Szovjet / orosz korai előrejelző radarhálózatok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1945

Guest
A Konténer horizonton túli radar nem csak kis vagy közepes hatótávú BM-ek felderítésére alkalmas, hanem repülőgépeket is észlel.Ezért a besorolása PVO-PRO magyarul légvédelmi-rakétavédelmi. Csak rakétavédelmi-PRO a Voronyezs meg a Don radarok.

Egen, 2015 óta összevonták a szervezeteket (Войска противовозду́шной и противораке́тной оборо́ны - ezért írtam hogy tartoztak).
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Ez így rendben is lenne, azonban van ezzel az egésszel egy problémám.
Gondolom itt azzal kapcsolatban melegedett fel a téma, ami az iráni Biztpol topicban is megjelent (ott én is kommentáltam), hogy Lavrov azt állította, hogy márpedig ők láttak a lelőtt utasszállító térségében (aztán a következő mondatban már csak az iráni határ térségében) amerikai F35-ötösöket.
A gondom nekem ezzel az, hogy @Hpasp szépen levezetett (természetesen ez nekem magas, mint nyúlnak a lórács) erre a korai előrejelző radarra egy F35-re az elméleti észlelési hatósugarat. Ez mellesleg nem ér el a kérdéses területig, de szerintem erősen idealizált körülményekre érvényes, úgy is. Mert a horizonton túli radarokkal van egy olyan probléma, hogy a hullámok - ugye - oda-vissza verődnek a talaj és a légkör között. Viszont ezek a visszaverődések szerintem erősen függenek mind a légkör állapotától, mind a domborzattól. És ok, hogy ideális esetben a Kaukázus mögé láthatunk (megfelelő szögben bocsátják ki a jelet), de a felderítést kicsit sem segíti, hogy nem csak a Kaukázus van útban, hanem az oroszok felől a Kaukázus mögötti kelet-török, észak-iráni, és észak-iraki területek, amik szintén nem biliárdasztal jellegükről híresek.
Tehát ha ott pattan meg a radarjel, akkor az minden irányba fog szóródni, csak ideálisban nem.

Rosszul képzeled el a horizonton túli radar működését és emiatt ragaszkodsz a Kaukázus, vagy más domborzat szerepéhez. Valójában nincs többszörös oda-vissza pattogás az ionoszféra és a felszín között. A nyaláb csak egyszer törik meg az ionoszférán. Utánna már a célról verődik vissza és tér vissza a vevőhöz ugyanazen az úton. A cél ferdén felülről kapja a nyalábot. Úgy érdemes elképzelni, mintha egy radargépről jönne a nyaláb, csak az nem 7-12 km magasan járőrözik, hanem ennek a sokszorosán. A cél jelelmzően nem tud a terep árnyékába rejtőzni. Kivéve azt az esetet, amikor átmenetileg egy mély völgy alján repül. A domborzatnak csak akkor lenne érdemi szerpe, ha a radart botor módon közel telepítenék egy hegylánchoz és az belelógna a radarhorizontba. De az oroszok ennél körültekintőbbek voltak a telepítési hely kiválasztásánál.

Én azt gondolom, hogy reálisan ennek az előrejelző radarnak a felderítési feladatai valahol a nyugaton a Kárpátoknál, valamint délen a Kaukázus vonalánál megállnak.Mondjuk Lavrov is kiemelte, hogy az észlelést még nem erősítették meg. "..... de már elmúlt!"

Ezzel szemben a valóságban a radar hatékony felderítési zónájának közeli határa közelíti meg a Kaukázust és a Kárpátokat. A használható felderítési zóna messze túlnyomó része a Kaukázuson és a Kárpátokon túl van. Kevés értelme is lenne egy olyan előrejlző radarnak, ami nem igazán tud előrelezni, mert alig lát túl az orosz határon.

Arra pedig külön kíváncsi lennék, hogy vajon hogyan történne az azonosítás/megerősítés. Mert ha azt el is hinném (ahogy nem is) hogy "elláttak" Teherán távolságáig, de hogy ilyen távolságból semmit nem azonosítanak, az 1000%.

Ebben igazad van. Ez a radar közvetlen azonosításra csak nagyon mérsékelten lehet alkalmas. Legfeljebb az útvonalképzésből számított (és nem közvetlenül mért, mert arra ésszerű pontossággal szintén nem képes) sebesség alapján lehet következtetni arra, hogy helikopter, repölőgép, vagy rakéta a cél. De típust aligha tud közvetlenül azonosítani. Gacsat említett erre a problémára egy megoldást. Humán felderítéssel figyelik a reptereket (ha tudják). A felszálló gépeket a felszálláskor azonosítják. Az adott helyről, adott időben, adott számban felszálló gépeket pedig a radaron követik. Nem tökéletes módszer, de nem is elképzelhetetlen. Javarész attól függ, hogy hol van a reptér (felderítési zónán belül, vagy kívül) és képesek e (éjszaka is) a típus azonosításhoz szükséges távolságon belül állandóan fenntartani a repülőtér figyelését. Azért ezzel lehetnek problémák.
Ha figyelik a Flightradart, akkor legalább a transzpondert használó civil gépeket nagyjából ki tudják szűrni.
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas and zsolti

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 317
55 703
113
Rosszul képzeled el a horizonton túli radar működését és emiatt ragaszkodsz a Kaukázus, vagy más domborzat szerepéhez. Valójában nincs többszörös oda-vissza pattogás az ionoszféra és a felszín között. A nyaláb csak egyszer törik meg az ionoszférán. Utánna már a célról verődik vissza és tér vissza a vevőhöz ugyanazen az úton. A cél ferdén felülről kapja a nyalábot. Úgy érdemes elképzelni, mintha egy radargépről jönne a nyaláb, csak az nem 7-12 km magasan járőrözik, hanem ennek a sokszorosán. A cél jelelmzően nem tud a terep árnyékába rejtőzni. Kivéve azt az esetet, amikor átmenetileg egy mély völgy alján repül. A domborzatnak csak akkor lenne érdemi szerpe, ha a radart botor módon közel telepítenék egy hegylánchoz és az belelógna a radarhorizontba. De az oroszok ennél körültekintőbbek voltak a telepítési hely kiválasztásánál.



Ezzel szemben a valóságban a radar hatékony felderítési zónájának közeli határa közelíti meg a Kaukázust és a Kárpátokat. A használható felderítési zóna messze túlnyomó része a Kaukázuson és a Kárpátokon túl van. Kevés értelme is lenne egy olyan előrejlző radarnak, ami nem igazán tud előrelezni, mert alig lát túl az orosz határon.



Ebben igazad van. Ez a radar közvetlen azonosításra csak nagyon mérsékelten lehet alkalmas. Legfeljebb az útvonalképzésből számított (és nem közvetlenül mért, mert arra ésszerű pontossággal szintén nem képes) sebesség alapján lehet következtetni arra, hogy helikopter, repölőgép, vagy rakéta a cél. De típust aligha tud közvetlenül azonosítani. Gacsat említett erre a problémára egy megoldást. Humán felderítéssel figyelik a reptereket (ha tudják). A felszálló gépeket a felszálláskor azonosítják. Az adott helyről, adott időben, adott számban felszálló gépeket pedig a radaron követik. Nem tökéletes módszer, de nem is elképzelhetetlen. Javarész attól függ, hogy hol van a reptér (felderítési zónán belül, vagy kívül) és képesek e (éjszaka is) a típus azonosításhoz szükséges távolságon belül állandóan fenntartani a repülőtér figyelését. Azért ezzel lehetnek problémák.
Ha figyelik a Flightradart, akkor legalább a transzpondert használó civil gépeket nagyjából ki tudják szűrni.



Csak eszembe jutott, hogy ha helyzet van, akkor a humán felderítésnek Sanszos an vége, mert a Honnan katonai gépek uzeemelnek, onnan elhajtják a szpottereket{is} mint a magzatot.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Ezek a lokátorok alapvetően nem a PVO (противовозду́шной оборо́ны - honi légvédelem) szervezetébe tartoztak, hanem a PRO-hoz (противораке́тной оборо́ны - honi rakétavédelem) és céljuk alapvetően a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta indítások felderítése, illetve az azokra való időbeni riasztás.

A régebbi Duga komplexumok felderítési zónája (Csernobil melletti a képen az 1-es):
duga.gif



Rakéták nagy távolságú észlelésére elsősorban a Voronyezs radarhálózat (és korábban a Dnyepr, Dnyesztr és Darjal radarok) valók és nem ez a radar. A két radar típus nagyban különbözik.
A Voronyezsek a hullámhosszuk és a szög miatt átlátnak az ionoszférán. Alkalmasak arra, hogy a rakétát végig kövessék a röppályán. Pontosabbak. Képesek a röppályát olyan pontossággal meghatározni, ami a várható becsapódási pont és idő, valamint az elhárító rakéták indítási ablakának kiszámításához szükséges. Képesek meredek emelkedési szögön is a követésre (ezért van döntve az antennarács a vízszinteshez képest).
Európát és a Közel-Keletet 3 Voronyezs fedi le Armavirban, Lehtusziban és Kalinyingrádnál. Talán még üzemel pár a korábbi radar rendszerekből is, de folyamatosan kiváltják őket Voronyezsekkel.
Ezzel szemben a Konténer pont nem jó rakéták követésére. Mivel az ionoszférán nem lát át, legfeljebb az indítást érzékelheti, de rövid úton el fogja veszíteni a jelet és nem tudja követni a pálya mentén. Abból amit a Konténer láthat, a röppálya kezdeti, rövid szakaszából, amikor még a hajtómű működik, nehéz meghatározni a teljes röppályát (nem ismert az égésvégi sebesség, égésvégi szög). Túl pontatlan is lenne a pálya meghatározásához. Csak 2 dimenziós. A függőlegesen álló oszlopok (antennamező) csak nagyon lapos szögtartományt fed le. A függőelegesen minimális számú antenna az oszlopokon nem igazán alkalmas az emelkedési szög pontos meghatározására. A szűk 3000 km hatótáv (ami az orosz határtól átlagosan inkább csak 2000 km, hiszen a valódi rakétakövető radarokkal ellentétben a Konténert nem a határhoz, hanem Oroszország belsejébe telepítették.)
Egyébként a Duga (harkály) is horizonton túli radar volt. A rakéták követésére szintén nem a Duga szolgált (az hogy része volt a korai előrejelző hálózatnak nem jelenti, hogy rakéta röppálya követésre használták). Legfeljebb az indítást érzékelhette.
Amúgy az INF szerződés hatálya alatt, a '80-as évek végétől idáig Európában nem volt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Az Irániak pedig nem az oroszok ellen tartják a rakétáikat és Oroszország területének csak igen kis részét tudnák elérni. Ezért a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta indításának érzékelésére pont nem lett volna sürgető radart építeni.
Szóval a Konténer radar elsősorban repülőgépek ellen való.
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas and zsolti

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Javítás:

Rakéták nagy távolságú észlelésére elsősorban a Voronyezs radarhálózat (és korábban a Dnyepr, Dnyesztr és Darjal radarok) valók és nem ez a radar. A két radar típus nagyban különbözik.
A Voronyezsek a hullámhosszuk és a szög miatt átlátnak az ionoszférán. Alkalmasak arra, hogy a rakétát végig kövessék a röppályán. Pontosabbak. Képesek a röppályát olyan pontossággal meghatározni, ami a várható becsapódási pont és idő, valamint az elhárító rakéták indítási ablakának kiszámításához szükséges. Képesek meredek emelkedési szögön is a követésre (ezért van döntve az antennarács a vízszinteshez képest).
Európát és a Közel-Keletet 3 Voronyezs fedi le Armavirban, Lehtusziban és Kalinyingrádnál. Talán még üzemel pár a korábbi radar rendszerekből is, de folyamatosan kiváltják őket Voronyezsekkel.
Ezzel szemben a Konténer pont nem jó rakéták követésére. Mivel az ionoszférán nem lát át, legfeljebb az indítást érzékelheti, de rövid úton el fogja veszíteni a jelet és nem tudja követni a pálya mentén. Abból amit a Konténer láthat, a röppálya kezdeti, rövid szakaszából, amikor még a hajtómű működik, nehéz meghatározni a teljes röppályát (nem ismert az égésvégi sebesség, égésvégi szög). Túl pontatlan is lenne a pálya meghatározásához. Csak 2 dimenziós. A függőlegesen álló oszlopok (antennamező) csak nagyon lapos szögtartományt fed le. A függőelegesen minimális számú antenna az oszlopokon nem igazán alkalmas az emelkedési szög pontos meghatározására. A szűk 3000 km hatótáv (ami az orosz határtól átlagosan inkább csak bő 2000 km, hiszen a valódi rakétakövető radarokkal ellentétben a Konténert nem a határhoz, hanem Oroszország belsejébe telepítették.) elég sovány, tekintettel arra, hogy a fő fenyegetést az interkontinentális rakéták jelentik, akár amcsi, angol és francia tengóról indítva. Amely tengók fő járőrözési/indítási zónájára rá se lát a Konténer radar.
Egyébként a Duga (harkály) is horizonton túli radar volt. A rakéták követésére szintén nem a Duga szolgált (az hogy része volt a korai előrejelző hálózatnak nem jelenti, hogy rakéta röppálya követésre használták). Legfeljebb az indítást érzékelhette.
Amúgy az INF szerződés hatálya alatt, a '80-as évek végétől idáig Európában nem volt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Az Irániak pedig nem az oroszok ellen tartják a rakétáikat, Oroszország területének csak igen kis részét tudnák elérni és nincs nuki robabnófejük. Ezért a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta indításának érzékelésére pont nem lett volna sürgető radart építeni.
Szóval a Konténer radar elsősorban repülőgépek ellen való.
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas and zsolti

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 828
47 219
113
Csak eszembe jutott, hogy ha helyzet van, akkor a humán felderítésnek Sanszos an vége, mert a Honnan katonai gépek uzeemelnek, onnan elhajtják a szpottereket{is} mint a magzatot.
Nehezebb a megfigyelés az biztos. De itt ne is nagy teleobjektívvel a kerítés mellett grasszáló fényképészt képzelj el, aki majd jelent az oroszoknak. Ettől ha szándék van rá, kicsit komolyabb emberek és nagyobb távolságból kíváncsiak.
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
Folytatnám a nagy hatótávolságú alacsony frekvenciájú radarok általános működésének és a problémáinak a boncolgatását, hogy minél többe értsék a működését. Most az ionoszféra és annak változásaival fellépő problémák kerülnek a boncolgatásra. Persze nem egyetemi szinten, mert minek, csak a működés / működtetés jobb megértéséhez kellenek az alapok. Mint azt gcsat is már korábban mondta, ha ilyen radarokat kíván valaki üzemeltetni, akkor folyamatosan monitorozniuk kell az ionoszféra paramétereit, ugyanis döntően befolyásolhatják a működést, állandó korrekcióra van szükség.

Először egy képpel kezdeném, hogy mindenkinek legyen fogalma az általános felépítéséről az ionoszférának. Itt külön felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy a magassági skála NEM LINEÁRIS, HANEM LOGARITMIKUS, ami pld. azt jelenti, hogy a 0-10 km magasságú skálánál rövidebb a 10-100 km magasságig a skála, pedig itt már 9-szeres értékről van szó, ugyan így a felső része is így növekszik 100-1000 km magasságig. Tehát átlátnak a hegyeken a radarok, de kép a Mounteveresttel csalóka lehet sokaknak !!!

atmoszfera.jpg


A képen jól látszik, hogy hol kezdődik az ionoszféra, tehát az ilyen radarok által használt visszaverő réteg. Ez nem egy fix réteg, folyamatosan változik, tehát a monitorozást és a számítások helyesbítést is folyamatosan kell végezni. Ebből cikkből való a kép, ez alapján ismertetem a fontosabb tényezőket és azok változásait is. Ez egy modellező oldal, de nagyon jó cikket írtak a rádiókommunikáció alapjairól a megértésükhöz, ami ide is nagyon jól jön ehhez a nagy hatótávolságú radar témához. Többféle anyagból is látok benne ábrákat, tehát elég jól összeszedték az általános anyagot, nem a modellezés alapján tárgyalja a témát.
Bevezetés a rádiókommunikációba http://rchangar.hu/radiocomm-intro

A legfontosabb részeket szó szerint idézem belőle.
Az első rész a polarizáció ismertetése. Mint azt már Hpasp korábban említette, az antennák vízszintes polarizációban állnak. A legtöbbe ezt a részét talán ismerik is a régebbi tv antennák és műholdvevők esetében is, mert a felszereléshez, beállításhoz ezt jó volt tudni aki csinálta. Ezeknél a radaroknál azért kell a vízszintes polarizáció, mivel átlagban a repülők legnagyobb kiterjedései ebben a síkban vannak, így ez az optimálisabb hozzá, nagyobb lesz a visszavert (vagy inkább sugárzott) jel.

A következő rész a reflexió, refrakció és diffrakció, vagyis a visszaverődés, a törés, és az elhajlás fogalmát ismerteti. Ezeknél a radaroknál az első kettő alapvetően kell, de az alacsony frekvencián az elhajlással számolni kell ha más miatt nem is, de a hibajel javítások miatt figyelni kell ezt az értéket is, mivel közelebbi működési tartományból ebből is jönnek visszavert jelek.

A következő rész az atmoszféra és tulajdonságainak, rétegzésének ismertetése, a rétegek felosztása és elnevezései. Az ionoszféra, ami minket érdekel, 50 km-es magasságtól kezdődik, de ez folyamatosan változik. Idézem: "Minthogy az ionoszféra folytonos állapotváltozásoknak van kitéve, a vázolt elrendezés nem tekinthető egymáson elhelyezkedő rétegek merev rendszerének: az ionizáció mértéke folytonosan változik az év- és napszak, a naptevékenység, a földrajzi szélesség és még egyéb tényezők függvényében."
Ami fontos: a rétegek nagyon gyorsan is megváltozhatnak, a rétegek között többszörös visszaverődés is keletkezhet, ezért folyamatosan monitorozni kell az állapotát. Szóval az előnyei mellett ezért igen küzdelmes fenntartani a számításokat végző algoritmusok paraméterezését, de még így is megéri a munkát a hatalmas előnyei miatt.

A következő rész az elektromágneses hullám terjedése. Ez minket rövidhullámú sávban érdekel. Ez a 4000kHz-től (4MHz) a 26000kHz (26MHz) tartomány, ami méterben 10 m -től a 70 m közötti tartományt foglalja el. (ez a frekvencia λ (lambda) hullámhosszban kifejezett értéke, ugyan az jelenti mint az ezzel egyező kHz-ben vagy MHz-ben kifejezett értékei, semmi különbség nincs, ez kb. olyan mint amikor az Istvánt Stefánnak hívjuk, de ugyan arról a személyről van szó) Itt jegyezném meg, hogy korábban tévesen a hosszúhullámú jelöltem meg működési frekvenciának, de éppen annak a tetejétől indul. :) Mondjuk én nem vagyok és nem is voltam rádióamatőr, hogy ezekre annyira kéne emlékeznem, szóval tévedtem, de csak kicsit, és csak ebben, ami lexikális adat. (megmondom őszintén nem néztem utána az értékeknek, azonnal kiderült volna a számomra, már a géphosszak és frekvenciák összevetésénél is, azonnal... :D:D)

Szóval a terjedés, most értünk ahhoz a részhez, ami eléggé érdekes nekünk.:)

Idézek szó szerint a cikkből: (a legfontosabb részeket kiemeltem színesre)
"Elektromágneses hullám terjedése. Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a földfelszín görbületének, a talaj eltérő konduktivitásának és legfőképpen atmoszférájának. Ha az adó- és vevőantenna a föld felszínén van, a rádióhullámok az adótól a vevőig két úton juthatnak el:

  • – a troposzférán át a földfelszín mentén, mint felületi vagy talajhullámok
  • – az ionoszférától visszaverődve, mint térhullámok.

A felületi hullámok a Föld görbületét követik, és terjedésük során a felszíni abszorpciós hatások következtében veszteséget szenvednek. Ez a veszteség a frekvenciával növekszik. Igen kis frekvenciák esetében (a leghosszabb hullámtartományban) a felületi hullám nagy távolságok áthidalását teszi lehetővé. (ez rádiózás, az US hadserege a mai napig üzemben tart egy ilyen hálózatot nukleáris háború esetére) A talaj elektromos vezetőképessége és a tereptárgyak (épületek, növényzet stb.) a felületi hullámok terjedését befolyásolják, a hatótávolságot azonban főleg a kisugárzott teljesítmény határozza meg. A rövidhullámok felületi hatósugara csekély. Közepes teljesítményű amatőr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km-es felületi hullámú hatótávolsággal lehet számolni; azonos teljesítményű 10 m-es sávban dolgozó adónál ez a távolság kb. 15 km-re csökken. Az ultrarövid hullámok tartományában a nagyobb távolságok áthidalását felületi hullámokkal a troposzférában létrejövő hullám-elhajlás, -törés és -szóródás teszi lehetővé.

A legnagyobb földi távolságok áthidalását a rövidhullámok térbeli terjedése teszi lehetővé, amikor is a térhullámok az ionoszférától visszaverődnek. A rádióhullámok terjedési sebessége az ionoszférában valamivel nagyobb, mint a troposzférában, és lényegében az elektronkoncentráció és a frekvencia függvénye. Az elektronkoncentráció növekedésével – adott frekvencián – a terjedési sebesség is növekszik. Ha a hullámhomlok nem merőlegesen, hanem 90°-nál kisebb szöggel lép be az ionoszférába, a hullámhomlok felső része “gyorsabb”, mint az alsó része. Az eltérő terjedési sebesség következtében a terjedési irány megtörik és elegendő nagy elektronkoncentráció esetén a hullám a Föld felé visszaverődik. A jelenséggel kapcsolatosan az alábbi összefüggések érvényesek:

  • Minél nagyobb az üzemi frekvencia, annál nagyobb elektronkoncentráció szükséges a reflexió feltételeinek biztosítására.
  • A térhullám visszaverődése a Föld felé annál könnyebben valósul meg, minél laposabban lép be az ionoszférába.
A reflexió sohasem veszteségmentes, ezért a visszavert térhullámoknál mindig kisebb-nagyobb járulékos csillapítással kell számolni. Az ionoszféra csillapítása frekvenciafüggő: a kisebb frekvenciák csillapítása nagyobb, mint a nagyobb frekvenciáké.

A térhullámok nagy távolságú terjedését azonban az árnyékolás akadályozhatja. Fedésről beszélünk akkor, amikor a hullámok már a viszonylag alacsony E-rétegről visszaverődnek, és így a magasabban elhelyezkedő F-rétegig el sem jutnak. Összefoglalóan megállapítható, hogy a térhullámok terjedése függ a felső határfrekvenciától (az a frekvencia, mely merőlegesen érkezve az ionoszférába meg visszaverődik), a csillapítástól és az árnyékolástól. Az áthidalható legnagyobb távolság – egyszeres visszaverődéssel az ionoszférától 4000…4500 km. Mivel azonban a rövidhullámok a talaj és az ionoszféra között többszörösen is visszaverődhetnek, a térhullámok többszörös “ugrással” a legnagyobb lehetséges földi távolságokat is áthidalhatják."

Tehát nagyjából ennyi lenne, amit általánosan érdemes tudni a rövidhullámok terjedéséről használhatóságáról amit az előrejelző radarok használnak. Hacsak nem akar egyet valaki építeni... :D:D

Természetesen rengeteg helyen megtalálható információ magyar nyelven is a működés megértéséhez. Ebben a cikkben viszonylag jól egyben volt a lényeg ami ide kellett.

Próbáltam már keresni anyagot a helyzetmeghatározás részletesebb elmagyarázásához, de amik vannak azokat a legtöbben nem értenék meg. Egyébként a GPS 2D-vel egyezik nagyjából, de itt csak (minimum) két vevőt egy és sugárzót (impulzus üzemben) használunk a háromszögelés kiszámításához, meg persze rengeteg folyamatosan változó tényezővel kell dolgozni (itt is szinkronizált atomórák adják a mérések egyik fő alapját). Én azokhoz képest amiket találtam, egyszerűen és érthetően magyaráztam el a bemérési elvet.
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
A reflexió sohasem veszteségmentes, ezért a visszavert térhullámoknál mindig kisebb-nagyobb járulékos csillapítással kell számolni. Az ionoszféra csillapítása frekvenciafüggő: a kisebb frekvenciák csillapítása nagyobb, mint a nagyobb frekvenciáké.

Elnézést kérek mindenkitől, de ez az alapcikkben ROSSZUL FORDÍTVA VAN ÍRVA, én pedig nem figyeltem kellően oda, hogy ezt kijavítsam.

Tehát a mondat helyesen így hangzana:

"A reflexió sohasem veszteségmentes, ezért a visszavert térhullámoknál mindig kisebb-nagyobb járulékos csillapítással kell számolni. Az ionoszféra csillapítása frekvenciafüggő: a kisebb frekvenciák csillapítása kisebb, mint a nagyobb frekvenciáké."

Még-egyszer elnézést mindenkitől, de ezen valamiért simán átsiklottam, és mivel a javítás 5 percen túl már nem lehetséges, így ezzel javítom a hibát. Tehát az eredeti alapcikkben volt a hiba, csak én nem javítottam ki. (ő sem szándékosan csinálta, és még senki nem szólt neki)
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
Megint benéztem. Úgy látszik túl fáradt vagyok, nem kéne többet írnom ma... :)

tehát a lényeg - valóban jól írta, de az az átmenő jelekre érvényes, ÉS NEM A VISSZAVERŐDÉSEKRE !!!

Az ionoszféráról a visszeverődések mértéke a frekvencia emelkedésével CSÖKKEN, a CSILLAPÍTÁSA MEGNŐ, míg a frekvencia csökkenésével a visszaverődések és ezek un. "csillapítása" is jelentősen javul !!!
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Nehezebb a megfigyelés az biztos. De itt ne is nagy teleobjektívvel a kerítés mellett grasszáló fényképészt képzelj el, aki majd jelent az oroszoknak. Ettől ha szándék van rá, kicsit komolyabb emberek és nagyobb távolságból kíváncsiak.
Nem tudod elhajtani őket. Mindenfelé él egy csomó ember, és mindnek van mobiltelefonja. Nem kell ide semmilyen fénykép. Csak ott vannak, mint a cigányok a készenléti rendőrség előtt.
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas and vata

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
Pont Iránra nem látnak rá. Lopakodók esetén.
Nem értek a szakmádhoz, de ezekben a képletekben sehol se látom az impulzus erejét. Radarokon dolgozó barátaim azt mondták, volt egy jelerősség kapcsoló, amin a harci üzemmód le volt plombálva.

Nos ez egyáltalán nem biztos hogy nem látnak le Iránra, mert mint ebben a postomban írtan az Iráni topicban, Krasznodarban is van van nekik rövidhullámú horizonton túli radarjuk. Hogy pontosan milyen, vagy ugye ami a lényeg, hogy most milyen üzemel ott, ezt nem tudom. De ha azt nézzük, hogy Katarban 10000-es amerikai bázis van, teljes légierő kiszolgálással (akár B1B, B-52, Vagy B-2 kiszolgálással is, ráadásul drón bázis is), akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy az Oroszok igen szeretnek arrafelé az perzsa öbölbe pislogni a horizonton túli radarjaikkal. Ráadásul már régóta állomásoznak B-2B-vel Szaudiba is, AVACS-nak is bázisa, nameg a Szaudi AVACS-ok is, szóval nagyon "érdekes" rész az arrafelé az oroszoknak. Ráadásul egy hordozó is mindig az arab öbölhöz van rendelve, gyakorlatilag "meleg-váltásban", tehát még egy hét szünet sem szokott lenni, hogy nincs ott a váltás hordozó. (Most például amikor a nyáron az USS Harry S. Truman (CVN-75) amelyik ezt ellátta a súlyos elektromos generátor problémáival tavaly nyáron kényszerűen elballagott egy időközi nagyjavításra, szintén volt váltás) Irakban is ott vannak az amerikai gépek, ráadásul a Krasznodarban ha telepítettek több irányt, 3500 km-es sugárral az Agériai határtól a földközi tenger, Líbia, Egyiptom, a teljes közel-kelet, Jemennél a tengerpartig, de Irán felé már a Perzsa öblön túl ezzel a hatósugárral a teljes bejáratra is rálát (Ománi öböl), plusz még le az Arab tengeren is 500 km-t, a keleti irányban pedig teljes Pakisztán és ugye FŐLEG Afganisztán is belefér, ami "roppant érdekes" "kukucskálásra" adhatott okot Krasznodarból. Nem foglalkoztam ezekkel a radarokkal, de arra van adat, hogy ott is van nekik. Szóval a magam részéről a legkevésbé sem zárom ki, hogy mégiscsak van amivel "nézelődjenek" akár a teljes Iráni és az azt körbevevő légterekben, ráadásul nem nem is a működési sáv szélén lévő horizonton túli radarral, ami esetleg minden típusú gépet lát ami "érdekes". Szóval ez a felsorolás után nem vagyok meglepve, hogy valamelyik orosznak eszébe jutott, "úúú.. de jó hely ez a Krasznodar, ide tegyünk egy horizonton túli radart"... :eek::D:D Azok után meg pláne nem meglepő, ha megnézzük a nyugati irányú lefedettséget is 3500 km-rel. Nos fogtam egy google maps-ot, és gyorsan rajzoltam is kimért térképet, hogy is néz ez ki a valóságban. Elég szép, és kismillió "roppant érdekes" helyeit lehet a nyugati világnak monitorozni, + a teljes közel-keletet támaszpontokkal együtt, na meg az az Afganisztáni "darázsfészket" is, meg még Iránt, Izraelt is... a Törököket is, a Görög, Olasz, Német Angol stb. nagyobb NATO légi-támaszpontokat, szóval jó hely nekik ez a Krasznodar, szeretik. :)

82821181_1477044799121600_7987283330989031424_n.jpg


Majdnem elmaradt a másik topickban a post amit írtam a múltkor, a linkje. Na akkor néztem után, és akkor láttam hogy van Nekik Krasznodarban is egy ilyen horizonton túli radar. Hogy most melyik irányba és mi van telepítve azt nem tudom. De ezt a képet elnézve ott is van egy a repülőkre. A 3500 km-es körív az így jön ki a google maps-al, ezt nyugodtan megnézheti, ellenőrizheti mindenki. Nekem is furcsa volt a torzítása, mert észak felé majdnem kétszer akkora a távolság méréskor, mint dél felé. Ezt a gömb miatti síkra kiterítés okozza.
https://forum.htka.hu/threads/biztpol-irán.399/page-262#post-633100
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 114
82 856
113
Armavirban-Krasznodari régió Voronyezs-DM (deciméter) korai előrejelző radar(nem horizonton túli) található , amely a szebasztopoli és részben agabalai szovjet Dnyepr radarokat váltotta ki. Csak a rakéta indításokat látja Észak-Afrika- Közel-Kelet-Kína tartományban. Jelenleg csak a Konténer az egyetlen orosz horizonton túli radar a második építése az orosz távol-keleten folyik.
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
Armavirban-Krasznodari régió Voronyezs-DM (deciméter) korai előrejelző radar(nem horizonton túli) található , amely a szebasztopoli és részben agabalai szovjet Dnyepr radarokat váltotta ki. Csak a rakéta indításokat látja Észak-Afrika- Közel-Kelet-Kína tartományban. Jelenleg csak a Konténer az egyetlen orosz horizonton túli radar a második építése az orosz távol-keleten folyik.

Köszi, te jobban tudod, énnem foglalkozom behatóan a témával. Mindenesetre Oda eléggé célszerű lenne nekik telepíteni egyet, ez biztos. Hallottam, valaki itt írta, hogy tervben van 3 is.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Parapitecusnak az Irán topicból

Hát nem ezt írtam? Ballisztikusra jó, vadászbombira nem megfelelő.

Akkor olvasd el még egyszer amit írtam ebben a Ghostface által neked idézett hozzászólásomban: Szovjet/orosz korai előrejelző radarhálózatok.
Az írtam, hogy a Voronyezs radarok (és a korábbi hasonló típusok: Dnyepr, Dnyesztr Darjal, Don) valók ballisztikus rakéta követésre. Ezzel szemben a Konténer egy horizonton túli radar, ami nem rakéta követésre való, hanem légi célok követélésére (ha szárazföldet fed le a hatékony felderítési zónája és a Konténer esetére túlnyomórészt ez vonatkozik), vagy repülőgépek és hajók követésére (ha javarészt tengert fed le a hatékony felderítési zónája).

Néhány szempontot leírtam a korábbi hozzászólásomban, de kiegészítem továbbiakban. Most nem működési elv és képességek, hanem az alkalmazók szemszögéből:

- Horizonton túli radarja van Oroszországnak, Kínának, Iránnak, USA-nak, Franciaországnak, Ausztráliának, még a braziloknak is. Ha a horizonton túli radarok csak rakéták figyelgetésére lennének jók, akkor az alkalmazók jó része rendkívül ésszerűtlenül viselkedne. A brazilok és az ausztrálok esetében kutya sem akarja őket lerakétázni. (Nem lévén atomhatalmak, annyira azért ők sem túlozhatják el a saját stratégiai jelentőségüket és katonai értéküket, hogy komolyan attól tartsanak, hogy bárki atomrakétát pazarolna rájuk.) De ha még bárki rakétát is indítana rájuk, akkor sincs értelme radarral nézegetni, ha nincs mivel visszalőniük, illetve nincs interkontinentális, vagy közép hatótávolságú rakéták hatékony elhárítására való rendszerük. Iránra ugyanez azzal a megkötéssel igaz, hogy ők tarthatnak egy amerikai/izraeli rakéta támadástól és nekik a térségben van is mivel visszalőni, de amivel vissza tudnak lőni az nem nuki robbanófejes és csak a térséget éri el, nem az USA-t, valamint hatékony elhárító rendszerük nekik sincs. A maradék országok ugyan atomhatalmak, de még esetükben sem lenne sok értelme pont ott, pont úgy telepíteni a horizonton túli radarokat, ahogy ténylegesen tették, ha rakétákat szeretnének vele figyelgetni. Az oroszokról már írtam, hogy a Konténer hatékony felderítési zónájában az INF szerződés tiltása miatt idáig nem lehetett rakétaindításra számítani. A kínaiak radarja is a Japántól Fülöp-szigetekig tartó ívben a tengert és az amcsi légi bázisokat figyeli Dél-Japánban és Okinaván, valamint látja Tajvant. A második, tervezett radar pedig Koreát és Japán legnagyobb részét fedné le. Na de ezen a területen csak hajókat és repülőket figyelhetnek. Rakétaindítás innen nem várható. Sem az USA sem az oroszok nem mennek el ezekig a vizekig, ha rakétát szeretnének indítani Kínára. Az INF szerződés miatt pedig idáig az USA nem pakolta meg a térséget közép-hatótávolságú rakétákkal (majd esetleg most, hogy felmondták). A franciák Nostradamus radarja (itten csücsül: 48°38'30.9"N 1°04'48.2"E) 3000 km-es felderítési távolságával alig lát be egy kicsit Oroszország fölé. Az orosz rakéták telepítési körzeteit egyáltalán nem látja. Az irániak nem létező, Nyugat-Európa elleni rakétáinak indítási körzetét sem fedi le, mert még Izraelig sem lát el (tehát az izraeli atomszivarok indítását sem látja). Csak NATO szövetségesek területét és az atlanti vizeket, valamint a Földközi-tengert fedi le. Valójában e két vízterület megfigyelésére való elsősorban és nem rakéták figyelésére. Az USA légierő AN/FPS-118 OTH-B radarjai is az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt fürkészik. Pedig az orosz és kínai ICBM-ek északról várhatók és nem keletről, vagy nyugatról. Régen az Atlanti-óceán felé nézőre még nagy nehezen rá lehetett volna fogni, hogy az USA közelébe menő szovjet tengók rakétaindításait is figyeli. A Csendes-óceán felé nézőre még ezt se. Na de már sok-sok évtizede, hogy az orosz tengók is olyan ICBM-eket használnak, amivel közelébe sem mennek az indításhoz Amerikának. Valójában az USAF OTH radarjai is tengeri hajóforgalmat és a robotrepülő indítási távolságban az USA közelében járőröző orosz Tu-95 és Tu-160 bombázókat figyelik. A Navy AN/TPS-71 ROTHR radarjai pedig Közép- és Dél-Amerika felé néznek. Onnan vajon milyen rakétát várhatnának?


A Kínai meglévő radar helye és felderítési zónája:
uytRtux.jpg

Ez meg a második, tervezett kínai radarral kiegészítve:
oth-b-2-sites-image01.jpg


USA légierő AN/FPS-118 OTH-B radarjai:
OTH-B_coverage.gif

USA haditengerészet AN/TPS-71 ROTHR radarok:
Rothr_range.jpg


Ausztrál OTH radarok:
800px-JORS.svg.png

Folyt. köv.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Folytatás:

- Ha megfigyeled a rakétakövető radarok és a horizonton túli radarok telepítési helyét, azonnal el lehet különíteni a két radar kategóriát. A rakétakövető radarokat mindenki igyekszik a potenciális rakéta beérkezési irányokba, az ellenséghez a lehető legközelebb, a saját aktuális határaira, vagy szövetségesekhez, vagy szigetekre telepíteni. A Maximálisan előre tolt telepítésre a minél korábbi felderítés miatt van szükség, hiszen ezek a radarok nem látnak a horizont alá. Ezzel szemben a horizonton túli radarokat az országhatároktól néhány száz km-el beljebb telepítik, mivel azok hatékony felderítési zónájának közeli határa néhány száz km-re van a radartól, azaz ezen a távolságon belül nem igazán használható az OTH radar.

Az OTH radarok és a lopakodók észleléséhez pedig:
Nem csak az oroszok állítják, hogy Irán körül ólálkodó F-35 gépeket láttak a Konténer radarral. Hasonló módon a kínaiak is azt állítják, hogy a Sanlichong-nál lévő OTH radarjukkal az USA Dél-Japánba, az Iwakuni bázisra telepített f-35 gépeit követték. Ez a bázis Hirosima mellett van, több, mint 1900 km-re a kínai radartól. Ennél még aljasabb dolgot tettek a franciák. NATO szövetségesként volt képük azt állítani, hogy a Dreux-Louvilliers katonai reptérre pakolt OTH radarjukkal Koszovó felett repkedő B-2-t követtek 1650-1700 km távolságban.