Ez azt írja, hogy a cél az égés sebességének növelése és a gyúlékonyság javítása továbbá növelni a gyártási és felhasználási biztonságot. A felhasználás biztonságának növelésével még vannak problémáik az ukrajnai háború valóságának tükrében
a "Bullet impact test" és "Fast heating test"-ken Type V-ös reakció történt ami lassú égést jelent. Ha jól értelmeztem a Rheinmetall anyagot. Szóval, tud égni a DM 63 de a lényeg az hogy nem robban.
A deflagration gyors kiégést jelent, lényegében a lőpor "normál működése".
Meglepő is lenne, ha a DM 63 nem égne hanem valamiért felrobbanna hiszen nincs benne semmilyen robbanóanyag, csak lőpor és egy fém penetrátor. A fém se nem ég, se nem robban, a lőpor ég, de nem robban.
Ha szabadban ég (pl. mert megsérült a nem fojtják le (nincs ágyúcsőben aminek az egyik végét a zár, a másik részét a SABOT zárja le), viszonylag ártalmatalul elég és nem is csinál semmi különöset.
Itt egész jól látszik, hogy még egy vacak zselatintömbbe sem képes belefúródni, hiszen nem tud kialakulni hozz elegendő nyomás, nincs lefojtva (amit a lövedék elszakad a hüvelytől leesik a nyomás).
Persze más tészta, ha egyszerre 4-5 lőszer kezd el égni mert ott hirtelen olyan hőmérséklet és nyomás keletkezik ami láncreakciót fog okozni - és amikor több tízkilónyi lőpor kezd el égni és hőt meg gázt fejleszteni az már nem olyan vicces.
Igen tud égni, csak nehezen gyullad be (sem a jet, sem a minikrematórium nem gyújtotta be, ez csak a valamilyen lövedéknek sikerült) és ha begyullad sem robban.
Én sem kértem mást számon az orosz lőszeren csak azt, hogy talán illene nem berobbannia egy gyújtótól.
Butaság a hidenburgos eszmefuttatásod. A mai NATO lőszerek pont, hogy a példádban a "hélium" kategórába esnek.
Ugyanis a legtöbbnek amcsi licenc LOVA hajtóanyaga van ma már, ami plasztik.... Égni ég, de nem robban.
Nem az éghető hüvely jelenti a különbséget, hanem a kivetőtöltet hajtóanyaga.
Erre gondolsz?
Mielőtt nagyon beindulna nálad a vetítés, te arról írtál 2 napon át, hogy az oroszok éghető hüvelye szar, mert elég.
A bezzeg német meg nem....
Most, hogy rájöttél mekkora ökörséget írtál, kitaláltad az új múltat, ami szerint te mindig is tök másról beszéltél.
Pl. a lőszer szállító tokozásáról meg a lőportöltetről. Csak ez így nem igaz....
Arról meg, hogy a LOVA ég, de nem robban már beszéltünk párszor.
A hagyományos NATO 120-as lőszerek robbanási hajlama meg a fenti videóban a török leopárd 2 esetén megnézhető....
Pontosan. USA innováció, by LOVA.
Nem, nem erről beszéltél. Hanem, hogy bénák mert az éghető hüvely ég....
E mellet szólok, hogy tele a net égő orosz tankokkal amik percekig égnek mire felrobbannak....
Ilyen apróságok téged nem zavarnak tudom.
Miért hazudok? Nem volt robbanás, elégtek és kész (igen valóban azt írtam, hogy csak a találat égette el a máglya nem). A 155-ös lőszert meg nem tudom minek citáltad ide, az nem harckocsi ágyú kaliber és a kivetőtöltetek is teljesen mások.Megint hazudik:
A valóság még mindíg az, hogy az orosz harcjárművek tömegesen atomjaikra robbannak a nyugatiak meg nem.
Aki a LOVA-ról szeretne olvasni az számtalan PDF-et talál. Például ezt:
Meg amúgy is, mennyivel jobb ha porrá ég belülről az egész. LOL.
Meg amúgy is, mennyivel jobb ha porrá ég belülről az egész. LOL.
P
Pogány
Guest
Egyébként nem véletlenül tettem be az orosz védjegyet, mert ha összeveted a Rheinmetall slide-al kiderül belőle, hogy valami nagyon hasonló katyvaszt használnak már az oroszok és a Rheinmetall is, csak eltérő bázison.
A Rheinmetall anyagból kiderül, hogy az R2-nek nevezett lőpor egy régi hárombázisú lőpor, RDX / NIGU (nitroguanidin) keverék.
Sem NIGU / nitroguanidin sem a diglikol / DGN hideg lőpor (hideg, mert alacsonyabb égéshőjű - magasabb csőélettartam, kevesebb "füst") nem új dolog, a 30-as években már használták a németek, gyakorlatilag a nitroglicering kiváltására, pótanyagként.
Feltételezem a hexogén (RDX) granulátum / kristályosított formában lehet belekeverve, az utóbbi érdekes mert nagyon brizáns, ellenben használható a stabilitás növelésére, persze ha nem tömbökben van jelen...
Ehhez képest az orosz szabvány nagyon hasonló, csak épp a korábban a szovjet harckocsilőszerekben használt nitrocelluózt (pyroxylin, lőgyapot) keveri a kristályos formában jelen lévő hexogénnel, szintén a stabilitás növelése érdekében.
" "Technical result is achieved by composing a formulation based on cellulose nitrates as a combustible binder, hexogen (RDX) as a crystalline energy filler, diphenylamine as a chemical resistance stabilizer, a residual solvent-plasticiser – diethyleneglycol monoethyl ether (ethylcarbitol) and water with an appropriate ratio of components.EFFECT: invention is aimed at improvement of powder inflammability, increase of combustion speed, improvement of production and operation safety.1 cl, 1 t
Gondolom az újabb 4Zh-63 jelzésű, "nagyobb teljesítményűnek" nevezett harckocsiágyú lőporukban már ez van, mert egybevág a szabvánnyal.
Megjegyzem az, hogy nyugaton és keleten más bázist használnak, valószínűleg inkább az ipari bázisnak / elérhető nyersanyagoknak tudható be, a németek sem azért kezdték el használni a diglikol bázisú lőporokat a II. vh előtt mert az valami baromi űrtechnika volt (bár volt sok előnye), hanem mert így nem kellett a lőporukhoz a nehezen gyártható és drága nitroglicerin... ersatz-lőgyapot ha úgy tetszik.
Ha jól értem az orosz szabványban lévő táblázat épp az újabb nyugati lőporokkal (1-4) hasonlítja össze az új oroszt (6)
Ugye szovjet/orosz lőszerekről volt szó?
Lásd. Kurfüst hozzászólását.
Az USA használt először LOVA-t. És nem a 120-as hanem a 105 mm-s fémhüvelyes lőszereiben, ugyanis azok is könnyedén felrobbantak találat esetén!
Innen ki lehet találni, hogyha a fém hüvely sem elég biztonságos, akkor hót mindegy, hogy mi a lobbanás pontja az éghető hüvelynek.
A megoldás mindenkinél ugyan az. Próbálnak elmenni a műanyag bázisba kevert RDX/HMX szemcsék felé, különböző módokon.
Ettől még kigyulladnak az ilyen lőszerek is, csak nem robbannak fel.
Röviden ennyi. Én legalábbis ne tudom tovább ragozni a témát.
P
Pogány
Guest
A dolog másik fele ugye az volt, hogy az orosz lőszereknél még mindig semmi ilyen igyekezet? Lehet, hogy eljutunk a témáig a nyugati lőszerektől.Lásd. Kurfüst hozzászólását.
Az USA használt először LOVA-t. És nem a 120-as hanem a 105 mm-s fémhüvelyes lőszereiben, ugyanis azok is könnyedén felrobbantak találat esetén!
Innen ki lehet találni, hogyha a fém hüvely sem elég biztonságos, akkor hót mindegy, hogy mi a lobbanás pontja az éghető hüvelynek.
A megoldás mindenkinél ugyan az. Próbálnak elmenni a műanyag bázisba kevert RDX/HMX szemcsék felé, különböző módokon.
Ettől még kigyulladnak az ilyen lőszerek is, csak nem robbannak fel.
Röviden ennyi. Én legalábbis ne tudom tovább ragozni a témát.
A dolog másik fele ugye az volt, hogy az orosz lőszereknél még mindig semmi ilyen igyekezet? Lehet, hogy eljutunk a témáig a nyugati lőszerektől.
Olvad már el amit kurfüst linkelt!
Milyen semmi igyekezet?
Náluk is van ilyen kivető töltet. De fogalmam sincs mikor, milyen lőszerrel áll vagy állt rendszerbe.
A másik fele a dolognak, hogy háború van. Vagyis ellövik először amilyük jelenleg van, meg amit külföldi raktárakból olcsón be bírnak szerezni. Azt, hogy e miatt milyen az arány lőszereiknél ki tudja...
De technológiájuk van rá. Ami nem meglepő, hiszen a LOVA tömegesen a 80's években jelent meg az USA lőszereiben.
A germánoknál meg valamikor a 2000's évek végén.
Oroszoknál meg vagy 10 évvel később. (gondolom erre se volt pénz meg akarat).
De a technológia meg van nekik
P
Pogány
Guest
Értem én, de a halálra vagy nyomorékká égett katonákon a technológia birtoklása nem sokat segít.Olvad már el amit kurfüst linkelt!
Milyen semmi igyekezet?
Náluk is van ilyen kivető töltet. De fogalmam sincs mikor, milyen lőszerrel áll vagy állt rendszerbe.
A másik fele a dolognak, hogy háború van. Vagyis ellövik először amilyük jelenleg van, meg amit külföldi raktárakból olcsón be bírnak szerezni. Azt, hogy e miatt milyen az arány lőszereiknél ki tudja...
De technológiájuk van rá. Ami nem meglepő, hiszen a LOVA tömegesen a 80's években jelent meg az USA lőszereiben.
A germánoknál meg valamikor a 2000's évek végén.
Oroszoknál meg vagy 10 évvel később. (gondolom erre se volt pénz meg akarat).
De a technológia meg van nekik
Értem én, de a halálra vagy nyomorékká égett katonákon a technológia birtoklása nem sokat segít.
És ez igaz a 30+ éve létező APS rendszerükre is, meg még sok minden másra.
De akkor ugyan ezt mondjuk el pl. a germán tankokra, amin csak most jelent meg a reaktív páncélzat?
Nincs mindenkinek mindenre pénze, akarata meg főleg.
A K+F-et szeretik mindenhol mert jól lehet belőle lopni. Gyártani értelmes mennyiségben meg kevésbé szeretnek dolgokat mindenhol.
Ez van. Hidd el nem az iparmágnások gyereke ül a harckocsikban egyik helyen sem!
Értem én, de a halálra vagy nyomorékká égett katonákon a technológia birtoklása nem sokat segít.
Kénytelen vagyok visszatérni arra az alapigazságra, hogy lőpor dolga az, hogy égjen.
Ezt nem nagyon lehet sajnos megkerülni , és ez hasznos, bár néha kellemetlen tulajdonsága.
És hol vannak ezek a lőszerek? Mert az orosz harckocsik köszönik szépen tömegesen robbanak fel a picsába. Talán a legújabb orosz APFSDS-ekhez vannak? Az lehet, csak azokat a T-14-en kívül semmi sem tudja tüzelni... A németek még a régi L/44-es lövegből kilőhető lőszereket is átalakítják, ha valaki kéri.Egyébként nem véletlenül tettem be az orosz védjegyet, mert ha összeveted a Rheinmetall slide-al kiderül belőle, hogy valami nagyon hasonló katyvaszt használnak már az oroszok és a Rheinmetall is, csak eltérő bázison.
A Rheinmetall anyagból kiderül, hogy az R2-nek nevezett lőpor egy régi hárombázisú lőpor, RDX / NIGU (nitroguanidin) keverék.
Sem NIGU / nitroguanidin sem a diglikol / DGN hideg lőpor (hideg, mert alacsonyabb égéshőjű - magasabb csőélettartam, kevesebb "füst") nem új dolog, a 30-as években már használták a németek, gyakorlatilag a nitroglicering kiváltására, pótanyagként.
Feltételezem a hexogén (RDX) granulátum / kristályosított formában lehet belekeverve, az utóbbi érdekes mert nagyon brizáns, ellenben használható a stabilitás növelésére, persze ha nem tömbökben van jelen...
Ehhez képest az orosz szabvány nagyon hasonló, csak épp a korábban a szovjet harckocsilőszerekben használt nitrocelluózt (pyroxylin, lőgyapot) keveri a kristályos formában jelen lévő hexogénnel, szintén a stabilitás növelése érdekében.
" "Technical result is achieved by composing a formulation based on cellulose nitrates as a combustible binder, hexogen (RDX) as a crystalline energy filler, diphenylamine as a chemical resistance stabilizer, a residual solvent-plasticiser – diethyleneglycol monoethyl ether (ethylcarbitol) and water with an appropriate ratio of components.EFFECT: invention is aimed at improvement of powder inflammability, increase of combustion speed, improvement of production and operation safety.1 cl, 1 t
Gondolom az újabb 4Zh-63 jelzésű, "nagyobb teljesítményűnek" nevezett harckocsiágyú lőporukban már ez van, mert egybevág a szabvánnyal.
Megjegyzem az, hogy nyugaton és keleten más bázist használnak, valószínűleg inkább az ipari bázisnak / elérhető nyersanyagoknak tudható be, a németek sem azért kezdték el használni a diglikol bázisú lőporokat a II. vh előtt mert az valami baromi űrtechnika volt (bár volt sok előnye), hanem mert így nem kellett a lőporukhoz a nehezen gyártható és drága nitroglicerin... ersatz-lőgyapot ha úgy tetszik.
Ha jól értem az orosz szabványban lévő táblázat épp az újabb nyugati lőporokkal (1-4) hasonlítja össze az új oroszt (6)
P
Pogány
Guest
Egyrészt,pénz is kéne hozzá,hogy elterjedjen
Másrészt nem a lőszer hiányosságai okozzák döntően a muszka tankok robbanását,hanem a lőszer tárolásának,elhelyezésének mikéntje.