Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

A véleményemet ismeritek: szerintem Oroszországnak az ország földrajzi méretei miatt sokkal jobb a Szu-57, a két hajtóművel, nagyobb hatótávval. Persze tudom, hogy az légi utántöltéssel a "végtelenbe tolható". A képpel kapcsolatban az igazat természetesen nem tudom,hogy AI, vagy nem Ai. Csak az aki Szuhoj/KNAAZ dolgozó, de ők se mind. Lehet, hogy tényleg esetleg már a gurulópróbáknál tart a Szu-75. Viszont egy furcsa dolgot látok a képen, vagyis inkább négyet: a Szu-57 hajtóműveinek fúvócsövei vízszintesen állnak, ahogyan a két vízszintes stabilizátora is. Ha a hajtóművek le vannak állítva, akkor az eddigi képek és videók alapján a fúvócsövek befelé "bandzsítva" lógnak a föld felé, és a stabilizátorok is a föld felé néznek a kilépőélükkel. Ha viszont járnak a hajtóművek, akkor miért nem látni a belőlük kiömlő forró levegőt?
A fúvócsövekben a munkát végző közeg a kerozin (nincs külön hidraulikafokyadék), így ha a repülő tüzelőanyagrendszere nyomás alatt van, akkor állhat így a fúvóka (azt nem tudom, hogy nyomás alá lehet-e helyezni a rendszert anélkül, hogy beindítanád a hajtóművet). A függőleges vezersík pedig simán állhat normál állásban a hajtóművek beindítása nélkül, ha áram alatt van a mozgatórendszer (nem hiszem, hogy hidraulikusan mozgatják, az elég elavult megoldás lenne).
 
A fúvócsövekben a munkát végző közeg a kerozin (nincs külön hidraulikafokyadék), így ha a repülő tüzelőanyagrendszere nyomás alatt van, akkor állhat így a fúvóka (azt nem tudom, hogy nyomás alá lehet-e helyezni a rendszert anélkül, hogy beindítanád a hajtóművet). A függőleges vezersík pedig simán állhat normál állásban a hajtóművek beindítása nélkül, ha áram alatt van a mozgatórendszer (nem hiszem, hogy hidraulikusan mozgatják, az elég elavult megoldás lenne).
(nem hiszem, hogy hidraulikusan mozgatják, az elég elavult megoldás lenne).

Pedig rohadtul úgy mozgatják. Minden vadászgépen, az F-35 kivételével, azon van csak kombinált elektro-hidraulikus aktuator rendszer. Az összes többi vadászbombázón, beleértve az F-22est is, hidraulikusan mozgatják a kormányfelületeket. Az ne tévesszen meg, ha egy gép Fly By Wire vagy oroszul SZDU-s. Az csak annyit jelent, hogy nincs közvetlen himbás/tolórudas összeköttetés maguk a kormányfelületek vagy legalább az azt mozgató hidraulika és a pilóta előtt lévő botkormány közt. Hanem amekkora kitérítést végez a pilóta a botkormányon/oldalkormány pedálon, azt méri az elektronika, és generál belőle egy jelet, ami alapján a megfelelő mértékű kitérítést elvégzi a rendszer az adott kormányfelületen.
 
Pedig rohadtul úgy mozgatják. Minden vadászgépen, az F-35 kivételével, azon van csak kombinált elektro-hidraulikus aktuator rendszer
Én úgy emlékszem, a Szu-57M esetében felmerült, hogy elektromechanikus aktuátorokat integrálnának. Azt hiszem, a fotón egy -E van, lehet, hogy ezek már ilyen aktuátorokkal készülnek.
 
Én úgy emlékszem, a Szu-57M esetében felmerült, hogy elektromechanikus aktuátorokat integrálnának. Azt hiszem, a fotón egy -E van, lehet, hogy ezek már ilyen aktuátorokkal készülnek.
Igen, az M-eknél már arra akarták cseréni a régi hidraulikus rendszert. A Szu-57E esetében passzolnám a kérdést, de azt nem tartom valószínűnek, hogy az export változatba modernebb hazai rendszert építsenek, mint a saját alap gépeikbe.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Igen, az M-eknél már arra akarták cseréni a régi hidraulikus rendszert. A Szu-57E esetében passzolnám a kérdést, de azt nem tartom valószínűnek, hogy az export változatba modernebb hazai rendszert építsenek, mint a saját alap gépeikbe.
Lehet, hogy az -M és az -E is megkapta már.
Az elektromechanikus aktuátorok karbantartásigényét jóval alacsonyabbra saccolom, mint a hidrósokét, ez pedig elég jól mutat bármilyen prospektuson.
 
(nem hiszem, hogy hidraulikusan mozgatják, az elég elavult megoldás lenne).

Pedig rohadtul úgy mozgatják. Minden vadászgépen, az F-35 kivételével, azon van csak kombinált elektro-hidraulikus aktuator rendszer. Az összes többi vadászbombázón, beleértve az F-22est is, hidraulikusan mozgatják a kormányfelületeket. Az ne tévesszen meg, ha egy gép Fly By Wire vagy oroszul SZDU-s. Az csak annyit jelent, hogy nincs közvetlen himbás/tolórudas összeköttetés maguk a kormányfelületek vagy legalább az azt mozgató hidraulika és a pilóta előtt lévő botkormány közt. Hanem amekkora kitérítést végez a pilóta a botkormányon/oldalkormány pedálon, azt méri az elektronika, és generál belőle egy jelet, ami alapján a megfelelő mértékű kitérítést elvégzi a rendszer az adott kormányfelületen.
Igen és az F-35 egy modern 5.gen. gép (az F-22-es kb 20 éve állt szolgálatba, azaz a 90-es évek technológiai színvonala)...
 
A véleményemet ismeritek: szerintem Oroszországnak az ország földrajzi méretei miatt sokkal jobb a Szu-57, a két hajtóművel, nagyobb hatótávval. Persze tudom, hogy az légi utántöltéssel a "végtelenbe tolható". A képpel kapcsolatban az igazat természetesen nem tudom,hogy AI, vagy nem Ai. Csak az aki Szuhoj/KNAAZ dolgozó, de ők se mind. Lehet, hogy tényleg esetleg már a gurulópróbáknál tart a Szu-75. Viszont egy furcsa dolgot látok a képen, vagyis inkább négyet: a Szu-57 hajtóműveinek fúvócsövei vízszintesen állnak, ahogyan a két vízszintes stabilizátora is. Ha a hajtóművek le vannak állítva, akkor az eddigi képek és videók alapján a fúvócsövek befelé "bandzsítva" lógnak a föld felé, és a stabilizátorok is a föld felé néznek a kilépőélükkel. Ha viszont járnak a hajtóművek, akkor miért nem látni a belőlük kiömlő forró levegőt?
Mert ez nem egy repülőgép.
A kép előterében a különféle bemutatók standjai mellett kiállított egykori földi tesztpéldány hátsórésze látható.
Ez a "057" lajstromú "gép" lényegében egy mock up, nincsenek igazi belső rendszerei:

EhpoStKXYAE3H7K.jpg
su-57-su-75-1.jpg


what-do-you-guys-think-of-the-su-57s-new-al-51f1-engines-v0-or9lsn1sgnod1.jpg


Van mutogatható kabinja, de a kabinkeret az árulkodó, mert csak egy egyszerűsített ív, nem alkalmas hermetikus zárásra.
Viszont cserébe ugyanolyan vékony, mint az F-35-ösnél, igaz, ott az egész dekk egyben nyílik fel és a kabinkeret csak a plexi belső merevítését szolgálja, nem képez hermetikus válaszfalat.
 
Mert ez nem egy repülőgép.
A kép előterében a különféle bemutatók standjai mellett kiállított egykori földi tesztpéldány hátsórésze látható.
Ez a "057" lajstromú "gép" lényegében egy mock up, nincsenek igazi belső rendszerei:

EhpoStKXYAE3H7K.jpg
su-57-su-75-1.jpg


what-do-you-guys-think-of-the-su-57s-new-al-51f1-engines-v0-or9lsn1sgnod1.jpg


Van mutogatható kabinja, de a kabinkeret az árulkodó, mert csak egy egyszerűsített ív, nem alkalmas hermetikus zárásra.
Viszont cserébe ugyanolyan vékony, mint az F-35-ösnél, igaz, ott az egész dekk egyben nyílik fel és a kabinkeret csak a plexi belső merevítését szolgálja, nem képez hermetikus válaszfalat.
Hát ezzel nem tudok vitatkozni. Szuhoj és általánosan hajtómű témában te vagy itt a legnagyobb profi!
 
Nyugati források szerint 40 darab Szu-57(szériás) van átadva(hadrendben). Ugye az oroszok nem közölnek darabszámokat és más infókat a gépekről 2022 óta.

Már több éve ismert, hogy Algéria a Szu-57E (export) első külföldi megrendelője. Nos a napokban derült ki, hogy 12 gépet rendelt.
 
Azért az durva, hogy a volt francia gyarmatnak lehet előbb lesz 5. generációs lopakodó vadászbombázója mint Franciaországnak. Ráadásul ezzel durván felrúgná az Észak-Afrikai térség + Száhel övezet légierő viszonyait is főleg mivel van légiutántöltő képességük is.
 
Azért az durva, hogy a volt francia gyarmatnak lehet előbb lesz 5. generációs lopakodó vadászbombázója mint Franciaországnak. Ráadásul ezzel durván felrúgná az Észak-Afrikai térség + Száhel övezet légierő viszonyait is főleg mivel van légiutántöltő képességük is.
Ha akarták volna vehettek volna a franciak is 5.gen. gépet már évekkel ezelőtt.
 
  • Vicces
Reactions: fip7
Ezeket javítják, vagy cserélik, ha történik velük valami?
Szerintem ezeket csak cserélni lehet. De az a helyzet, hogy a repülőiparban újabban a minél nagyobb egybefüggő panelekre átállás a trend.
Húsz éve, a Super Hornet szériái között az egyik látható eltérés volt, hogy az újabbiknál az orr-szekció oldalpanele már nem két kisebb, hanem egy nagyobb elemből állt.
De a Strike Eagle család újabb és újabb verziónál (E és I helyett az SA, SG, QA, EX) is látni ilyesmit.
És ennek több oka is van.

A Szu-57-esre visszatérve, amit ezekről a fotókról én felismerni vélek, azok a törzs felsőrész, illetve a hajtómű gondola, illetve szívócsatorna burkolatai.
Ezeknek az elemeknek korábban se volt más javítási módja, csak a csere, ha egyátalán lehetett ilyesmiről beszélni, mert nem nagyon számítottak pótalkatrésznek.
Elvileg magába a gyárba visszaszállítva lehetett őket lefúrni, kiemelni és egy másikat legyártva pótolni.
Ha jobban belegondolunk, most se lenne másképp.
Viszont annyiban meg még egyszerűbb is a dolog. hogy a kompozit elemek precízebb gyártás igénye miatt a meglévő tervek alapján egy sérülés esetén a pótelem méret- és alakpontossága valószínűleg jobb, mint a korábbi, alu lemezből készülteké, ahol mindig nagyobb volt a tűrés, illetve a repülés közbeni deformáció is.
 
Szerintem ezeket csak cserélni lehet. De az a helyzet, hogy a repülőiparban újabban a minél nagyobb egybefüggő panelekre átállás a trend.
Húsz éve, a Super Hornet szériái között az egyik látható eltérés volt, hogy az újabbiknál az orr-szekció oldalpanele már nem két kisebb, hanem egy nagyobb elemből állt.
De a Strike Eagle család újabb és újabb verziónál (E és I helyett az SA, SG, QA, EX) is látni ilyesmit.
És ennek több oka is van.

A Szu-57-esre visszatérve, amit ezekről a fotókról én felismerni vélek, azok a törzs felsőrész, illetve a hajtómű gondola, illetve szívócsatorna burkolatai.
Ezeknek az elemeknek korábban se volt más javítási módja, csak a csere, ha egyátalán lehetett ilyesmiről beszélni, mert nem nagyon számítottak pótalkatrésznek.
Elvileg magába a gyárba visszaszállítva lehetett őket lefúrni, kiemelni és egy másikat legyártva pótolni.
Ha jobban belegondolunk, most se lenne másképp.
Viszont annyiban meg még egyszerűbb is a dolog. hogy a kompozit elemek precízebb gyártás igénye miatt a meglévő tervek alapján egy sérülés esetén a pótelem méret- és alakpontossága valószínűleg jobb, mint a korábbi, alu lemezből készülteké, ahol mindig nagyobb volt a tűrés, illetve a repülés közbeni deformáció is.
És szerinted ezek a külső vagy az alatta lévő burkolat elemei?