A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Szia,

Talan ennyit szamit, hogy a politikai vezetes mennyit lop. :-(

Amugy meg nem ott tartanak, ahol mi: nekik van eurojuk, nekunk nincs, es nem is kozelitunk hozza.
Nekünk is lehetett volna mert az elmúlt 15 évben volt olyan időszak mikor megfeleltunk az eurónak vagy inkább közel voltunk de ehhez nincs politikai akarat
 
Szia,

Talan ennyit szamit, hogy a politikai vezetes mennyit lop. :-(

Amugy meg nem ott tartanak, ahol mi: nekik van eurojuk, nekunk nincs, es nem is kozelitunk hozza.
Az euró nem mutatja egy gazdaság sikerességét. A 2010-es görög államcsőd egyik oka pont az euró volt, Ami német exportot, gazdaságot pörgette, a márkához képest egy leértékelt valuta az euro, az a görögöt és a déli gazdaságokat megfojtotta, nem tudták az államadósságukat elinflálni és a drachmához képest bivalyerős valuta pedig megölte a gazdasági növekedést.

Jó példa V3 vs, Szlovákia. A szlovák gazdaság 2010-es vesszőfutása a 2000-es évek szárnyalása után szintén jelentős hatással az euró is volt.
Tehát az euron lehet nyerni, lehet bukni. 1 biztos csak az önálló monetáris politikáról lemondasz a nagyok, Németország javára. És nem biztos, hogy az a jegybanki politika a nyerő, amit Berlinre szabnak Pozsonyban is.
1 példa még, inflációs válság. Szlovákiában 15%-ig ralizott, de a bankban az euró 2-3%-os alapkamatához igazitották a betéti kamatot. Nem kell hozzá sok matek mennyi pénz égett el.


Másrészt meglepő nem meglepő, a görögök a top 3-ban messze fölöttünk vannak héti munkaórákban szemben a németekkel akik a legkevesebb munkaórát dolgozzák hetente.
 
Srácok azt jegyezzétekmeg hogy egy szinten tartott állapotból sokkal olcsóbb fejleszteni.

Itt minden szét lett baszva, az ifrastruktúra, a képzés, a humàn erőforrás pótlása, a javító kapacitások. A haderő és a társadalom kapcsolata stb.
Minden. Az elmúlt 25 év öröksége ez.

Mi nem haderőt fejlesztünk hanem haderőt újrateremtünk...

Ez pedig exponenciálisan több idő és pénz, főleg hogy ha úgy csinàlják mint mi mert akkor mègtöbb...
Mi már nem csináljuk. 2022-ben abbahagytuk.
 
Az euró nem mutatja egy gazdaság sikerességét. A 2010-es görög államcsőd egyik oka pont az euró volt, Ami német exportot, gazdaságot pörgette, a márkához képest egy leértékelt valuta az euro, az a görögöt és a déli gazdaságokat megfojtotta, nem tudták az államadósságukat elinflálni és a drachmához képest bivalyerős valuta pedig megölte a gazdasági növekedést.

Jó példa V3 vs, Szlovákia. A szlovák gazdaság 2010-es vesszőfutása a 2000-es évek szárnyalása után szintén jelentős hatással az euró is volt.
Tehát az euron lehet nyerni, lehet bukni. 1 biztos csak az önálló monetáris politikáról lemondasz a nagyok, Németország javára. És nem biztos, hogy az a jegybanki politika a nyerő, amit Berlinre szabnak Pozsonyban is.
1 példa még, inflációs válság. Szlovákiában 15%-ig ralizott, de a bankban az euró 2-3%-os alapkamatához igazitották a betéti kamatot. Nem kell hozzá sok matek mennyi pénz égett el.


Másrészt meglepő nem meglepő, a görögök a top 3-ban messze fölöttünk vannak héti munkaórákban szemben a németekkel akik a legkevesebb munkaórát dolgozzák hetente.
Szlovén katonát kérdeztem erről az Euros dologról 2023-ban. Ő azt mondja, hogy nekik bejött, bár ők nem is akkor vezették be amikor épphogy megugrották azt a szintet ami a minimum minimumja az Euro bevezetéséhez.
 
nem szeretnek dolgozni csak annyit amennyit nagyon muszáj ez nekünk teljesen idegen lehet de nekik ez a mentalitás (hozza teszem elég szimpatikus mentalitás)

Az adófizetéssel is így vannak.

Érdekes hogy ok negyed akkora energia befecollessel ott vannak ahol mi es mi bele pusztulunk a melóba felettébb érdekes :oops:

Hát, adók... :D
 
HadERŐ: előtérben a pilóta nélküli légifelderítő rendszerek...

Milyen drónokat használnak a felderítők? Milyen szerepe van napjainkban egy hadihajós katonának? Hogyan működnek együtt katonaorvosaink más nemzetek katona-egészségügyi szakembereivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” magazinműsor július 23-i adása.



HadERŐ „Hazámat szolgálom!” - 2024.07.23-i adás
 
HadERŐ: modern csúcsragadozók, profi katonák...

A harckocsizók napja kapcsán a Magyar Honvédség Leopardjainak képességeiről dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is nyilatkozik az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” magazinműsor július 30-án, kedden, 11:33-kor látható adásában, mely a nemzetközi hadgyakorlatok tapasztalatai és magyar sikerei mellett a Bálna Honvédelmi Központ kiállításának új elemeit is bemutatja.



HadERŐ „Hazámat szolgálom!” - 2024.07.30-i adás
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Hogyan változik a Magyar Honvédség?

A Magyar Honvédség 2007 óta alkalmaz drónokat, elsősorban a felderítésben, ám az altábornagy szerint csapásmérő drónokra van szükség, és olyan drónokra is, amelyek nagy távolságban képesek felderítési feladatokat végrehajtani, és a felderített célokat el is tudják pusztítani.

Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását, a kiberképességet, a vezetésirányítást, a különleges műveleti és felderítő képességet, illetve a légvédelmi és légtérellenőrző képességet. Hangsúlyozta, hogy a honvédelem nemzeti ügy, amit azt is jelenti, hogy fejleszteni kell a nemzeti ellenállóképességet is.

Az előadásból kiderült, hogy az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül a toborzó- és a kiképzési rendszer is, ami azért fontos, mert a haderő egyik legfontosabb feladata a megfelelően motivált, elszánt és jól kiképzett állomány utánpótlásának biztosítása, valamint a katonák megtartása.

A technikai eszközök folyamatos beérkezése mellett Kajári altábornagy szerint kiemelten fontos a digitáliskatona-program is. Ennek célja, hogy a katonák egyéni felszerelése, egyenruhája és fegyverzete a lehető legkorszerűbb legyen. Hozzátette: az is világossá vált, hogy egy feladatát végrehajtani képes Magyar Honvédségnek támaszkodnia kell a területvédelmi erőkre, a tartalékos rendszerre, és ezért kezdődött meg utóbbi intenzív fejlesztése.

A haderő – az adaptáció részeként – folyamatosan gyűjti és elemzi az orosz-ukrán háború tapasztalatait is.

 
Hogyan változik a Magyar Honvédség?

A Magyar Honvédség 2007 óta alkalmaz drónokat, elsősorban a felderítésben, ám az altábornagy szerint csapásmérő drónokra van szükség, és olyan drónokra is, amelyek nagy távolságban képesek felderítési feladatokat végrehajtani, és a felderített célokat el is tudják pusztítani.

Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását, a kiberképességet, a vezetésirányítást, a különleges műveleti és felderítő képességet, illetve a légvédelmi és légtérellenőrző képességet. Hangsúlyozta, hogy a honvédelem nemzeti ügy, amit azt is jelenti, hogy fejleszteni kell a nemzeti ellenállóképességet is.

Az előadásból kiderült, hogy az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül a toborzó- és a kiképzési rendszer is, ami azért fontos, mert a haderő egyik legfontosabb feladata a megfelelően motivált, elszánt és jól kiképzett állomány utánpótlásának biztosítása, valamint a katonák megtartása.

A technikai eszközök folyamatos beérkezése mellett Kajári altábornagy szerint kiemelten fontos a digitáliskatona-program is. Ennek célja, hogy a katonák egyéni felszerelése, egyenruhája és fegyverzete a lehető legkorszerűbb legyen. Hozzátette: az is világossá vált, hogy egy feladatát végrehajtani képes Magyar Honvédségnek támaszkodnia kell a területvédelmi erőkre, a tartalékos rendszerre, és ezért kezdődött meg utóbbi intenzív fejlesztése.

A haderő – az adaptáció részeként – folyamatosan gyűjti és elemzi az orosz-ukrán háború tapasztalatait is.

Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását- nagyon jót nevettem ezen aki tudja az tudja :)
 
Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását- nagyon jót nevettem ezen aki tudja az tudja :)
En nem tudok semmit, de én is jót nevettem.

Kínomban.
 
Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását- nagyon jót nevettem ezen aki tudja az tudja :)
Hiába mondogatja szakmailag megalapozottan a tábornok, hogy mi a prioritás, ha kormány szinten telibe sz.rják... :(
Rövidesen ki kell derüljön, hogy mennyire...
 
Ha a realitásokat nézzük akkor Nagy Mártonnak teljesen igaza van. Mint ahogy itt többen is megerősítették túl későn, túl keveset szereztünk be és amit sikerült abból is nem éppen a legjobbat és még azt is szarul.

Tekintve, h a háború már itt van (hamarabb mint számítottak rá), de még nem nálunk és úgyse tudjuk megvédeni magunkat, akkor bízzunk a jó szerencsében és fordítsuk hasznosabbra a források le nem nyúlt százalékát.
 
Ha a realitásokat nézzük akkor Nagy Mártonnak teljesen igaza van. Mint ahogy itt többen is megerősítették túl későn, túl keveset szereztünk be és amit sikerült abból is nem éppen a legjobbat és még azt is szarul.

Tekintve, h a háború már itt van (hamarabb mint számítottak rá), de még nem nálunk és úgyse tudjuk megvédeni magunkat, akkor bízzunk a jó szerencsében és fordítsuk hasznosabbra a források le nem nyúlt százalékát.
Szerintem adják el a hiúzokat, az árából meg szereljenek fel kerékpáros könnyűdandárokat.
 
Pontosan mit mondott? Idézd már be lécci!

Egyelőre a GDP 2% sem lesz meg 2026-ra ha idén sem veszünk semmit...

Azt mondja, hogy az EU fegyverre, ukrajnára költ rengeteget, a gazdasági versenyképesség növelésre meg szinte semmit. De a magyar katonai költségvetésről nem mond semmit. Legalábbis az utóbbi egy hét cikkeiben.