96К6 Pancir / Pantsir / SA-22 Greyhound (Oroszország)

A világon nincs olyan tűzvezető rendszer ami tucatnyi célcsatornával rendelkezik 360⁰-ban parancsközlő rendszerrel.
Ellenben Dunát lehet rekeszteni a szinte korlátlan célcsatornával rendelkező fire and forget rakérákat alkalmazó legvédelmi rendszerekből.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77 and deze75
Olcsó drónok ellen úgy érzem zsákutca a rakéta. Valamilyen AHEAD lőszeres gépágyú kell, vagy hosszútávon lézer. Esetleg valamilyen "vadászdrón".

Ez biztosan nem egy kis drón, mert kis drónnal a Krímet nem lehet elerni. Beszéltem Molnival ezzel kapcsolatban és ő a rakéta közelségi gyújtójár gyanakszik, mert néhány rakéta közel robban nehány pedig elhúz a cél mellett.
Pont ezen agyaltam én is. A drón nagyon alacsonyan repül. Az nem lehet, hogy a vízfelszin beindítja a közelségi gyújtót?
 
Pont ezen agyaltam én is. A drón nagyon alacsonyan repül. Az nem lehet, hogy a vízfelszin beindítja a közelségi gyújtót?

Valószínűleg ez lesz a megoldás. Ezeknek a rádiós közelségi gyújtós rendszereknek 5-15 méter között szokott lenni a minimális célmagassága. A Pancir egy olcsó rendszer, a rakétája filléres cucc. Nem tudom miért várnak csodát tőle az emberek? o_O
905091fd324db03edf2b056cb67a1b05.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and nyugger
Valószínűleg ez lesz a megoldás. Ezeknek a rádiós közelségi gyújtós rendszereknek 5-15 méter között szokott lenni a minimális célmagassága. A Pancir egy olcsó rendszer, a rakétája filléres cucc. Nem tudom miért várnak csodát tőle az emberek? o_O
905091fd324db03edf2b056cb67a1b05.jpg
Nem csodát várunk, csak azt, hogy alacsonyan repülő célok ellen legyen hatékony. Mert ha igaz az, hogy a közelségi gyújtó indult be, akkor semmi ellen nem hatékony ez a rendszer ha elég alacsonyan repül (pl helikopter), mert mindíg be fog indulni a közelségi gyújtója.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger
Nem csodát várunk, csak azt, hogy alacsonyan repülő célok ellen legyen hatékony. Mert ha igaz az, hogy a közelségi gyújtó indult be, akkor semmi ellen nem hatékony ez a rendszer ha elég alacsonyan repül (pl helikopter), mert mindíg be fog indulni a közelségi gyújtója.

Dudi, értem, hogy újszülöttnek a régi dolgok is újak, de minden közelségi gyújtós rendszer így működik :D
Csak nem mindegy, hogy egy olcsó rádiós gyújtód van kb. 5 méteres indítási sugárral, vagy egy programozható lézeres ami akár 1 métert is tud. Most az olyan egzotikumoktól tekintsünk el, mint a mágneses vagy optikai közelségi gyújtók, mert gyakorlatilag kihaltak.
Amúgy a legtöbb cél, szárazföld felett nem repül 10 méter alatt pl. A drónok ebben hoztak változást, csak amikor a Pancirt tervezték hol voltak még az ilyen drónok? Sehol... 30 évvel utána jelentek meg!

(Amúgy a szent nyugati rendszerek se jobbak e téren. Ott is van minimális célmagasság. Csak a közvetlen találattal dolgozó, vagy arra beállítható rendszereknek nincs ilyen korlátja, de azokkal se szoktak tenyérnyi drónokat eltalálni....)
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and nyugger
Nem csodát várunk, csak azt, hogy alacsonyan repülő célok ellen legyen hatékony. Mert ha igaz az, hogy a közelségi gyújtó indult be, akkor semmi ellen nem hatékony ez a rendszer ha elég alacsonyan repül (pl helikopter), mert mindíg be fog indulni a közelségi gyújtója.
Ne felejtsük el, hogy az eredeti elgondolás a Tunguskával kezdődött. Ott kombinált rakéta/gépágyú rendszerrel számoltak. Az, hogy 10-15 m magasság alatt nem nagyon használható a rakéta, nem volt gond, mert ott a gépágyúé lett volna a főszerep. Rakéta ment volna a magasabban és távolabb lévő célpontok ellen, gépágyú a közel és alacsonyak ellen.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger
Dudi, értem, hogy újszülöttnek a régi dolgok is újak, de minden közelségi gyújtós rendszer így működik :D
Csak nem mindegy, hogy egy olcsó rádiós gyújtód van kb. 5 méteres indítási sugárral, vagy egy programozható lézeres ami akár 1 métert is tud. Most az olyan egzotikumoktól tekintsünk el, mint a mágneses vagy optikai közelségi gyújtók, mert gyakorlatilag kihaltak.
Amúgy a legtöbb cél, szárazföld felett nem repül 10 méter alatt pl. A drónok ebben hoztak változást, csak amikor a Pancirt tervezték hol voltak még az ilyen drónok? Sehol... 30 évvel utána jelentek meg!

(Amúgy a szent nyugati rendszerek se jobbak e téren. Ott is van minimális célmagasság. Csak a közvetlen találattal dolgozó, vagy arra beállítható rendszereknek nincs ilyen korlátja, de azokkal se szoktak tenyérnyi drónokat eltalálni....)
Nem, nem mind így működik. Azért az nem NASA program, hogy felülről támadjon a rakéta ezzel kiküszöbölve ezt a problémát. Ja, az parancsközlő rendszerrel nem megy, mert végig a nyalábban kell maradnia a rakétának ami meg a célponton van végig.
 
  • Vicces
Reactions: fip7
A világon nincs olyan tűzvezető rendszer ami tucatnyi célcsatornával rendelkezik 360⁰-ban parancsközlő rendszerrel.
Ellenben Dunát lehet rekeszteni a szinte korlátlan célcsatornával rendelkező fire and forget rakérákat alkalmazó legvédelmi rendszerekből.
De az drága.Most majd a SkyKnight rakétátol várják,hogy olcsóbb lesz (Mokopa ARH egy módositott radarjával),de még az se lesz egy filléres cucc.
Eddig nem volt,mert nem volt rá igény.
Egyébként a rakéták a nagyobb felderitő dronok ellen valók,a kis támadó dronok ellen jobb az AHEAD gá (meg EW,és társai)
 
De az drága.Most majd a SkyKnight rakétátol várják,hogy olcsóbb lesz (Mokopa ARH egy módositott radarjával),de még az se lesz egy filléres cucc.
Eddig nem volt,mert nem volt rá igény.
Egyébként a rakéták a nagyobb felderitő dronok ellen valók,a kis támadó dronok ellen jobb az AHEAD gá (meg EW,és társai)
Ez tök jó, csak a gépágyút mégkönnyebb túlterhelni, mert az meg egy célcsatornával rendelkezik...
 
A világon nincs olyan tűzvezető rendszer ami tucatnyi célcsatornával rendelkezik 360⁰-ban parancsközlő rendszerrel.
Ellenben Dunát lehet rekeszteni a szinte korlátlan célcsatornával rendelkező fire and forget rakérákat alkalmazó legvédelmi rendszerekből.
Lényegében van, csak hadihajóra kell rakni és kuuuuurva drága. :D
 
Nem, nem mind így működik. Azért az nem NASA program, hogy felülről támadjon a rakéta ezzel kiküszöbölve ezt a problémát. Ja, az parancsközlő rendszerrel nem megy, mert végig a nyalábban kell maradnia a rakétának ami meg a célponton van végig.

Meg ahogyan móriczka elképzeli.... XD
Meg jó lenne eldönteni, hogy kb. 10,000 dolláros rakétát csinálsz, mert kb. ennyiért gyártják a Pancirhoz a rakétát, vagy 10 millió dolláros rakétát, mint egy PACIII-as.
És mind ezt azért, hogy leszedjél egy pár ezer dolláros kis drónt....

A másik fele meg, hogy a parancs közlő rendszerrel nem feltétlenül kell közelségi gyújtó.... Lehet vele parancs kódra is rakétát aktiválni. Csak ahhoz drága rendszer kell ami képes a drón és a rakéta távolságát is méteres pontossággal mérni ezred másodperces időzítéssel.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Negan
Oké AEGIS, csak az oroszoknak még hasonló sincs...
Nem arra gondoltam, azt korlátozzák a hagyományos tűzvezető radarok, a japán Akizuki- és Asahi-osztályok (meg a Hyuga-osztályu heli hordozók) használják a hazai FCS-3A rendszert, ott 4 db AESA panel szolgálja ki a tűzvezetést is. Azokkal megvan a 360 fokos körkörös, több tucatnyi szimultán célcsatorna (talán a kínaiak is erre tértek már át). De ennek a szó legszorosabb értelmében nagy ára van, a japán hajók bő 1 milliárd dollár per darab...
 
Meg ahogyan móriczka elképzeli.... XD
Meg jó lenne eldönteni, hogy kb. 10,000 dolláros rakétát csinálsz, mert kb. ennyiért gyártják a Pancirhoz a rakétát, vagy 10 millió dolláros rakétát, mint egy PACIII-as.
És mind ezt azért, hogy leszedjél egy pár ezer dolláros kis drónt....

A másik fele meg, hogy a parancs közlő rendszerrel nem feltétlenül kell közelségi gyújtó.... Lehet vele parancs kódra is rakétát aktiválni. Csak ahhoz drága rendszer kell ami képes a drón és a rakéta távolságát is méteres pontossággal mérni ezred másodperces időzítéssel.
Pont erről pofázok. Az olcsójános rakéta harcértéke szar.
Amúgy ott van pl az R-77-1 (még csak nem is az M), fire and forget, nem zavarj a földháttér és felülről támad. Készen van és rendszerben van majd 10 éve. Szóval ahogy mondtam: nem egy NASA program.
 
Nem arra gondoltam, azt korlátozzák a hagyományos tűzvezető radarok, a japán Akizuki- és Asahi-osztályok (meg a Hyuga-osztályu heli hordozók) használják a hazai FCS-3A rendszert, ott 4 db AESA panel szolgálja ki a tűzvezetést is. Azokkal megvan a 360 fokos körkörös, több tucatnyi szimultán célcsatorna (talán a kínaiak is erre tértek már át). De ennek a szó legszorosabb értelmében nagy ára van, a japán hajók bő 1 milliárd dollár per darab...
Én próbáltam az olcsóbb megoldással előállni, nem a leghájtekebb unikiális képességű rendszerrel és annak megfelelő árral.
 
Nem, nem mind így működik. Azért az nem NASA program, hogy felülről támadjon a rakéta ezzel kiküszöbölve ezt a problémát. Ja, az parancsközlő rendszerrel nem megy, mert végig a nyalábban kell maradnia a rakétának ami meg a célponton van végig.
Kevered a félaktiv/vezetősugaras rendszert a parancsközlővel.
Valószínűleg ez lesz a megoldás. Ezeknek a rádiós közelségi gyújtós rendszereknek 5-15 méter között szokott lenni a minimális célmagassága. A Pancir egy olcsó rendszer, a rakétája filléres cucc. Nem tudom miért várnak csodát tőle az emberek? o_O
905091fd324db03edf2b056cb67a1b05.jpg
Búrok (mármegintabúrok) dolgoztak ki egy radió parancs robbantású rendszert anno az Oto Melara 76milishez..(olcsóbb,mint a közelségi gyújtó,és jobban alkalmazható különböző sebességű célok ellen)
És nem számit a földfelszin feletti magasság.
 
Pont erről pofázok. Az olcsójános rakéta harcértéke szar.
Amúgy ott van pl az R-77-1 (még csak nem is az M), fire and forget, nem zavarj a földháttér és felülről támad. Készen van és rendszerben van majd 10 éve. Szóval ahogy mondtam: nem egy NASA program.
Qrva nagy ötlet 10-20k dolláros dronokra 500k dolláros rakétákkal lövöldözni.....
 
Kevered a félaktiv/vezetősugaras rendszert a parancsközlővel.

Búrok (mármegintabúrok) dolgoztak ki egy radió parancs robbantású rendszert anno az Oto Melara 76milishez..(olcsóbb,mint a közelségi gyújtó,és jobban alkalmazható különböző sebességű célok ellen)
És nem számit a földfelszin feletti magasság.
Én úgy tudom, hogy a Pancírnár ugyanaz a radar végzi a parancsjelek továbbítását, ami a befogást. Tehát itt is megvan ugyanaz a korlát, mint a félaktív radaros rakétáknál. Az eltérés annyi, hogy nem a tűzvezető radar által a célpontról visszavert jeleket fogja a rakéta orrába épített vevő, hanem a rakéta seggén lévő vevő veszi a parancsjeleket.
 
Qrva nagy ötlet 10-20k dolláros dronokra 500k dolláros rakétákkal lövöldözni.....
Igen kurva nagy ötlet, mert ha nem csinálod meg, akkor több millió Dolláros technikát fognak szétlőni a kezelőikkel együtt a filléres drónok.

Engedjük el azt a nagyon blőd és hatásvadász összehasonlítást, hogy támadó fegyver ára vs. védekező fegyver ára. A valódi szakmai összehasonlítás (mondjuk nem is hatásvadász) az a támadó fegyver ára vs megtámadott célpont (és ha vannak akezelői akkor a katonákat is bele kell venni) ára.
 
  • Vicces
Reactions: fip7