A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
19 232
26 174
113
fortepan_217685.jpg
bp8.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: elmentek and Filter

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 868
85 400
113
Túl sok várost nem is védtek úgy a világháborúban, mint Budapestet (kb csak Berlint és Sztálingrádot), ez az oka annak, hogy harcokban a városok nagy része töredéknyire pusztult le annyira, mint a fent említett 3 város. A bombázások okozta károkat, szerintem ne hasonlítsuk a szárazföldi harcok okozta károkhoz, hisz tökéletesen eltérő célja volt a két dolognak.

Varsó az ami még eszünkbe juthat, de ott egy nagyon speciális helyzet állt elő azzal, hogy Hitler a harcokban egyébként komoly károkat szenvedő (de pl a hídjai megmaradtak) várost még porig is akarta romboktatni.
 
  • Tetszik
Reactions: Lator and aquarell

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
1 584
3 345
113
Szerintem az is közre játszik a dologban, hogy:

  • mindez a nyugati fronton történt (Párizs) és nem a keletin. Itt (Budapesten) azért sokkal halálosabb kérdés volt az ideológiai ellentét és fogságba kerülni vagy abban maradni sem volt egyenértékű a nyugati fogsággal...
  • Párizst és Budapestet egy lapon nehéz említeni... Párizs már akkor sokkal nagyobb és "értékesebb" város volt. Egyszerűen a háború előtt is nyugati város volt, amit a szövetséges országok is jobban ismertek, szerettek, jobban része a kultúrának etc....
  • ekkor már sokszor nem éppen a katonai racionalitás játszotta a fő szerepet, keleten biztosan, a németek részéről.
  • javítsatok ki, de a II. vh-ban csak olyan fővárosok pusztultak el (pl.Varsó) vagy lőttek rommá (Berlin) amelyeket a keleti front elért. Én nem tudok a nyugati front által elért és szétlőtt fővárosról.
  • az egyetlen "város" ami a szovjet módszer szerűen lett szétlőve a nyugati fronton az Monte Cassino (egész pontosan szét bombázva) Igen Németországra ez nem igaz! (pl: Dresda bombázása, Köln, Hamburg) de ezek mint a "fő ellenség" városai voltak és nyugat világ által kipróbált terrorbombázási elmélet (igen Németország kezdte Londonnal) utolsó "kísérleti" terepei lettek az atombombával kezdődő új korszak előtt.

Caen pl
Meg a francia kikötővárosok jellemzően, Normandia különösképpen, de Arnhem is kapott rendesen.

A német városok meg kaptak rendesen, Pl Achen.


Szóval volt ott szétlövés, de pl az atlanti kikötővárosokat hiába erődítették meg, ha egyszerűen a szövik úgyvoltak vele, hogy megvannak azok nélkül, nem ostromolnak.
Kivéve talán Brest? Ott jött kb a felismerés, hogy nem éri meg, elvannak ott a németek, mint befőtt.
Cobra után meg gyakorlatilag már ott voltak a német határon.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 921
72 698
113
Szerintem az is közre játszik a dologban, hogy:

  • mindez a nyugati fronton történt (Párizs) és nem a keletin. Itt (Budapesten) azért sokkal halálosabb kérdés volt az ideológiai ellentét és fogságba kerülni vagy abban maradni sem volt egyenértékű a nyugati fogsággal...
  • Párizst és Budapestet egy lapon nehéz említeni... Párizs már akkor sokkal nagyobb és "értékesebb" város volt. Egyszerűen a háború előtt is nyugati város volt, amit a szövetséges országok is jobban ismertek, szerettek, jobban része a kultúrának etc....
  • ekkor már sokszor nem éppen a katonai racionalitás játszotta a fő szerepet, keleten biztosan, a németek részéről.
  • javítsatok ki, de a II. vh-ban csak olyan fővárosok pusztultak el (pl.Varsó) vagy lőttek rommá (Berlin) amelyeket a keleti front elért. Én nem tudok a nyugati front által elért és szétlőtt fővárosról.
  • az egyetlen "város" ami a szovjet módszer szerűen lett szétlőve a nyugati fronton az Monte Cassino (egész pontosan szét bombázva) Igen Németországra ez nem igaz! (pl: Dresda bombázása, Köln, Hamburg) de ezek mint a "fő ellenség" városai voltak és nyugat világ által kipróbált terrorbombázási elmélet (igen Németország kezdte Londonnal) utolsó "kísérleti" terepei lettek az atombombával kezdődő új korszak előtt.
Japán városok ügyében valami ismeret? :rolleyes: Oksa nem nyugati front, de semmivel nem voltak jobbak a szovjeteknél, sőt.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 967
113
Ja, ennek nem volt értelme, de nem feladni Budapestet, annak volt.
OK.

Budapest védői tudták, hogy mi vár rájuk, ha megadják magukat, ezért nem tették, és nem küldték a pokolba a tisztjeiket, és fordították ellenük a puska csövét. A civilek többsége sem felszabadítóként várta a szovjeteket.

Az angolszászok részéről, amit tettek, az a Németország bosszúból való teljes elpusztítása elképzelésbe illett (aminek a Morgenthau-terv is része volt), nem katonai megfontolásokba. Az, hogy a háború vége után végül csak részben valósították meg ezt (bár Eisenhower tudatosan éheztette a német lakosságot egy jó darabig, mondván, hogy ezt érdemlik, és hát arról sem vagyok meggyőződve, hogy a szabad ég alatt tartott POW-k mind hazamentek, és ezt nevezték "egyéb veszteségeknek", mindenesetre Bacque kutatása egy ideig szenzáció volt, majd "megcáfolták" a kurzustörténészek, hogy ne essen folt az angolszász becsületen, mindnesetre az amerikai polgárháborúban a déliek hasonló körülmények között tartottak északi POW-kat - sőt valamivel jobb körülmények között, mert páran sátorlapok és összeeszkábált kalyibák alatt tudták magukat meghúzni a cölöpkerítéssel elkerített "táborban" - és Andersonville-ben 45 ezer fogolyból 13 ezer halt meg, fel is akasztották a parancsnokot - az egyetlen déliként (ha nem számítjuk ide a Lincoln-merénylet összeesküvőit), aki nem kapott amnesztiát. Nyilván az északi hasonlóan kegyetlen fogolytábor parancsnokát nem vonták felelősségre, a győztest akkor sem volt szokás.)

Más kérdés, hogy aztán hamar rájöttek, hogy a szovjetek ellen a legyőzött Németországra szükség lesz, a Becstelen Brigantyk-féle bosszúőrjöngés kontraproduktív, akár a szovjetek karjaiba is hajthatta volna a németeket. Churchill volt az egyik első, aki felismerte ezt ugyebár, őt már a háború utolsó évében is Sztálin aggasztotta.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 967
113
Aztán persze az már más lapra tartozik, hogy a hidegháború után elég látványosan fordult a II. vh-s német szereplés megítélése ismét, azóta lett sulykolva a "myth of the clean Wehrmacht", vagyis hogy minden német kivétel nélkül háborús bűnös, vagy Wehreboo-zás, vagyis hogy aki nem szarozza a német technikát vagy harci teljesítményeket, az egy de facto náci. Vagy a Sherman nevű szarkupac dühödt kaserolása stb.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
19 232
26 174
113
Budapest védői tudták, hogy mi vár rájuk, ha megadják magukat, ezért nem tették, és nem küldték a pokolba a tisztjeiket, és fordították ellenük a puska csövét. A civilek többsége sem felszabadítóként várta a szovjeteket.
Ja, nagy része alaptalan volt.
Mindegy, elvontan beszéltünk arról, hogy opció lett volna a város védelme helyett a megadás.
Btw alakulatszinten adták meg némelyek magukat.
De mégha paráztak is, eddig nem volt értelme, az teljesen biztos.
Ahogy az akkor, amikor elrendelt kitörésnek sem.
 
  • Tetszik
Reactions: elmentek

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 868
85 400
113
Budapest védői tudták, hogy mi vár rájuk, ha megadják magukat, ezért nem tették, és nem küldték a pokolba a tisztjeiket, és fordították ellenük a puska csövét. A civilek többsége sem felszabadítóként várta a szovjeteket.

Az angolszászok részéről, amit tettek, az a Németország bosszúból való teljes elpusztítása elképzelésbe illett (aminek a Morgenthau-terv is része volt), nem katonai megfontolásokba. Az, hogy a háború vége után végül csak részben valósították meg ezt (bár Eisenhower tudatosan éheztette a német lakosságot egy jó darabig, mondván, hogy ezt érdemlik, és hát arról sem vagyok meggyőződve, hogy a szabad ég alatt tartott POW-k mind hazamentek, és ezt nevezték "egyéb veszteségeknek", mindenesetre Bacque kutatása egy ideig szenzáció volt, majd "megcáfolták" a kurzustörténészek, hogy ne essen folt az angolszász becsületen, mindnesetre az amerikai polgárháborúban a déliek hasonló körülmények között tartottak északi POW-kat - sőt valamivel jobb körülmények között, mert páran sátorlapok és összeeszkábált kalyibák alatt tudták magukat meghúzni a cölöpkerítéssel elkerített "táborban" - és Andersonville-ben 45 ezer fogolyból 13 ezer halt meg, fel is akasztották a parancsnokot - az egyetlen déliként (ha nem számítjuk ide a Lincoln-merénylet összeesküvőit), aki nem kapott amnesztiát. Nyilván az északi hasonlóan kegyetlen fogolytábor parancsnokát nem vonták felelősségre, a győztest akkor sem volt szokás.)

Más kérdés, hogy aztán hamar rájöttek, hogy a szovjetek ellen a legyőzött Németországra szükség lesz, a Becstelen Brigantyk-féle bosszúőrjöngés kontraproduktív, akár a szovjetek karjaiba is hajthatta volna a németeket. Churchill volt az egyik első, aki felismerte ezt ugyebár, őt már a háború utolsó évében is Sztálin aggasztotta.
A civilek többsége elhagyta a várost a bekerítés előtt, nagyjaból 100.000 civil rekedt a városban.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 717
60 999
113
A civilek többsége elhagyta a várost a bekerítés előtt, nagyjaból 100.000 civil rekedt a városban.
Anekdóta, nem kötelező elolvasni: :)
Szüleim nővéremmel együtt Budán a Szilàgyi Erzsébet fasor felett dombon vészelte át az ostromot, többnyire a pincében. A környéken németek voltak beàsva. A kitörés utàn, amiben a házban lakó jogi tanácsos levente fia is elpusztult ( akit apám tanàcsa ellenère nem dugtak inkàbb el pár napra...) az utcánkban pár napig kitartott egy német kiskatona, mert nem kapott parancsot a visszavonulásra (apám tudott kicsit németül beszèlni, ennivalót is vittek a lakók neki...). Aztán egyik reggel eltűnt...
Volt ott lóhúsevés az utcán elesett lovakról, nők eldugåsa a pincében a tüzelőfa mögott az oroszok elől stb. A ház teteje leégett, bár aktiv harcok ott nem voltak. A front egyszerűen átvonult rajtuk...
Ennek ellenére az utcánkban több ház megsemmisült, a romokban játszottunk mèg 1953-ban is. Aztàn minden beépült.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 868
85 400
113
Anekdóta, nem kötelező elolvasni: :)
Szüleim nővéremmel együtt Budán a Szilàgyi Erzsébet fasor felett dombon vészelte át az ostromot, többnyire a pincében. A környéken németek voltak beàsva. A kitörés utàn, amiben a házban lakó jogi tanácsos levente fia is elpusztult ( akit apám tanàcsa ellenère nem dugtak inkàbb el pár napra...) az utcánkban pár napig kitartott egy német kiskatona, mert nem kapott parancsot a visszavonulásra (apám tudott kicsit németül beszèlni, ennivalót is vittek a lakók neki...). Aztán egyik reggel eltűnt...
Volt ott lóhúsevés az utcán elesett lovakról, nők eldugåsa a pincében a tüzelőfa mögott az oroszok elől stb. A ház teteje leégett, bár aktiv harcok ott nem voltak. A front egyszerűen átvonult rajtuk...
Ennek ellenére az utcánkban több ház megsemmisült, a romokban játszottunk mèg 1953-ban is. Aztàn minden beépült.
Mit akarsz ezzel mondani? Hogy szörnyű a háború? Azt minden ép eszű ember tudja.
 

elmentek

Member
2013. február 3.
67
86
18
Caen pl
Meg a francia kikötővárosok jellemzően, Normandia különösképpen, de Arnhem is kapott rendesen.

A német városok meg kaptak rendesen, Pl Achen.


Szóval volt ott szétlövés, de pl az atlanti kikötővárosokat hiába erődítették meg, ha egyszerűen a szövik úgyvoltak vele, hogy megvannak azok nélkül, nem ostromolnak.
Kivéve talán Brest? Ott jött kb a felismerés, hogy nem éri meg, elvannak ott a németek, mint befőtt.
Cobra után meg gyakorlatilag már ott voltak a német határon.
Tök jó, hogy írjátok a városokat, meg raktok képeket is. Tényleg!
Csak azt akarom jelezni, tudom és nem véletlenül írtam az eredeti hozzászólásban FŐVÁROSOKAT
Párizs-Budapest.
Nyilván a háborúban nyugaton is voltak szétlőtt városok, sőt még embertelenségek is a nyugati fronton is.
Sőt a fogság sem volt séta galopp esetenként. Dédapám legendáriumából maradt fenn a családban, hogy a franciák napokig altatták őket mint hadifoglyokat a csillagos ég alatt erős fagyban. pedig lett volna csűr is....