• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 246
20 409
113
Hát valóban nem több érdekességeknél, mivel tele van tárgyi tévedéssel. 14 millió tonnás acél termelés….a mai Indiáé 12 millió tonna. Ez kb olyan szintű mint a szíriuszi magyarok. Mondjuk a cikk pont arra is való
Szép mese. Látszik viszont, hogy az illető azt se tudja mi a különbség az öntöttvas és az acél között.
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 878
7 552
113
Szerintem már maga Csang Kaj-sek is támogatná az annektálást.
image.png

 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
8 962
36 009
113
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 093
32 639
113
Szerintem már maga Csang Kaj-sek is támogatná az annektálást.
image.png


Ha Csang Kaj-sek feltámadna és megmutatnák neki a mai Kínát, akkor meg lenne elégedve, esetleg csak azt kérné, hogy a KKP-t nevezzék át Kuomintangra, meg cseréljék le a zászlót és Mao képét a pénzen az övére.
Mao Ce-tungnak viszont aligha nyerné el a tetszését a mai Kínai Népköztársaság... Észak-Korea már inkább.
 

csibeszke

Well-Known Member
2015. február 12.
1 735
3 869
113
Ha Csang Kaj-sek feltámadna és megmutatnák neki a mai Kínát, akkor meg lenne elégedve, esetleg csak azt kérné, hogy a KKP-t nevezzék át Kuomintangra, meg cseréljék le a zászlót és Mao képét a pénzen az övére.
Mao Ce-tungnak viszont aligha nyerné el a tetszését a mai Kínai Népköztársaság... Észak-Korea már inkább.
Pár száz év megszállás után, az elért Kínai világhatalmi pozíciót látva szerintem puszi pajtások lennének és azon vitáznának kinek volt nagyobb szerepe az elért világhatalmi meg kerülhetetlenség eléréséhez .
 

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 418
5 018
113
Hát valóban nem több érdekességeknél, mivel tele van tárgyi tévedéssel. 14 millió tonnás acél termelés….a mai Indiáé 12 millió tonna. Ez kb olyan szintű mint a szíriuszi magyarok. Mondjuk a cikk pont arra is való
Húúúú... ez annyira meredek, hogy jobb nem is végigolvasni, még a végén valaki valamit elhisz belőle. Kína valóban nagyon fontos és időnként nagyon gazdag is volt, de Kínát nem lehet egyetlen folyamatos országként leírni. Igen, mindig is tényező volt, főleg Ázsiában. Csakhogy a kínai történelem nem leírható az európai szokások szerint. Például, ha már a Song dinasztiánál tartunk: Igen a Song nagyon erős volt gazdaságilag (Déli-Song), és igen hatalmas volt a populáció is, de például vasból talán ha 90 -100 tonnát produkáltak. (a 14 millió nem tudom honnan jött a szerzőnek, technológiailag is kérdéses lenne, mert faszenet használtak. Had ne elemezzem, hogy mi a különbség a faszén és a kőszén közt, ilyen szempontból.) Annak is a nagyrésze ment a seregnek. Csakhogy, és ezt a részét nehéz értelmezni európai ésszel, a Song elötti Kína tíz királyságra volt felszabdalva, akik persze baromi "békésen" éldegéltek egymás mellett, ráadásul maga a Song is kétfelé osztható, mert a Jin elfoglalta északot, így lett először Északi, majd azt követően Déli Song dinasztia. De ha visszább megyünk az időben hasonló folyamatok játszódtak le, Kína szétesett (Warring States, pld.) aztán jött egy uralkodó, vagy dinasztia aki/ami megint ősszefogta a kisebb/nagyobb részét. A trükk az, hogy magát a területet (persze ez is érdekes, hogy melyiket, de nagyjából a mai Kelet-Kínát mindig) Kínának hívjuk. Függetlenül attól éppen hányfelé van felosztva, meg éppen ki az uralkodója. Ez olyan, mintha Nyugat-Európát a mai napig (és a történelem kezdetétől fogva) Holy Roman Empire-nek hívnánk, és nem vennénk tudomást az egyes országokról. Még a nyelv is különbözik annyira az egyes kínai "akcentusok" közt, mint mondjuk a német meg az angol, sőt.

Érdekesség: hogyha húzol egy vonalat nagyjából az északi szélesség 34 fokánál, és a keleti hosszúság 107 foknál rá merőlegesen, akkor felosztod Kínát négy negyedre. A nyugati felső negyed gyakorlatilag sivatag, élelmiszer termelésre nem igazán jó, sokáig nem is nagyon tartozott Kínához, vagy csak rövid átmeneti időkre. A nyugati alsó negyed hegység, na ott sem az élelmiszer termelés a fő tevékenység, népessége sokáig alig volt, ez sem mindig tartozott Kínához szorosan véve. Ez a két terület azért volt érdekes, mert megnehezítette a támadásokat Kína ellen nyugatról. A keleti déli negyed gyakorlatilag sűrű erdő, nagyrészt szubtrópusi éghajlattal. Ez sem az igazi nagy mezőgazdsasági terület, viszont értékes erőforrások vannak/voltak itt mindig is. Az keleti északi negyed, viszont a nagy mezőgazdasági terület. (nagyjából már a 30. foktól...) Ez az ősi mag ahol iszonyatos sűrűségben jöttek létre falvak, és a gabona termelés nagy központja, de innen származik a zöldség és gyümölcs termelés java is. Na itt jön létre Kína, és itt is van a leg értékesebb területe a mai napig. Itt is jönnek létre a kis királyságok mindig amikor meggyengül a nagy központi uralkodóház, aztán ezek közül mindig kiemelkedik egy ami megint többé-kevésbé összefogja az egészet. Viszont, érdekesség, hogy noha itt termelik meg a rizs nagyrészét, az 1920-as években még a legtöbben akik itt laktak soha nem ettek rizst. Folyamatosak voltak ez éhinségek. Ez érdekes egy olyan területen ahol ekkora az élelmiszer termelés. Viszont az élelmiszer kellett a városokban, és itt folynak a nagy folyók, amik persze mindig produkáltak nagy árvizeket. A termés így vagy elment a városba, vagy elvitte a folyó. Ez egy bazi nagy alföld, ahol ha árvíz van, akkor olyan mint a mi Alföldünk valamikor, lett nagy tenger a rónaságból. Az egyik legnagyobb kínai botanikus, (nő) aki később a Harvardon tanított, itt nőtt fel, és ő írta, hogy 16 éves koráig, amíg elkerült egy bentlakásos iskolába, ahova ösztöndíjjal került a jó tanulmányi eredménye okán, nem is evett rizst soha, ott kapott először egy tállal. Folyamatosan a túélésért küzdöttek otthon. Ja igen, és volt olyan falu ahol a csecsemő halandóság 90% volt !