Admiral Kuznyecov / Kuznetsov / Project 11435 (Szovjetunió)

mikoyangurevich-mig31-is-on-display-at-the-1991-paris-air-show-the-picture-id607387872


Itt van az egykori tartály,

AD-Fastest-Aircrafts-Of-All-Time-07.jpg


Ez pedig egy mezei MiG-31DZ, amit már sokszor láttatok, csak talán sosem kérdeztétek meg magatoktól, mire fel van neki az a két külső pilon, ha egyszer sohase raknak rájjk semmit. Nos azok ott amolyan evolúciós csökevények, a PTB-2000-es tartályok pilonjai. A BSz-eken ugyanúgy ott vannak (vagy nincsenek, ez példányonként változó), de a külső pilonokat érdemben csak a modernizált BM és BSzM gépek használják.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
joker said:
Csak a Szu-33-nak túl nagy az üzemanyagtartálya vagy a 27-30-35+34-nek is felesleges a kapacitás egy része?
Kattints ide a kinyitáshoz...
A SZU-35Sz-nél felmerült a kisebb gerincméret amivel csökkent volna a tüzelőanyag kapacitás is de nem lett belőle semmi csak a törzsféklapot hagyták el.
 
Szu-33 meg a "buta" FAB bombák..., ahhozképest elég jó a szóráskép.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Python said:
Szu-33 meg a "buta" FAB bombák..., ahhozképest elég jó a szóráskép.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Stukák és Sturmovikok is produkáltak ilyen szórásképeket már elég rég...
 
  • Tetszik
Reactions: Pocok75 and Python
dudi said:
Hová repülne pótossal a SZU-34?Kubába? :)
Irónia OFF
Kattints ide a kinyitáshoz...
Fegyverzettel leterhelve azért a fogyasztás is megugrik ám egy kicsit, és a Szu-34-et az
borisz said:
Durván fogalmazva a MiG-29 nem lett kész.
Ugyan olyan problémák jöttek elő, mint a Szuhoj T-10-es protjánál, de valamit már villantani kellett, ezért inkább elkezdték nyomni a 9.12-es verziót. Az első szériában (szériákban?) mint amilyena kelet-német gépek is voltak, még volt külön jobbos és balos h.mű is, csak később lett felcserélhető.
Ezen kívül igen, játszik az is, hogy frontvadásznak szánték, de ez jó részt az élettartamával van összefüggésben. Például, hogy az RD-33-nál a forszázst úgy oldják meg, hogy a "turbibán keresztülhúzzák a lángot", nem az utolsó lapátsor mögött van a befecskendezés. Így megspóroltak pár alkatrészt, cserébe szárazon 450 óra az élettartalma, utánégetővel meg még kevesebb. A 450 órás üzemidő amúgy is nagyon jól passzol a 400 órás karbantartáshoz, pár repült órával később szedheted szét az egész gépet.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Némi kis korrekció: az utánégető-fúvókák az RD-33-on is a turbina utolsó fokozata után vannak, csak az utánégető begyújtását végzik a turbinán át történő láng-átcsapatással. Ettől függetlenül az utánégető használata - ahogy minden más hajtóműnél is így van - sajnos nem a hajtómű élettartam-növelésének az eszköze! :-)
 
emel said:
Fegyverzettel leterhelve azért a fogyasztás is megugrik ám egy kicsit, és a Szu-34-et az

Némi kis korrekció: az utánégető-fúvókák az RD-33-on is a turbina utolsó fokozata után vannak, csak az utánégető begyújtását végzik a turbinán át történő láng-átcsapatással. Ettől függetlenül az utánégető használata - ahogy minden más hajtóműnél is így van - sajnos nem a hajtómű élettartam-növelésének az eszköze! :)
Kattints ide a kinyitáshoz...

A lángot hogy csapatják át? Több üzemanyagot fecskendeznek be, hogy ne égjen el mind, így égő üzemanyag megy át a turbinán az utánégető részhez?

Az utánégető hogy csökkenti az élettartamot? Csak passzív részeket terhel, nem? Turbinalapátokat már nem terheli.
 
beta said:
A lángot hogy csapatják át? Több üzemanyagot fecskendeznek be, hogy ne égjen el mind, így égő üzemanyag megy át a turbinán az utánégető részhez?

Az utánégető hogy csökkenti az élettartamot? Csak passzív részeket terhel, nem? Turbinalapátokat már nem terheli.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az első kérdésre adott saját válaszod telitalálat, legfeljebb annyit tennék hozzá, hogy nem minden tüzelőtér-fúvóka kap plusz tüzelőanyagot, csak talán 2 (?) kijelölt, azoknak a lángja csap át a turbinán és gyújtja be az utánégetőt. Így a turbina-állólapátok közül csak azok kapnak plusz hőterhelést amelyek a láng-átcsapás vonalába esnek, viszont mindegyik forgólapát kap plusz hőt.
A második: igaz, hogy az utánégető a turbina után a fúvócsőben égeti el a kerót, de nem nyílt térben történik az utánégetés hanem a GSF keresztmetszete által kissé lefojtott térben. Így az utánégető által megnövelt hő és nyomásnövekedés visszahat a turbinára is, kisebb lesz rajta a nyomásesés, ezért kissé túlpörög (a MiG-21-nél emlékeim szerint 106%-ig volt ez "normális" pár másodpercig), így megnő a hőterhelése is, ezért is van korlátozva az utánégető időbeli használata (na meg persze a brutális fogyasztás miatt is). Meg hát ahogy fent írtam, a láng-átcsapatás id terheli - ha csak rövid ideig is - a turbinát.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and zeal
Ha elég alacsonyan repült és közel ment a célponthoz, miért ne?
 
Ha a szórást olyan 30 méterre saccoljuk, mivel kb akkora lehet az első épület aminek a szélét találta el és az oldási távolságot 4 kilóméternek vesszük, akkor dúrván olyan 25 MOA értéket kapunk. Nem olvastam utána, hogy más gépeknél ez milyen, de hihető.

http://www.combatsimulations.com/ar15/moa-calculator/moacalc.pl

Milyen magasról?

Naigen, jóval alacsonyabbról, de nem volt hozzájuk annyi féle ketyere ami a célzást segítse.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell and Python
notaricon said:
Milyen magasról?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Olyan "magasról", hogy az inkább alacsonyról volt!! :-)
A Stukák bármilyen magasról is kezdték a zuhanást, jóval 1000m alatt oldották a bombát, az volt a lényeg hogy hosszú és stabil zuhanással hosszasan és precízen tudtak célozni, ettől lett pontos a bombázásuk. Az Il-2-ek meg célkörzetben eleve csak néhány száz m magasan repültek, kimondottan alacsonytámadók voltak.
 
  • Tetszik
Reactions: zeal
A 30 méteres szórás egy 500kg környéki repeszképző burkolattal ellátott bombánál (OFAB, OFZAB), vagy egy növelt robbanóerejű változatnál (ODAB) nem csak elég, de még jobb is, mivel a repeszhatás, vagy a tüzelőanyag-levegő felhő kellő kifejtéséhez nem a célpontot kell telibeverni, hanem egy adott távolságról robbantani, hogy a repeszfelhő, vagy lökéshullám pusztítson.
Bár a 30 méter egy pontossági maximum, szóval a kellő hatás érdekében mindig több ilyen bomba kell egyidejűleg.
A PGM alkalmazásával viszont pont a célobjektum található el és ha a fegyver nagy robbanóerejű, relaítve vékony falú tartály (Mk82, Mk83, Mk84 alapú irányított siklóbomba) akkor az objektum belsejében robbanva kedvezőbb hatást ér el, mint ha mellette működne el. Megerősített fedezékek, nagy szilárdságú, túlhatározott szerkezetek (pl.: hidak) ellen viszont csak ezek a jók. Az Mk8X család orr szekciója erősített kivitelű, így az átütőerő nagyobb. Ezek az orosz FAB bombáknak megfelelő általános rendeltetésű bombák.

Az SzVP-24-es Gefeszt igazából OFAB-250-270-es 250 kg-os repeszbombák és OFZAB-500 nagy robbanóerejű repeszromboló-gyújtó bombák összdobásának pontosabbá tételére találták ki, ahol a oldási magasság a hagyományos oldási magasság 3-4-szerese.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero, Python, fip7 and 2 others
Tehát megint ott tartunk jó eséllyel, hogy azért dobálják az Oroszok az SZVP-24 el becélzott repeszromboló buta bombáikat, mert abban a környezetben, adott jellemző célpontokra, nagyjából a leginkább költséghatékony megoldás. A Manpads rendszerek hatómagassága felett, viszonylagos biztonságból, töredék áron tudnak teljesen jó hatásfokkal megsemmisíteni puha célpontokat, élőerőt, ami ott jellemző célpont. Ami meg megerősített célpont lenne, arra azért ha kell, láttam már hogy dobtak ŐK is lézer/glonass irányítású bombát, vagy akár indítottak robotot.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back