Egy interjú Abu Al-Abd-al, aki a kelet-aleppó ostromának utolsó két hetében volt az ottani lázadók parancsnoka.
Néhány fontosabb gondolat belőle:
Az egyes csoportok nem bíznak egymásban, a szponzoraiknak különböznek az érdekeik, ezért ha létre is jön egy valamilyen szervezet, amely osszefogja a különböző csoportokat, az nem gyakorol valódi fennhatóságot felettük. Éppen ezért csak az ostrom utolsó szakaszában hoztak létre egy egységes katonai parancsnokságot, amikor már nem volt más választásuk.
A paracsnokságot túl későn hozták létre, amikor már kelet-aleppó felét elfoglalta a kormányhadsereg, nem maradt idejük rendesen megszervezni magukat, ezért sok hatásuk nem is volt a harcok kimenetelére.
Egy körzetet(kerületet) általában 3-4 különböző csoport védett, mindenkinek megvoltak a saját állásai, raktárai stb. Ezek között szinte semmlyen koordináció nem volt, még egységes rádiófrekvenciát sem használtak
Sok "katonának" semmilyen kiképzése sem volt, sokakból hiányzott a "hit". A morál végig a nagyon alacsony volt, a feladott kerületekből visszavonuló katonákat kevés esetben tudták újra felhasználni. Volt rá eset, hogy egy visszavonuló csoport parancsnoka kerek perec megmondta, hogy őket hagyják békén, nem harcolnak tovább, majd a buszok kiviszik őket. Ezért a viselkedésért Abu Al-Abd a szponzoraikat hibáztatja, akik nem ösztönözték őket a harc folytatására.
Arra rendezkedtek be, hogy 6 hónapig, maximum egy évig tart majd az ostrom.
Abu Al-Abd Aleppó elestének okai között a nemzetközi helyzetet, a szponzorok hiányos támogatását, a lázadók közti együttműködés hiányát említi, továbbá azt, hogy az "Euphrates Shield" hadművelet miatt több ezren hagyták ott az aleppói harcokat azért, hogy magasabb zsoldért az ISIS ellen harcoljanak.