás" sok ezer generációs ökölszabályát nem sikerül alkalmazni a "kor meghatározó politikusának"! :oops:
Szinte semelyik komoly területen, és az önmaga számára az ellenzékkel kötött háttéralku alapján a közösen kitaposott politikai "biztonság" és kényelem öngyilkoló helyzetében nincs is kihívás és politikai versenyhelyzet miatti kényszer, hogy jobb teljesítményt nyújtson.

Elveszhetünk a --valóban fontos-- részletekben, de ezzel csak a "tüneti kezelést adó orvos" esete történik.
Amíg a politikai mérleg serpenyőjében lévő selejt ellenzéket elég ellensúlyozni a jelenlegi --korábbihoz immáron egy szintén-- selejt nemzeti politikával, addig "reszelgethetjük a pukit" itt is a nekünk a média által bedobált gumi-csontokkal.

Nincs politikai verseny =>nem kell teljesítmény, marad az egy-két fő-látványosságos "siker" és szinte minden más esetében a évi 100-50 milliárdos média-maszatolással "megy a levesbe"...

Amíg a hatalmat nem fenyegeti egy megoldandó feladat: nem érdekes.
Semmi/alig valami felkészülés, előre-tervezés. elmaradt társadalmi/gazdasági/katonai feladatok megoldása, korábbi hibák javítása: SEMMI azaz NULLA --na jó: közeli-- !

Ennyit bármelyik más --Viktor-Gyurcsány közös erővel-- földbe-taposott konzervatív erő is tudott volna!
"Kis" munkával sokkal jobbat, többet is!!!



.
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
Tetszik vagy sem, ennek részben pont az állam (NER) által támogatott cégeknél látható esély, hogy legyen rá know-how és tőke.
Nem tetszik, mert bár a tőkefelhalmozás jó lehetne, csak a NER nem is akar ebből mást, csak azt, hogy a "középénz elveszítse közpénz jellegét" Persze lehet mondani, hogy de a Mészáros. Ha csak Mészárosból állna a ner ipari rétege, egy szavam nem lehetne, csak az egy Mészárosra jut kb 999 nem Mészáros, aki szépen felveszi a pénzt, meg a paripát meg a fegyvert, de sem érteni nem akar hozzá, sem igazából kimenetet elérni. Csak ennek a vége borítékolható. MIhelyst bukik a ner, az így megszerzett korábban több kevésbé működő cégek is mennek a levesbe.
Én az ilyen nagyobb cégeknél látom azt -megintcsak hangsúlyozva: laikusként- hogy van képesség alapkutatásokra illetve olyan fejlesztésekre, ami nemzetközi piacon is szemmel látható.
Ez megint olyan, hogy ha mindenki Mészáros lenne, akár még igazad is lehetne. De a legtöbb cég az egész K+F-et a különböző op pályázati pénzek zsebre rakására használta fel.
Ezzel nem lehet egyik napról a másikra megugrani. Jelenleg nagyjából 3-4 olyan nagyobb cég van, ami rendelkezik olyan tőkével és tudással, amivel ezekre a piacokon meg tud jelenni és versenyezni tud másokkal, ezek jelenleg kevésbé kézzel fogható termékeket állítanak elő, inkább tudásban jók és már tőkével is rendelkeznek hozzá.
De amúgy miért azzal akarjuk kezdeni az iparfejlesztést, hogy kimegyünk, és taroljuk a traktorpiacot? Azt soha nem fogjuk megugrani, mivel nincs meg hozzá az alap. Viszont esetleg a "nagy" jussunk ki az afrikai piacra dolgot lehetett volna onnan kezdeni, hogy magyar disztribúciós hálózatot építenek ki, nem víztisztítót építtetnek a haverral.
Mert amúgy, ha Gizike nem egy 10 milliós, hanem egy 400 milliós piacon tudja terjeszteni a naturkozmetikumát, akkor lehet még meg is él belőle, sőt fejlősésre is lesz lehetősége.
hazai ipar/vállalkozások csak látszólagos --de valójában a multik javára jelentéktelen méretűre zsugorított-- támogatása,
Valójában hatalmas, csak nem csapódik le az átlagmunkás szintjére, helyette a rendszerváltáskor megörökölt vállalkozóréteg 12. audija lesz belőle.
Régebben is már kiérthető volt, hogy az összeszerelősdi egy lépcsőfok, és látjuk, hogy egyre többen hoznak ide kutatási és fejlesztési ágazatokat is (Pl.: Audi, Land-Rover stb.); ez a következő szint, illetve a repülőgépipar. Nem lennék meglepve ha Békés megyébe további repülőgépipari beruházások érkeznének a gyulai(ak) mellett.
Ez amúgy pozitív folyamat, csak jelentéktelen
Lehet, hogy a nyereség haza van szivattyúzva, de a fizetések, a tudás az itt marad, itt tartható.
Milyen tudás marad itt? Semmilyen
agy szerinted például a Renner BT.-nek miből volt pénze traktorfejlesztésbe belekezdeni?
Az állam odacsatornázott milliárdjaiból, amiből semmi kézzelfogható termék nem lesz, de pár haver, meg néhány menedzser majd jól él, és növeli az átlagfizut.
Mikor közel egy millióval kevesebb foglalkoztatott volt jobb volt a bérverseny?
Igenis meg nem is.
mikor akár ipariparkon belül vadásszák a munkavállalókat?
Csak mindig elfelejtődik hozzátenni, hogy egy bizonyos területen, minden más terület meg egyre gyorsuló ütemben zuhan a semmibe. De ha autóipari mérnök vagy, egy multinál, akkor persze minden rózsás. Ha egy magánegészségügyi intézetben nővér, nos akkor megszoptad. De szerencsére mivel az állam nem is akar működő egészségügyet fenntartani, kis szerencsével kevésbé, mint ha ott maradtál volna.
Ha nincs bérverseny hogyhogy nincs olcsó munkaerő?
Van, csak azt importáljuk ukrajnából, meg bangladesből, meg indiából. Mivel az egész iparunkat erre, meg az olcsó orosz nyersanyagra építettük fel, így minőségi ugrás se lesz, és mivel olcsó nyersanyag sincs, igazából borítékolható, hogy kapunk egy újabb 90-es éveket.
em rosszabb, mint Bangladesből hozni. Illetve erről a gazdasági évadnyitón részletezve is lett.
De igen, mert Bangladesből el tudja hozni a kész munkaerőt, akinek ráadásul kevesebb is elég, mint a magyar munkásnak.
omániának van tengerpartja, a kontinens belsejébe vezető olcsó vízi útja, jó termőföldje, turisztikai helyszínei, (volt) 22 milliós lakossága és már a szocializmusban nyugatról importált ipara és gyártósora
Nekünk meg működő vasutunk, használható infrastruktúránk volt tengerpart helyett. Minden más megvolt idehaza is. Csak nem kellett volna lerombolni.
Persze, de én itt most arra gondoltam, hogy mi kifejlesztünk valamit, amiből nem tudunk anyagi hasznot termelni, más meg a mi belefektetett nagyobb mértékű keretünkből fejleszt terméket, amiből ő és nem mi húzzuk az anyagi, vagy egyéb hasznot.
Mi biztosan nem csinálunk nagyvállalatot nagyvállalatok nélkül, állami pénzből a jelen rendszerben. Csak amíg a koncepció megragadt ott, h huh hát vektor vakcinát azt nem fog a nemzeti oltóanyag gyár csinálni, mert hát meg izé, ott ne is várjunk csodát. Pedig pl.: az bezony egy pont volt, ahol balról előzhettük volna a mezőnyt.
Vagy inkább az alapkutatás helyett nagyobb figyelemt fordítsunk pl. termékfejlesztésre és hagyjuk meg az alapkutat. másnak.
Milyen terméket akarsz fejleszteni? Mire van itthon bármilyen know-how, ami pénzt hoz az államnak?
Tulajdonképen akkor egy hazai kutató kinevelése nem X, hanem 3-4-5X.
Nincs igazából hazai kutató.
Ez a baj az oktatással, hogy mindig lesz, aki többet tud kínálni. Tehát ha többet rakunk bele, akkor a kitermelt hazai 2-300 kutató mellett másnak kitermelünk kétszer annyit, amiből nem, hogy hasznunk nem lesz, de még jó eséllyel a konkurenciának termeli ki az oktatás.
Ha meg se próbálsz annyit kínálni, amiből meg lehet élni, akkor valóban mindenki lelép. Ha ráadásnak ezzel kell a multinak versenyezni, nos akkor külföldre fogsz lelépni.
Csak ha semmit nem is próbálunk meg, akkor maradunk a világ összeszerelő üzeme.