Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hát úgy, hogy a környéken lakó kémük felhívta őket, és megmondta, mi szállt föl.A híres Duga, vagy nyugaton harkálynak becézett radar közvetlen leszármazottjának tekinthető 29Б6 «Контейнер radar vevője itt található: 53.9841°N 43.8427°E.
Elrendezése: 34,155 méter magas oszlopokon egyenként 4 db vízszintes polarizációjú Yagi antenna. Háromszög alakban felállított oszlopok. A háromszög minden oldala bő 1300 méter hosszú. Oldalanként 144 oszlop van. A 144 oszlopból 24 db több, mint 330 méter összes hosszon, 14 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 15 méter), majd 96 db, szűk 670 méter hosszon 7 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 7,5 méter) és végül újabb 24 db bő 330 méter összes hosszon 14 méterenként áll. Az elrendezésből ki lehet következtetni, hogy a radar két különböző frekvencián üzemel, ami egymásnak mintegy duplája. Az alacsonyabb frekvencia a mérések szerint 9,2 MHz (32,6 m hullámhossz), a magasabb pedig 19,745 MHz (15,2 m hullámhossz).
Nézzük meg, hogy milyen repülő ellen pont optimális a magasabb frekvencia: F-35, ami 15,4m hosszú és 10,7 m szárnyfesztávolságú. De azért a 18,9 m hosszú és 13,6 m szárnyfesztávolságú F-22 is szépen látszik. Na és az alacsonyabb frekvencia: B.-2, ami 21 m hosszú és 52,4 m szárnyfesztávolságú. Itt egy kicsit fenn lehetne akadni hogy a B-2 ellen nem tökéletes a 32,6 m hullámhossz, de a B-2 alakja miatt ennek a gépnek az észlelhetőségét a nyilazott belépőél hossza határozza meg, ami pont közel 33 m.
Tehát ezt a radart kifejezetten az amcsi lopakodók észlelésére tervezték. Képes is rá, hiszen - mint arra Leonidas is rámutatott - az adott gépek rezonancia-frekvenciáján dolgozik. Amúgy nem csak arról az élről verődik vissza erőteljesen a rádióhullám ami pont a hullámhossznak fele meg, hanem némileg gyengébben annak kb. 2-szereséről, 3,5-szerséről, stb... Egészen pontosan fogalmazva ezeken a hullámhossz/élhossz értékken erős a szóródás minden irányba (tehát a radar irányába is). Hiszen a lopakodás szempontjából meghatározó geometria. Az nem kerülhető el hogy egy fémtömegről a rá beérkező rádióhullámok visszaverődjenek. A lopakodóat viszont úgy építik, hogy ez a visszaverődés ne a radar irányába történjen. Ezért vannak rajtuk közel azonos irányba néző, a kereszttengellyel komolyabb szöget bezáró, minél hosszabb élek és felületek, amelyek a rájuk merőleges irányba nagyon erősen vernek vissza (ezekben az irányokban a lopakodó radarkereszmetszete meg is haladja egy hagyományos felépítésű gép radarkeresztmetszetét). Azonban a rájuk laposabb szögben érkező és a hosszuknál nagyságrenddel kisebb hullámhosszú rádióhullámokat lényegében teljes egészében a radartól eltérő szögben verik vissza. A közel körkörös (illetve közel gömbszimmetrikus) szóródásnál viszont valamennyi visszavert rádióhullám energia a radar irányába is jut.
(Félreértések elkerülése végett az 1,4-2 méteres hullámhosszon dolgozó Nebo lokátorcsalád is képes F-35 és F-22 gépeket messze távolabbról érzékelni, mint a centiméteres és deciméteres radarok. Ezeken a gépeken bőven akadnak olyan élek, amelyek rezonancia-frekvenciája közel esik a Nebo hullámhosszához, mint szívócsatorna, függőleges és vízszintes vezérsíkok be- és kilépő élei, szárny törővég. Illetve vannak a Nebo hullámhosszánál nagyságrenddel rövidebb élek, mint az F-35-nél az orr, szócsatorna belépőél fogazása, a legtöbb nyílás fedél panel, stb..., amelyek Rayleigh visszaverődést produkálnak. A Nebo család messze távolabbról észlel egy F-35-öt mint a szokásos centiméteres sávú távolfelderítő radarok de persze közelebbről mint egy nem csökkentett radar keresztmetszetű gépet. Ez utóbbinak az az oka, hogy rezonancia és reylaigh szóródásoknál a kör/gömbszimmetrikus visszaverődés miatt az energiának csak kis része verődik vissza a radar irányába, szemben mondjuk egy hagyományos felépítésű gép áramlástani szempontból optimalizált, egyenes és rövid szívócsatornájának erőteljes reflexiójával. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert te rendszeresen úgy számolsz például az F-35 szemből -29 dB radarkeresztmetszetével, mintha az egyáltalán nem függne a hullámhossztól, vagy a megvilágítás irányától, holott mindkettőtől nagyon erősen függ. )
Visszatérve a Konténer radarra: a hatótávolsága legfeljebb 2500-3000 km. A pont 3000-et azért sem érheti már el, mert az impulzus ismétlődési frekvenciája 50 hz, ami oda-vissza 6000 km futásidőnek felel meg. De ez egy horizonton túli radar. Azt használja ki hogy a 3-30 Mhz sávba tartozó rövidhullámai kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok formájában jutnak el és a térhullámokat ebben a hullámhossz tartományban már visszaveri az ionoszféra. Tehát a közel vízszintesen induló hullámai elmennek az ionoszféráig majd ott visszaverődve a célig és visszafelé is ezt a megtört utat teszik meg. Így a futáshossz egy kicsit több, mint a cél felszínen mért távolsága. A radar maximális hatótávolsága kicsit 3000 km alatti. Közelről (néhány száz km-en belül) pedig csak a horizont közelben tartózkodó, nagyon alacsony szög alatt látszó célokat tudja érzékelni. Ez a horizonton túli kialakítás szintén segíti a lopakodók észlelését, hiszen a gépet ferdén felülről éri a rádióhullám, miközben a lopakodókat általában a ferdén alulról és elölről érkező rádióhullámok ellen optimalizálták. Lásd B2 felül elhelyezett szívócsatornája, amit ferdén alulról és elölről a belépőél árnyékol a radar elől.
A fentiekből következik, hogy ezt a radar nem zavarja, hogy közben ott van a Kaukázus, mivel vígan átlát egy 5000 méter magas hegylánc felett.
Mivel vagy 96, vagy 2x24, összesen 144 vízszintesen polarizált Yagi antennáról van szó, az oldalszög hibája kiemelkedően jó lehet. Az ismert paraméterekkel bíró orosz hosszú hullámú radarokból kiindulva akár 0,1 fok is lehet, ami 2500 km-en 4,4 km célmeghatározási pontosságot jelent. Viszont az emelkedési szöghiba, ami az ionoszféráról visszaverődve inkább már távolsági hibára konvertálódik, ennél nagyságrenddel nagyobb is lehet.
Tehát ha az oroszok azt mondják, hogy "a térségben" vagy "az iráni határhoz közel" látnak célt, az akár még az információ valóságtartamára is utalhat, mert csak több km széles és több 10 km hosszú ellipszis erejéig tudják meghatározni a helyzetét. Ezért fogalmaznak ilyen homályosan.
Nekem inkább az kérdéses hogy miként azonosították a célokat. Ennek a radarnak a működéséből következik, hogy nem igazán tud különbséget tenni például F-35 és F-18 között.
Jutni fog minden irányba, és minden távolságra. Még ötöt építenek.A vevő háromszög felépítéséből az is látszik, hogy a vevő 360 fokos. Az, hogy korábban 180, ma már 240 fokos a felderítési zóna az adó antennamezejének felépítésétől, irányától függ, amely adó kb. 300 km-re beljebb található Oroszországban (56.69328°N 43.48625°E.). A Duga radarral ellentétben a Konténer adóját át lehet konfigurálni úgy a kettős hullámhosszon való működés, mint az irány megváltoztatása okán. Tehát a felderítési zóna nézhet ki így is:
De nézhet pont nyugat felé is (2013 és 2018 között még csak 180 fokos volt a felderítési zóna):
A lényeg, hogy a hatékony felderítési zóna közeli határa ne, vagy ne sokkal nyúljon túl az orosz határon, de a távoli határán belül legyen Európa és a Közel-Kelet minél nagyobb része. Ezért van a radar Oroszország belsejébe telepítve.
A híres Duga, vagy nyugaton harkálynak becézett radar közvetlen leszármazottjának tekinthető 29Б6 «Контейнер radar vevője itt található: 53.9841°N 43.8427°E.
Elrendezése: 34,155 méter magas oszlopokon egyenként 4 db vízszintes polarizációjú Yagi antenna. Háromszög alakban felállított oszlopok. A háromszög minden oldala bő 1300 méter hosszú. Oldalanként 144 oszlop van. A 144 oszlopból 24 db több, mint 330 méter összes hosszon, 14 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 15 méter), majd 96 db, szűk 670 méter hosszon 7 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 7,5 méter) és végül újabb 24 db bő 330 méter összes hosszon 14 méterenként áll. Az elrendezésből ki lehet következtetni, hogy a radar két különböző frekvencián üzemel, ami egymásnak mintegy duplája. Az alacsonyabb frekvencia a mérések szerint 9,2 MHz (32,6 m hullámhossz), a magasabb pedig 19,745 MHz (15,2 m hullámhossz).
Nézzük meg, hogy milyen repülő ellen pont optimális a magasabb frekvencia: F-35, ami 15,4m hosszú és 10,7 m szárnyfesztávolságú. De azért a 18,9 m hosszú és 13,6 m szárnyfesztávolságú F-22 is szépen látszik. Na és az alacsonyabb frekvencia: B.-2, ami 21 m hosszú és 52,4 m szárnyfesztávolságú. Itt egy kicsit fenn lehetne akadni hogy a B-2 ellen nem tökéletes a 32,6 m hullámhossz, de a B-2 alakja miatt ennek a gépnek az észlelhetőségét a nyilazott belépőél hossza határozza meg, ami pont közel 33 m.
Tehát ezt a radart kifejezetten az amcsi lopakodók észlelésére tervezték. Képes is rá, hiszen - mint arra Leonidas is rámutatott - az adott gépek rezonancia-frekvenciáján dolgozik. Amúgy nem csak arról az élről verődik vissza erőteljesen a rádióhullám ami pont a hullámhossznak fele meg, hanem némileg gyengébben annak kb. 2-szereséről, 3,5-szerséről, stb... Egészen pontosan fogalmazva ezeken a hullámhossz/élhossz értékken erős a szóródás minden irányba (tehát a radar irányába is). Hiszen a lopakodás szempontjából meghatározó geometria. Az nem kerülhető el hogy egy fémtömegről a rá beérkező rádióhullámok visszaverődjenek. A lopakodóat viszont úgy építik, hogy ez a visszaverődés ne a radar irányába történjen. Ezért vannak rajtuk közel azonos irányba néző, a kereszttengellyel komolyabb szöget bezáró, minél hosszabb élek és felületek, amelyek a rájuk merőleges irányba nagyon erősen vernek vissza (ezekben az irányokban a lopakodó radarkereszmetszete meg is haladja egy hagyományos felépítésű gép radarkeresztmetszetét). Azonban a rájuk laposabb szögben érkező és a hosszuknál nagyságrenddel kisebb hullámhosszú rádióhullámokat lényegében teljes egészében a radartól eltérő szögben verik vissza. A közel körkörös (illetve közel gömbszimmetrikus) szóródásnál viszont valamennyi visszavert rádióhullám energia a radar irányába is jut.
(Félreértések elkerülése végett az 1,4-2 méteres hullámhosszon dolgozó Nebo lokátorcsalád is képes F-35 és F-22 gépeket messze távolabbról érzékelni, mint a centiméteres és deciméteres radarok. Ezeken a gépeken bőven akadnak olyan élek, amelyek rezonancia-frekvenciája közel esik a Nebo hullámhosszához, mint szívócsatorna, függőleges és vízszintes vezérsíkok be- és kilépő élei, szárny törővég. Illetve vannak a Nebo hullámhosszánál nagyságrenddel rövidebb élek, mint az F-35-nél az orr, szócsatorna belépőél fogazása, a legtöbb nyílás fedél panel, stb..., amelyek Rayleigh visszaverődést produkálnak. A Nebo család messze távolabbról észlel egy F-35-öt mint a szokásos centiméteres sávú távolfelderítő radarok de persze közelebbről mint egy nem csökkentett radar keresztmetszetű gépet. Ez utóbbinak az az oka, hogy rezonancia és reylaigh szóródásoknál a kör/gömbszimmetrikus visszaverődés miatt az energiának csak kis része verődik vissza a radar irányába, szemben mondjuk egy hagyományos felépítésű gép áramlástani szempontból optimalizált, egyenes és rövid szívócsatornájának erőteljes reflexiójával. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert te rendszeresen úgy számolsz például az F-35 szemből -29 dB radarkeresztmetszetével, mintha az egyáltalán nem függne a hullámhossztól, vagy a megvilágítás irányától, holott mindkettőtől nagyon erősen függ. )
...
...
Mivel vagy 96, vagy 2x24, összesen 144 vízszintesen polarizált Yagi antennáról van szó, az oldalszög hibája kiemelkedően jó lehet. Az ismert paraméterekkel bíró orosz hosszú hullámú radarokból kiindulva akár 0,1 fok is lehet, ami 2500 km-en 4,4 km célmeghatározási pontosságot jelent. Viszont az emelkedési szöghiba, ami az ionoszféráról visszaverődve inkább már távolsági hibára konvertálódik, ennél nagyságrenddel nagyobb is lehet.
Tehát ha az oroszok azt mondják, hogy "a térségben" vagy "az iráni határhoz közel" látnak célt, az akár még az információ valóságtartamára is utalhat, mert csak több km széles és több 10 km hosszú ellipszis erejéig tudják meghatározni a helyzetét. Ezért fogalmaznak ilyen homályosan.
Nekem inkább az kérdéses hogy miként azonosították a célokat. Ennek a radarnak a működéséből következik, hogy nem igazán tud különbséget tenni például F-35 és F-18 között.
Röviden ennyi lenne amit hozzáfűznék. Mellékelek még pár oldalt a wikipédiáról a technológia miatt, hogy bizony ezt rengeteg országban használják, kutatják, nem csak az oroszok. (deee... állításuk szerint az övék a legfejlettebb a témában... hát én nem tudom, és nem is fogom tudni, de erre mondják, hogy minden cigány a maga lovát dicséri... 
)
(ha nem érted, olvasd át többször figyelmesen, nem magyarázom el jobban) Általánosan a működés a következő: Kibocsátanak egy nagy (nagyon nagy) energiájú rövid és pontos impulzust, a terjedést követően --- antenna -->> ionoszféra -->> céltárgy elérése -->> visszaverődés a céltárgyról -->> visszaverődés az ionoszféráról -->> vevőantennába érkezés és jelfeldolgozás. A kibocsátás és visszaverődés beérkezése között hitetetlen pontos órával mérik az időt. Ebből számolják vissza A TELJES ÚTHOSSZRA (tehát az ionoszféráról megtett visszaverődésekkel együtt) a távolságot, amit közvetlen távolságra számolnak át. Namost ez alapján már azonosítottunk egy pép távolságát, de mivel az irány még ismeretlen, így nem megyünk vele semmire. Az irányt úgy oldják meg, hogy legalább kettő (vagy ennél is több) antenna csoport van egymástól több-száz kilométer távolságban. Ha már legalább ezen a két helyen vesszük nagyon pontossággal egymással szinkronban (szimultánban inkább) a visszaverődéseket, ebből már tudjuk alkalmazni a számításos háromszögelés módszerét, amivel a távolság mellett egy konkrét pontot is kapunk (bonyolult algoritmusokkal kiszámolunk ) a visszaverő céltárgy háromszögeléssel meghatározott helyzetére. Távolsági pontatlanságot leginkább a repülőgép magassága okozhat, mivel ezzel megváltozik a jel által megtett út hossza ugyan azon földrajzi fizikai pont felett. Remélem érthető. Tehát egy adott földrajzi koordináta felett elhelyezkedő repülőgépnek a koordinátából kiinduló függőlegesen elfoglalt helye (tehát hogy milyen magasan van a pont felett) nem mindegy, hogy pld. 1000m-en, vagy 12000m-en van, mert ebből adódóan más-más távolsági pontot fog kiszámolni a bemérő radar, az elérő hosszúságú visszaverődési úthossz miatt. Emiatt nem alkalmas ez a radartípus un. "célbemérő radarnak", mert nem elég pontos ehhez, viszont a +/- 100-200m pontosságú méréshez már bőven jó, az előnyei pedig bőven kompenzálják a hátrányát, mert itt a korai felderítés a lényeg, az igen nagy távolság ellenére, nem pedig koordináta pontosság. Köszönöm ha elolvastátok. Remélem sokan megértik a működési elvét is. Szóval "nem véletlenül" ölnek ezekbe a radarokba annyi időt, pénzt, anyagot, energiát.
Folyamatosan mérni kell az ionoszféra állapotát is.Köszöntem a részletes kifejtését, hogy mit jelent a rezonáns hullámhossz, a geometriai méretekből és kiképzésekből adódó elkerülhetetlen visszaverődések, amelyek jelentkeznek λ hullámhosszon, de pld. ugyan ez igaz λ/2, λ/4, λ/8, λ/16 hossz esetén is, csak a visszaverődés ereje, hatásfoka változik. (romlik hogy pontosabb legyek) Ennyi szólt laiki kollégának, a többi már mindenkinek.
Akkor néhány szó kiegészítésképpen. Az alacsony frekvenciás radarok elől a hullámhossz drasztikus lecsökkentésével nem bújhatnak el a "lopakodó" rendszerű gépek sem. Mint laiki kollega azt nagyon részletesen és plasztikus ábrákkal bemutatta, nem csak a gép hossza a meghatározó, de az egyes elemek geometriája is meghatározó, erre utaltam én is "a gép geometriai kiképzéséről" szóló utalásommal. Erről beszéltem, de nekem voltak kéznél ábrák, amikkel szemléltethettem volna, hogy miről beszélek. Így viszont CSAK AZOK ÉRTHETTÉK MEG, akik tényleg értenek hozzá. Egyébként a a hullámhossz az ugye a frekvenciából számolható és vice-versa, ennek megértéséhez hogy ez mit jelent, linkelem a wikipédia oldalát. Mint látható, a kettő elválaszthatatlanul összefügg. A rajzon az "amplitudó" a teljesítmény, amivel a hullám rendelkezik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hullámhossz
Ezt a kisugárzott hullámot, amit majd lesnek amikor visszaérkezik a visszaverődése (automatán végzi a rendszer), többféle ok miatt úgymond modulálják. Ennek többféle oka van, az egyik például az azonosíthatósága, hogy valóban azt a jelet figyeljük AMIT MI SUGÁROZTUNK KI, és nem EGY FALS ZAVARÓ JELNEK DŐLÜNK BE, mivel egy másik fél próbál bennünket átvágni...
https://en.wikipedia.org/wiki/Over-the-horizon_radar
https://de.wikipedia.org/wiki/Überhorizontradar
Azt a mocskos technikai részét nem akarom részletes elmagyarázni, hogyan képesek ezek a visszaverődések alapján helyzetet meghatározni egy gépre, de egy kísérletet azért teszek.
A híres Duga, vagy nyugaton harkálynak becézett radar közvetlen leszármazottjának tekinthető 29Б6 «Контейнер radar vevője itt található: 53.9841°N 43.8427°E.
Elrendezése: 34,155 méter magas oszlopokon egyenként 4 db vízszintes polarizációjú Yagi antenna. Háromszög alakban felállított oszlopok. A háromszög minden oldala bő 1300 méter hosszú. Oldalanként 144 oszlop van. A 144 oszlopból 24 db több, mint 330 méter összes hosszon, 14 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 15 méter), majd 96 db, szűk 670 méter hosszon 7 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 7,5 méter) és végül újabb 24 db bő 330 méter összes hosszon 14 méterenként áll. Az elrendezésből ki lehet következtetni, hogy a radar két különböző frekvencián üzemel, ami egymásnak mintegy duplája. Az alacsonyabb frekvencia a mérések szerint 9,2 MHz (32,6 m hullámhossz), a magasabb pedig 19,745 MHz (15,2 m hullámhossz).
Nézzük meg, hogy milyen repülő ellen pont optimális a magasabb frekvencia: F-35, ami 15,4m hosszú és 10,7 m szárnyfesztávolságú. De azért a 18,9 m hosszú és 13,6 m szárnyfesztávolságú F-22 is szépen látszik. Na és az alacsonyabb frekvencia: B.-2, ami 21 m hosszú és 52,4 m szárnyfesztávolságú. Itt egy kicsit fenn lehetne akadni hogy a B-2 ellen nem tökéletes a 32,6 m hullámhossz, de a B-2 alakja miatt ennek a gépnek az észlelhetőségét a nyilazott belépőél hossza határozza meg, ami pont közel 33 m.
Tehát ezt a radart kifejezetten az amcsi lopakodók észlelésére tervezték. Képes is rá, hiszen - mint arra Leonidas is rámutatott - az adott gépek rezonancia-frekvenciáján dolgozik. Amúgy nem csak arról az élről verődik vissza erőteljesen a rádióhullám ami pont a hullámhossznak fele meg, hanem némileg gyengébben annak kb. 2-szereséről, 3,5-szerséről, stb... Egészen pontosan fogalmazva ezeken a hullámhossz/élhossz értékken erős a szóródás minden irányba (tehát a radar irányába is). Hiszen a lopakodás szempontjából meghatározó geometria. Az nem kerülhető el hogy egy fémtömegről a rá beérkező rádióhullámok visszaverődjenek. A lopakodóat viszont úgy építik, hogy ez a visszaverődés ne a radar irányába történjen. Ezért vannak rajtuk közel azonos irányba néző, a kereszttengellyel komolyabb szöget bezáró, minél hosszabb élek és felületek, amelyek a rájuk merőleges irányba nagyon erősen vernek vissza (ezekben az irányokban a lopakodó radarkereszmetszete meg is haladja egy hagyományos felépítésű gép radarkeresztmetszetét). Azonban a rájuk laposabb szögben érkező és a hosszuknál nagyságrenddel kisebb hullámhosszú rádióhullámokat lényegében teljes egészében a radartól eltérő szögben verik vissza. A közel körkörös (illetve közel gömbszimmetrikus) szóródásnál viszont valamennyi visszavert rádióhullám energia a radar irányába is jut.
(Félreértések elkerülése végett az 1,4-2 méteres hullámhosszon dolgozó Nebo lokátorcsalád is képes F-35 és F-22 gépeket messze távolabbról érzékelni, mint a centiméteres és deciméteres radarok. Ezeken a gépeken bőven akadnak olyan élek, amelyek rezonancia-frekvenciája közel esik a Nebo hullámhosszához, mint szívócsatorna, függőleges és vízszintes vezérsíkok be- és kilépő élei, szárny törővég. Illetve vannak a Nebo hullámhosszánál nagyságrenddel rövidebb élek, mint az F-35-nél az orr, szócsatorna belépőél fogazása, a legtöbb nyílás fedél panel, stb..., amelyek Rayleigh visszaverődést produkálnak. A Nebo család messze távolabbról észlel egy F-35-öt mint a szokásos centiméteres sávú távolfelderítő radarok de persze közelebbről mint egy nem csökkentett radar keresztmetszetű gépet. Ez utóbbinak az az oka, hogy rezonancia és reylaigh szóródásoknál a kör/gömbszimmetrikus visszaverődés miatt az energiának csak kis része verődik vissza a radar irányába, szemben mondjuk egy hagyományos felépítésű gép áramlástani szempontból optimalizált, egyenes és rövid szívócsatornájának erőteljes reflexiójával. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert te rendszeresen úgy számolsz például az F-35 szemből -29 dB radarkeresztmetszetével, mintha az egyáltalán nem függne a hullámhossztól, vagy a megvilágítás irányától, holott mindkettőtől nagyon erősen függ. )
Visszatérve a Konténer radarra: a hatótávolsága legfeljebb 2500-3000 km. A pont 3000-et azért sem érheti már el, mert az impulzus ismétlődési frekvenciája 50 hz, ami oda-vissza 6000 km futásidőnek felel meg. De ez egy horizonton túli radar. Azt használja ki hogy a 3-30 Mhz sávba tartozó rövidhullámai kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok formájában jutnak el és a térhullámokat ebben a hullámhossz tartományban már visszaveri az ionoszféra. Tehát a közel vízszintesen induló hullámai elmennek az ionoszféráig majd ott visszaverődve a célig és visszafelé is ezt a megtört utat teszik meg. Így a futáshossz egy kicsit több, mint a cél felszínen mért távolsága. A radar maximális hatótávolsága kicsit 3000 km alatti. Közelről (néhány száz km-en belül) pedig csak a horizont közelben tartózkodó, nagyon alacsony szög alatt látszó célokat tudja érzékelni. Ez a horizonton túli kialakítás szintén segíti a lopakodók észlelését, hiszen a gépet ferdén felülről éri a rádióhullám, miközben a lopakodókat általában a ferdén alulról és elölről érkező rádióhullámok ellen optimalizálták. Lásd B2 felül elhelyezett szívócsatornája, amit ferdén alulról és elölről a belépőél árnyékol a radar elől.
A fentiekből következik, hogy ezt a radar nem zavarja, hogy közben ott van a Kaukázus, mivel vígan átlát egy 5000 méter magas hegylánc felett.
Mivel vagy 96, vagy 2x24, összesen 144 vízszintesen polarizált Yagi antennáról van szó, az oldalszög hibája kiemelkedően jó lehet. Az ismert paraméterekkel bíró orosz hosszú hullámú radarokból kiindulva akár 0,1 fok is lehet, ami 2500 km-en 4,4 km célmeghatározási pontosságot jelent. Viszont az emelkedési szöghiba, ami az ionoszféráról visszaverődve inkább már távolsági hibára konvertálódik, ennél nagyságrenddel nagyobb is lehet.
Tehát ha az oroszok azt mondják, hogy "a térségben" vagy "az iráni határhoz közel" látnak célt, az akár még az információ valóságtartamára is utalhat, mert csak több km széles és több 10 km hosszú ellipszis erejéig tudják meghatározni a helyzetét. Ezért fogalmaznak ilyen homályosan.
Nekem inkább az kérdéses hogy miként azonosították a célokat. Ennek a radarnak a működéséből következik, hogy nem igazán tud különbséget tenni például F-35 és F-18 között.
Pont Iránra nem látnak rá. Lopakodók esetén.Na végre konkrét számok, ezekkel már érdemes számolni és becsülni egy felderítési távolságot.
Kezdjük az antenna nyereségének megbecslésével. Ez egy 4x96db vízszintes Yagi dipól antennából álló rács.
Gugli Earth mérésem szerint 1330m hosszon 96db oszlop, ebből 13.85m oszlopköz (félhullámhossz), 27.7m hullámhossz, 10.83MHz freki
Mivel nem ismerjük az általa kibocsájtott nyaláb paramétereit, egy alap Yagi antennából indulunk ki, ami helyszögben 90°, oldalszögben 50°-os nyalábot állít elő.
Látható a képen, hogy itt az antennák vízszintesen polarizáltak.
nyaláb átmérője helyszögben (4db antenna függőlegesen)
o1 = 90° / 4db = 22.5°
nyaláb átmérője oldalszögben (96db antenna vízszintesen)
o2 = 50° / 96db = 0.52°
50Hz impulzus ismétlődési frekiből, max felderítési távolság: 3000km (ami mellesleg szépen látszik a korábban mutatott fotóval)
Wikipédiáról veszem a sávszélességet (ha van jobb, akkor be lehet helyettesíteni) BW=14kHz amiből számolunk egy vételi érzékenységet.
PR = -96dB + 10*log(0.014MHz) = -114.5dBm
Számítsuk ki az antenna nyereséget, 22.5° x 0.52° fokos nyaláb esetére.
o1, o2 - nyalábátmérő
2xG= 20*log(29000/((o1 * o2)) = 20*log(29000/((22.5° * 0.52°)) = 67.88dBi
Hasonló adókkal (20kW) számolok mint a NEBO-M esetén, 4dbx96db = 384db elemre.
384db x 20kW = 7.68MW
PT = 10 * log (7'680'000'000mW) = 98.8dBm
Kiszámítom a terjedési veszteséget, 10.83MHz frekvenciát feltételezve.
20 log(F) = 20 log (10.83MHz) = 20.7dB
Namost feltételezzük hogy az F-35-ös radar-keresztmetszete mondjuk -29dBsm.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 98.8dBm - -114.5dBm + 67.88dBi - 103 - 20 log(10.83MHz) + -29dBsm
40 log(D) = 98.8dBm - -114.5dBm + 67.88dBi - 103 - 20.7dB - 29dBsm = 128.48dB
log(D) = 3.212
D = 10^3.212 = 1630km <- ennyi lenne tehát az általunk becsült felderítési távolsága egy -29dB
radar-keresztmetszetű cél esetén.
Ami meg is magyarázza, miért pont ide rakták (szépen fedi a volt SzU nyugati területét lopakodó cél ellen is):
Rezonancia frekvencival kapcsolatban halkan jegyzem meg, hogy a működéséhez a cél (Kopp Karcsi által berajzolt) vonalainak pont merőlegesen kellene állnia a lokátorhoz képest. Nem állítom hogy nem léphet fel esetenként, mint ahogy az F35 -29dBsm becslésem is csak az ideális eset pont szemből (minden más irányból lehet rosszabb), de a légvédelem számára használhatatlan ha csak néha-néha fel-fel villan a cél jele, track képzéshez biztos/folyamatos követés szükséges.
Hiába magyarázom az összes anti shealth huszárnak, hogy basszus aspektus, nem jut el az agyukig...
Az is jó módszer, hogy az ellen odahoz pár lopakodót, te meg nem csak az áramtermelésed számottevő részét tolod el ezek felderítésére, de közben ki tudja milyen élettani hatása lesz annak a sugárzásnak a lakosságodra. Az ellen úgy győz le, hogy egy lövést se kell leadjon.
Működhet még az albán stílusú bunker építés is ennyi erővel.
A wiki szerint amúgy "csak" 10 MW-os volt az adóteljesítmény. Nyilván nem 100%-os volt a hatásfoka, de a csernobili atomerőmű 4x1000 MW elektromos teljesítményű volt, aminek nem hiszem, hogy a harmadát elvitte volna a fakopáncsolás.
Véleményem szerint ez úgy marhaság, ahogy van. Ha pl. oldalról látod a gépet, akkor annak a jellemző hossza az akkor egy másik gép fesztávja is lehet. Az aspektus miatt az egész komment merő zagyvaság. Szerintem.
Ez a téveszme miből származik? Ezek szerint lövésed sincs az imp. max. és az effektív teljesítmény összefüggésről...
