Hááát basszus én már nem tudom, csak azt , hogy jól fel húzott... Van még tovább is a sztori, de nem ecsetelném inkább....
[Kantin] Magyarország
- Téma indítója silurusglanis
- Indítva
- Status
Blogen
Igen is jó példa Svájc ugyanis az egy demokratikus ország.
Az, hogy melyik országban milyen a választási és kormányzati rendszer az mindig helyzet függő, ettől még demokráciák!
Pár példa:
1. Az angolszász többségi modell is demokrácia, pedig itt a választópolgárok szavazatainak akár 20%-ával is egyedül kormányozhatsz!
2. A molni által említett arányos modell is létezik, ilyen van például Izraelben.
Volt ilyen Franciaországban is , parlamenti rendszerben , de ott sem működött, ezért lett ott félelnöki rendszer. Valójában az arányos modell csak elnöki rendszer mellet működő képes, ahol értelem szerűen az elnököt a többség elv alapján választják. Hoppá...
3. Van a német/magyar kancellári modell, ahol vegyes választási rendszer van (egyszerre többségi és arányos) és itt a miniszterelnök (kancellár) nagyon erős jogkörökkel bír.
4. Meg van a Svájci testületi modell ahol a kormány tagjai a pártokra leadott szavazatok arányában delegálódnak. Vagyis ha van 4 párt és 7 hely akkor simán kijöhet egy 1+1+2+3 felállású kormány pártok szerinti eloszlásban.
Ezek mind különböző demokratikus modellek. Pont ugyan így vannak különböző autokratikus modellek is!
Igen is jó példa Svájc ugyanis az egy demokratikus ország.
Az, hogy melyik országban milyen a választási és kormányzati rendszer az mindig helyzet függő, ettől még demokráciák!
Pár példa:
1. Az angolszász többségi modell is demokrácia, pedig itt a választópolgárok szavazatainak akár 20%-ával is egyedül kormányozhatsz!
2. A molni által említett arányos modell is létezik, ilyen van például Izraelben.
Volt ilyen Franciaországban is , parlamenti rendszerben , de ott sem működött, ezért lett ott félelnöki rendszer. Valójában az arányos modell csak elnöki rendszer mellet működő képes, ahol értelem szerűen az elnököt a többség elv alapján választják. Hoppá...
3. Van a német/magyar kancellári modell, ahol vegyes választási rendszer van (egyszerre többségi és arányos) és itt a miniszterelnök (kancellár) nagyon erős jogkörökkel bír.
4. Meg van a Svájci testületi modell ahol a kormány tagjai a pártokra leadott szavazatok arányában delegálódnak. Vagyis ha van 4 párt és 7 hely akkor simán kijöhet egy 1+1+2+3 felállású kormány pártok szerinti eloszlásban.
Ezek mind különböző demokratikus modellek. Pont ugyan így vannak különböző autokratikus modellek is!
Svájc azért nem jó példa, mert fejlődéstörténete az összes többi demokráciától elvált a középkor végén. Nincs mit párba állítani vele, mincs mivel összehasonlítani. Az összes többi rendszer egymás rokona és az angol berendezkedésre, annak kontinentális adaptációjára vezethető vissza. Legutolsó rokona a svájci rendszernek a Hanza is kihalt 1669-ben. Svájc olyan a mai demokráciák mellett, mint a hidasgyík a hüllők között.
M
molnibalage
Guest
Mint írtam, nem nagyon tudok olyan országról, ahol a választási rendszer valóban reprezentatív lenne. Sajnos. Ehhez el kéne felejteni első körben azt a faszságot, hogy színleljük azt, hogy egyes területeknek valódi képviselője van. Az emberek pártokra és nem eberekre szavaznak az esetek többségében. Nincs alsó bejutási küszöb és a videókon látható sorrend kell, ami azonnal levezényel egy fordulóban több fordulót is.
Az is vicc, hogy a mai online világban mindenféle urnás szavazás meg nemzeti konzultáció van. Egyes kérdéseknél egy online felméréssel ügyfélkapu vagy bármilyen más rendszeren keresztül mehetne. Fillérekért és rengeteg kérdésből. Feldolgkozni egyszerűbb, stb. Persze ebből nem lehet annyit lopni...
A választási rendszernek nem a reprezentativitás a célja, hanem az országlakók többsége számára egy stabil kormányzat létrehozása. Ennek érdekében a választási rendszereknek jutalmazniuk kell a győzteseket, hogy azok minnél stabilabban juttathassák érvényre kormányzati szándékaikat! Igazából az is szükségtelen, hogy egyátlalán a vesztesek bekerüljenek a parlamentbe, mi több, maga a parlament is szükségtelen. Elég lenne, ha vezetőt választanánk aki gyakorolná a kormánytöbbség hatalmát négy-öt évig! A parlamenti képviselők 90%-a jelenleg is csak biodíszlet mutatva ezzel, hogy mennyire elaggott a parlamentáris kormányzati forma. Mi több, destruktív, hiszen a képviselők megválasztása irdatlan szavazatvásárlásai/etnobizniszt generál, ami alapjaiban járul hozzá olyan kritikus problémák, mint a tömeges nyomor és bűnözés felszámolásához!
Molni
Egy valóban működő arányos választási rendszer leírása neked:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0050_11_politika_6/ch12s02.html
Egy valóban működő arányos választási rendszer leírása neked:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0050_11_politika_6/ch12s02.html
M
molnibalage
Guest
Bazdmeg blogen, akkor azt magyarázd már meg, hogy a KÉPVISELŐ szónak mi értelme van, ha FASZT SEM KÉPVISELNEK...
Valami egészségetelenül nagy vonzódás van benned a diktatórikus rendszterek felé. Ott keződidk, hogy szerinted miért is nem stabilabb az a rendszer, ami jobban reprezentálja a választók akaratát..?
Blogen
Nincs igazad. A választás célja az, hogy a sokrétű társadalom sokrétű problémái kellő reprezentatívitást kapjanak a törvényhozásban. A választás lényegében érdekérvényesítés.
A kormányzás ezzel ellentétben egy technikai dolog, amely arról szól, hogy a törvények keretein belül gyakorolják a végrehajtó hatalmat.
Vagyis a törvény hozás és a végrehajtás két külön dolog.
A reprezentatív törvényhozás és a stabil kormányzás között pedig meg kell találni az egyensúlyt. Az, hogy a mérleg melyik serpenyőjébe rakunk többet csak ízlés kérdése.
Nincs igazad. A választás célja az, hogy a sokrétű társadalom sokrétű problémái kellő reprezentatívitást kapjanak a törvényhozásban. A választás lényegében érdekérvényesítés.
A kormányzás ezzel ellentétben egy technikai dolog, amely arról szól, hogy a törvények keretein belül gyakorolják a végrehajtó hatalmat.
Vagyis a törvény hozás és a végrehajtás két külön dolog.
A reprezentatív törvényhozás és a stabil kormányzás között pedig meg kell találni az egyensúlyt. Az, hogy a mérleg melyik serpenyőjébe rakunk többet csak ízlés kérdése.
Miért, képviselnek? Az egyéni képviselők éppúgy az őket delegáló pártot képviselik a gyakorlatban minden esetben, mint a listások! A képviselő nem más, mint a párt eszköze egy történelmi rekvizítum kereteinek kitöltésére a hatalomgyakorlás céljából. Nincs semmi semmi kortárs tartalma az "országgyűlési képviselő" intézményének. A történelmi múlt része. A választók akaratát jelenleg egy-egy személy testesíti meg, egy vezér, aki mögé felsorakoznak és aki személyében garantálja számukra a politikája véghezvitelét, a választók alapvető érdekeinek képviseletét. Ezért is van, hogy a kortárs kampányok a partikularizmus helyett egy-két országos/globális problémára fókuszálnak, mert ezek a kérdések azok, amelyek átérzésében a személyes érintettség okán a választói többségek osztozni tudnak.
Az elaggott politikai rendszereket pusztán praktikum, a hatékonyság növelése okán illdomos a jelenkor kihívásaihoz igazítani!
A diktatórikus rendszer ott kezdődik, hogy vezetőt nem választják, vagy örökli a hatalmát valamilyen legitim módon, hanem erőszakkal, erőszak útján kerül hatalomba és tartja magát ott.
De nem kapnak. Senkit nem érdeklnek. Az országos politikát Magyarországon az országos és globális témák kötik le. A lokális témák az elmúlt évtizedben szinte mindig helyileg csapódtak le, az helyi vezetésen. Voltak nagy bukások és váratlan előretörések emiatt. De ezek megint csak nem érték el az országos visszhangot, rezonanciát, amit reméltek tőlük az ily módon feltörekvők például.
Tudomásul kell venni, hogy Budapesten a kormány egy élő ember köré szerveződő hatalmi kör, amely az országos kérdésekkel foglalkozik és a körülötte fekvő országot, a Kossuth téren túli területeket csak mint feudumot tudja kezelni egy korrupt regionalizáció keretei között a központ akaratát reprezentáli tudó helyi erős pártembereknek leosztva.
Van ilyen ország, Hollandia. Ezért ban ott 10+ párt a parlamentben. És így akadályozzák, hogy bármelyik gyökér banda átvigyen bármekkora baromságot egyedül.
https://en.wikipedia.org/wiki/Elections_in_the_Netherlands
De más országok is vannak, ahol nincsenek egyéni kerületek, de a csak listás rendszerben a "győztesek" felé torzítják a rendszert (pl. D’Hondt-módszer), hogy csökkentség a kormányképtelenség lehetőségét, mert így pl. max egy másik párttal kell koalícióra lépni.
Itthon is már elég lenne az, ha eltörölnék az egyéni kerületeket.
Ja, a körülöttünk lévő országok többsége ilyen, csak mi vagyunk ilyen hülyék.
https://en.wikipedia.org/wiki/Proportional_representation
Ha nincs egyéni kerület, akkor még az elvi lehetősége is megszűnik annak, hogy bárki képviselje a választók akaratát, mivel soha, sehol nem fog a megválasztandó képviselő kontaktusba kerülni a választópolgárral, így az utóbbi nem szabdhat partikuláris feltételeket a szavazata leadásának! Nem véletlen, hogy a tisztán listás rendszert legjobban a választók ellenében, egy elefántcsonttoronyból kormányozni szerető liberális elit kedveli!
Sajnos ebben igazad van,mert gyakorlatban itt Szhelyen láthatóvá is vált,pont a Jobbik képviselőjelöltjükkel.. Olyan "ballasztokkal" töltötték fel itt a listát,hogy el sem mentem szavazni..
Az egyéni képviselős rendszerrel meg az a baj, hogy simán lehet 30%-al is nyerni. Vagyis az egyéni képviselő az ott szavazó polgárok csak kis része által kap felhatalmazást és kis részét képviseli csak. Elég ha csak ezt a szűk réteget támogatja, hiszen így is szinte mindig nyer.
Arról nem is beszélve, hogy az egyéni képviselőnek is igazodni kell a "párt fegyelemhez", különben elég súlyos szankciók elé néz ebből kifolyólag nem annyira önálló, mint gondolnánk.
Arról nem is beszélve, hogy az egyéni képviselőnek is igazodni kell a "párt fegyelemhez", különben elég súlyos szankciók elé néz ebből kifolyólag nem annyira önálló, mint gondolnánk.
Szerintem Magyarországon az lenne az ideális, hogyha :
1. Visszatérnénk az erős megye rendszerhez, a központi és a helyi hatalom egy jelentős részét is ide kellene átcsoportosítani.
2. Ha arányos listás rendszerben választanánk ki a megyei és az országos törvényhozó testületet. Megyénként 20 hely , országosan 100 is elegendő lenne, minimum 5%-os bejutási küszöbbel.
3. A végrehajtó hatalmat úgy választanánk meg helyi szinten, hogy megyénkét 1 db megyei elnököt választanánk mindezt többségi rendszerben.
(Budapest és Pest megye egybeolvadna +létre jönne egy külön megye a Balaton környékének)
4. Az országos szinten többségi rendszerben választanánk államelnököt, értelemszerűen az nyer aki a legtöbb szavazatot kapja.
5. A kormány tagjait a 100 fős törvényhozásban testületi rendszerben választanánk ki, vagyis minden parlamentbe bejutott párt delegálna 5%-onként egy főt a kormányba. A kormány 1 államelnökből (közvetlenül választott), 10 miniszterből és 10 államtitkárból állna.
6. Én a település szintű önkormányzatiságot fölszámolnám, és a megyékre bíznám a települések igazgatását, ahova a település létszámától függően delegálnánk a szakmai vezetőket és egyéb szakembereket.
(igazából most is ez van, az más kérdés, hogy van egy politikai sík is a polgármesterek+képviselő testület személyében, ez szűnne meg, és csak az államigazgatás maradna)
Ez jelentősen hatékonyabbá és olcsóbbá tenné az egész rendszert.
1. Visszatérnénk az erős megye rendszerhez, a központi és a helyi hatalom egy jelentős részét is ide kellene átcsoportosítani.
2. Ha arányos listás rendszerben választanánk ki a megyei és az országos törvényhozó testületet. Megyénként 20 hely , országosan 100 is elegendő lenne, minimum 5%-os bejutási küszöbbel.
3. A végrehajtó hatalmat úgy választanánk meg helyi szinten, hogy megyénkét 1 db megyei elnököt választanánk mindezt többségi rendszerben.
(Budapest és Pest megye egybeolvadna +létre jönne egy külön megye a Balaton környékének)
4. Az országos szinten többségi rendszerben választanánk államelnököt, értelemszerűen az nyer aki a legtöbb szavazatot kapja.
5. A kormány tagjait a 100 fős törvényhozásban testületi rendszerben választanánk ki, vagyis minden parlamentbe bejutott párt delegálna 5%-onként egy főt a kormányba. A kormány 1 államelnökből (közvetlenül választott), 10 miniszterből és 10 államtitkárból állna.
6. Én a település szintű önkormányzatiságot fölszámolnám, és a megyékre bíznám a települések igazgatását, ahova a település létszámától függően delegálnánk a szakmai vezetőket és egyéb szakembereket.
(igazából most is ez van, az más kérdés, hogy van egy politikai sík is a polgármesterek+képviselő testület személyében, ez szűnne meg, és csak az államigazgatás maradna)
Ez jelentősen hatékonyabbá és olcsóbbá tenné az egész rendszert.
M
molnibalage
Guest
Totálisan rossz érv. A mostani képviselőddel sem tudsz semmit csinálni. Semmi sem gátolja meg, hogy az éppen hatalmon levő erőknek kötelező legyen fogadási lehetőséget fenntartani. Blogen, te totálisan be vagy szűkülve, de olyan durván, hogy az fájdalmas... Totálisan elavult dolgokban vagy csak képes gondolkodni, csak mondod, mint az imamalom...
És? A választásoknak egyetlen célja van: stabil többséget garantálni a győztes számára a parlamentben. A parlament a rendszer értelmetlen része, a parlamentre és a parlamenti választásokra nem is lenne szükség. Direkt kellene győztest választanunk, akár úgy, hogy pártot, akár úgy, hogy vezért választunk. Az utóbbi azért lenne evidensebb, mert a pártválasztáson is jobbára vezérelv érvényesülne, szal jobb konkrét emberre szavazni!
A modern parlament formája egy örökölt tisztséggel, a királlyal szemben jött létre Angliában. Csak ott és úgy volt értelme a népképviseletnek. Ahol nincs ilyen politikai szereplő, vagy nincs kiemelkedően jelentős politikai hatalma (az angol királynak volt), ott maga a népképviselet is értelmetlen, mert ott vezetőt kellene csak választani, hogy aztán az X évig kormányozzon, ahogy azt teszi bármelyik magyar vezető a posztmodern demokráciánk történelmében!
Én nem hiszek semmiben, nincs semmilyen előítéletem. A dolgokat önmagukban szemlélem. Csak az létezik, amit látok. Ez a valóság itt, ahogy ez a rendszer működik és ha megnézed miért és hogyan, akkor érted meg, hogy hol a hiba. A népképviselet például értelmetlen, mert ez egy angliai ellensúlya volt a királyi hatalomnak, aminek a XXI. században a kontinens egy köztársaságában semmi értelme. L'art pour L'art az országgyűlés maga benne az összes képviselővel, azok megválasztásával, mert semmi köze semmilyen érdekképviselethez: ők pártemberek, akik a kormánytöbbséget garantálják egy olyan döntéshozatali mechanizmushoz, aminek van egy súlyosn funkciótlan eleme: az országgyűlés, amit pusztán a történelmi hagyomány tehetetlensége tart a létezésben.
Működne ez a demokrácia dolog, ha a 4 évre megválasztás mellett lenne egy bármikori azonnali visszahívhatóság, amennyiben a választási igéreteit az adott párt vagy képviselő nem teljesíti. És melléje lenne egy 5 éves eltiltás is visszahívás esetén, hogy a következő választáson ne indulhasson. Az angoloknál úgy tudom van valami hasonló, ott a saját körzetében kell nyerjen ahoz, hogy képviselő lehessen, de talán bármikor lemondathatják és akkor a parlamenti helye is elúszik.
- Status