Mellozve, hogy 48-ban náluk is volt forradalom, így volt rengeteg saját bajuk, melyek Bonaparte hatalomrajutásához vezettek, nem volt kozos határjuk a habsburg monarchiával ...
Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
Minden bajuk ellenére a pápa hívására, a franciák csak küldtek csapatokat olaszok ellenében, miközben az olaszok az osztrákokkal hadakoztak...
Ëgy kis földrajz Ⅰ.
Írta: Kővári László
Vád ért, hogy a vármëgyék földrajzi bemutatásánál a tájëgységëk magyar neveit használtam. Annak ellenére, hogy ez nëm rëprint mű, kénytelen voltam a korabeli kifejezésëket használni, hiszën a Kárpát-medëncét ëgységként kezelëm, és mindën határt az 1910-es állapotoknak mëgfelelően mutatok be. Így például az ország közepén furcsán mutatott volna az Északi-középhëgység. Ennek van ugyanis rëndës neve. Magyar-középhëgységnek hívják, és a Zala folyónál kezdődik, a Dunán átnyúlva a Sajóig tart. Nëm úgy, mint napjainkban. A Zëmpléni-hëgység, és a Cserehát már nëm része. A Zëmpléni-hëgység ugyanis észak felé húzódik, és folytatását ott találjuk. Ennek mëgfelelően a neve, a mostanival ellentétben Epërjes-Tokaji-hëgység, vagy Sátor-hëgység, mëlyről Sátoraljaújhely is kapta a nevét. Ugyanez a helyzet az Alfölddel, mëly határok által szétszabdalva nëm őrizhette mëg eredeti nevét. Így jött létre az a paradox helyzet, mëly szërint a keleti végén találjuk az úgynevezëtt Nyugati-alföldet. Ennek az őrületnek is szerettem volna elébe mënni, így tőlem visszakapta eredeti nevét, és mindënhol, ahova odanyúlik Nagy-Magyar-alföldként szerepël, és nëm változik mëg az elnevezése, csak azért mert pár éve értelmetlenül mëghúzott határok szabdalják. Más kérdés, hogy ëgyébként abszurdnak tartom, hogy a világ összes alföldjének van neve, csak a miénknek nincs. De sorolhatnám vég nélkül a példákat, a Kis-Magyar-alföldtől kezdve a Magyar-érchëgységën át, a Magyar-Morva-határhëgységig. Gondolom mondanom sëm këll, de ëgyiket sëm így hívják jelënlegi gazdái. Hogy miért vagyok ennyire csökönyös ebben a kérdésben is? Arra ëgy idézettel válaszolok, mëlyet ëgy forrásműben találtam. Az 1942-ben Budapestën kiadott Hazánk című földrajzi mű szërzői a követkëzőképpen vélekëdnek erről: „Mert maradandó csak az az embëri alkotás lëhet, mëly számot vet az élet valóságos szükségleteivel, a természet adta lëhetőségëkkel és a mëglévő erőkre épít. A Kárpát-medënce politikai szétdarabolása ellen szól mindën földrajzi és gazdasági erő és érdëk. E természet szülte haza egészségës és önálló részekre nëm darabolható.” Én ehhëz tartom magam…
Nézzük mëg, milyen természetës határvonallal rëndëlkëzik ez az ország, amëlyről beszélünk. Magyarország ugyanis nëm Battonyától Nemësmedvesig tart. Nëm ëgy kitalált, sosëmvolt országról beszélëk, hanëm ëgy természetës határokkal rëndëlkëző ezër évën kërësztül fönnálló országról, amëly akármilyen furcsa hëgyvidéki ország. Horvátországot külön földrajzi ëgységként kezelve, Magyarország 280.000 km² -nyi területéből 150.000 km² ëgybefüggő hëgyvidéki terület. Több mint a fele. A Nagy-Magyar-alföld teljes területe kb. 100.000 km² . Ez nagyobb, mint a csonka ország teljes területe. Ami a lényeg, hogy Magyarország határai pár kilométër kivételével mindënhol természetës határok. Talán csak Ausztria felől van az, hogy mindkét partján beépült folyók a határvonalak (Lapincs, Lajta, Morva), de itt is természetësek. Ahogy a határ elhagyja a Morvát, és a Kárpátok vonalán fut tovább, úgy teljes körbe, hogy ëgy lakatlan magashëgyi természetës határ rajzolja mëg Magyarország körvonalait. Nëm szabdal át élettereket, nëm oszt többfelé településëket, nëm szakít el ëgymástól családokat. Mikor már nëm csúcsai jelzik azt, ahol véget ér a magyar haza, akkor szinte átmënet nélkül adja át helyét a több száz métër szélës Dunának, amëly szintén hasonló szerepët tölt be. Egészen Eszékig. Itt Magyarország és Horvátország közt az a Dráva húzódik, mëly nëm véletlenül lëtt nyelvhatár is ëgyben. Csekély esése miatt mocsaras partja nëm lëtt beépítve nagyvárosokkal. Csáktornyához érve pedig elmondhatjuk, hogy körbeértünk.
Végül pár érdëkësség. Az ëgyik, hogy a 150 km hosszúságot mëghaladó folyóink közül mindössze a Duna, a Rába, a Dráva, és a Morva nëm ered Magyarország területén. A többi teljes hosszában itt fut. Többek közt a Tisza, és a létëző összes mellékfolyója. A másik, hogy a Fogarasi-havasokban emelkëdő Nëgojt (2535 m) a XX. század elején Erdély legmagasabb pontjának gondolták, mert a ténylegësen legmagasabb Moldoveanu (2544 m) nëm látszik a Fogarasi-medëncéből, csak a főgërincről, mivel attól kissé délebbre található, ëgy oldalgërincën. A Nëgoj további érdëkëssége, hogy a tetején áll még a régi magyar határkő! Továbbá, hogy a Magyar Királyság földrajzi középpontja Szarvas mellett található. Ez a jelënlegi ország földrajzi középpontjától 119 km-rel van keletebbre. A jelënlegi határtól pedig 63 km-re van. Háromszékben van ëgy település mëlynek Kommandó a neve. Ezt onnan kapta, hogy területén határőrállomás (némëtül Grenzkommando) volt. Az a határ mëlyet ëgykor fëlügyelt mára 493 km-rel nyugatabbra húzódik tőle.
Meg se nézted....pedig fontos dolgokra világítanak rá Csurka Istvánnal kapcsolatban....Bethlen használja a "kognitív antiszemitizmus" jelzőt....megfontolandó jelző...
Örülök, hogy már megszabadultam tőle, nem fogom róla szóló videókkal fecsérelni az időm.
De ha pár mondatban összefoglalod, azt megköszönöm.
Ha csak nem azt találták fel a riportban, hogy nem is volt antiszemita
Föntebb idéztem....Azért bélyegezték antiszemitának, mert azóta is érvényes megállapításai voltak.Örülök, hogy már megszabadultam tőle, nem fogom róla szóló videókkal fecsérelni az időm.
De ha pár mondatban összefoglalod, azt megköszönöm.
Ha csak nem azt találták fel a riportban, hogy nem is volt antiszemita
Nem annyira Csurkáról szól, mint inkább a magyar(országi) médiaviszonyokról 1990-1998 között. Csurka példáján keresztül.Örülök, hogy már megszabadultam tőle, nem fogom róla szóló videókkal fecsérelni az időm.
De ha pár mondatban összefoglalod, azt megköszönöm.
Ha csak nem azt találták fel a riportban, hogy nem is volt antiszemita
Bethlen érdekes figura, (többnyire) felkészült figura volt, csak sokszor máshogy emlékszik dolgokra, mint ahogy azok valójában megtörténtek.
Szerencsére ott van Mező Gábor is...aki a kor elismert kutatója.
am meg Te sem nézted meg a fölötte levő videótSzerencsére ott van Mező Gábor is...aki a kor elismert kutatója.
OFF
Az én dédapám, budafoki sváb család sarja, szakácsként vonult be Erdélybe, egy felboruló gulyáságyú összetörte a csontjait, 1944-ig volt kórházban. Azért kérte magát szakácsnak (fizette le a sorozókat), hogy ne kelljen harcolnia. Szegény adakozott valami kis pénzt a német hadiárváknak, egy papírra a gyűjtő felírta a nevét, ezért nácinak nyilvánították a háború urán, és több évet ült, mikor kiengedték alig volt 50 kiló a 190 centijével. A budafoki svábok közben meg utálták a német katonaságot, az SS-t meg pláne, nagymamám mesélte hogy mikor vonult be az SS budafokra, a helyi sváb gyerekek a kedvesen kántálták nekik hogy "Kapd be a faszom" és mutagatták a seggüket a háztetökön állva nekik.
az nagy szégyene volt az országnak. Eladták a németeknek a magyaro-i németeket.
Aztán a hb után még meg is hurcolták őket (Recsk és trsai).
Gondoltam világos.
A fent olvasható első reakciómmal kapcsolatos, nem elsősorban a simion, de akár a m. péter féle f.ságok, de trianoni diktátum évfordulójának apropója kapcsán is.
Mégegyszer, csak sajnálhatjuk, hogy 40'-ben nem sikerült katonailag kiköszörülni a csorbát amit az oláhok okoztak 20 évvel korábban, hanem hitler érdekeit kényszerből kiszolgálva donnál odaveszett a haderőnk legjava... Nem beszélve az odahurcolt magyar munkaszolgálatosokról, közülük alsóhangon 50-60 ezer halott...
Kényszerpálya volt, aminek negatív következményeit a mai napig nyögjük.
Érdemes abba a lehetőségbe belegondolni, hogyha a Don-i veszteséget csak megfelezni tudtuk volna, akkor a morálisan és létszámban és harcerőben jóval erősebb magyar haderő kb. egy Duna vonalánál tudta volna megadni magát a háború végén!
Ez azt jelentette volna, hogy 5-10-15 év sok-hatalmi megszállás után --lásd: Ausztria-- egész más újkori történelmünk lenne!!!
Egy elszalasztott történelmi lehetőség, egy Gentleman-Urizáló(-balek) politikus és a kontraszelektált politikai rendszere miatt!
Magánvéleményem, de vállalom!
.
Mert más keletejrópai országok jobban jártak, mert átálltak vagy akár szövetségi oldalon harcoltak?
Ez hogy került ide? A "Kiugrás"-os verzió most nem játszik, más a forgatókönyv!
Az járt jobban --nem kicsit--, akit nem foglalt el teljesen a SzU mert az a Nyugati berendezkedést "választhatta", lásd: Ausztria!
Ha nekünk a Dunánál ér véget a háború, akkor az a "sors" jut --ott volna-- nekünk!
"Ennyike!"
U.I.: Mint a Történelem megmutatta: Jalta nem az országokat osztotta meg, hanem, hogy azt, hogy mindenkié az, amit --teljesen-- elfoglal!
Ehhez kb. 2-3 hónapok elég lett volna nyerni!
.