Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás
- Téma indítója blogen
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250624/orszagos-tuzgyujtasi-tilalom-lep-eletbe-770273
"Az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt 2025. június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lép életbe - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)."
"Az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt 2025. június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lép életbe - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)."
Tegnap lementem a Duna partra, és legalább 1,5 méterrel alacsonyabbnak tűnt a vízszint, mint ilyentájt.
Az agglomerációban locsolási és medencetöltési tilalmat vezetnek be sok helyen (bár a gyepagyúakat ütni is kéne szerintem).
Szupi lesz a szivattyús öntözés a Homokhátsághoz, de édeskevés, meg nemsokára az is kérdés lesz, hogy miből... Bár árhullám híján az árvíztározás is kétséges... Nem tetszik ez az év eddig, és hol van még a Szeptember.
Tihanyban a Gödrös és a Somos csak akkor ingyenes, ha nem autóval vagy, egyébként elég komoly a parkolási díj. Sajkodban meg a fizetős strand után (mondjuk az is egy vicc, fogták és bekerítették a part egy részét+fizetőssé tették a parkolót), a parton több helyen be tudsz menni, kutyával is. Füreden a Kisfaludy strand szerencsére évente 500 forintért ingyenes, ha helyi lakos vagy + parkolási díj, vagy helyi parkolóbérlet...Észak-Dunántúliként kicsit igazságtalannak érzem ezt a helyzetet a Balaton körül, olyan ez mintha itt a falu körbeépítené a tájvédelmi körzetet és a látogatóknak hagynánk egy 50 méteres szakaszt "bámészkodni".
Anno az államnak megkellet volna tartania az összes SZOT üdülőt, őrök elidegenítési joggal és azokat a szakaszokat vissza adni a közösségnek e helyet lassan csak lapjával lehet lemenni a partra.
Közben találtam egy térképet és csak északi oldalon ennyire cudar a helyzet.
Balatoni szabadstrandok - ingyenes fürdÅhelyek - 2025 â Google Saját térképek
Piros-zöld: szabadstrand - linkkel a laphoz Kék-zöld: szabadpart - fürödni az általános szabályok betartásával [email protected] https://www.balatontipp.hu/balatoni_strandok/balatoni-furdesi-strandolasi-korcsolyazasi-szabalyok-jogszabaly-szerint/www.google.com
A vízmegtartó képességet már mintegy másfél évszázada elszúrtuk a Vásárhelyi terv végrehajtásakor (ez is egy Szent Tehén, mint a Zöldenergia tehene) - a hegyek felöl érkező vízek nem ártereken való megtartása, elpárologtatása, talajvíz szint megörzés volt a cél hanem a minél gyorsabb megszabadulás nyílegyenes keskeny mesterséges medrekkel a víztől.
Ez a rohanó víznek sikerült a XIX sz-végén elmosnia Szegedet, holott a szabályozások előtt nem volta ilyen gyors, és magas szintű árvízek az ott lakók emlékei szerint.
Jól látható a szomszédos Kárpátalján és Ukrajna folyói mentén - ez a gátrendszer jóval szélesebb életteret ad, mint a Magyarországiak..
Nem mellesleg a nagybirtokos gazdák érdekeit is szolgálta ez akkor - az árterek mocsarak lecsapolásával próbáltak újabb szántó területekhez jutni - ez csak félig sikerült, mert a természet is kinlódik, időnként vissza akarja ezt foglalni (belvíz, belvízkár).
Ideje lenne a környezetvédelemnek ezt is gorcső alá vetni és amennyit lehet, ezekből a területekből vissza illene állítani. Hatására nemcsak a térség talajvize nőne meg - hanem az erősebb párolgás újabb esőfelhőket generálna.. Mellesleg az öshonos élővilág is regenerálódhatna valamennyire (pld halak ívóhelyei és növendékek élőhelye)
Nagyon sok erőművünknél nem lesz gond a vízszint csökkenéssel - csak kis tározó tavat kell mellé tenni pár hűtőtoronnyal (ahol nincs). Persze ez is pénz - most kell majd fizetni az eddig elszúrt, több mint évszázados vízgazdálkodásért.
Gyakorlatilag minden kisebb nagyobb folyónk jó magas töltések között folyik. Pl. A Berettyó fölött amikor elmegyek, mindig csak bámulom, hogy egy ilyen kicsi pataknak mekkora töltést építettek. Ráadásul sok helyen még az eredeti medernél is lejjebb folyik a folyó, mert kimosta a medert. Persze értem a lényeget, 10-20 évente van egy nagyobb árvíz, olyankor azt is meg kell fogja. Viszont az év 99%-ban meg csak egy apró patak folyik ott. Ha már ott vannak a nagy töltések, miért nem építenek kisebb duzzasztó gátakat vagy akár fenék küszöböket? Minimális befektetéssel 1-2 métert lehetne duzzasztani a folyókat, így növelve a talajvíz szintet, és mint írtad a párolgást, vízi életteret.
Gyanakszom, a befektetés nem lenne minimális. Azok a gátak jó, ha a tetőzés pár napját kibírják és ahhoz is erős támogatást igényelnek.
Az idézett Berettyó gátját jól ismerem, évtizedeket éltem a térségben. Kb berettyóujlalu - Szeghalom (50 km) egy nyílegyenes, kiásott mesterséges szakasz. Ahogy írtad, azért ez nem egy stabil, mesterséges építmény, nagyobb árvizeknél lesegetni kell még az ürgelyukakat is, nehogy összeboruljon az eléggé spórolósra szűkre méretezett gátrendszer.
1980 augusztusában mégis ez történt: Szeghalom előtt átszakadt a gát, pedig a vizszint kb 1 méterre volt a tetejétől. A F.O.S, média akkor is tolta a baromságát: szándékosan kellett megnyitni Szeghalom város védelme érdekében. Kiöntött a szeghalmi szükség tározóba, a temető fölött több mint méteres víz állt, körbekerítve a szeghalmi 120 / 20 kV-os trafóállomást is.
Ez is frankó helyre lett tervezve a költségtakarékosság jegyében pont egy ilyen tározóba. Daruval az utolsó pillanatba lett a bejárathoz beemelve az árvizi körbe töltést lezáró vasbeton kapu.
Egy szép kép az akkori szeghalmi kirendeltségi művezetőről M. Balázsról: szabályosan 20 kv-os gumikesztyűben, csónakból mozgatja 1,8 méteres vízállásnál az induló árbóc kapcsolót - könyékig a vízben alányúlva a kapcsoló karjáért.
Bevállalós gyerek, mondhatnánk, nem egy mai csirke..
Mától akkor egy nagyobb esőig minden nap megdől a legkisebb víz a szolnoki vízmércén. Ebből már nem nagyon lesz öntözés, vízkiemelés, víz a debreceni gyáraknak, erdőknek.
El kell kezdeni visszaadni a területet a Tiszának, a holtágakat visszakötni a folyóra. (akkor is ha egyik-másik mellett bontani kell nyaralókat)
A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.
Ezt hol láttad a rendeletben? Én csak előírt víszintet láttam, duzzasztót nem.
Ahol más források konkrétan írnak duzzasztókról, ott Budapest alatt 2-vel vagy 3-al számolnak.
A dunai átlag vízszint csökkenés már kb 3 méter körül jár.A talajvíz csökkenés pontosan követi a folyók vízszint csökkenését is, ami egyrészt a meder kivésése a hordalék szegény (felső duzzasztók hordalék visszatartó hatása) , gyors vízzel, valamint a csapadékszegény időjárásnak tudható be. Ez a tiszai vizierőműveink alatti, alsóbb folyásán is hasonlóan érezteti hatását.
A Dunán (szerződés alapján, kötelezően) létesítendő duzzasztók jótékony hatása -a talajvíz szint helyreállítása lesz, valamint a duzzasztott vízzel gravitációsan, csatornákon keresztül sokkal egyszerűbb lesz az öntözés is.
Igy a vízmegtartás, földekre juttatás fontos feladatát jórészt ezek a tározók láthatják el, nem kell termőföldeket feláldozni víztározóknak.. Lehet hogy ismét megfelelő lesz még kukorica termesztésre is..
Az EU a hajózás miatt létrehozatja ezeket a tározókat akár akarjuk akár nem..
A folyamkilométerek szerintem a rendeletből vannak. Csak nem duzzasztóról írnak, hanem vízszintről.
A hajózás megvalósításához azokon a helyszineken v környékén kell duzzasztásról gondoskodni . Most a magyar Vízügy erősen lendületben van, az egyre jobban fenyegető, főleg talajvíz süllyedés okozta aszály végleges megoldására, mielőtt a magyar mezőgazdaság - állattenyésztés emiatt dobná fel a talpát.
Amit eddig nyilvánosan tudni lehet:
- Átfogó keret és projektszám
A fejlesztési ciklusban mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízgazdálkodási beruházásokra, és a tárca értékelése szerint a „tízből hat projekt hamarosan a megvalósítás szakaszába lép” - Dunaújváros és Dunaföldvár
Ezeken a helyszíneken már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányokat, és előkészülnek az előzetes környezeti vizsgálatra (EIA-előzetes konzultáció), de a formális környezeti hatásvizsgálati eljárás megindítása még várat magára - Baja és Mohács
A magyar köztudatban eddig emlegetett két helyszín (Baja, Mohács) esetében még csak elvi, koncepcionális tanulmányok készültek. Konkrét tervezői szerződések, előzetes vizsgálatok vagy EIA-előzetes kérelmek egyiknél sem indultak el, így a végleges nyomvonal és ütemezés egyelőre nem kijelölt
Tudomásom szerint évtizedekkel korábban már elég konkrét tervek készültek. Adonynál és Fajsznál terveztek duzzasztást. A térképet megnézve még egy Mohács környéki helyszín is esélyes.