[BIZTPOL] Kína

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti
Hát valóban nem több érdekességeknél, mivel tele van tárgyi tévedéssel. 14 millió tonnás acél termelés….a mai Indiáé 12 millió tonna. Ez kb olyan szintű mint a szíriuszi magyarok. Mondjuk a cikk pont arra is való
Szép mese. Látszik viszont, hogy az illető azt se tudja mi a különbség az öntöttvas és az acél között.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Szerintem már maga Csang Kaj-sek is támogatná az annektálást.
image.png

 
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Szerintem már maga Csang Kaj-sek is támogatná az annektálást.
image.png


Ha Csang Kaj-sek feltámadna és megmutatnák neki a mai Kínát, akkor meg lenne elégedve, esetleg csak azt kérné, hogy a KKP-t nevezzék át Kuomintangra, meg cseréljék le a zászlót és Mao képét a pénzen az övére.
Mao Ce-tungnak viszont aligha nyerné el a tetszését a mai Kínai Népköztársaság... Észak-Korea már inkább.
 
Ha Csang Kaj-sek feltámadna és megmutatnák neki a mai Kínát, akkor meg lenne elégedve, esetleg csak azt kérné, hogy a KKP-t nevezzék át Kuomintangra, meg cseréljék le a zászlót és Mao képét a pénzen az övére.
Mao Ce-tungnak viszont aligha nyerné el a tetszését a mai Kínai Népköztársaság... Észak-Korea már inkább.
Pár száz év megszállás után, az elért Kínai világhatalmi pozíciót látva szerintem puszi pajtások lennének és azon vitáznának kinek volt nagyobb szerepe az elért világhatalmi meg kerülhetetlenség eléréséhez .
 
Kusai Sándort mindig érdemes meghallgatni:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Hát valóban nem több érdekességeknél, mivel tele van tárgyi tévedéssel. 14 millió tonnás acél termelés….a mai Indiáé 12 millió tonna. Ez kb olyan szintű mint a szíriuszi magyarok. Mondjuk a cikk pont arra is való
Húúúú... ez annyira meredek, hogy jobb nem is végigolvasni, még a végén valaki valamit elhisz belőle. Kína valóban nagyon fontos és időnként nagyon gazdag is volt, de Kínát nem lehet egyetlen folyamatos országként leírni. Igen, mindig is tényező volt, főleg Ázsiában. Csakhogy a kínai történelem nem leírható az európai szokások szerint. Például, ha már a Song dinasztiánál tartunk: Igen a Song nagyon erős volt gazdaságilag (Déli-Song), és igen hatalmas volt a populáció is, de például vasból talán ha 90 -100 tonnát produkáltak. (a 14 millió nem tudom honnan jött a szerzőnek, technológiailag is kérdéses lenne, mert faszenet használtak. Had ne elemezzem, hogy mi a különbség a faszén és a kőszén közt, ilyen szempontból.) Annak is a nagyrésze ment a seregnek. Csakhogy, és ezt a részét nehéz értelmezni európai ésszel, a Song elötti Kína tíz királyságra volt felszabdalva, akik persze baromi "békésen" éldegéltek egymás mellett, ráadásul maga a Song is kétfelé osztható, mert a Jin elfoglalta északot, így lett először Északi, majd azt követően Déli Song dinasztia. De ha visszább megyünk az időben hasonló folyamatok játszódtak le, Kína szétesett (Warring States, pld.) aztán jött egy uralkodó, vagy dinasztia aki/ami megint ősszefogta a kisebb/nagyobb részét. A trükk az, hogy magát a területet (persze ez is érdekes, hogy melyiket, de nagyjából a mai Kelet-Kínát mindig) Kínának hívjuk. Függetlenül attól éppen hányfelé van felosztva, meg éppen ki az uralkodója. Ez olyan, mintha Nyugat-Európát a mai napig (és a történelem kezdetétől fogva) Holy Roman Empire-nek hívnánk, és nem vennénk tudomást az egyes országokról. Még a nyelv is különbözik annyira az egyes kínai "akcentusok" közt, mint mondjuk a német meg az angol, sőt.

Érdekesség: hogyha húzol egy vonalat nagyjából az északi szélesség 34 fokánál, és a keleti hosszúság 107 foknál rá merőlegesen, akkor felosztod Kínát négy negyedre. A nyugati felső negyed gyakorlatilag sivatag, élelmiszer termelésre nem igazán jó, sokáig nem is nagyon tartozott Kínához, vagy csak rövid átmeneti időkre. A nyugati alsó negyed hegység, na ott sem az élelmiszer termelés a fő tevékenység, népessége sokáig alig volt, ez sem mindig tartozott Kínához szorosan véve. Ez a két terület azért volt érdekes, mert megnehezítette a támadásokat Kína ellen nyugatról. A keleti déli negyed gyakorlatilag sűrű erdő, nagyrészt szubtrópusi éghajlattal. Ez sem az igazi nagy mezőgazdsasági terület, viszont értékes erőforrások vannak/voltak itt mindig is. Az keleti északi negyed, viszont a nagy mezőgazdasági terület. (nagyjából már a 30. foktól...) Ez az ősi mag ahol iszonyatos sűrűségben jöttek létre falvak, és a gabona termelés nagy központja, de innen származik a zöldség és gyümölcs termelés java is. Na itt jön létre Kína, és itt is van a leg értékesebb területe a mai napig. Itt is jönnek létre a kis királyságok mindig amikor meggyengül a nagy központi uralkodóház, aztán ezek közül mindig kiemelkedik egy ami megint többé-kevésbé összefogja az egészet. Viszont, érdekesség, hogy noha itt termelik meg a rizs nagyrészét, az 1920-as években még a legtöbben akik itt laktak soha nem ettek rizst. Folyamatosak voltak ez éhinségek. Ez érdekes egy olyan területen ahol ekkora az élelmiszer termelés. Viszont az élelmiszer kellett a városokban, és itt folynak a nagy folyók, amik persze mindig produkáltak nagy árvizeket. A termés így vagy elment a városba, vagy elvitte a folyó. Ez egy bazi nagy alföld, ahol ha árvíz van, akkor olyan mint a mi Alföldünk valamikor, lett nagy tenger a rónaságból. Az egyik legnagyobb kínai botanikus, (nő) aki később a Harvardon tanított, itt nőtt fel, és ő írta, hogy 16 éves koráig, amíg elkerült egy bentlakásos iskolába, ahova ösztöndíjjal került a jó tanulmányi eredménye okán, nem is evett rizst soha, ott kapott először egy tállal. Folyamatosan a túélésért küzdöttek otthon. Ja igen, és volt olyan falu ahol a csecsemő halandóság 90% volt !
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Erdemes megnezni.
 
Kína szankciókat vezetett be 12 amerikai vállalat ellen, amiért fegyvereket adtak el Tajvannak, válaszul a kínai vállalatokra vonatkozó korlátozásokra az Oroszországgal való együttműködésük miatt.
 
 
Az exportjuk java már átirányításra került, amennyiben kína felé kihúzzák a csöveket onnantól nincs szükségük európára és nincs az az energiahordozó mennyiség amit a kínaiak fel ne szívnának. Amíg a csövek el nem készülnek addig lesz egykét szűkös esztendejük.
Szerintem Kína nem fokozza tovább a fosszilis energiahordozók felhasználását, mert már így is fulldokolnak a szmogban! Vannak nekik nagy kapacitású vizierőműveik, és rendkívüli módon felpörgették az atomerőművek létesítését is.


Enen kívül Kína nagyhatalom a napelem és akkumulátor iparban is. Ezek fejlődésével egyre kisebb szerepe lesz ott is az olajnak, gáznak....
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Szerintem Kína nem fokozza tovább a fosszilis energiahordozók felhasználását, mert már így is fulldokolnak a szmogban! Vannak nekik nagy kapacitású vizierőműveik, és rendkívüli módon felpörgették az atomerőművek létesítését is.


Enen kívül Kína nagyhatalom a napelem és akkumulátor iparban is. Ezek fejlődésével egyre kisebb szerepe lesz ott is az olajnak, gáznak....
Szmog? És mi a helyzet a vegyiparral, vagy a mezőgazdasággal?