[BIZTPOL] Románia
- Téma indítója desertfox
- Indítva
Etdekes,hogy nem a lengyel a legtöbb.Rengetehen vannak itt( eppen angolban vagyok)Csaknem nyolcmillió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok
"A lista élén a román állampolgárok állnak 1 712 440 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül március végéig 1 235 100-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust."
Tölem oda mehetne az összes....Csaknem nyolcmillió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok
"A lista élén a román állampolgárok állnak 1 712 440 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül március végéig 1 235 100-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust."
Az EU letelepedési rendszere: lezárt kérelmek száma és aránya állampolgárság és eredmény szerint, 2018. augusztus 28. és 2023. március 31. között – a 10 legnépszerűbb állampolgárság (és nem EGT- állampolgárok) a benyújtott kérelmek száma szerint
Csaknem nyolcmillió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok
"A lista élén a román állampolgárok állnak 1 712 440 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül március végéig 1 235 100-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust."
Holy... azaz csak a briteknel KETMILLIONAL IS TOBB roman elhet osszesen?
2020-21-ben a spanyoloknal mar hivatalosan is millio felett voltak: https://www.romania-insider.com/romanians-foreign-residents-spain
Olaszoknal mennyi lehet? 1.5-2 millio?
Nemeteknel masik felmillio?
Szerintem Romania 12M sincsen ma mar, valahol 10-11 kozott lehetnek legjobb esetben.
Oroszoknak gyűjthetett információkat egy román állampolgár az ukrán határnál
Az előzetesbe került férfi akár húsz évet is kaphat hazaárulás miatt.
444.hu
Holy... azaz csak a briteknel KETMILLIONAL IS TOBB roman elhet osszesen?
2020-21-ben a spanyoloknal mar hivatalosan is millio felett voltak: https://www.romania-insider.com/romanians-foreign-residents-spain
Olaszoknal mennyi lehet? 1.5-2 millio?
Nemeteknel masik felmillio?
Szerintem Romania 12M sincsen ma mar, valahol 10-11 kozott lehetnek legjobb esetben.
Úgy sajnálom....
Sajnalja a fene, csak meg vagyok dobbenve. Meg annal is sokkal durvabb az elvandorlas, mint amit gondoltam (es itt mar volt, hogy leszoltak a spekulaciomat).Úgy sajnálom....
Csak megpróbált átállni, nem tudom, miért kell ezért börtönbe mennie...Oroszoknak gyűjthetett információkat egy román állampolgár az ukrán határnál
Az előzetesbe került férfi akár húsz évet is kaphat hazaárulás miatt.
Kötelezettségszegési eljárás indul Románia ellen
Az Európai Biztosság az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kötelezettségek elmulasztását kifogásolja.
maszol.ro
Akkor érted már miért kell nekik moldova, Erdély hivatalosan ~7 millió fő amiből ~1,5 millió magyar, ez akkor a valóságban akár 4,5 millió / 1,5 millió is lehet, így már a % arányok is máshogy állnak.Holy... azaz csak a briteknel KETMILLIONAL IS TOBB roman elhet osszesen?
2020-21-ben a spanyoloknal mar hivatalosan is millio felett voltak: https://www.romania-insider.com/romanians-foreign-residents-spain
Olaszoknal mennyi lehet? 1.5-2 millio?
Nemeteknel masik felmillio?
Szerintem Romania 12M sincsen ma mar, valahol 10-11 kozott lehetnek legjobb esetben.
Mármint a szerint a román állam szerint 1,5 millió a magyar, amelyik állam mindenféle trükköt és hazugságot bevetett 10 évvel ezelőtt is, hogy a magyarok számát lehúzza, az össz számot meg valahogy felvigye 20 millió fölé, mert az kell a román népnek, na meg az EU pénzek és képviselői helyek miatt. Szóval egy csaló, hazug állam statisztikaival számolunk, de ha a teljes népességben csalnak, akkor miért ne csalnának más számban is?
Folyamatosan csalnak a statisztikákkal ahol tudnak .... olyan ez mint a gdp... utólag 1-2 évvel korrigálnak hogy jah nem annyi volt a növekedés, aztán bázisnak felhasználják a csökkentetett, a mezőgazdaságukban is meseszámokat használnak mert ott a legkönnyebb csalni, népességbe meg egyértelműen nem jön ki a matek mert ha összetesszük a saját bevallásukat és csak az eu országait akkor látjuk mi a helyzet.... remélem megkapják az usa vízummentességet gyorsan....., viszont nem érdemes átesni a ló túloldalára a lenézésüket illetően, mert még így is képesek hozzánk közeledni, abban reménykedhetünk hogy csak addig amíg az usa tudja tolni őket és ezúttal elbasszák a diplomáciát.... de mi hamarabb fogjuk...... ők egyik napról a másikra mindig is a nyugattal álltak majd szemben.
A román gazdaság, a román állam teljesítőképessége és egyben mozgástere mára már minimálisra csökkent, 2024 az igazság éve lesz.
Korábban az "igazság éve" titulust egy másik évszámnak adtam, de a hiper infláció és a háború elodázta, de inkább megmentette a mioritikus hazát a csődközeli állapottól amikor már nem csak néhány mutató romlása, de konkrétan az istenadta nép is meg kellett volna érezze a több évtizedes lehetetlen folyamatok következményeit.
A legszembetűnőbb az államadósság, ez mára elérte az 52,4%-ot úgy, hogy 2023-at 48,9%-al zártak, bár 2023-ban is volt hónap azon őszön amikor már 50 felett voltak. Nos a jelenleg elszálló adósság annak köszönhető, hogy az év végét - a "fontos mutatót", begyűrték olyan kis mértékre ahogy csak tudták, ami matt a január és február rekord összegű hitelfelvételekkel és az elhalasztott kifizetésekkel telt. Egyáltalán nem "normális, hogy az államadósság 3,5 %-ot ugrik 2-3 hónap alatt, ez a folyamatok mesterséges manipulálását és a természetes lefutások teljes szabályozatlanságát is jelenti egyben. Persze nem szabad felszorozni az év következő hónapjait ezzel a dinamikával és 60% feletti államadósságot vizionálni, de azt sem szabad hinni amit a miniszterelnök kijelent, hogy újra betolják 48-49-re az év végi adósságot. Az adósság ráta valahol az 52 környékén talál nyugvópontot az év során, ha a választási év túl sok osztogatással telik akkor akár 53 vagy több is lehet ez a szám. Ez egy mérsékelt emelkedést jelent, de a magasra taksált GDP növekedés mellett egyáltalán nem természetes, sokkal inkább a felélő, fenntarthatatlan és spirál szerűen gyorsuló folyamatokat vetíti előre.
Persze vannak országok ahol az egyéb mutatók például a finanszírozási képességek jobbak, Japán például hiába van kb 170%-os eladósodottságon, ott olyan magasak a lakossági megtakarítások, hogy képesek országon belül finanszírozni az államot. Lehet furcsa, de Magyarország is ebben a klubban játszik, a lakosság megtakarításai és az állam túlköltéseinek aránya a pozitív tartományban van, tehát elméletileg az országhatárokon belül vagyunk képesek tartani az adósságot (persze nincs így, de lehetne). Románia messze nincs ilyen helyzetben, a lakosság megtakarításai nagyon alacsonyak, a bankszektor eleve tőkeszegény, az ország eladósodottsága egy bizonyos szint felett csak kívülről finanszírozható és innen jönnek a további gondok, mert ugye minden mindennel összefügg.
Sokat elmélkednek az adósság szerkezetéről, amit mindig érdemes az inflációval összefüggésben vizsgálni. Az eurót használó országok adósságszerkezete az igen hosszú távú visszafizetéseket preferálja, mert az euro hitelek kamata alacsony és a hitel ellentételezését is ebben az euróban képesek beszedni. Viszont akik nem eurót használnak, azokat is csábítja az euro hitel, de az ellentételezését az inflálódó nemzeti valutában szedik be ami egyre magasabb és magasabb számlát generál. Itt már érdemesebb a rövidebb lejáratot meggondolni, mert a végére oly mérvű lesz a nemzeti valutában való eladósodottság kamat amivel nehezen áll helyt az a beszedett GDP arányos állami bevétel amit az ország az év során gyűjtöget. Nos Románia az előbbi körbe tartozik, a jövőjét feláldozza a mának, igen hosszú lejáratú hiteleket vesz fel, hogy a most realizálódó adósságvisszafizetés alacsonyabb legyen, viszont ezt élethosszig kell finanszírozza. Magyarország egyébként jelentősen kisebb átlag lejárati időkkel operál - részben a fenti megfontolásból is (biztosan). Még a román elképzeléssel sem lenne baj, ha az állam képes lenne ezeket a hiteleket a beszedett adókkal, az állami vállalatok nyereségéből finanszírozni, de Románia ezt sem tudja. Az állami vállaltok rendre nem tudnak fejleszteni, mert a kormányzat a nyereségüket már akár több évtizede elvonja - ezért kényszerül pl a gázipari óriásuk rekord magas hitelt felvenni, hogy a tengeri gázmező kitermelésének beruházását finanszírozni legyen képes - a román állam újabb és újabb hitelfelvételekkel finanszírozza a már meglévő hitelek kamatainak törlesztését is. Az ország a GDP arányos adóbevételek tekintetében EU sereghajtó, egyszerűen képtelen a kormányzat annyi adót beszedni amivel képes az államot és a fejlesztéseit finanszírozni.
Itt jön képbe a nemzetstratégia ami jelenleg semmi másra nem tud építeni mint a jelentős EU pénzek lehívására, ez a jelenleg egyetlen vízió ami mozgatja az államot. Viszont az EU pénzeknek is van ára, egyrészt feltételekhez kötik a kifizetéseket, másrész illik előfinanszírozni, harmadrészt sok esetben önrész is társul az ingyen pénzhez. Tehát ha Románia a maga vízióját, az EU pénzek minél nagyobb felhasználását erőltetni akarja akkor egyre nagyobb saját ráfordításokat is mozgatnia kell. Különösen fontos lenne, hogy ha már érkezik az ingyen pénz akkor az hamar termőre forduljon, mert különben az állam beleszorul abba az adósságcsapdába ami finanszírozhatatlanná teszi még ezt a koncepciót is. Az EU pénzek ugyanis a beruházásokért cserébe járnak ami jórészt a kivitelezők zsebét tömi és nem mindegy hogy az államnak ebből járdája, meg játszótere lesz, vagy például a gazdaságára közvetlen hatással bíró beruházásokat támogat. Nos Románia ebben is rosszul áll - az általam kitalált fogalom, az "ibériai modell" pályáját írja le, nagy és nehezen megtérülő beruházásokat támogat, pl kihasználatlan reptereket, metrót, persze a százezer más apró mellett, de például az iskolák felújítása, a hidrogén vonatok fejlesztése sem fognak bevételeket hajtani. Tehát Románia sikeresen modernizája kb 30 év késéssel a V4-ekhez képest az országot, például a mostanában beinduló autópálya beruházásokkal, de ezek közvetlen hatása a gazdaságra csak nagyon hosszú távon térül meg, a gyár az autópálya mellett ugye nem garantáltan nő ki a földből másnap, egy ipari park felnövéséhez pedig évtizedek kellenek. Mit történik tehát? Románia élteti a vállalkozásokat, ami a GDP három pilléréből az egyiket adja - nő is a gazdaság, de az állami GDP láb nem vagy alig nő, de semmiképpen nem annyira, hogy finanszírozza a fentieket. Az államnak tehát egyre kevesebb szabad elkölteni valója marad, bármilyen beruházási döntés azonnal hitelfelvételeket generál, itt utalhatunk rögtön arra, hogy a jelenleg minden híradást megtöltő katonai beruházások és haditechnikai beszerzések akár a GDP 10-15% -át is jelenthetik, ha gyorsan fejszámolunk F35-től, K9-ig, Redbactől a korvettekig - nos erre külső finanszírozást még lehet is találni, de főhet a fejük a pénzügyminisztériumban, hogy milyen nem létező bevételekből törlesztik majd a kamatokat. Nos ilyen nincs és nehezen sem lesz, pláne nem szerencsés ilyenek iránt elköteleződni egy választási évben. Egyszerűen rossz a koncepció amivel az ország operál, nem fentartható és a nagyság átkával megfűszerezett gondolkodásmód nem is engedi, hogy elismerjék a kis ország létüket ami nem képes a lengyel modellt másolni, ergo beleszorulnak a saját megalomán álmaikba egészen egy gazdasági összeomlásig, hiába a nagyságnak átka is van
Korábban az "igazság éve" titulust egy másik évszámnak adtam, de a hiper infláció és a háború elodázta, de inkább megmentette a mioritikus hazát a csődközeli állapottól amikor már nem csak néhány mutató romlása, de konkrétan az istenadta nép is meg kellett volna érezze a több évtizedes lehetetlen folyamatok következményeit.
A legszembetűnőbb az államadósság, ez mára elérte az 52,4%-ot úgy, hogy 2023-at 48,9%-al zártak, bár 2023-ban is volt hónap azon őszön amikor már 50 felett voltak. Nos a jelenleg elszálló adósság annak köszönhető, hogy az év végét - a "fontos mutatót", begyűrték olyan kis mértékre ahogy csak tudták, ami matt a január és február rekord összegű hitelfelvételekkel és az elhalasztott kifizetésekkel telt. Egyáltalán nem "normális, hogy az államadósság 3,5 %-ot ugrik 2-3 hónap alatt, ez a folyamatok mesterséges manipulálását és a természetes lefutások teljes szabályozatlanságát is jelenti egyben. Persze nem szabad felszorozni az év következő hónapjait ezzel a dinamikával és 60% feletti államadósságot vizionálni, de azt sem szabad hinni amit a miniszterelnök kijelent, hogy újra betolják 48-49-re az év végi adósságot. Az adósság ráta valahol az 52 környékén talál nyugvópontot az év során, ha a választási év túl sok osztogatással telik akkor akár 53 vagy több is lehet ez a szám. Ez egy mérsékelt emelkedést jelent, de a magasra taksált GDP növekedés mellett egyáltalán nem természetes, sokkal inkább a felélő, fenntarthatatlan és spirál szerűen gyorsuló folyamatokat vetíti előre.
Persze vannak országok ahol az egyéb mutatók például a finanszírozási képességek jobbak, Japán például hiába van kb 170%-os eladósodottságon, ott olyan magasak a lakossági megtakarítások, hogy képesek országon belül finanszírozni az államot. Lehet furcsa, de Magyarország is ebben a klubban játszik, a lakosság megtakarításai és az állam túlköltéseinek aránya a pozitív tartományban van, tehát elméletileg az országhatárokon belül vagyunk képesek tartani az adósságot (persze nincs így, de lehetne). Románia messze nincs ilyen helyzetben, a lakosság megtakarításai nagyon alacsonyak, a bankszektor eleve tőkeszegény, az ország eladósodottsága egy bizonyos szint felett csak kívülről finanszírozható és innen jönnek a további gondok, mert ugye minden mindennel összefügg.
Sokat elmélkednek az adósság szerkezetéről, amit mindig érdemes az inflációval összefüggésben vizsgálni. Az eurót használó országok adósságszerkezete az igen hosszú távú visszafizetéseket preferálja, mert az euro hitelek kamata alacsony és a hitel ellentételezését is ebben az euróban képesek beszedni. Viszont akik nem eurót használnak, azokat is csábítja az euro hitel, de az ellentételezését az inflálódó nemzeti valutában szedik be ami egyre magasabb és magasabb számlát generál. Itt már érdemesebb a rövidebb lejáratot meggondolni, mert a végére oly mérvű lesz a nemzeti valutában való eladósodottság kamat amivel nehezen áll helyt az a beszedett GDP arányos állami bevétel amit az ország az év során gyűjtöget. Nos Románia az előbbi körbe tartozik, a jövőjét feláldozza a mának, igen hosszú lejáratú hiteleket vesz fel, hogy a most realizálódó adósságvisszafizetés alacsonyabb legyen, viszont ezt élethosszig kell finanszírozza. Magyarország egyébként jelentősen kisebb átlag lejárati időkkel operál - részben a fenti megfontolásból is (biztosan). Még a román elképzeléssel sem lenne baj, ha az állam képes lenne ezeket a hiteleket a beszedett adókkal, az állami vállalatok nyereségéből finanszírozni, de Románia ezt sem tudja. Az állami vállaltok rendre nem tudnak fejleszteni, mert a kormányzat a nyereségüket már akár több évtizede elvonja - ezért kényszerül pl a gázipari óriásuk rekord magas hitelt felvenni, hogy a tengeri gázmező kitermelésének beruházását finanszírozni legyen képes - a román állam újabb és újabb hitelfelvételekkel finanszírozza a már meglévő hitelek kamatainak törlesztését is. Az ország a GDP arányos adóbevételek tekintetében EU sereghajtó, egyszerűen képtelen a kormányzat annyi adót beszedni amivel képes az államot és a fejlesztéseit finanszírozni.
Itt jön képbe a nemzetstratégia ami jelenleg semmi másra nem tud építeni mint a jelentős EU pénzek lehívására, ez a jelenleg egyetlen vízió ami mozgatja az államot. Viszont az EU pénzeknek is van ára, egyrészt feltételekhez kötik a kifizetéseket, másrész illik előfinanszírozni, harmadrészt sok esetben önrész is társul az ingyen pénzhez. Tehát ha Románia a maga vízióját, az EU pénzek minél nagyobb felhasználását erőltetni akarja akkor egyre nagyobb saját ráfordításokat is mozgatnia kell. Különösen fontos lenne, hogy ha már érkezik az ingyen pénz akkor az hamar termőre forduljon, mert különben az állam beleszorul abba az adósságcsapdába ami finanszírozhatatlanná teszi még ezt a koncepciót is. Az EU pénzek ugyanis a beruházásokért cserébe járnak ami jórészt a kivitelezők zsebét tömi és nem mindegy hogy az államnak ebből járdája, meg játszótere lesz, vagy például a gazdaságára közvetlen hatással bíró beruházásokat támogat. Nos Románia ebben is rosszul áll - az általam kitalált fogalom, az "ibériai modell" pályáját írja le, nagy és nehezen megtérülő beruházásokat támogat, pl kihasználatlan reptereket, metrót, persze a százezer más apró mellett, de például az iskolák felújítása, a hidrogén vonatok fejlesztése sem fognak bevételeket hajtani. Tehát Románia sikeresen modernizája kb 30 év késéssel a V4-ekhez képest az országot, például a mostanában beinduló autópálya beruházásokkal, de ezek közvetlen hatása a gazdaságra csak nagyon hosszú távon térül meg, a gyár az autópálya mellett ugye nem garantáltan nő ki a földből másnap, egy ipari park felnövéséhez pedig évtizedek kellenek. Mit történik tehát? Románia élteti a vállalkozásokat, ami a GDP három pilléréből az egyiket adja - nő is a gazdaság, de az állami GDP láb nem vagy alig nő, de semmiképpen nem annyira, hogy finanszírozza a fentieket. Az államnak tehát egyre kevesebb szabad elkölteni valója marad, bármilyen beruházási döntés azonnal hitelfelvételeket generál, itt utalhatunk rögtön arra, hogy a jelenleg minden híradást megtöltő katonai beruházások és haditechnikai beszerzések akár a GDP 10-15% -át is jelenthetik, ha gyorsan fejszámolunk F35-től, K9-ig, Redbactől a korvettekig - nos erre külső finanszírozást még lehet is találni, de főhet a fejük a pénzügyminisztériumban, hogy milyen nem létező bevételekből törlesztik majd a kamatokat. Nos ilyen nincs és nehezen sem lesz, pláne nem szerencsés ilyenek iránt elköteleződni egy választási évben. Egyszerűen rossz a koncepció amivel az ország operál, nem fentartható és a nagyság átkával megfűszerezett gondolkodásmód nem is engedi, hogy elismerjék a kis ország létüket ami nem képes a lengyel modellt másolni, ergo beleszorulnak a saját megalomán álmaikba egészen egy gazdasági összeomlásig, hiába a nagyságnak átka is van
Abszolut igaz, plusz ehhez adjuk hozzá azt a bizonytalansagi faktort, hogy roman statisztikaban hinni csak kicsit hulyebb dolog mint a laposfoldben. Szoval mondjuk egy 8% inflacio az lehet 8.8, de 10 is. A gdp novekedes az lehet 3, 2, 1, 0 számok barmelyike. Mielott meg valaki felveti, hogy node ilyet nem lehet az EUban mert azt ellenorzik, annak felideznem a gorogoket....A román gazdaság, a román állam teljesítőképessége és egyben mozgástere mára már minimálisra csökkent, 2024 az igazság éve lesz.
Korábban az "igazság éve" titulust egy másik évszámnak adtam, de a hiper infláció és a háború elodázta, de inkább megmentette a mioritikus hazát a csődközeli állapottól amikor már nem csak néhány mutató romlása, de konkrétan az istenadta nép is meg kellett volna érezze a több évtizedes lehetetlen folyamatok következményeit.
A legszembetűnőbb az államadósság, ez mára elérte az 52,4%-ot úgy, hogy 2023-at 48,9%-al zártak, bár 2023-ban is volt hónap azon őszön amikor már 50 felett voltak. Nos a jelenleg elszálló adósság annak köszönhető, hogy az év végét - a "fontos mutatót", begyűrték olyan kis mértékre ahogy csak tudták, ami matt a január és február rekord összegű hitelfelvételekkel és az elhalasztott kifizetésekkel telt. Egyáltalán nem "normális, hogy az államadósság 3,5 %-ot ugrik 2-3 hónap alatt, ez a folyamatok mesterséges manipulálását és a természetes lefutások teljes szabályozatlanságát is jelenti egyben. Persze nem szabad felszorozni az év következő hónapjait ezzel a dinamikával és 60% feletti államadósságot vizionálni, de azt sem szabad hinni amit a miniszterelnök kijelent, hogy újra betolják 48-49-re az év végi adósságot. Az adósság ráta valahol az 52 környékén talál nyugvópontot az év során, ha a választási év túl sok osztogatással telik akkor akár 53 vagy több is lehet ez a szám. Ez egy mérsékelt emelkedést jelent, de a magasra taksált GDP növekedés mellett egyáltalán nem természetes, sokkal inkább a felélő, fenntarthatatlan és spirál szerűen gyorsuló folyamatokat vetíti előre.
Persze vannak országok ahol az egyéb mutatók például a finanszírozási képességek jobbak, Japán például hiába van kb 170%-os eladósodottságon, ott olyan magasak a lakossági megtakarítások, hogy képesek országon belül finanszírozni az államot. Lehet furcsa, de Magyarország is ebben a klubban játszik, a lakosság megtakarításai és az állam túlköltéseinek aránya a pozitív tartományban van, tehát elméletileg az országhatárokon belül vagyunk képesek tartani az adósságot (persze nincs így, de lehetne). Románia messze nincs ilyen helyzetben, a lakosság megtakarításai nagyon alacsonyak, a bankszektor eleve tőkeszegény, az ország eladósodottsága egy bizonyos szint felett csak kívülről finanszírozható és innen jönnek a további gondok, mert ugye minden mindennel összefügg.
Sokat elmélkednek az adósság szerkezetéről, amit mindig érdemes az inflációval összefüggésben vizsgálni. Az eurót használó országok adósságszerkezete az igen hosszú távú visszafizetéseket preferálja, mert az euro hitelek kamata alacsony és a hitel ellentételezését is ebben az euróban képesek beszedni. Viszont akik nem eurót használnak, azokat is csábítja az euro hitel, de az ellentételezését az inflálódó nemzeti valutában szedik be ami egyre magasabb és magasabb számlát generál. Itt már érdemesebb a rövidebb lejáratot meggondolni, mert a végére oly mérvű lesz a nemzeti valutában való eladósodottság kamat amivel nehezen áll helyt az a beszedett GDP arányos állami bevétel amit az ország az év során gyűjtöget. Nos Románia az előbbi körbe tartozik, a jövőjét feláldozza a mának, igen hosszú lejáratú hiteleket vesz fel, hogy a most realizálódó adósságvisszafizetés alacsonyabb legyen, viszont ezt élethosszig kell finanszírozza. Magyarország egyébként jelentősen kisebb átlag lejárati időkkel operál - részben a fenti megfontolásból is (biztosan). Még a román elképzeléssel sem lenne baj, ha az állam képes lenne ezeket a hiteleket a beszedett adókkal, az állami vállalatok nyereségéből finanszírozni, de Románia ezt sem tudja. Az állami vállaltok rendre nem tudnak fejleszteni, mert a kormányzat a nyereségüket már akár több évtizede elvonja - ezért kényszerül pl a gázipari óriásuk rekord magas hitelt felvenni, hogy a tengeri gázmező kitermelésének beruházását finanszírozni legyen képes - a román állam újabb és újabb hitelfelvételekkel finanszírozza a már meglévő hitelek kamatainak törlesztését is. Az ország a GDP arányos adóbevételek tekintetében EU sereghajtó, egyszerűen képtelen a kormányzat annyi adót beszedni amivel képes az államot és a fejlesztéseit finanszírozni.
Itt jön képbe a nemzetstratégia ami jelenleg semmi másra nem tud építeni mint a jelentős EU pénzek lehívására, ez a jelenleg egyetlen vízió ami mozgatja az államot. Viszont az EU pénzeknek is van ára, egyrészt feltételekhez kötik a kifizetéseket, másrész illik előfinanszírozni, harmadrészt sok esetben önrész is társul az ingyen pénzhez. Tehát ha Románia a maga vízióját, az EU pénzek minél nagyobb felhasználását erőltetni akarja akkor egyre nagyobb saját ráfordításokat is mozgatnia kell. Különösen fontos lenne, hogy ha már érkezik az ingyen pénz akkor az hamar termőre forduljon, mert különben az állam beleszorul abba az adósságcsapdába ami finanszírozhatatlanná teszi még ezt a koncepciót is. Az EU pénzek ugyanis a beruházásokért cserébe járnak ami jórészt a kivitelezők zsebét tömi és nem mindegy hogy az államnak ebből járdája, meg játszótere lesz, vagy például a gazdaságára közvetlen hatással bíró beruházásokat támogat. Nos Románia ebben is rosszul áll - az általam kitalált fogalom, az "ibériai modell" pályáját írja le, nagy és nehezen megtérülő beruházásokat támogat, pl kihasználatlan reptereket, metrót, persze a százezer más apró mellett, de például az iskolák felújítása, a hidrogén vonatok fejlesztése sem fognak bevételeket hajtani. Tehát Románia sikeresen modernizája kb 30 év késéssel a V4-ekhez képest az országot, például a mostanában beinduló autópálya beruházásokkal, de ezek közvetlen hatása a gazdaságra csak nagyon hosszú távon térül meg, a gyár az autópálya mellett ugye nem garantáltan nő ki a földből másnap, egy ipari park felnövéséhez pedig évtizedek kellenek. Mit történik tehát? Románia élteti a vállalkozásokat, ami a GDP három pilléréből az egyiket adja - nő is a gazdaság, de az állami GDP láb nem vagy alig nő, de semmiképpen nem annyira, hogy finanszírozza a fentieket. Az államnak tehát egyre kevesebb szabad elkölteni valója marad, bármilyen beruházási döntés azonnal hitelfelvételeket generál, itt utalhatunk rögtön arra, hogy a jelenleg minden híradást megtöltő katonai beruházások és haditechnikai beszerzések akár a GDP 10-15% -át is jelenthetik, ha gyorsan fejszámolunk F35-től, K9-ig, Redbactől a korvettekig - nos erre külső finanszírozást még lehet is találni, de főhet a fejük a pénzügyminisztériumban, hogy milyen nem létező bevételekből törlesztik majd a kamatokat. Nos ilyen nincs és nehezen sem lesz, pláne nem szerencsés ilyenek iránt elköteleződni egy választási évben. Egyszerűen rossz a koncepció amivel az ország operál, nem fentartható és a nagyság átkával megfűszerezett gondolkodásmód nem is engedi, hogy elismerjék a kis ország létüket ami nem képes a lengyel modellt másolni, ergo beleszorulnak a saját megalomán álmaikba egészen egy gazdasági összeomlásig, hiába a nagyságnak átka is van
A román hadsereg tisztjeinek majdnem a fele hiányzik egy nemrég nyilvánosságra hozott összesítés alapján.
A tiszti helyek csak 57%-a van feltöltve (legénységi állománynál az arány 75%), és a frissen végzett fiatal tisztek száma is meredeken csökken. Ennek leglátványosabb oka a pénzhiány, a fizetéseik versenyképtelenek a civil szektorral szemben (egy hadnagy pl. 230 ezer forintnyi lejt kap hónap végén). Viszont ennek orvoslása pénzbe kerülne, ezért a Hadügy talált egy egyszerűbb megoldást a problémára: a tisztképző akadémián eltörölték a felvételi eljárást.
Szóval egy dolog a harcias nyilatkozatok tömege a külpolitikában, de az ilyenekből leszűrhető, mennyire is gondolják komolyan a kardcsörtetést.
A román tisztikar viszont valószínűleg epedve várja az oroszok elleni háborút: a hadüzenet után már kezdődhetne is az átállás, mégis csak jobbak Moszkvában a fizetések
adevarul.ro
A tiszti helyek csak 57%-a van feltöltve (legénységi állománynál az arány 75%), és a frissen végzett fiatal tisztek száma is meredeken csökken. Ennek leglátványosabb oka a pénzhiány, a fizetéseik versenyképtelenek a civil szektorral szemben (egy hadnagy pl. 230 ezer forintnyi lejt kap hónap végén). Viszont ennek orvoslása pénzbe kerülne, ezért a Hadügy talált egy egyszerűbb megoldást a problémára: a tisztképző akadémián eltörölték a felvételi eljárást.
Szóval egy dolog a harcias nyilatkozatok tömege a külpolitikában, de az ilyenekből leszűrhető, mennyire is gondolják komolyan a kardcsörtetést.
A román tisztikar viszont valószínűleg epedve várja az oroszok elleni háborút: a hadüzenet után már kezdődhetne is az átállás, mégis csak jobbak Moszkvában a fizetések
Situație alarmantă în Armată: jumătate dintre posturile de ofițeri sunt libere
La capitolul personal, Armata României este într-o situație dezastruoasă, cu doar jumătate dintre posturile de ofițeri ocupate, iar la subofițeri și soldați, circa un sfert sunt libere.
Nem arról volt szó eddig, hogy az állami szektor mennyire túlfizetett a versenyszférához képest?A román hadsereg tisztjeinek majdnem a fele hiányzik egy nemrég nyilvánosságra hozott összesítés alapján.
A tiszti helyek csak 57%-a van feltöltve (legénységi állománynál az arány 75%), és a frissen végzett fiatal tisztek száma is meredeken csökken. Ennek leglátványosabb oka a pénzhiány, a fizetéseik versenyképtelenek a civil szektorral szemben (egy hadnagy pl. 230 ezer forintnyi lejt kap hónap végén). Viszont ennek orvoslása pénzbe kerülne, ezért a Hadügy talált egy egyszerűbb megoldást a problémára: a tisztképző akadémián eltörölték a felvételi eljárást.
Szóval egy dolog a harcias nyilatkozatok tömege a külpolitikában, de az ilyenekből leszűrhető, mennyire is gondolják komolyan a kardcsörtetést.
A román tisztikar viszont valószínűleg epedve várja az oroszok elleni háborút: a hadüzenet után már kezdődhetne is az átállás, mégis csak jobbak Moszkvában a fizetések
Situație alarmantă în Armată: jumătate dintre posturile de ofițeri sunt libere
La capitolul personal, Armata României este într-o situație dezastruoasă, cu doar jumătate dintre posturile de ofițeri ocupate, iar la subofițeri și soldați, circa un sfert sunt libere.
Őszintén csodálkozom, mivel a hadsereg az egyik legnagyobbra értékelt/becsült állami intézmény oláhországban.
Nem a hadseregbe, hanem a rendőrségen kormányhivatalokban stb van sok ember magas fizetéssel