Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 957
21 876
113
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250624/orszagos-tuzgyujtasi-tilalom-lep-eletbe-770273
"Az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt 2025. június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lép életbe - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)."
Tegnap lementem a Duna partra, és legalább 1,5 méterrel alacsonyabbnak tűnt a vízszint, mint ilyentájt.

Az agglomerációban locsolási és medencetöltési tilalmat vezetnek be sok helyen (bár a gyepagyúakat ütni is kéne szerintem).

Szupi lesz a szivattyús öntözés a Homokhátsághoz, de édeskevés, meg nemsokára az is kérdés lesz, hogy miből... Bár árhullám híján az árvíztározás is kétséges... Nem tetszik ez az év eddig, és hol van még a Szeptember.
 

yrkon

Well-Known Member
2012. február 24.
959
2 703
93
Észak-Dunántúliként kicsit igazságtalannak érzem ezt a helyzetet a Balaton körül, olyan ez mintha itt a falu körbeépítené a tájvédelmi körzetet és a látogatóknak hagynánk egy 50 méteres szakaszt "bámészkodni".
Anno az államnak megkellet volna tartania az összes SZOT üdülőt, őrök elidegenítési joggal és azokat a szakaszokat vissza adni a közösségnek e helyet lassan csak lapjával lehet lemenni a partra.

Közben találtam egy térképet és csak északi oldalon ennyire cudar a helyzet.
Tihanyban a Gödrös és a Somos csak akkor ingyenes, ha nem autóval vagy, egyébként elég komoly a parkolási díj. Sajkodban meg a fizetős strand után (mondjuk az is egy vicc, fogták és bekerítették a part egy részét+fizetőssé tették a parkolót), a parton több helyen be tudsz menni, kutyával is. Füreden a Kisfaludy strand szerencsére évente 500 forintért ingyenes, ha helyi lakos vagy + parkolási díj, vagy helyi parkolóbérlet...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 019
23 671
113
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...egszik-a-duna-ebbol-meg-nagy-baj-lehet-770635
"A térséget sújtó csapadékhiány miatt ismét a történelmi mélypontokat közelíti a magyarországi folyók vízállása, és a hőségben felmelegedésük is fokozódik. A szélsőségesen alacsony vízállás számos ágazatban okozhat gondot, a folyami teherszállítást, az ivóvízellátást, az agráriumot, a turizmust, valamint az energiatermelést és -ellátást is kedvezőtlenül érintheti. Magyarországon több olyan fontos erőmű is működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van, eddig azonban az erőművek extrém alacsony vízállás és kiemelkedően magas vízhőfok esetén is mindig megoldották a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést."
A vízmegtartó képességet már mintegy másfél évszázada elszúrtuk a Vásárhelyi terv végrehajtásakor (ez is egy Szent Tehén, mint a Zöldenergia tehene) - a hegyek felöl érkező vízek nem ártereken való megtartása, elpárologtatása, talajvíz szint megörzés volt a cél hanem a minél gyorsabb megszabadulás nyílegyenes keskeny mesterséges medrekkel a víztől.

Ez a rohanó víznek sikerült a XIX sz-végén elmosnia Szegedet, holott a szabályozások előtt nem volta ilyen gyors, és magas szintű árvízek az ott lakók emlékei szerint.

Jól látható a szomszédos Kárpátalján és Ukrajna folyói mentén - ez a gátrendszer jóval szélesebb életteret ad, mint a Magyarországiak..

Nem mellesleg a nagybirtokos gazdák érdekeit is szolgálta ez akkor - az árterek mocsarak lecsapolásával próbáltak újabb szántó területekhez jutni - ez csak félig sikerült, mert a természet is kinlódik, időnként vissza akarja ezt foglalni (belvíz, belvízkár).

Ideje lenne a környezetvédelemnek ezt is gorcső alá vetni és amennyit lehet, ezekből a területekből vissza illene állítani. Hatására nemcsak a térség talajvize nőne meg - hanem az erősebb párolgás újabb esőfelhőket generálna.. Mellesleg az öshonos élővilág is regenerálódhatna valamennyire (pld halak ívóhelyei és növendékek élőhelye)

Nagyon sok erőművünknél nem lesz gond a vízszint csökkenéssel - csak kis tározó tavat kell mellé tenni pár hűtőtoronnyal (ahol nincs). Persze ez is pénz - most kell majd fizetni az eddig elszúrt, több mint évszázados vízgazdálkodásért.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 612
6 108
113
A vízmegtartó képességet már mintegy másfél évszázada elszúrtuk a Vásárhelyi terv végrehajtásakor (ez is egy Szent Tehén, mint a Zöldenergia tehene) - a hegyek felöl érkező vízek nem ártereken való megtartása, elpárologtatása, talajvíz szint megörzés volt a cél hanem a minél gyorsabb megszabadulás nyílegyenes keskeny mesterséges medrekkel a víztől.

Ez a rohanó víznek sikerült a XIX sz-végén elmosnia Szegedet, holott a szabályozások előtt nem volta ilyen gyors, és magas szintű árvízek az ott lakók emlékei szerint.

Jól látható a szomszédos Kárpátalján és Ukrajna folyói mentén - ez a gátrendszer jóval szélesebb életteret ad, mint a Magyarországiak..

Nem mellesleg a nagybirtokos gazdák érdekeit is szolgálta ez akkor - az árterek mocsarak lecsapolásával próbáltak újabb szántó területekhez jutni - ez csak félig sikerült, mert a természet is kinlódik, időnként vissza akarja ezt foglalni (belvíz, belvízkár).

Ideje lenne a környezetvédelemnek ezt is gorcső alá vetni és amennyit lehet, ezekből a területekből vissza illene állítani. Hatására nemcsak a térség talajvize nőne meg - hanem az erősebb párolgás újabb esőfelhőket generálna.. Mellesleg az öshonos élővilág is regenerálódhatna valamennyire (pld halak ívóhelyei és növendékek élőhelye)

Nagyon sok erőművünknél nem lesz gond a vízszint csökkenéssel - csak kis tározó tavat kell mellé tenni pár hűtőtoronnyal (ahol nincs). Persze ez is pénz - most kell majd fizetni az eddig elszúrt, több mint évszázados vízgazdálkodásért.
Gyakorlatilag minden kisebb nagyobb folyónk jó magas töltések között folyik. Pl. A Berettyó fölött amikor elmegyek, mindig csak bámulom, hogy egy ilyen kicsi pataknak mekkora töltést építettek. Ráadásul sok helyen még az eredeti medernél is lejjebb folyik a folyó, mert kimosta a medert. Persze értem a lényeget, 10-20 évente van egy nagyobb árvíz, olyankor azt is meg kell fogja. Viszont az év 99%-ban meg csak egy apró patak folyik ott. Ha már ott vannak a nagy töltések, miért nem építenek kisebb duzzasztó gátakat vagy akár fenék küszöböket? Minimális befektetéssel 1-2 métert lehetne duzzasztani a folyókat, így növelve a talajvíz szintet, és mint írtad a párolgást, vízi életteret.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 971
11 256
113
Gyakorlatilag minden kisebb nagyobb folyónk jó magas töltések között folyik. Pl. A Berettyó fölött amikor elmegyek, mindig csak bámulom, hogy egy ilyen kicsi pataknak mekkora töltést építettek. Ráadásul sok helyen még az eredeti medernél is lejjebb folyik a folyó, mert kimosta a medert. Persze értem a lényeget, 10-20 évente van egy nagyobb árvíz, olyankor azt is meg kell fogja. Viszont az év 99%-ban meg csak egy apró patak folyik ott. Ha már ott vannak a nagy töltések, miért nem építenek kisebb duzzasztó gátakat vagy akár fenék küszöböket? Minimális befektetéssel 1-2 métert lehetne duzzasztani a folyókat, így növelve a talajvíz szintet, és mint írtad a párolgást, vízi életteret.
Gyanakszom, a befektetés nem lenne minimális. Azok a gátak jó, ha a tetőzés pár napját kibírják és ahhoz is erős támogatást igényelnek.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 019
23 671
113
Gyanakszom, a befektetés nem lenne minimális. Azok a gátak jó, ha a tetőzés pár napját kibírják és ahhoz is erős támogatást igényelnek.
Az idézett Berettyó gátját jól ismerem, évtizedeket éltem a térségben. Kb berettyóujlalu - Szeghalom (50 km) egy nyílegyenes, kiásott mesterséges szakasz. Ahogy írtad, azért ez nem egy stabil, mesterséges építmény, nagyobb árvizeknél lesegetni kell még az ürgelyukakat is, nehogy összeboruljon az eléggé spórolósra szűkre méretezett gátrendszer.

1980 augusztusában mégis ez történt: Szeghalom előtt átszakadt a gát, pedig a vizszint kb 1 méterre volt a tetejétől. A F.O.S, média akkor is tolta a baromságát: szándékosan kellett megnyitni Szeghalom város védelme érdekében. Kiöntött a szeghalmi szükség tározóba, a temető fölött több mint méteres víz állt, körbekerítve a szeghalmi 120 / 20 kV-os trafóállomást is.
Ez is frankó helyre lett tervezve a költségtakarékosság jegyében pont egy ilyen tározóba. Daruval az utolsó pillanatba lett a bejárathoz beemelve az árvizi körbe töltést lezáró vasbeton kapu.
Egy szép kép az akkori szeghalmi kirendeltségi művezetőről M. Balázsról: szabályosan 20 kv-os gumikesztyűben, csónakból mozgatja 1,8 méteres vízállásnál az induló árbóc kapcsolót - könyékig a vízben alányúlva a kapcsoló karjáért.
Bevállalós gyerek, mondhatnánk, nem egy mai csirke..
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 648
11 893
113
Tegnap lementem a Duna partra, és legalább 1,5 méterrel alacsonyabbnak tűnt a vízszint, mint ilyentájt.

Az agglomerációban locsolási és medencetöltési tilalmat vezetnek be sok helyen (bár a gyepagyúakat ütni is kéne szerintem).

Szupi lesz a szivattyús öntözés a Homokhátsághoz, de édeskevés, meg nemsokára az is kérdés lesz, hogy miből... Bár árhullám híján az árvíztározás is kétséges... Nem tetszik ez az év eddig, és hol van még a Szeptember.
már országos az aszály:
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
20 517
66 740
113
Elgondolkodtató videó, és talán ide illik a legjobban:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Mark1993

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 648
11 893
113
grafikon_ooulpceqcs1fvlj1spsgv6dgv5.png

Mától akkor egy nagyobb esőig minden nap megdől a legkisebb víz a szolnoki vízmércén. Ebből már nem nagyon lesz öntözés, vízkiemelés, víz a debreceni gyáraknak, erdőknek.
El kell kezdeni visszaadni a területet a Tiszának, a holtágakat visszakötni a folyóra. (akkor is ha egyik-másik mellett bontani kell nyaralókat)
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 087
6 726
113
Időhiány miatt most röviden reflektálok a duzzasztók és vizierőművek létesítéséi kérdésre.

Ha helyesek, igazak lettek volna a hágai Bíróságra általunk benyújtott vizes "vádiratok" nem tartanánk most itt, igaz? Az meg ne állítsa senki hogy a hágai Bíróság "elfogult döntést hozott - mert ez nem lehet vita tárgya.. (szalonképesség...)

Hogy lehet, hogy az osztrák környezetvédelem a Natura 2000 parkba nemrég rakott , dunai folyami erőműre olyan hatástanulmányt fogadott el, mely még ennek hatását pozitívra értékelte környezetvédelem szempontjából? Ez az erőmű külalakra, paraméterekkel a rajta lévő közúttal testvére lehetett volna Bősi erőműnek..
Persze pár éves üzemeltetés után végzett vizsgálatok már nem támasztották alá ezt a osztrák kincstári kötelező környezetvédelmi optimizmust - a világon semmi sem fekete - vagy fehér.. És ami frankó az osztrák vizierőmű esetében, a 101 km távolságra lejjebb lévő Bősi, tök olyan erőműnél már környezetvédelem miatt meg nem építhető?

Furcsa - tehát valamelyik környetvédelem politikailag manipulált, ferdít.. (vagy mindkettő...)

A Északi és Fekete tenger közötti hajózó csatorna terve régi időkre nyúlnak vissza.

Magyarország nemzetközi megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat írt írt alá az elmúlt évtizedekben, csak ez úgy látszik nem volt (eléggé?) publikus mert szembemegy az eddigi (hivatalos?) álláspontokkal. Ennek alapján most tök mindegy mit mond, állít a környezetvédelem , ezt ki fogják taposni belőlünk (EU). Eddig tartott a sz@r elkenegetése, lépni kell.

Nézzük a tényeket:

Az egységes, Északi-tenger–Fekete-tenger víziút tervét az “Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű vízi utakról” (AGN) testesíti meg, amelyet Genfben, 1996. január 19-én fogadtak el és írtak alá Magyarország részéről is. Most ebben a viziútban Magyarország a kihuzandó dugó..

Az AGN-ben (illetve a TEN-T „befejezett hálózat” víziúti követelményei között is) a minimális hajózható merülési mélység 2,50 m. Ez azt jelenti, hogy a víziutak olyan járművek közlekedését biztosítják, melyeknek maximális merülése 2,50 m (CEMT IV. osztályú hajók)

Ennek alapján kötelezően meg kell építenünk 85 X 9,5 m zsilipkamrákkal:
- Bős ügyét szerződésileg rendezni kell
-Meg kell építenünk a Nagymarosi duzzasztót - (erőművet)

A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm

Tehát, mivel mi vagyunk jelenleg a dugó hajózás útjában, ezt az akadályt fogja az EU elhárítani különböző eszközökkel.
Ráadásul alá is írtuk ezt már 1996-ban (tudatában annak hogy mit kell tennünk?) már le sem tagadhatjuk. Ezzel viszont megkérdőjelezzük az eddig a vizes ügyekben elkövetett környezetvédelemi , vizes építéseket akadályozó politikánkat. Az elveszett Paks II beruházási összegeken felül még mennyi a közvetlen és közvetett kár?
A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 087
6 726
113
A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm
Ezt hol láttad a rendeletben? Én csak előírt víszintet láttam, duzzasztót nem.

Ahol más források konkrétan írnak duzzasztókról, ott Budapest alatt 2-vel vagy 3-al számolnak.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 019
23 671
113
A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.
A dunai átlag vízszint csökkenés már kb 3 méter körül jár.A talajvíz csökkenés pontosan követi a folyók vízszint csökkenését is, ami egyrészt a meder kivésése a hordalék szegény (felső duzzasztók hordalék visszatartó hatása) , gyors vízzel, valamint a csapadékszegény időjárásnak tudható be. Ez a tiszai vizierőműveink alatti, alsóbb folyásán is hasonlóan érezteti hatását.

A Dunán (szerződés alapján, kötelezően) létesítendő duzzasztók jótékony hatása -a talajvíz szint helyreállítása lesz, valamint a duzzasztott vízzel gravitációsan, csatornákon keresztül sokkal egyszerűbb lesz az öntözés is.

Igy a vízmegtartás, földekre juttatás fontos feladatát jórészt ezek a tározók láthatják el, nem kell termőföldeket feláldozni víztározóknak.. Lehet hogy ismét megfelelő lesz még kukorica termesztésre is..

Az EU a hajózás miatt létrehozatja ezeket a tározókat akár akarjuk akár nem..
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 019
23 671
113
A folyamkilométerek szerintem a rendeletből vannak. Csak nem duzzasztóról írnak, hanem vízszintről.
A hajózás megvalósításához azokon a helyszineken v környékén kell duzzasztásról gondoskodni . Most a magyar Vízügy erősen lendületben van, az egyre jobban fenyegető, főleg talajvíz süllyedés okozta aszály végleges megoldására, mielőtt a magyar mezőgazdaság - állattenyésztés emiatt dobná fel a talpát.
Amit eddig nyilvánosan tudni lehet:
  • Átfogó keret és projektszám
    A fejlesztési ciklusban mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízgazdálkodási beruházásokra, és a tárca értékelése szerint a „tízből hat projekt hamarosan a megvalósítás szakaszába lép”
  • Dunaújváros és Dunaföldvár
    Ezeken a helyszíneken már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányokat, és előkészülnek az előzetes környezeti vizsgálatra (EIA-előzetes konzultáció), de a formális környezeti hatásvizsgálati eljárás megindítása még várat magára
  • Baja és Mohács
    A magyar köztudatban eddig emlegetett két helyszín (Baja, Mohács) esetében még csak elvi, koncepcionális tanulmányok készültek. Konkrét tervezői szerződések, előzetes vizsgálatok vagy EIA-előzetes kérelmek egyiknél sem indultak el, így a végleges nyomvonal és ütemezés egyelőre nem kijelölt
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 087
6 726
113
A hajózás megvalósításához azokon a helyszineken v környékén kell duzzasztásról gondoskodni . Most a magyar Vízügy erősen lendületben van, az egyre jobban fenyegető, főleg talajvíz süllyedés okozta aszály végleges megoldására, mielőtt a magyar mezőgazdaság - állattenyésztés emiatt dobná fel a talpát.
Amit eddig nyilvánosan tudni lehet:
  • Átfogó keret és projektszám
    A fejlesztési ciklusban mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízgazdálkodási beruházásokra, és a tárca értékelése szerint a „tízből hat projekt hamarosan a megvalósítás szakaszába lép”
  • Dunaújváros és Dunaföldvár
    Ezeken a helyszíneken már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányokat, és előkészülnek az előzetes környezeti vizsgálatra (EIA-előzetes konzultáció), de a formális környezeti hatásvizsgálati eljárás megindítása még várat magára
  • Baja és Mohács
    A magyar köztudatban eddig emlegetett két helyszín (Baja, Mohács) esetében még csak elvi, koncepcionális tanulmányok készültek. Konkrét tervezői szerződések, előzetes vizsgálatok vagy EIA-előzetes kérelmek egyiknél sem indultak el, így a végleges nyomvonal és ütemezés egyelőre nem kijelölt
Tudomásom szerint évtizedekkel korábban már elég konkrét tervek készültek. Adonynál és Fajsznál terveztek duzzasztást. A térképet megnézve még egy Mohács környéki helyszín is esélyes.