A Szu-22 kapott egy találatot, de mivel ez nem egy hollywoodi film, az AIM-9 a valóságban nem robbantja cafatokra a Szu-22-t. Végzetesen megsérült, de a lendület vitte tovább. Például át a Kurd részre. Az F-18 például azért ment ilyen közel, mert nem volt mindegy mikor kapja a Szu-22 a találatot. Olyan irányba kellett repülnie, hogy a roncs és a pilóta lehetőleg a Kurdokhoz kerüljön. Ezzel egy hangyányit eladhatóbb az amcsi verzió, mondván hogy biztos a kurdokat akarta bombázni.
Abban, hogy az AIM-9X közelségi gyújtóval működött el, semmi különös nincs. A közelségi találat is pont ugyanolyan jó, mint a közvetlen találat.
Lehet ezt úgy előadni, hogy a "gép mögött robbant" de valójában ha mögötte robbant volna, akkor a Szu-22 esélyesen megúszta volna. A WDU-17/B robbanófej repeszei egy táguló gyűrűt alkotnak, azaz elsősorban oldalirányban fejtenek ki hatást. Akkor semmisítik meg a gépet, ha a robbanófej mellette robban, és nem mögötte. A lézeres közelségi gyújtó is oldalirányba néz.
A pilóta azért tudott katapultálni, mert a 9 kilós robbanófej közelségi gyújtással nem tépi szét a Szu-22-t, csak megrongálja. Megszórja a gép egy részét repeszekkel. A pilótafülke esélyesen nem sérül, mert a rakéta vezérlése ugyan az utolsó pillanatban előbbre helyezi a találati pontot a forró fúvócsőhöz képest, de nem annyival, hogy a pilótafülkét is elérjék a repeszek. A pilótának bőven van lehetősége katapultálni egy teljes értékű találat esetén is.
Az AIM-9X nem csodafegyver. Próbalövészeteken viszonylag magas találati arányt ér el, de még ott sem 100 %-ot. A valós teljesítmény pedig általában érdemben gyengébb szokott lenni, mint a tesztek eredménye. Például a Sivatagi Vihart alatt tudomásom szerint F-15C-k 12 db AIM-9 rakétát indítottak és 8 gépet lőttek le (67%). F-16-osok 36 AIM-9 indításból egyetlen lelövést sem produkáltak, de az indítások legalább 20 %-a véletlenül történt a szerencsétlen botkormány kialakítás miatt. F-14.-esek és F-18-asok 38 AIM-9 indításból két lelövést hoztak össze (5,3%). A falklandi háborúban az angol Harrier gépek 26 db AIM-9 indításából 19 volt eredményes (73%). Szintén 1982-ben a szír gépekből 51-et AIM-9L rakétával szedtek le, 80 %-os találati arány mellett.
Nincs abban semmi különös, ha két rakétát kell elküldeni ahhoz, hogy egy találjon.
Valóban: "Még ezeken a csúcskategóriás gépekkel sem annyira egyszerű a légi harc, hogy megnyomom a rakéta kioldót és már le is írhatom a célpontot....ez nem szimulátor." Ezért sem szabad készpénznek venni a hadgyakorlatok légiharc eredményeit sem. Mert ott ténylegesen nem indítanak el rakétákat, de minden szimulált indítást lelövésnek tekintenek.
