A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
M
molnibalage
Guest
Nagyon nem. Aszfaltos a pálya... Utánégetőt nem használhat a gép, de még a sima hajtóműcsóve is kihívás annak.
Azt újjá kellene építeni, mióta nem használják. Emiatt a költség miatt nem reális.
Az új helyszín szerintem az egészből a legkevesebb (költségszinten is), az új századot meg lehetne okosan is csinálni. Pumások 10 együlésessel eső vonalbeli harci század, a másik század meg 6xkétüléses, 2xegyüléses géppel Griff-átképző és kiképzőszázad, ahol a két együlésessel a végén egyedül is repülnének, esetleg alap harckiképzést is kaphatnának a frissen kiképzettek. A Pumások így már kész pilótákat kaphatnának, drága új gépként meg csak négy kétülésest kellene beszerezni nem egy egész századra valót.
Pár éve megtaláltam az akkori újsághírt róla.
Rövid , hírecske volt, és csak valami 1-2 elesett US katonát írt. Valahol megvan még mert elraktam.
Több kilóméterről mindent látni? Én alföldi vagyok, de ez nekem nem is merős. Talán a Hortobágy egyes részein.
De a többin az Alföld tele van kisebb-nagyobb erdőkkel, fa és cserjecsoportokkal, kanálisokkal és töltésekkel, nyári időszakban embermagasságú kukoricással/napraforgóval + ugye nem is teljesen sík.
Olvastam korábban, hogy egy talán VSZ időkből származó katonai felmérés szerint az alföldön egy harckocsi átlagos észlelési távolsága olyan 6-800m.
A gerillahadviselés meg ugye jellemzően nem harckocsikkal meg páncélozott járművekkel történik, hanem gyalogláb meg legfeljebb terepjáróval.
Egy megszállás esetén a gerillahadvielés viszont szerintem sem lehetne sikeres, az alábbiak miatt:
- nincs hozzá elég képzett ember/felszerelés (ez orvosolható)
- nagyon alacsony azoknak az emberek nak az aránya, akik akár az életük kockáztatásával is védenék az országot.
- vélhetően magas lenne a megszállókkal kollaborálók aránya, akik feldobnák a gerillákat és támogatóikat.
Őket ill. az erre hajlamos embereket csak vietkong módszerekkel - statáriális és nyilvános kivégzések - lehetne megfékezni.
Kunmadaras+Mezőkövesd amit meghagytam volna én Kecskemét helyett. Ezzel lett volna egy Kunmadaras-Mezőkövesd-Debrecen háromszög, közel egymáshoz, jól védhetően 3 reptér amiből alapjáraton egy civil (Debrecen) egy katonai (Kunmadaras) és egy tartalék (Mezőkövesd) mindkettő számára akár. De a kecskeméti lobbi erőseb volt, és most a merci elszívja a katonát és van egy repterünk a pusztában ahol kb annyi fedezék volt évtizedeken át mint Mezőkövesden. Most is csak lemezhangárok vannak, meg földsáncok amik a Mig-29-eseket rejtik.
Sőt, az első után sem. Pedig ahol mégis, ott finoman szólva is hatékony volt. Mindent összevetve ez egy elég töketlen, életképtelen nép, nem csoda, hogy 500 éve fogy
Mezőkövesd? Biztos vagy benne? Tudtommal az nem volt rendesen kiépített reptér.
A bázis a Varsói Szerződés ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt az 1980-as évek közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, amire azért volt szükség, mert a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók.
Szóval Mezőkövesd jobbára csak egy kifutópálya meg egy gurulópálya minimális infrastruktúrával.
Ez egy nagyon jó regényen alapuló nagyon jó sci-fi film.
Ha még nem láttátok volna, érdemes megnézni az elejét. A témánkban a 2:50- és 4:50 közti rész a lényeges. Különösen 4:25-től.
Sőt, az első után sem. Pedig ahol mégis, ott finoman szólva is hatékony volt. Mindent összevetve ez egy elég töketlen, életképtelen nép, nem csoda, hogy 500 éve fogy
Én meg úgy látom, pont a tökösségünk miatt fogtunk. Ha mi is behódoltunk volna a töröknek, mint a többi balkáni nép, akkor mi sem fogytunk volna. A megszállók ellen is sok szabadságharcot vívtunk.
Azzal viszont egyetértek, hogy pont a legrosszabbkor (1918-20-ban) nem védekeztünk a megszállók ellen.
Rémlik, hogy Kunmadarast az oroszok csak úgy adták oda rombolás nélkül, hogy ott nem üzemeltetünk katonai repteret. Szóval az ha nem tévedek, akkor nem volt opció soha. Jártam már ott, elég durva még 25 év nem üzemeltetés után is. Minden vadászgépnek külön bunkerszerű hangára volt, egymástól legalább 200 méter távolságra, külön feljáró úttal a kifutóra. Jártam ezekben a hangárakban, mert helyszínelnem kellett. Mindegyik robosztus betonfallal és tetővel rendelkezik, tetején meg oldalt legalább 1 méter vastag földborítás. A kapuk is elég stabilak voltak. Látszott hogy úgy volt kialakítva eredetileg hogy ott minden szerelést, egyebeket el lehetett végezni.
Most különböző cégek, magánszemélyek bérlik, raktárnak, garázsnak használják őket. Maga a repülőtér is hatalmas, kicsit sajnáltam hogy nem tudtam bejárni az egészet.
Behódoltunk a töröknek.
Sőt, mi hívtuk be őket 1525/26-ban és 1541-ben is. Akkor Zápolya. Ő hódolt be, aztán az utódai folytatták ezt a hagyományt.
Bethlen vagy Báthory a törököt hívta segtségül, hogy a király ne tudja 1600 körül újraegyesíteni az ország2/3-át.
Thököly a török oldalán harcolt az országot felszabadító Lotharingiai Károly, Sobieski János és Savoyai Jenő csapatai ellen.
Még Rákóczi is a török szultánért könyörgött.
Amíg a szabadságunkért harcoltunk, addig a török csak alkalmilag tudott be-betörni az országba. De 1514 eseményei véget vetettek ennek. az volt a magyar történelem leggyalázatosabb éve.
És ne hidd, hogy a behódolt területeken kevésbé fogytak a magyarok. Pont hogy onnan vitte el a legtöbb magyart rabszolgának meg janicsárnak a török. Csak hogy emlékezzenek rá kik az urak.
A balkáni népek - szerbek/románok - meg azért nem fogytak el, mert a hülye magyarok befogadták őket. Hogy aztán azok elkezdjék irtani a magyarokat (Cserni Jován, Horja, stb.).
Igen, gyakorlatilag tartalék reptérként lett volna alkalmas a szisztémám szerint ha a szomszédos Kunmadarasin valami gebasz van és háború esetén 3-ik reptérnek. Egy légvédelem még üteg szinten is optimálisan le tudná fedni a 3 repteret mivel aránylag közel fekszenek egymáshoz.