Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 434
14 852
113
Itt már azt írják, illetve nyilatkozik egy katonai szakértő(nem orosz), hogy a Szu-57M1 már 6 .generációs gép lesz. :)


A 6. generáció jellemzője --szerintem-- egyértelműen a drón-üzemmód(pilóta esetén is). és a feladatokhoz integrált (cél-)AI.
Az 5. gen a szinte biztos upgrade(k) után is lehet ezekkel kiegészülva 5+/6. gen.

Ezek eléréséhez Oo.-nak is megvan a szellemi/fejlesztési háttere(mérnökök, tudományos-elméleti háttér), de most "el vannak foglalva" :oops: és még a "befejezés" után is kb. fél évtizedig az újjáépítéssel.

Viszont ugyebár Nekik "...minden másra ott a Visa Piros-gomb!"

.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator and fip7

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 649
18 738
113
A gázturbinák, főleg a sigarhajtóművek nem alkalmasak ilyen széles spektrumban azonos hatásfokkal működni.
Egy 180kN-os, de csak kb az AL-31F méretű hajtómű gázhőjét három számjegyűre letekerve az kb 800-1000 fok gázhő differencia, változatlan kompresszor aerodinamika mellett, ami súlyos kompresszióviszony csökkenést feltételez.
Azaz a kisebb gázhő nyilván hatalmas élettartam növekedés, de borzalmas fajlagos fogyasztas növekedés is egyben.
Jelenleg az AL-41F-1 hajtómű a Szu-57-esekben kb 156kN-t tud.
Mivel ez a hajtómű a 147kN-os AL-41F-1Sz felszabályozott verziója, ami ráadásul a békeidős beállítással csak 140kN-t tud (tehát ez a fogyasztás- és élettartam optimális beállítás, míg a másik a harci), azt gondolom, hogy vagy rosszabbul fogyaszt annál, hacsak nincs egyedi lapátkészlete.

Az AL-51F esetében ha igaz a 180kN, akkor az már egy totál másik kávéház, már ami a kompresszor komplett aerodinamikáját, illetve a tüzelőtér és a turbina termo- és gázdinamikáját illeti.
A hajtómű hatásfokát a kompresszióviszony határozza meg, ami a kompresszorlapátok, fokozatok aerodinamikájából és a fordulatszámból ered. A fordulatszám meg a turbina lapátjainak aero-, termo- és gázdinamikájából.
Ha egy hajtómű legkedvezőbb fajlagos fogyasztása a legmagasabb kompresszióviszonynál jön el, akkor a gázhő esésével ahogy csökken a fordulatszám, úgy esik a kompresszióviszony, tehát a hatasfok is.
Persze, hogy esni fog a tolóerő, esni fog a nettó fogyasztás is, mi több, az élettartam is nagyobb lesz, de az adott kisebb tolóerőt sokkal rosszabb fogyasztás mellett érjük el.

Egy dugattyús motor esetében ha nem használunk kipufogógáz hasznosítást, akkor nyugodtan vehetünk egy potenciálisan nagyobb, upsizeingolt motort és bátran lehangolhatjuk egy kisebb teljesítményre, egy bizonyos értéken belül a fajagos fogyasztás a teljesítménnyel arányosan csökken.
Aztán egy adott érték alatt már közbeszólnak a nagyobb motor nagyobb mozgó alkatrészeinek nagyobb mechanikai és dinamikai hatásai, a nagyobb tehetetlenség, a nagyobb felületből adódó surlódás és egyebek.
Itt még lehet játszani a kipufogógáz hőhasznosítással, úgy mint turbófeltöltés.

A downsizezing esetében meg csinálnak egy eleve kis motorkát, kis belső mechanikai és súrlódási veszteségekkel, kis teljesítménnyel és fogyasztással, ahol a megfelelő nagy többletteljesítményt a komplex, többkörös kipufogógázhasznosítás, azaz turbófeltöltés réven próbálják "utólag" még hozzáadni.
Sajnos azonban ez az extra erő soha nem a már meglévő fogyasztási tartományon belülre esik, hanem többletként jelenik meg, igaz, még így is közel változatlan fajlagos értékek mellett.

Jó közelítéssel egy dugattyús belsőégésű hőerőgép 100% teljesítményen 100%-ot fogyaszt, 50-en 50-et, 120%-on meg 120-at.
Persze, itt nem árt már az elején tisztázni, hogy stabil, azaz kvázi állandó fordulatú és változó nyomatékú, vagy változó fordulatú gépről van-e szó.

Egy gázturbinás sugárhajtómű (és nem egy légcsavaros, vagy egyéb tengelyteljesítményt leadó, tehát rendszerint úgynevezett stabil turbináról beszélünk) a fordulatszám - hőteljesítmény - hatasfok (fogyasztás) - tolóerő egyenete jóval komplexebb, ugyanakkor pont emiatt sokkal kevesebb varianciát enged meg.

Tolóerőt érdemben variálni az utánégető teljesítményével lehet a legkönnyebben, de ez egy nagyon egyszerű egyenlet: nagyobb forszázs = nagyobb fogyasztás, mese nincs.
Egy szóval sem állítottam, hogy svájcibicska termikus hatásfokra van szükség. Hanem arra, hogy van egy rezsim, amire optimalizálunk - de más irányba is lehet elosztani a teljesítményt, amennyiben ez éppen nincs kihasználva. Hogy ez már nem olyan hatásfokkal hajt pl. egy generátort, mint egy konténerbe szerelt GT erőmű, az bekalkulálható veszteség. A lényeg, hogy az a teljesítmény a fedélzeten legyen.

A Szu-57 esetében az elsődleges az irgalmatlan gyorsítás a raksik kezdő impulzusához, illetve a kifaroláshoz az ellenfél HMZ összeomláshoz - lásd paki-indián csörte, ahol az egész légiharc erről szól (ahogy a nagykönyvben meg van írva). Erre van belőve az egész gép, mert ez a dolga.
Ha viszont nincs éppen háború feszültség, ez le van tekerve - nyerünk élettartamot. Szenved emiatt a teljesítmény? Naná, de többek között a FADEC éppen erre is ad lehetőséget.
Szóval kell nagyon egy célra optimalizált, de nagy teljesítményű hajtómű, amit aztán lehet variálni feladatnak megfelelően, mert van benne annyi erő, hogy a veszteségeket benyelje a konverzió folyamán. Erre gondoltam, és ahogy igazából mindenki - a J-36 szerintem erre a tökéletes példa. az egész 6.th gen legnagyobb belső igénye az irgalmatlan energia, és azt csak egy helyről lehet elvenni.
 

Foxbat

Well-Known Member
2021. február 28.
385
2 680
93
Civilben teljesen elterjedt a hajtóművek szoftveres korlátozása, a személyzet által is állítva. Kimondottan ritka a teljes tolóerővel történő felszállás.
B737/CFM56 estén a csökkentett emelkedő teljesítmény példàul az emelkedés során 15000ft-ig fokozatosan "eltűnik".

Azt nem tudom, hogy ezt hogyan lehet összehangolni az utánégető működésével.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and endre

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 269
70 615
113
Civilben teljesen elterjedt a hajtóművek szoftveres korlátozása, a személyzet által is állítva. Kimondottan ritka a teljes tolóerővel történő felszállás.
B737/CFM56 estén a csökkentett emelkedő teljesítmény példàul az emelkedés során 15000ft-ig fokozatosan "eltűnik".

Azt nem tudom, hogy ezt hogyan lehet összehangolni az utánégető működésével.
Egyrészt az is csak pár százalék (ami 30-50 ezer órány üzem során elég komoly megtakarítás), másrészt egy civil, szubszonikus hajtómű az jobbára fel-leszállásonként egy ciklus. És a tolóerő 80-90 százalékát nyújtó egy darab fan fokozat szempontjából minimális a hőterhelés a felszállási teljesítmény és az üzemórák legtöbbjét adó utazóteljesítmény között.
Ez most a kompresszor, míg az ezt hajtó turbina oldaláról a leginkább kritikus tranziens terhelések száma minimális.
Felszálláskor a névleges 85-90%, majd ez fokozatosan csökken, egészen a leszállásig.

Katonai hajtóműveken a turbina békeidős maximál rezsime 95-97%, a military mode pedig 100-102%. Ennyi az eltérés.
Az utóbbi beállításnál viszont nemcsak a gázhő maximum a magasabb, hanem a felpörgés is dinamikusabb, aminek mechanikai vonzata is van.
 

deze75

Well-Known Member
2010. április 25.
1 223
3 905
113
Egyrészt az is csak pár százalék (ami 30-50 ezer órány üzem során elég komoly megtakarítás), másrészt egy civil, szubszonikus hajtómű az jobbára fel-leszállásonként egy ciklus. És a tolóerő 80-90 százalékát nyújtó egy darab fan fokozat szempontjából minimális a hőterhelés a felszállási teljesítmény és az üzemórák legtöbbjét adó utazóteljesítmény között.
Ez most a kompresszor, míg az ezt hajtó turbina oldaláról a leginkább kritikus tranziens terhelések száma minimális.
Felszálláskor a névleges 85-90%, majd ez fokozatosan csökken, egészen a leszállásig.

Katonai hajtóműveken a turbina békeidős maximál rezsime 95-97%, a military mode pedig 100-102%. Ennyi az eltérés.
Az utóbbi beállításnál viszont nemcsak a gázhő maximum a magasabb, hanem a felpörgés is dinamikusabb, aminek mechanikai vonzata is van.
nagyon kéne egy AO youtube csati....hajtóművekről...tudom nagyon időigényes és nem 2 fillér.....csak úgy mondom
 

Foxbat

Well-Known Member
2021. február 28.
385
2 680
93
Egyrészt az is csak pár százalék (ami 30-50 ezer órány üzem során elég komoly megtakarítás), másrészt egy civil, szubszonikus hajtómű az jobbára fel-leszállásonként egy ciklus. És a tolóerő 80-90 százalékát nyújtó egy darab fan fokozat szempontjából minimális a hőterhelés a felszállási teljesítmény és az üzemórák legtöbbjét adó utazóteljesítmény között.
Ez most a kompresszor, míg az ezt hajtó turbina oldaláról a leginkább kritikus tranziens terhelések száma minimális.
Felszálláskor a névleges 85-90%, majd ez fokozatosan csökken, egészen a leszállásig.

Katonai hajtóműveken a turbina békeidős maximál rezsime 95-97%, a military mode pedig 100-102%. Ennyi az eltérés.
Az utóbbi beállításnál viszont nemcsak a gázhő maximum a magasabb, hanem a felpörgés is dinamikusabb, aminek mechanikai vonzata is van.

Civilben a jogszabály 25% csökkentést enged meg felszállásnál és ez ki is van használva, ha a tömeg/pályahossz megengedi

Emelkedésnél kb 20% jöhet le.

Értem, hogy a fajlagos fogyasztás szempontjából nem optimális, de egy nagy teljesítményű gép mint a Szu-57 ha nem megy nagyon magasra, külső fegyverzet nélkül, kb fél gázon fog utazni.
Tippre, az optimum valahol 14-15 km magasan lehet valami Mach 0.9x ahol már kipörgi magát a hajtómű. Itt viszont már nem játszik eleve a korábban emlegetett leszabályozott tolóerő, ha a magasságal arányosan itt is eltűnne a korlátozás.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and endre

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 269
70 615
113
Civilben a jogszabály 25% csökkentést enged meg felszállásnál és ez ki is van használva, ha a tömeg/pályahossz megengedi

Emelkedésnél kb 20% jöhet le.

Értem, hogy a fajlagos fogyasztás szempontjából nem optimális, de egy nagy teljesítményű gép mint a Szu-57 ha nem megy nagyon magasra, külső fegyverzet nélkül, kb fél gázon fog utazni.
Tippre, az optimum valahol 14-15 km magasan lehet valami Mach 0.9x ahol már kipörgi magát a hajtómű. Itt viszont már nem játszik eleve a korábban emlegetett leszabályozott tolóerő, ha a magasságal arányosan itt is eltűnne a korlátozás.
Egy vadászgép hajtóművének élettartamán valóban lehet spórolni, de messze nem annyit, mint egy közforgalmi típuson. Egy szuperszonikus harcászati gép egy mezei 45-60 perces békeidős feladat során is több cikluson megy/mehet keresztül, mint egy utasgép 6-8 felszállás alatt, ráadásul itt egy ciklus termikus és mechanikai terhelése sokkal nagyobb.
A MiG-29-eseink 1995 után már szinte kizárólag békeidős gázhővel operáltak, de, hogy egy hajtómű élettartamára milyen komoly hatással van a tüzelőtérhez és turbinához képest különálló és mozgó alkatrészt nem is nagyon tartalmazó utánégetés, arra jó példa az, ami nálunk történt.
Igaz, ez részint az RD-33-asok sajátos (a D-30F6 is ilyen) forszázskapcsolási rendszere, ami a turbinára nézve káros.
De, ha nem így volna, akkor is az utánégető is repedhet, károsodhat, lásd: MiG-21bisz R-25-ösei. Két gépünk is ettől veszett oda, de a horvátoké is.

Jó, ezek régi technikák, minden esetre az utánégetős hajtóművek sokkal összetettebbek, ha csak szimplán a gázhőcsökkentéssel akarnánk békeidős élettartamnövelést elérni.
Amúgy, hogy mennyire nem csak az utánégetőt kell nézni, arra jó példa - hogy modern hajtóműveket is nézzünk - a Raptor, ahol a forszázs nélküli szupercirkálás ette meg az F119-es flotta üzemidejének a nagy részét.
Egy olyan típusról beszélünk, aminek ez az élettartamfaló üzemmódja az alkalmazási sajátosságainak egy elidegeníthetetlen része.
Vagy az F-35-ösök, ahol még csak nem is egy speciális repülési képesség, hanem az avionika hűtésigénye miatti alacsonyabb turbina hűtőlevegő mennyiség redulkálta a tervezettnél jobban az élettartamot.
Még csak el se jutottak odáig, hogy spórolás gyanánt a military beállítás helyett egy redukált, békeidős gázhőre álljanak át, hanem fordítva, a békeidős alap beállításon kell elvonni az értékes hűtőlevegőt a turbináról.

Mert itt a baj: a vadászgépek a tolóerőt jobbára gázhőből nyerik, szemben a példaként hozott civil hajtóművekkel, ahol főleg a levegőátfutás nagysága jelenti a tolóerőt és bőségesen van hűtőközeg, a munkaközeg megcsapolásával járó tolóerőesés a gép normál üzemében nem szignifikáns tényező.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 417
90 351
113
Egy vadászgép hajtóművének élettartamán valóban lehet spórolni, de messze nem annyit, mint egy közforgalmi típuson. Egy szuperszonikus harcászati gép egy mezei 45-60 perces békeidős feladat során is több cikluson megy/mehet keresztül, mint egy utasgép 6-8 felszállás alatt, ráadásul itt egy ciklus termikus és mechanikai terhelése sokkal nagyobb.
A MiG-29-eseink 1995 után már szinte kizárólag békeidős gázhővel operáltak, de, hogy egy hajtómű élettartamára milyen komoly hatással van a tüzelőtérhez és turbinához képest különálló és mozgó alkatrészt nem is nagyon tartalmazó utánégetés, arra jó példa az, ami nálunk történt.
Igaz, ez részint az RD-33-asok sajátos (a D-30F6 is ilyen) forszázskapcsolási rendszere, ami a turbinára nézve káros.
De, ha nem így volna, akkor is az utánégető is repedhet, károsodhat, lásd: MiG-21bisz R-25-ösei. Két gépünk is ettől veszett oda, de a horvátoké is.

Jó, ezek régi technikák, minden esetre az utánégetős hajtóművek sokkal összetettebbek, ha csak szimplán a gázhőcsökkentéssel akarnánk békeidős élettartamnövelést elérni.
Amúgy, hogy mennyire nem csak az utánégetőt kell nézni, arra jó példa - hogy modern hajtóműveket is nézzünk - a Raptor, ahol a forszázs nélküli szupercirkálás ette meg az F119-es flotta üzemidejének a nagy részét.
Egy olyan típusról beszélünk, aminek ez az élettartamfaló üzemmódja az alkalmazási sajátosságainak egy elidegeníthetetlen része.
Vagy az F-35-ösök, ahol még csak nem is egy speciális repülési képesség, hanem az avionika hűtésigénye miatti alacsonyabb turbina hűtőlevegő mennyiség redulkálta a tervezettnél jobban az élettartamot.
Még csak el se jutottak odáig, hogy spórolás gyanánt a military beállítás helyett egy redukált, békeidős gázhőre álljanak át, hanem fordítva, a békeidős alap beállításon kell elvonni az értékes hűtőlevegőt a turbináról.

Mert itt a baj: a vadászgépek a tolóerőt jobbára gázhőből nyerik, szemben a példaként hozott civil hajtóművekkel, ahol főleg a levegőátfutás nagysága jelenti a tolóerőt és bőségesen van hűtőközeg, a munkaközeg megcsapolásával járó tolóerőesés a gép normál üzemében nem szignifikáns tényező.
Miért adnak "ropogó" hangot a helikoprter hajtóművek mikor leállítás előtt leveszik őket "alapjáratra" hogy visszahűljön?
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 958
20 294
113
Erről valaki tud valamit?
photo_10.jpg
 

Torgamba

Active Member
2019. január 5.
34
151
33

Torgamba

Active Member
2019. január 5.
34
151
33