Jó mondjuk ezzel a profilképpel nyilván nem írhatsz mást.
Igazad van, tényleg Sisi egy gonosz elnyomó volt, ami miatt nem írhatok mást.
Nem barátom, a történelem tele van hős népekkel, akiket csak "emlékhalom a harc fián, aki utolsók közt esett el, remény nélkül..." jelez valahol felírva egy senkit nem érdeklő feljegyzésben.
Lehet ezt az amerikai típusú az életben mindig az nyer, aki mindent belead, és még az élete árán is baromságot nyomni, csak a helyzet az, hogy ez nem egészen így van. Legalábbis legyen szó akár a CSA szürkéiről, akár a csukaszürke, később tábori szürke egyenruhás honvédeinkről, nem így lett.
Aztán ott megszűntettek minket nagyhatalomnak lenni, és azóta
A finnek úgy harcoltak de úgy, lám szabadok maradtak. Mondjuk Sztálin nem is akart tőlük mást, mint amit vitt a végén. De nyilván azért volt mert harcoltak.
Csak kérdezném, és mi mit csináltunk? Harcoltunk, úgy, de úgy, hogy ahhoz képest a fent említett északi nyelvrokonaink irgalmasrendi üdvhadseregnek tűntek. Kérdem én, mi hol maradtunk szabadok?
A krajnai szerbek végzetén változtatott, hogy még lucifer démonlégiói is csak nyeretlen kezdőnek tűntek mellettük?
Vagy Albánia, aki, amikor még mi voltunk a nagyok, csak ki akart maradni az I. Vh-ból, de útban volt, akarta a harcot? Nem.
Igaz ők nem is nagyon keménykedtek. Akkor fele annyian se voltak mint a szerbek. Most többen vannak.
Románok? Azzal szereztek maguknak hazát, hogy gyáva nép voltak. Nem véletlenül Vén Bolond a Sajó vers címe, amiben ez az oly sokat idézett mondat elhangzik.
Lehet, és kell is harcolni, ha annak van értelme. De az USA/Orosz/Kínai hármassal szemben csak annyit tudsz elérni a harcal, hogy felhúzod őket, és úgy lesz neked heló, hogy még bosszút is állnak.
