Nehézipar a hadiipar szolgálatában

Anno Diósgyőrben építettek egy elektrokemencét a 90-es években, szépségtapaszként a kohászat felszámolására.
Azzal mi lett?
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Anno Diósgyőrben építettek egy elektrokemencét a 90-es években, szépségtapaszként a kohászat felszámolására.
Azzal mi lett?
Passz.
Még láttam működni, éjszaka látni lehetett hogy mennyire rángatja a hálózatot: a köztéri világítás (távolról nézve a várost) hunyorgott , ahogy fogta az ívet...

Szar helyen volt a gyár a szállítás miatt...
 
150 tonna nem nagy valami a kohászatban, pláne egy vasműben...

De a FAM hoz folyamatosan kell a folyékony acél, (két üst fordító villán, közbenső medence/üst) ezért KELL két ivfenyes kemence...

Ha olvaszt majd ötvözik benne az acélt, akkor nem ad órákig önteni való folyékony acélt.

Utána sokat, de ez meg erősen szakaszos üzem, ami nem túl jó a FAM nak.

Kíváncsi vagyok ezzel mit kezdenek...

Hulladékvasal megy most is az acélmü részben: nyersvas a kohóból és hulladekvas kintről.
Utána jön a karbon kiégetése oxigénnel, majd ötvözés, csapolás az üstbe.
(Jó esetben, mert volt már olyan is hogy a kedves acelgyártó másnaposan bealudt és felriadva rácsapolt a sinekre... üst meg sehol....Szegény Bendegúz, isten nyugosztalja! LFS! )
Tisztában vagyok azzal, hogy a kohászatban milyen léptékek vannak. :-)

A FAM tud egy kemencével is menni, ha annak a kemencének megfelelő a kapcitása. Ózd is egy UHP kemencével megy. De kettővel nyilván egyszerűbb.

Nekem az nem világos, hogy egy viszonylag kisebb teljesítményű kemencét veszünk és ezért kell második, vagy nagyobb lesz a kapacitás mint a mostani konverteres acélműnek.
 
Passz.
Még láttam működni, éjszaka látni lehetett hogy mennyire rángatja a hálózatot: a köztéri világítás (távolról nézve a várost) hunyorgott , ahogy fogta az ívet...

Szar helyen volt a gyár a szállítás miatt...
Egy 150 tonnás kemencének jóval 100MW felett lehet az teljesítmény szükséglete. Ki/be kapcsoláskor rendesen rángatja a hálózatot. :-)
 
Tisztában vagyok azzal, hogy a kohászatban milyen léptékek vannak. :)

A FAM tud egy kemencével is menni, ha annak a kemencének megfelelő a kapcitása. Ózd is egy UHP kemencével megy. De kettővel nyilván egyszerűbb.

Nekem az nem világos, hogy egy viszonylag kisebb teljesítményű kemencét veszünk és ezért kell második, vagy nagyobb lesz a kapacitás mint a mostani konverteres acélműnek.
Ok, ok...
Aki nem járt kohászati üzemben (kifejezetten a vasműben) annak konkrétan elképzelhetetlennek az ottani méretek..

Ha jól emlékszem, a meleghengermű előnyujtó motorjának a forgórésze 40t...
Minden piszok nagy ott...

Ózd lényegesen kisebb keresztmetszettel dolgozott, nem lemezhez volt beállva és nem is volt rentábilis ....

A lemezhez kell a kapacitas, a folyamatos üzemhez meg két kemence.

De hallomásból okoskodunk, hogy mi a stratégia azt nem tudjuk.
 
Egy 150 tonnás kemencének jóval 100MW felett lehet az teljesítmény szükséglete. Ki/be kapcsoláskor rendesen rángatja a hálózatot. :)
Menet közben (amíg nem olvad meg a betét) folyamatosan változik a felvett áram.
Ez jelenik meg a hálózatban mint kisfrekvenciás zavar.

Mondjuk a zaj se gyenge... mellette.
Főleg az imduláskor...!
 
Ok, ok...
Aki nem járt kohászati üzemben (kifejezetten a vasműben) annak konkrétan elképzelhetetlennek az ottani méretek..

Ha jól emlékszem, a meleghengermű előnyujtó motorjának a forgórésze 40t...
Minden piszok nagy ott...

Ózd lényegesen kisebb keresztmetszettel dolgozott, nem lemezhez volt beállva és nem is volt rentábilis ....

A lemezhez kell a kapacitas, a folyamatos üzemhez meg két kemence.

De hallomásból okoskodunk, hogy mi a stratégia azt nem tudjuk.
Ózd tudomásom szerint működik.

A Dunaferr nemzetközi összehasonlításban egy kis/közepes üzem. Én voltam a Lipecki acélműben, a kapacitása kb. 10 szerese Dunaújvárosnak. 17 millió tonna acél / év. Ezt napi 1800 kamionnal lehetne elvinni, (25 tonna / kamion) :D De gondolom inkább vasúton szállítanak.
 
Ez a topik a buszgyártás pepitában.

HA rajtam múlna, az ipari műemlék épületek kivételével minden megy a levesbe, közben az egyetemek kapnak egy diszkrét felkérést, hogy a szellemi faszverés után lehet visszatérni az alapokhoz, irány a speciális acélok és ötvözetek világa.

Véget érne az egyetemi aranyélet meg a kutatási pénzek esztelen felhasználása (minden műszaki egyetemen anyagtanszék, csilliókért gépek és 2020-ban doktori téma az S960-as acél hegesztése, mint újdonság. 2009-ben javában hegesztettük...

Aztán mehet a revolver kemence, mellé a kovácsüzem, kísérleti laborok és csak high-tech cucc, előgyártmányok. Egy-egy szelep önmagában többet ér mint az egész buszos szerencsétlenkedés. Egy-egy gázturbina alkatrész drágább, mint egy rózsadombi villa. Fogaskerek, mélytengeri cuccok dettó.

Ez a magyar ipar rakfenéje, hogy még mindig a szoci vágyakat hajtja és nem néz 500km-nél messzebbre. A magyar határtól 50 km-re urea reaktort gyártanak, addig egyik autóipari kolhoz épül a másik után - a győri motorfejlesztéssel meg ne akarjuk legitimálni az egyirányúsított iparpolitikát.

Ki kell menni és szétnézni a világban.
 
Ez a topik a buszgyártás pepitában.

HA rajtam múlna, az ipari műemlék épületek kivételével minden megy a levesbe, közben az egyetemek kapnak egy diszkrét felkérést, hogy a szellemi faszverés után lehet visszatérni az alapokhoz, irány a speciális acélok és ötvözetek világa.

Véget érne az egyetemi aranyélet meg a kutatási pénzek esztelen felhasználása (minden műszaki egyetemen anyagtanszék, csilliókért gépek és 2020-ban doktori téma az S960-as acél hegesztése, mint újdonság. 2009-ben javában hegesztettük...

Aztán mehet a revolver kemence, mellé a kovácsüzem, kísérleti laborok és csak high-tech cucc, előgyártmányok. Egy-egy szelep önmagában többet ér mint az egész buszos szerencsétlenkedés. Egy-egy gázturbina alkatrész drágább, mint egy rózsadombi villa. Fogaskerek, mélytengeri cuccok dettó.

Ez a magyar ipar rakfenéje, hogy még mindig a szoci vágyakat hajtja és nem néz 500km-nél messzebbre. A magyar határtól 50 km-re urea reaktort gyártanak, addig egyik autóipari kolhoz épül a másik után - a győri motorfejlesztéssel meg ne akarjuk legitimálni az egyirányúsított iparpolitikát.

Ki kell menni és szétnézni a világban.
A buszos hasonlat szerintem itt nem igazán áll. Az acél az ipar egyik legfontosabb alapanyaga. Ha hagyod leépülni, aztán valami miatt nem tudsz a világpiacról acélt venni, akkor az egész gépiparod leáll. Nem véletlenül akarja minden ország a saját acéliparát akár támogatásokkal is fenntartani.

A speciális acélok/alkatrészek pedig egy nagyon szép elképzelés, csak ott olyan német, svéd, cseh stb. cégekkel kell versenyezni, akik 200 éve gyártanak ilyeneket, megvan hozzá a technológiájuk, szakértelmük, referenciáik stb.

Már a szocializmusban is az volt a probléma, hogy elköltöttek hasonlókra rengeteg pénzt, csak éppen piacképes termék nem született belőle. Én most sem látom azt az állami bürokráciát aki ezt le tudná menedzselni, és nem az lenne a fő szempontja, hogy hogyan nyúlja le belőle a pénzt.
 
  • Tetszik
Reactions: Flamand and fip7
Ez a topik a buszgyártás pepitában.

HA rajtam múlna, az ipari műemlék épületek kivételével minden megy a levesbe, közben az egyetemek kapnak egy diszkrét felkérést, hogy a szellemi faszverés után lehet visszatérni az alapokhoz, irány a speciális acélok és ötvözetek világa.

Véget érne az egyetemi aranyélet meg a kutatási pénzek esztelen felhasználása (minden műszaki egyetemen anyagtanszék, csilliókért gépek és 2020-ban doktori téma az S960-as acél hegesztése, mint újdonság. 2009-ben javában hegesztettük...

Aztán mehet a revolver kemence, mellé a kovácsüzem, kísérleti laborok és csak high-tech cucc, előgyártmányok. Egy-egy szelep önmagában többet ér mint az egész buszos szerencsétlenkedés. Egy-egy gázturbina alkatrész drágább, mint egy rózsadombi villa. Fogaskerek, mélytengeri cuccok dettó.

Ez a magyar ipar rakfenéje, hogy még mindig a szoci vágyakat hajtja és nem néz 500km-nél messzebbre. A magyar határtól 50 km-re urea reaktort gyártanak, addig egyik autóipari kolhoz épül a másik után - a győri motorfejlesztéssel meg ne akarjuk legitimálni az egyirányúsított iparpolitikát.

Ki kell menni és szétnézni a világban.
Még annyit, hogy szerintem először a közepes minőségű termékek esetén kellene felépítenünk működő képes vállalatokat, hogy utána esélyünk legyen feljebb lépni a komolyabb tudást igénylő cikkek felé.
 
A buszos hasonlat szerintem itt nem igazán áll. Az acél az ipar egyik legfontosabb alapanyaga. Ha hagyod leépülni, aztán valami miatt nem tudsz a világpiacról acélt venni, akkor az egész gépiparod leáll. Nem véletlenül akarja minden ország a saját acéliparát akár támogatásokkal is fenntartani.

A speciális acélok/alkatrészek pedig egy nagyon szép elképzelés, csak ott olyan német, svéd, cseh stb. cégekkel kell versenyezni, akik 200 éve gyártanak ilyeneket, megvan hozzá a technológiájuk, szakértelmük, referenciáik stb.

Már a szocializmusban is az volt a probléma, hogy elköltöttek hasonlókra rengeteg pénzt, csak éppen piacképes termék nem született belőle. Én most sem látom azt az állami bürokráciát aki ezt le tudná menedzselni, és nem az lenne a fő szempontja, hogy hogyan nyúlja le belőle a pénzt.
Nincs 200 éves háttér, a mai high-tech 10-15 éves cuccos, a hozzátartozó gépészettel - ez nem "örököltük a Lenin kohászati műveket" vonal.

Úgy 12 éve elég sok melóm volt ezekkel a kohászati berendezésekkel (nem hengersor), kidobták a régit, aztán ma gyártja a svéd azokat a speciális ötvözeteket, amik ma 2-40000€/t áron mennek, vagy mutatóban pár spanyol/olasz osztrák meg 2 japán.

Esetleg egy DP-acélt ki lehet szenvedni, de egy TRIP vagy TWIP 2004 óta kutatási téma, lett belőle valami? Egy autót manapság ezekbők csinálnak meg BH-s acélból, ami meg nem ez autómata acél, hajtásrendszer eleme vagy hidegen húzott cső. Ebben sem volt hatalmas hiány az elmúlt években.

Szóval sanszos, hogy állam fizet, hogy legyen valami, ami majd az indiai biliacélt fogja átpapírozni - bocsánat, "utolsó szúrni" az EU-n belül. Nincs bajom, ha az állami pénz egy Sandvik 2.0-át akar vagy egy Tubos Reuniodos-t, de azzal van, ha az ukrán kumplinyomdát az indiai kumplinyomda váltja fel és ez világra szóló sikerként van tálalva.

Aztán mivel "az autóipar megy", onnan nincs tovább, mert miről híres az autóipar? Igen, arról, hogy a Mutter-t fél centért, szóval letolt árakkal, minimális árréssel - sanszosan állami segítséggel kipótolt mérleggel - miből is légyen a feljesztés?

Az árazási ereje egy acélműnek ebben a szegmensben nem sok. Ja, hogy lesz izmozás a németekkek szemben? Nagyszerű, mire a németek kiugranak a biliacélből a speciális cuccokra, addigra sanszosan felhígítják a vámszabályokat pont azokra a lemeztermékekre, ami nekik kell - és nekik már nem piaci gond...
 
Nincs 200 éves háttér, a mai high-tech 10-15 éves cuccos, a hozzátartozó gépészettel - ez nem "örököltük a Lenin kohászati műveket" vonal.

Úgy 12 éve elég sok melóm volt ezekkel a kohászati berendezésekkel (nem hengersor), kidobták a régit, aztán ma gyártja a svéd azokat a speciális ötvözeteket, amik ma 2-40000€/t áron mennek, vagy mutatóban pár spanyol/olasz osztrák meg 2 japán.
Nem a gép 200 éves, hanem a cég. :-)
 
Egy új info van a cikkben: Az új elektro kemence kapacitása évi 1,5 millió tonna lesz. (A jelenlegi konverteres acélmű kapacitása kb. 1,7 millió tonna)

 
Kérdeztétek már? Amúgy diósgyőrben gyártottunk ágyúcsövet a technológia rendelkezésre áll papíron a tudó emberek közül is élnek még jó páran lehetne arra is tapogatózni. ;)
Szerinted az Ő tudásuk mennyire avult már el ? Ez olyan lenne, mintha visszahívnánk a még élő volt GANZ-MÁVAG dolgozókat, hogy gyártsanak modern mozdonyokat. Teljesen esélytelen lenne már.
 
A cső az ágyú leginkább speciális szakértelmet és technológiát igénylő része. Kivéve persze ha Gábor Áron rézángyúját akarod újra önteni. :D Csak egy egyszerű kérdés: mivel fúrsz 8 méter hosszú lyukat század/tized milliméteres tűréssel?
Ennek a 8 méteres verziójával:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.