Szovjet / orosz korai előrejelző radarhálózatok
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Tényleg keress már egy Föld gömböt és vedd már szemügyre hol vannak az USA silok.. Itt keresd>>
Kuba vagy +3000km távolságra van a főbb csapás mérő US ICBM silóktól. (Hmm, talán ezért telepítették ide?)
Olyan messze, hogy ekkora távolságról már a Föld görbülete is jelentős, ami leárnyekolja a legjobb radart is.
A Föld görbület kalkulátorral számolva a 3000km távolság a megfigyelőtöl 639km mélységet hoz ki, azaz ennyivel van a látóhatár alatt! https://earthcurvature.com/
Legidealisabb esetben is ilyen magasságot kellene elérje egy Colorado vagy, Wyoming indítású rakéta mire észlelhetnék Kubába, és csak akkor is ha nyíl egyenes felfelé menne, nem pedig a cél irányába azaz még távolodna is!
Kuba totál alkalmatlan!
Egyszerűen ennyire nem vagy képben? Szerinted miért 6.000km a Voronyes lokátor állomás vízszintes hatótávolsága? Nem a holdat fogja figyelni. Talán merüljél el pl. az UHF sávos lokátorok rejtelmeiben. Miért nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátorok
Először: Jellemzőjük, hogy követik a földgörbületét.
Másodszor: A hadászati támadó rakétáknak mennyi a pálya csúcs magassága? 3.000km hatótávolságnál 650km, amely egészen 10.000km hatótávolságig növekszik (1.320km), utána csökken.
Harmadszor: Az Armavír melletti Voronyezs-DM lokátor állomás a Földközi- tengerről Szíriai célpontokra indított rakétákat is követni tudta.
Negyedszer: Az Usa ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjárói pontosan a közeli vizekről indítják a rakétáikat.
Először: Jellemzőjük, hogy követik a földgörbületét.
Másodszor: A hadászati támadó rakétáknak mennyi a pálya csúcs magassága? 3.000km hatótávolságnál 650km, amely egészen 10.000km hatótávolságig növekszik (1.320km), utána csökken.
Harmadszor: Az Armavír melletti Voronyezs-DM lokátor állomás a Földközi- tengerről Szíriai célpontokra indított rakétákat is követni tudta.
Negyedszer: Az Usa ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjárói pontosan a közeli vizekről indítják a rakétáikat.
Na most ha az egyenlítő hossza 40000 km akkor az egyenlítőről indítva átrepül Oroszország fölött egy Trident II az Északi sarkig. Milyen partközelről beszélsz?
És erre mi a megbízható forrás? És miért raknák 1 kupacba a tengeralattjáróikat mikor a földfelszín feléről Oroszország egész területe támadható?
A ballisztikus rakéták elleni légvédelmi rendszerek nem tengeralattjárók ellen készülnek, mert azok ellen nem is készülhetnek.
Már ne haragudjál, de ennyire nem megy az értő olvasás, vagy csak kötözködni akarsz? "Az USA hadászati ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjáróinak egy része a Bermuda közelében járőrözik". Írjam le más nyelven, vagy elgondolkozol, hogy a kiemelt résznek mi az értelme? Eleve az USA-nak több flottája van és azokban vannak hadászati ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjárók, amelyek több helyen járőröznek, de egy részük pontosan a Bermudáknál, mert ott könnyen védhetőek. Az oroszok alapvetően, többnyire a Jeges-tengeren. De az USA és az orosz tengók máshol is járőröznek.
Ezek után a forrásokat meg keresd meg magad.
Ezek után a forrásokat meg keresd meg magad.
Akkor most probaljuk meg értelmezni amit írsz. A Minuteman tipikus max pálya magassaga apogee 880nm azaz kb 1300km. alább egy lehetséges pályát is láthatsz. Vagyis mire egy Kubai radar horizont közelébe érné, már el is tavolodott annak tavolsagátol. A távolsággal nő a radar árnyék is.
Az említett 6000km-es radar hatótávolság sem lát be a horizont alá.
Ezert is kicsit felre vezető, ha csak nettón a számokat így nézed.
Vannak erre kalkulációk, hogy ezek a földi telepitésü fix radarok hány perces riadoztatásra képesek. Amig az Orosz telepítésnél, amíg előbb utóbb de bele ér a bejövő rakéta, a Kubainál esélytelen. De persze te lehet jobban tudod mint az Oroszok.
Ahogy írod is, ha esetleg egy mindenre kiterjedő atom csapást inditanak az Oroszokra jó eséllyel a Balti tengerről érkezne az első hullám, a közelség okán alkalmazható lapos pályával, jó esellyel kapásból kiiktatva ezeket a rendszereket.
Kuba Oroszország számára hadászatilag támadni jó lenne, de azt már lejátszották radar early warning-nak illetve elfogó rendszernek alkalmatlan.
Elolvastad a válaszom egy részét és teljesen másról írsz. Bravo!
A Moszkva környéki ABM lokátor állomások nem nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátorok, teljesen más frekvencián dolgozó célkövető, és rávezető lokátorok. Amit ajánlottam, egyáltalán nem foglalkoztál vele. Majd ha érdemben tudunk a témáról beszélni (mert tudjuk, hogy mi, micsoda és mire való, a teljes rendszert ismerjük), akkor majd visszatérhetünk rá, addig teljesen felesleges.
A Moszkva környéki ABM lokátor állomások nem nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátorok, teljesen más frekvencián dolgozó célkövető, és rávezető lokátorok. Amit ajánlottam, egyáltalán nem foglalkoztál vele. Majd ha érdemben tudunk a témáról beszélni (mert tudjuk, hogy mi, micsoda és mire való, a teljes rendszert ismerjük), akkor majd visszatérhetünk rá, addig teljesen felesleges.
Más a frekvencia de fundamentálisan ugyanúgy működik.
Az ABM-et csak ilusztrációnak raktam be
A radar horizont ugyanúgy megkerulhetetlen, de ezzel láthatólag direkt nem foglalkozol. Bravó!
Az, hogy az ICBM mire eléri a pálya csúcsot már 2700nm 4800km tavolodott az indítástól ami ugye eleve 3000km van Kubától. De mindegy is mert már 4000km távolságban 1200km van a horizont.
A számok alapján Kuba alkalmatlan Oroszország számára függetlenül attól milyen hatótávolságu radart raknának oda. Rossz helyen és távolságban van.
Annyira nem értesz hozzá, hogy már nagyon fárasztó vagy, de osztod az észt. Foglalkozzál inkább a műholdakkal, meg a pályáikkal a bennük lévő berendezésekkel, mert ahhoz meg én nem értek. Egyszerűen nincs miről beszélgetnünk tovább az ABM rendszerekről.
Akkor magyarázd el légyszíves, hogy is lesz jó a +3000km levő Kuba a te elképzelésed szerint. Nem az ABM rendszerről van szó! Kérlek világosíts fel!
Te jössz állandón ezzel a Minuteman-III rakéták indításával. Én sohasem mondtam, hogy ezeknek az indítása miatt lenne rá szükség. Eleve az Atlanti-Óceán nyugati légterének a felügyelete lenne a célja, az USA keleti és déli partvidékével együtt. A Minuteman-III rakéták indítását ráadásul műholdakról figyelik. Ahhoz nem kellenek ezek a lokátor állomások, de az Atlanti-Óceánból a tengeralattjárókról indított rakétákhoz jól jöhetnek.
A korai, nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátor állomások részei az ABM rendszernek, mégpedig az első lépcsőt alkotják. A Voronyezs típusú lokátor állomásoknak több típusa létezik. Deciméteres, vagy méteres hullámsávban dolgoznak. A méteres jellemzői, hogy a kisugárzott elektromágneses sugarak visszaverődnek az ionoszférán, majd a földről megint visszaverődnek, tehát követik a földfelszint. Így a kb. 4.200-8.000km-es hatótávolságon belül képesek a kismagasságú célok felderítésére és követésére is, amit a gyakorlatban be is bizonyítottak, amikor az Armaviri Voronyezs-DM lokátor állomás a Fekete-tengeren hajókról indított rakétákat felderítette és követte 2014-ben. (előzőleg már hivatkoztam rá). Ráadásul képesek egy golf labda nagyságú célt is követni.
Oroszországnak milyen nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátor állomásai vannak jelenleg rendszerben? Telepítési idejük szerint. Egy kis összefoglaló.
Lehtuszi - Voronyezs-M (77Ja6) 100-4..200km hatótávolság. 2006-tól működik. Felelősségi körzete Marokkotól a Spitzbergákig terjed. Modernizálása folyamatban van Voronyezs-VP (77Ja6VP) típusúra, amely már az USA kelti partjáig képes lesz felderíteni célokat.
Armavír - Voronyezs-DM (77Ja6-DM) 6.000km hatótávolságú. 2013-től működik. Két irányt zár le. Felelősségi körzete Dél-Európától Afrika északi partjáig terjed (Kiváltotta a Szevasztopoli 116Zs6 (5N15) típusú Dnyesztr lokátor állomást, illetve a Gabalai 5N79 Darjal lokátor állomást.
Pionyerszkíj (Kalinyingrádi régió). - Voronyezs-DM 6.000km hatótávolság. 2014-től működik. Felelősségi körzete Európa, Angliát is beleértve. Kiváltotta a Baranovicsiben lévő Volga és a Munkácsi Dnyeper lokátor állomásokat.
Miseljovka - Voronyezs-M 6.000km hatótávolság 2014-től működik. Felelősségi körzete az USA nyugati partjától Indiáig. A Dnyepr lokátor állomást váltotta fel.
Enyiszejszk - Voronyezs-DM 4.200km hatótávolság 2017-től működik. Oroszország Észak-keleti irányát zárja le.
Barnaul - Voronyezs-DM 4.200km hatótávolság 2017-től működik. Oroszország Dél-keleti irányát zárja le.
Orszk - Voronyezs-M 6.000km hatótávolság 2017-től működik. Felelősségi körzete a Taklimakan-sivatagtól a Földközi-tenger partjáig terjed, Leváltotta a Kazahsztánban lévő Dnyepr lokátor állomást.
Vorkuta - 111Zs6 Voronyezs-SzM 6.000km hatótóávolság 2022-től működik. Oroszország Északi irányát zárja le.
Olenyegorszk - Voronyezs-VP 8.000km hatótávolság 2022-től működik. Oroszország Északi-nyugati irányát zárja le.
Szevasztopol - MSzM - Kibőviti az Armaviri lokátor állomás lehetőségeit.
A fentiek alapján egy Kubába telepített lokátor állomás szerintem nem kicsit dobna Oroszország felderítési képességein, akár több irányt is lefedve.
Telepítések a Szovjetúnióban.
A korai, nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátor állomások részei az ABM rendszernek, mégpedig az első lépcsőt alkotják. A Voronyezs típusú lokátor állomásoknak több típusa létezik. Deciméteres, vagy méteres hullámsávban dolgoznak. A méteres jellemzői, hogy a kisugárzott elektromágneses sugarak visszaverődnek az ionoszférán, majd a földről megint visszaverődnek, tehát követik a földfelszint. Így a kb. 4.200-8.000km-es hatótávolságon belül képesek a kismagasságú célok felderítésére és követésére is, amit a gyakorlatban be is bizonyítottak, amikor az Armaviri Voronyezs-DM lokátor állomás a Fekete-tengeren hajókról indított rakétákat felderítette és követte 2014-ben. (előzőleg már hivatkoztam rá). Ráadásul képesek egy golf labda nagyságú célt is követni.
Oroszországnak milyen nagy hatótávolságú felderítő,- és előrejelző lokátor állomásai vannak jelenleg rendszerben? Telepítési idejük szerint. Egy kis összefoglaló.
Lehtuszi - Voronyezs-M (77Ja6) 100-4..200km hatótávolság. 2006-tól működik. Felelősségi körzete Marokkotól a Spitzbergákig terjed. Modernizálása folyamatban van Voronyezs-VP (77Ja6VP) típusúra, amely már az USA kelti partjáig képes lesz felderíteni célokat.
Armavír - Voronyezs-DM (77Ja6-DM) 6.000km hatótávolságú. 2013-től működik. Két irányt zár le. Felelősségi körzete Dél-Európától Afrika északi partjáig terjed (Kiváltotta a Szevasztopoli 116Zs6 (5N15) típusú Dnyesztr lokátor állomást, illetve a Gabalai 5N79 Darjal lokátor állomást.
Pionyerszkíj (Kalinyingrádi régió). - Voronyezs-DM 6.000km hatótávolság. 2014-től működik. Felelősségi körzete Európa, Angliát is beleértve. Kiváltotta a Baranovicsiben lévő Volga és a Munkácsi Dnyeper lokátor állomásokat.
Miseljovka - Voronyezs-M 6.000km hatótávolság 2014-től működik. Felelősségi körzete az USA nyugati partjától Indiáig. A Dnyepr lokátor állomást váltotta fel.
Enyiszejszk - Voronyezs-DM 4.200km hatótávolság 2017-től működik. Oroszország Észak-keleti irányát zárja le.
Barnaul - Voronyezs-DM 4.200km hatótávolság 2017-től működik. Oroszország Dél-keleti irányát zárja le.
Orszk - Voronyezs-M 6.000km hatótávolság 2017-től működik. Felelősségi körzete a Taklimakan-sivatagtól a Földközi-tenger partjáig terjed, Leváltotta a Kazahsztánban lévő Dnyepr lokátor állomást.
Vorkuta - 111Zs6 Voronyezs-SzM 6.000km hatótóávolság 2022-től működik. Oroszország Északi irányát zárja le.
Olenyegorszk - Voronyezs-VP 8.000km hatótávolság 2022-től működik. Oroszország Északi-nyugati irányát zárja le.
Szevasztopol - MSzM - Kibőviti az Armaviri lokátor állomás lehetőségeit.
A fentiek alapján egy Kubába telepített lokátor állomás szerintem nem kicsit dobna Oroszország felderítési képességein, akár több irányt is lefedve.
Telepítések a Szovjetúnióban.
Az elso hullamos csapás mérő atom fegyvert a tengeralattjárókat nem számítva a Silo telepített ICBM-ek képezik, és ez a jövőben sem fog változni. Így ezt figyelmen kívül hagyni aligha érdemes. A tengeralattjárókra atlanti inditásaira kalkulálni azok ismeretlen pozíciója miatt, nem tudom mennyire indokolt. Azt csak halkan jegyzem meg a műholdas erzekelésben az orosz EKS műholdas rendszer minden darabja molniya pályán kering érdemben az északi féltekére fókuszálva, de ezzel egyúttal alkalmasint majd 39000km eltavolodik, ahol már az érzékelés hatékonysága igencsak lecsökkenhet.
Az oké, hogy a méteres hullám visszaverődik, az ionoszférán, de ez egyúttal el is tèriti a jelet. Ezzel a gyakorlatban aligha fogsz felderíteni bármit is. Pláne ha tovább verődik a felszínről is. Az ionoszféra, nem egy fix magasság, a naptevékenyseg is befolyásolja. És most el kéne hinni, hogy eről meg a felszínről verődik jel, elér a horizont alatti célhoz, és ahogy jött egyebként eponenciálisan gyengülő jel, vissza pattog az antennádhoz, mérhető kalkulálható adatot eredményezve.
Erre valami forrást ha esetleg tudnál hozni az nagyon jó lenne.
A radarnak pont az a lényege, hogy mérni tudod a visszaverődő jel idejét. Ha közbe raksz ismeretlen távolságú így random irányba eltérítő objektumot (ez esetben ionoszferát, Fold felszint) nem kapsz èrtékelhető adatot.
Erre emlékszem Az Armaviri állomás ami a fekete tenger mellett van képes volt a 2200km-re lévő Szíriai rakéta Izraeli elfogást észlelni! Ami persze nem kevés, de azert max 2200km beszèlünk.
Naa, Még az oroszok is foci labda méretre hivatkoznak.
http://users.atw.hu/hadmer0/lokacio.pdf (12 oldal)
Az igaz, hogy messze nem olyan pontos, mint a magasabb frekvencián működők, de alapvetően felderítő,- célkövető faladatkörben használják, nem rakéta rávezetésre.
Oroszországnak van olyan hadászati ballisztikus rakétája, amelyik ellenkező irányból is tud célokat megsemmisíteni. Az USA-nak nem tudom, hogy mikor lesz, de a jövőben nagyon is valószínű, hogy nem csak a legrövidebb, északi sarkkör felett tudnak majd rakettázni.
A focilabda méretű célokat a régebbi lokátorok tudták (nem AFAR), amelyek nemrégiben lettek le(ki)váltva. Én úgy tudom, hogy a rakéta indítások észlelése eleve az infravörös tartományban üzemelő műholdak feladata.
Az igaz, hogy messze nem olyan pontos, mint a magasabb frekvencián működők, de alapvetően felderítő,- célkövető faladatkörben használják, nem rakéta rávezetésre.
Oroszországnak van olyan hadászati ballisztikus rakétája, amelyik ellenkező irányból is tud célokat megsemmisíteni. Az USA-nak nem tudom, hogy mikor lesz, de a jövőben nagyon is valószínű, hogy nem csak a legrövidebb, északi sarkkör felett tudnak majd rakettázni.
A focilabda méretű célokat a régebbi lokátorok tudták (nem AFAR), amelyek nemrégiben lettek le(ki)váltva. Én úgy tudom, hogy a rakéta indítások észlelése eleve az infravörös tartományban üzemelő műholdak feladata.
Telepítések a Szovjetúnióban.
A szovjet telepítésekből Мукачево (Munkács) és Габала( Gabala) kiesett. Gabala azerbajdzsáni területen volt, és pár éve zárták be. Gabala további érdekessége, hogy ez volt az a bázis, amit 2006-2007 táján felajánlottak az amerikaiaknak, mondván, ha úgy sem Oroszország ellen irányul az amerikai ABM rendszer, akkor jöjjenek, és üzemeltessék közösen orosz-amerikai kooperációban Gabalát, mert onnan nagyon jól belátni Iránba, az ottani rakétaindítások követésére tökéletes. Az amerikaiaknak tetszett az ötlet, de mivel az oroszok hozzátették, hogy akkor a kölcsönös bizalom jegyében ők is benéznének amerikai ABM bázisokra, előrejelző radarállomásokra, akkor már az arcukra fagyott a mosoly az amerikaiaknak. Természetesen azonnal kategorikusan kizárták, hogy orosz személyzet léphessen ilyen létesítményekbe. Mert ugye a kölcsönösség az amerikaiaknak azt jelenti, hogy nekik mindent, alanyi jogon és lehetőleg ingyen, neked pedig semmit és kussolj, ha nem tetszik, akkor is. Így természetesen Gabala közös használatából nem lett semmi.
Köszi, ezt áttanulmányozom.
Az inditas valszeg Igen, de nem véletlen, hogy alighanem kombinálják a kettőt, mert az IR észlelési tartomány kb a Burnout fázis végéig terjed ami kb 3 perc. Legközelebb meg a Reentry visszatéréskor, de az meg kb 1 percre van a becsapódástol.