[HUN] Airbus Helicopters H225M HForce

Tudod mit?
Ha ennyire fogalmatlan vagy, akkor menj el a Holland Különlegesekhez , és kérdezd meg tőlük, hogy vajon miért rendeltek egy ezred méretű erőhöz 14db H225M-et.
Minálunk a 16 gép fogja kiszolgálni a KRD-t, meg úgy az egész Honvédséget, meg még a civil katasztrófa elhárításba is segítséget fognak nyújtani.

Hogyan óhajtasz különleges erőket bevetni a vonalak mögött, ha nincs melléjük adva megfelelő mennyiségű nagy teherbírású helikopter?
Ha egy alegységet bedobsz a vonalak mögé, akkor azokat hogyan óhajtod ellátni, hogyan tudsz onnan gyors evakuációt végrehajtani?
Ha nincs mennyiséged helikopterből, akkor hogyan oldod meg a rendelkezésre állást? Hogyan szeretnéd pótolni a rizikósabb műveletekben elveszített gépeket?
Azt gondolod, hogy egy H145M alá akasztasz egy MRZR-t, akkor az nem fogja összefosni magát?
CSAR műveletet hogyan szeretnél végrehajtani az épp hogy MEDEVAC-ra alkalmas H145M-mel? Majd a kimenekítést biztosító raj majd kapaszkodik a csúszótalpon, a gépen kívül?
Mert ott hatszor akkora a GDP.
 
Mert ott hatszor akkora a GDP.
Ne legyél már amatőr? Mi köze van ahhoz a GDP-nek, hogy egy zászlóaljnyi különleges, vagy rohamlövész (ranger) katona mozgatásához mennyi helikopterre van szükség?
Ez egy egyszerű logisztikai kérdés.
A KRD meg nem egy zászlóalj.
 
  • Vicces
Reactions: fitom
Ne legyél már amatőr? Mi köze van ahhoz a GDP-nek, hogy egy zászlóaljnyi különleges, vagy rohamlövész (ranger) katona mozgatásához mennyi helikopterre van szükség?
Ez egy egyszerű logisztikai kérdés.
A KRD meg nem egy zászlóalj.
Hát, ha elég helikopter tud venni az az ország a Gdp-bol hogy egy körben kivigye a zászlóaljat az jobb mint ha két körben viszi ki. Ennyi csak a köze.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Ilyen lehet például az adatbázis frissítése, hiszen a rendszernek ismernie kell a várható fenyegetéseket, például milyen légvédelmi eszközöket kell figyelembe venniük. Ez elsőre furcsának tűnhet, azonban logikus, hogy egy adott frekvencián történő besugárzásnál el kell tudni dönteni, hogy az saját erőktől vagy ellenségtől származik. Térségünkben ez kiemelten fontos, hiszen a Magyar Honvédség és a szövetséges országok számos különféle keleti eszközt is használnak. Ez az igény a helikopteres alegységek felderítő és elektronikai harci képességeinek fejlesztését is szükségessé teszi, például az ilyen szakemberek tudják elvégezni az említett konfigurálást, illetve a folyamatos módosításokat. A H225M passzív védelme a modern kialakításnál kezdődik: a helikopterben széles körben alkalmaznak például direkt ilyen célra megerősített szerkezeti elemeket, továbbá energiaelnyelő részegységeket, többek között az ülések és az üzemanyagtartályok is ilyenek. A passzív túlélőképességnek az is a részét képezi, hogy a főreduktor olajnyomás nélkül akár fél-egy órán át tovább üzemelhet, míg a Mi-17-esnek gyakorlatilag azonnali kényszerleszállást kellett végeznie, ami nem mindig kivitelezhető, különösen speciális viszonyok között, illetve harchelyzet során. Ezek a megoldások nemcsak háborús területen, hanem békeidőben, egy baleset alkalmával is jelentősen növelhetik a fedélzeten tartózkodó személyek túlélési esélyeit. Természetesen a csöves tűzeszközök, illetve a nem irányított fegyverek ellen továbbra is szükség van klasszikus passzív védelemre, ami a vevő igényeitől függően a 225-ösön is rendelkezésre áll. A különböző páncélkészleteken kívül maguk az ülések is kaphatnak védelmet, az üzemanyagtartályok pedig öntömítő kialakítást. A forgószárnylapátokat úgy alakították ki, hogy minél jobban ellenálljanak a lövedékek hatásainak, a hajtóművek gázelvezetői pedig alacsonyabb infraképet produkáljanak.

A Mi-17 hatóválsága a törzsbe szerelhető 1870 literes kiegészítőtartály használatával tovább növelhető. Egy ilyen eszközzel a körülményektől függően két-három órával nő a levegőben tölthető idő. A gépek többségénél akár két ilyen póttartály is beépíthető, azonban az már akkora tömegű, és olyan nagy hasznos helyet foglal el a tehertérben, hogy itthon valószínűleg még sohasem alkalmazták ezt a konfigurációt. Az idehaza működő két modernizált N verzió esetében akár négy darab külső póttartály is függeszthető. A 475 literes eszközök eredetileg a Mi-24 típusról származnak. Természetesen a H225M is rendelkezik ilyen lehetőségekkel: a típusba a különböző póttartályok alkalmazása során legfeljebb 3870 liter üzemanyag tankolható, mellyel repülési paraméterektől függően körülbelül öt és fél órát tölthet a levegőben. A hatótávolság növelése tekintetében van egy terület, melyet a 17-esnél nem említhetünk meg, csak a 225-ösnél: a légi utántölthetőséget. Ez a képesség még a többi felszerelésnél is jobban a vevő igényeire van szabva. Sőt, ez olyannyira markáns téma, hogy a vezetésnek jó előre el kell döntenie: a helikoptertípusra kell-e ilyen képesség, hiszen utólag már nem lehet beépíteni. Arról, hogy a jövendő magyar 225-ösökön is megtalálható lesz-e, többféle hír is felröppent.

Minden fegyverzet kapcsán fontos szerepet játszik a támogatórendszer, légi járműveknél ez még inkább igaz. A modern kialakítás miatt létfontosságú a logisztika és a karbantartás, hiszen e nélkül egyetlen típus sem lehet hadra fogható. A Mi-17-esnél mindez hagyományos módon zajlik: a forgószárnyas üzemeltetése a generációkkal korábbi kialakítása miatt viszonylag egyszerű, azonban az alkatrész-utánpótlás és a karbantartás már igazi „oroszos” kivitelezés. Utóbbi leginkább azt jelenti, hogy az éppen szükséges termék vagy rendelkezésre áll, vagy nem, tehát egy felelős üzemeltető hatalmas raktárkészletet tart fenn, ami komoly pluszforrásokat igényel. Ezzel szemben a modern nyugati üzemeltetési módszer sokkal rugalmasabb, ami már rövidtávon is kedvezőbb lehet. Ilyen például az említett raktározás: csak a folyamatosan fogyó anyagokat és az előre látható módon cserére szoruló alkatrészeket kell „betárazni”, a nem tervezett munkákhoz szükséges elemek rövid idő alatt leszállításra kerülnek. Mindez duplán költséghatékony megoldás, hiszen a drága alkatrészekből így nem a raktárak polcain „megy ki az üzemidő”. A H225M helikopterekhez a gyártó a HCare rendszert alkalmazza: mivel a típuscsaládot számos profitorientált polgári üzemeltető is alkalmazza, ez minden bizonnyal kiváló működést feltételez. Bár már a Tizenheteshez is léteznek modern szimulátorok, a kiképzési rendszerek nem éppen a XXI. századi elveket tartalmazzák. Mindez nemcsak a hajózókra, hanem például a műszakiakra is vonatkozik. A modern kiképzés alapesetben forrásigényesebb, azonban nagyobb hatékonysággal bír, emiatt hosszabb távon kifizetődő. Jó példa erre a fegyveralkalmazás begyakorlása és szinten tartása: míg a régebbi generációs eszközöknél a pilótáknak meghatározott időnként éleslövészeteken kellett részt venniük, mindez ma már szimulátorokon is elvégezhető. Egyetlen helikopteres páncéltörő rakéta körülbelül százmillió forintos nagyságrendű, másrészt a szimulátoroknál olyan harcászati, domborzati, időjárási körülmények is beállíthatóak, amelyek egy lőtéren nem kivitelezhetők. A műszakiak oktatása sem úgy történik, mint a régi típuson, a modern eszközök felhasználásával nemcsak a színvonal növelhető, hanem a költség is csökkenthető.

A Magyar Honvédség forgószárnyas képességének fejlesztéséhez szorosan hozzátartozik néhány olyan tényező, melyet nem mindig szoktak figyelembe venni, viszont a sikerhez elengedhetetlen. Ilyen például a megvásárolt eszközök helyes konfigurálása: mivel a felszerelési lista jó részét csak a gyártás során lehet beépíteni, könnyen belátható, hogy bizony évtizedekre előre kell gondolkodni. Jó példa erre a már említett légi utántölthetőség, ami számos egyéb szakterületre, például a KC-390 programra is kihatással lehet. Jól láthattuk, hogy a H225M bevezetése hatalmas generációsnak is nevezhető ugrást jelent, amihez viszont járulékos követelmények is társulnak. Ilyen például, hogy hosszú távon már a szovjet technika sem hálálta meg a „csillag garázst”, az új gépek pedig még inkább modern kiszolgáló létesítményeket kívánnak. A személyi állományra mindez hatványozottabban igaz: ahhoz, hogy ezek a modern helikopterek használhatóak legyenek, jól képzett és motivált műszakiakra, logisztikusokra és hajózókra van szükség. Az új helikopter sem képes száz százalékban leváltani a jó öreg Tizenhetest, azonban jól látható, hogy rendszeresítésükkel eddig elképzelhetetlen képességek birtokába kerülünk.

cikk_230712.jpg

cikk_230713.jpg
És ahogy megjönnek egyből kiadja az airbus a 6 lapátost....:D
 
Le Bourget-ben nem éppen SoF változat volt? A tehertérben ott volt a két oldalra kihajtható fast rope keret, szerintem az nem lesz a sima szállítókban, eléggé hülye helyen van, meg helyet is foglal.


5a83b7fc489511cfdac8dbde3001f16d.jpg
Gondolom ez kiszerelhető, valaki erről tud esetleg bármi infót?
 
Rövid ideig a Puma gépeket is használták rohamdeszant helikopterként,felfegyverezve,de késöbb csak szállitógépként használták,akár csak a Super Freont. Kevés nagyobb teherbirású helijüket nem akarták a tüzvonalban kockáztatni.
Mi pedig pont erre készülünk...
 
Hát, ha elég helikopter tud venni az az ország a Gdp-bol hogy egy körben kivigye a zászlóaljat az jobb mint ha két körben viszi ki. Ennyi csak a köze.
Egy körben sehova sem viszik ki az egész zászlóaljat. Jó lesz az századonként is. Az 1 század egybeni kijuttatásához kell nagyjából 8-10 gép.
 
Hú mennyi szagértő.
A szállító szót értitek? Az nem csak embert tud szállítani! A feladatok 90%-a nem frontvonali munka, lőszer, üzemanyag, élelmiszer, felszerelés. De az emberes munka nagy része is szerintem átcsoportosítás.
Egyszerűen nem is értem miről fantáziálnak itt sokan, néha mint a militáns óvodások. Itt az orrunk előtt a példa, a háború 70-80%-a logisztika, na persze addig, amíg van mit logisztikázni.

Az meg, hogy helit mérünk merevszárnyashoz. :confused: Anyám, hogy ezt magyarázni kell, hogy mekkora a különbség és, hogy ez miért van. o_O Azért ehhez nem kell gépész diploma.
 
Szerintem egy kicsit elhamarkodtad, eléggé sarkosan vonsz párhuzamot egy ráadásul egyre szakmaiatlanabb lap irásából...
Mi alapján mondod, hogy egyre szakmaiatlanabb az Aranysas? Szegény Kővári Laci remek írásai hiányoznak, ő kimondta a véleményét, még ha az nem is volt polkorrekt a Magyar Légierővel szemben is, nem félt kritizálni. A mostani szerzőkre ez nem igazán jellemző (nagyon vigyáznak, nehogy bármi negatívumot írjanak olyan témában, aminek magyar vonatkozása is van), de azért összességében szerintem a színvonal alapvetően rendben van.
 
Láttam hogy több félé H225 ütemezést is megosztottak már itt néhányan így talán nem lesz olyan érdekes az infóm hogy állítólag a franciák begyorsítanak:
-idén +2 gepet szállítanak
-jövőre +4-et!
Jajj mi lesz itt!! :)
 
Láttam hogy több félé H225 ütemezést is megosztottak már itt néhányan így talán nem lesz olyan érdekes az infóm hogy állítólag a franciák begyorsítanak:
-idén +2 gepet szállítanak
-jövőre +4-et!
Jajj mi lesz itt!! :)
Akkor mennyi jön idén?
 
És akkor lett egy újabb variációnk a gépek érkezésére: 6-8-2. Kezdetben volt 4-8-4, Kilián Nándor decemberben pedig 6-6-4-et mondott. Meglátjuk mi lesz belőle. A Kecskeméti repülőnapra egy csak ideér.
2021-ben változott meg a gépek érkezési sorrendje
2023 júl -aug. 2 TTH
2023 végéig 2 SOF és 2 TTH
2024 6 gép
2025 4 gép (ez már gyulai alkatrészekkel)
Aeromagazin július
Láttam hogy több félé H225 ütemezést is megosztottak már itt néhányan így talán nem lesz olyan érdekes az infóm hogy állítólag a franciák begyorsítanak:
-idén +2 gepet szállítanak
-jövőre +4-et!
Jajj mi lesz itt!! :)

Akkor összefoglalom a 2018 decembere óta született változatokat:
4-8-4
6-6-4
6-8-2
6-10-0?