A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Túl sok várost nem is védtek úgy a világháborúban, mint Budapestet (kb csak Berlint és Sztálingrádot), ez az oka annak, hogy harcokban a városok nagy része töredéknyire pusztult le annyira, mint a fent említett 3 város. A bombázások okozta károkat, szerintem ne hasonlítsuk a szárazföldi harcok okozta károkhoz, hisz tökéletesen eltérő célja volt a két dolognak.
Varsó az ami még eszünkbe juthat, de ott egy nagyon speciális helyzet állt elő azzal, hogy Hitler a harcokban egyébként komoly károkat szenvedő (de pl a hídjai megmaradtak) várost még porig is akarta romboktatni.
Varsó az ami még eszünkbe juthat, de ott egy nagyon speciális helyzet állt elő azzal, hogy Hitler a harcokban egyébként komoly károkat szenvedő (de pl a hídjai megmaradtak) várost még porig is akarta romboktatni.
Így van, sokat a háború utolsó heteiben, amikor már nyilvánvalóan nem sok katonai értelme volt.
Ja, ennek nem volt értelme, de nem feladni Budapestet, annak volt.
OK.
Caen pl
Meg a francia kikötővárosok jellemzően, Normandia különösképpen, de Arnhem is kapott rendesen.
A német városok meg kaptak rendesen, Pl Achen.
Szóval volt ott szétlövés, de pl az atlanti kikötővárosokat hiába erődítették meg, ha egyszerűen a szövik úgyvoltak vele, hogy megvannak azok nélkül, nem ostromolnak.
Kivéve talán Brest? Ott jött kb a felismerés, hogy nem éri meg, elvannak ott a németek, mint befőtt.
Cobra után meg gyakorlatilag már ott voltak a német határon.
P
Pogány
Guest
Japán városok ügyében valami ismeret?
Oksa nem nyugati front, de semmivel nem voltak jobbak a szovjeteknél, sőt.
Budapest védői tudták, hogy mi vár rájuk, ha megadják magukat, ezért nem tették, és nem küldték a pokolba a tisztjeiket, és fordították ellenük a puska csövét. A civilek többsége sem felszabadítóként várta a szovjeteket.
Az angolszászok részéről, amit tettek, az a Németország bosszúból való teljes elpusztítása elképzelésbe illett (aminek a Morgenthau-terv is része volt), nem katonai megfontolásokba. Az, hogy a háború vége után végül csak részben valósították meg ezt (bár Eisenhower tudatosan éheztette a német lakosságot egy jó darabig, mondván, hogy ezt érdemlik, és hát arról sem vagyok meggyőződve, hogy a szabad ég alatt tartott POW-k mind hazamentek, és ezt nevezték "egyéb veszteségeknek", mindenesetre Bacque kutatása egy ideig szenzáció volt, majd "megcáfolták" a kurzustörténészek, hogy ne essen folt az angolszász becsületen, mindnesetre az amerikai polgárháborúban a déliek hasonló körülmények között tartottak északi POW-kat - sőt valamivel jobb körülmények között, mert páran sátorlapok és összeeszkábált kalyibák alatt tudták magukat meghúzni a cölöpkerítéssel elkerített "táborban" - és Andersonville-ben 45 ezer fogolyból 13 ezer halt meg, fel is akasztották a parancsnokot - az egyetlen déliként (ha nem számítjuk ide a Lincoln-merénylet összeesküvőit), aki nem kapott amnesztiát. Nyilván az északi hasonlóan kegyetlen fogolytábor parancsnokát nem vonták felelősségre, a győztest akkor sem volt szokás.)
Más kérdés, hogy aztán hamar rájöttek, hogy a szovjetek ellen a legyőzött Németországra szükség lesz, a Becstelen Brigantyk-féle bosszúőrjöngés kontraproduktív, akár a szovjetek karjaiba is hajthatta volna a németeket. Churchill volt az egyik első, aki felismerte ezt ugyebár, őt már a háború utolsó évében is Sztálin aggasztotta.
Aztán persze az már más lapra tartozik, hogy a hidegháború után elég látványosan fordult a II. vh-s német szereplés megítélése ismét, azóta lett sulykolva a "myth of the clean Wehrmacht", vagyis hogy minden német kivétel nélkül háborús bűnös, vagy Wehreboo-zás, vagyis hogy aki nem szarozza a német technikát vagy harci teljesítményeket, az egy de facto náci. Vagy a Sherman nevű szarkupac dühödt kaserolása stb.
Ja, nagy része alaptalan volt.
Mindegy, elvontan beszéltünk arról, hogy opció lett volna a város védelme helyett a megadás.
Btw alakulatszinten adták meg némelyek magukat.
De mégha paráztak is, eddig nem volt értelme, az teljesen biztos.
Ahogy az akkor, amikor elrendelt kitörésnek sem.
A civilek többsége elhagyta a várost a bekerítés előtt, nagyjaból 100.000 civil rekedt a városban.
Anekdóta, nem kötelező elolvasni:
Szüleim nővéremmel együtt Budán a Szilàgyi Erzsébet fasor felett dombon vészelte át az ostromot, többnyire a pincében. A környéken németek voltak beàsva. A kitörés utàn, amiben a házban lakó jogi tanácsos levente fia is elpusztult ( akit apám tanàcsa ellenère nem dugtak inkàbb el pár napra...) az utcánkban pár napig kitartott egy német kiskatona, mert nem kapott parancsot a visszavonulásra (apám tudott kicsit németül beszèlni, ennivalót is vittek a lakók neki...). Aztán egyik reggel eltűnt...
Volt ott lóhúsevés az utcán elesett lovakról, nők eldugåsa a pincében a tüzelőfa mögott az oroszok elől stb. A ház teteje leégett, bár aktiv harcok ott nem voltak. A front egyszerűen átvonult rajtuk...
Ennek ellenére az utcánkban több ház megsemmisült, a romokban játszottunk mèg 1953-ban is. Aztàn minden beépült.
Mit akarsz ezzel mondani? Hogy szörnyű a háború? Azt minden ép eszű ember tudja.Anekdóta, nem kötelező elolvasni:
Szüleim nővéremmel együtt Budán a Szilàgyi Erzsébet fasor felett dombon vészelte át az ostromot, többnyire a pincében. A környéken németek voltak beàsva. A kitörés utàn, amiben a házban lakó jogi tanácsos levente fia is elpusztult ( akit apám tanàcsa ellenère nem dugtak inkàbb el pár napra...) az utcánkban pár napig kitartott egy német kiskatona, mert nem kapott parancsot a visszavonulásra (apám tudott kicsit németül beszèlni, ennivalót is vittek a lakók neki...). Aztán egyik reggel eltűnt...
Volt ott lóhúsevés az utcán elesett lovakról, nők eldugåsa a pincében a tüzelőfa mögott az oroszok elől stb. A ház teteje leégett, bár aktiv harcok ott nem voltak. A front egyszerűen átvonult rajtuk...
Ennek ellenére az utcánkban több ház megsemmisült, a romokban játszottunk mèg 1953-ban is. Aztàn minden beépült.
Tök jó, hogy írjátok a városokat, meg raktok képeket is. Tényleg!
Csak azt akarom jelezni, tudom és nem véletlenül írtam az eredeti hozzászólásban FŐVÁROSOKAT
Párizs-Budapest.
Nyilván a háborúban nyugaton is voltak szétlőtt városok, sőt még embertelenségek is a nyugati fronton is.
Sőt a fogság sem volt séta galopp esetenként. Dédapám legendáriumából maradt fenn a családban, hogy a franciák napokig altatták őket mint hadifoglyokat a csillagos ég alatt erős fagyban. pedig lett volna csűr is....
