Nekem elég határozottan úgy tűnik, hogy ez a cikk NEM a szíriai kurdok függetlenségéről szól.
Rakkai képek.
Feltűnt nekem a friss rakkai képeken/filmeken, hogy számos külső házfalat látni emeleti magasságokban is, jelentős méretű lyukakkal.
Mintha SZPG-9 vagy hasonló szép számmal lenne alkalmazásban.
Feltűnt nekem a friss rakkai képeken/filmeken, hogy számos külső házfalat látni emeleti magasságokban is, jelentős méretű lyukakkal.
Mintha SZPG-9 vagy hasonló szép számmal lenne alkalmazásban.
A Rakkai Civil Tanács kegyelmet adott 83 elfogott IÁ-snak. Ain Issa-ba vitték őket.
http://aranews.net/2017/06/raqqa-civilian-council-declares-amnesty-83-isis-members/
http://aranews.net/2017/06/raqqa-civilian-council-declares-amnesty-83-isis-members/
A kegyelmet kapott IÁ-sok.
http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-syria-raqqa-amnesty-idUSKBN19F0FT
http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-syria-raqqa-amnesty-idUSKBN19F0FT
Egy három teherautós konvoja a United Nations World Food Programme (WFP)-nak Aleppon keresztül elérte Qamishlit. Évek óta nem volt földi kapcsolat, csak légi.
http://www.wfp.org/news/news-release/breakthrough-wfp-food-convoy-reaches-besieged-syrian-town
http://www.wfp.org/news/news-release/breakthrough-wfp-food-convoy-reaches-besieged-syrian-town
Nem kérdés a szíriai kurdok függetlensége, és ez addig biztosítva is lesz amíg Amerika a földjeiken ül. Iraki kurd helyzet problémás mert az iraki kormány USA szövetséges, ugyanakkor ez nem mondható el Assadról. Ha Assad nekiesik a kurdoknak akkor egy olyan szervezetnek esik neki amit amerika nyíltabban támogat. Ráadásul a kurdok előáldozó szűzlánykákként vannak eladva immáron 30 éve úgyhogy kormányfüggetlenül évtizedekre lehet nyomni a supportot Washingtonból.
Assad Kurdisztánt már elveszítette. Oroszokra nem számíthat, azok a szaudi beavatkozás hírére is hazamenekültek, és a Tomahawkokat se bírja a szervezetük.
Még évek vannak hátra így is hogy véglegesen eldöntse a területi vitáját a szunnita szírekkel.
Assad Kurdisztánt már elveszítette. Oroszokra nem számíthat, azok a szaudi beavatkozás hírére is hazamenekültek, és a Tomahawkokat se bírja a szervezetük.
Még évek vannak hátra így is hogy véglegesen eldöntse a területi vitáját a szunnita szírekkel.
Néha érthetetlen amit ide írsz "Oroszokra nem számíthat, azok a szaudi beavatkozás hírére is hazamenekültek" abból a jófajta mariskából amit folyamatosan szívsz küldenél nekem is.
pont az látszik, hogy hazamenekültek...
45-ben is Berlinig menekultek valoszinuleg.
T
Törölt tag
Guest
Lassan a szíriai háborúval kapcsolatban is el lehet mondani amit Churchill mondott az el-alameini csata után:
„Nos ez még nem a vég. Sőt még csak nem is a vég kezdete. De talán már a kezdet vége.”
(„Now this is not the end. It is not even the beginning of the end. But it is, perhaps, the end of the beginning.”)
Az iszlám államnak inkább hetei mint hónapjai vannak hátra - megy a versenyfutás a területekért.
Kérdés mi lesz ha a Kurdok elfoglalják Rakkát, Assad eléri a Deir ez-Zort? Nos, új "helyzet" lesz...
A legfontosabb probléma innentől már nem az iszlám állam jelentette fenyegetés, hanem - szerintem - Szíria határai lesznek.
Kérdés hogy melyik szereplőnek érdeke egy 100 éves status quo megváltoztatása?
Törökország: nekik ugyan nem! Többször kinyilvánították hogy egy független Kurd államot nem tűrnek el a határaik mellett és ezért háborúzni is hajlandóak.
Oroszország: nekik sem, bár nekik azért van mozgásterük. Az Ő érdekük hogy a konkurens arab olaj és földgáz ne jusson el olyan könnyen eu.ba valamint hogy megtarthassák a földközi tengeri támaszpontjaikat. Ehhez kell nekik a K-Ny.i siíta folyosó. Mondjuk ebbe még akár bele is férhetne egy független kurd terület északon.
USA: nagy kérdőjel...az iszlám állam bukásával a vélt vagy valós nemzetbiztonsági kockázat megszűnik. A katonák és légierő akár haza is mehetne. Kérdés hogy mihez akarnak kezdeni a kurdokkal? Dobják őket vagy a törökök helyett tényleg ők lesznek a térségben az USA stratégiai szövetségesei. Esetleg lecserélik Incirliket egy új, kurd területen megépülő támaszpontra? Én 50-50% esélyt látok a dologra.
Ha a kurdok támogatását választják:
- ez az USA-Török szövetség végét jelentené. Lehet hogy a Törökök nem vállalnának be egy háborút egy USA támogatta Kurdisztán ellen de ezek után a NATO déli szárnyát megszűntnek lehetne tekinteni;
- precedenst szolgáltatna arra hogy a nemzetközileg elismert határok igen is megváltoztathatóak. Putyin pont egy ilyesmire vár a Krímmel kapcsolatban.
Ha dobják a kurdokat:
- akkor nem lesz Kurdisztán. A kurdok vagy belemennek szép szóval egy föderális állam létrehozásába, vagy háborúznak egy Oroszok támogatta Assad és Törökország ellen immár USA segítség nélkül. A végeredmény nem kétséges...
Irán: olaj és gázügyben kb azonosak az érdekeik az oroszokkal vagyis nekik sem érdekük egy arab vezeték eu.ba. Valószínűleg fenn tudják tartani a befolyásukat az iraki kormányon és Szírián keresztül megmarad a kapcsolat a hezbollahhal. Iránban legalább annyi kurd él mint Irakban vagy Szíriában vagyis egy önálló Kurdisztán nekik sem érdekük.
A többi érdekelt fél kispályás: Európa szokás szerint béna balf..sz, Szaud-Arábiának és a többi öböl menti kis arab államnak az Iszlám Állam bukásával marad a több száz kis milícia támogatása ami láthatólag nem vezet sehova. Azok egymással legalább olyan szívesen játszanak háborúsdit mint Assaddal. Az Izraeli a Török és esetleg a Jordán határ közelében még lehet hogy némi területet is meg tudnak tartani de kb. ennyi...
Érdekes lesz az elkövetkező pár hónap...
„Nos ez még nem a vég. Sőt még csak nem is a vég kezdete. De talán már a kezdet vége.”
(„Now this is not the end. It is not even the beginning of the end. But it is, perhaps, the end of the beginning.”)
Az iszlám államnak inkább hetei mint hónapjai vannak hátra - megy a versenyfutás a területekért.
Kérdés mi lesz ha a Kurdok elfoglalják Rakkát, Assad eléri a Deir ez-Zort? Nos, új "helyzet" lesz...
A legfontosabb probléma innentől már nem az iszlám állam jelentette fenyegetés, hanem - szerintem - Szíria határai lesznek.
Kérdés hogy melyik szereplőnek érdeke egy 100 éves status quo megváltoztatása?
Törökország: nekik ugyan nem! Többször kinyilvánították hogy egy független Kurd államot nem tűrnek el a határaik mellett és ezért háborúzni is hajlandóak.
Oroszország: nekik sem, bár nekik azért van mozgásterük. Az Ő érdekük hogy a konkurens arab olaj és földgáz ne jusson el olyan könnyen eu.ba valamint hogy megtarthassák a földközi tengeri támaszpontjaikat. Ehhez kell nekik a K-Ny.i siíta folyosó. Mondjuk ebbe még akár bele is férhetne egy független kurd terület északon.
USA: nagy kérdőjel...az iszlám állam bukásával a vélt vagy valós nemzetbiztonsági kockázat megszűnik. A katonák és légierő akár haza is mehetne. Kérdés hogy mihez akarnak kezdeni a kurdokkal? Dobják őket vagy a törökök helyett tényleg ők lesznek a térségben az USA stratégiai szövetségesei. Esetleg lecserélik Incirliket egy új, kurd területen megépülő támaszpontra? Én 50-50% esélyt látok a dologra.
Ha a kurdok támogatását választják:
- ez az USA-Török szövetség végét jelentené. Lehet hogy a Törökök nem vállalnának be egy háborút egy USA támogatta Kurdisztán ellen de ezek után a NATO déli szárnyát megszűntnek lehetne tekinteni;
- precedenst szolgáltatna arra hogy a nemzetközileg elismert határok igen is megváltoztathatóak. Putyin pont egy ilyesmire vár a Krímmel kapcsolatban.
Ha dobják a kurdokat:
- akkor nem lesz Kurdisztán. A kurdok vagy belemennek szép szóval egy föderális állam létrehozásába, vagy háborúznak egy Oroszok támogatta Assad és Törökország ellen immár USA segítség nélkül. A végeredmény nem kétséges...
Irán: olaj és gázügyben kb azonosak az érdekeik az oroszokkal vagyis nekik sem érdekük egy arab vezeték eu.ba. Valószínűleg fenn tudják tartani a befolyásukat az iraki kormányon és Szírián keresztül megmarad a kapcsolat a hezbollahhal. Iránban legalább annyi kurd él mint Irakban vagy Szíriában vagyis egy önálló Kurdisztán nekik sem érdekük.
A többi érdekelt fél kispályás: Európa szokás szerint béna balf..sz, Szaud-Arábiának és a többi öböl menti kis arab államnak az Iszlám Állam bukásával marad a több száz kis milícia támogatása ami láthatólag nem vezet sehova. Azok egymással legalább olyan szívesen játszanak háborúsdit mint Assaddal. Az Izraeli a Török és esetleg a Jordán határ közelében még lehet hogy némi területet is meg tudnak tartani de kb. ennyi...
Érdekes lesz az elkövetkező pár hónap...
Az TOW rakéta meg a fán terem mi?
Maradjunk a tényeknél, 2012-ben még nem volt TOW, csak Steyr AUG meg FN FAL.
Szíriai területről tíz lövedék csapódott be az Izrael ellenőrzése alatt álló Golán-fennsíkra, és bár a támadásnak nem voltak halálos áldozatai, de az izraeli légierő rövid idő múlva válaszcsapást mért szír területre.
Az izraeli hadsereg közlése szerint két páncélost észleltek a szíriai oldalon. A Golán-fennsíkon becsapódó lövedékek a Szíriában egymással szemben álló felek közötti harcokból származtak, de a zsidó állam semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni területi szuverenitásának megsértését, közölték.
Egy izraeli harci gép ezért légicsapást hajtott végre. A Haaretz egy videót is közölt a bevetésről, amelyen a szír kormányerők egyik nehézgéppuska-állását és két páncélosát éri a támadás.
A hivatalos szír állami hírügynökség, a Sana jelentése szerint a légicsapásnak több halálos áldozata is volt, de pontos számot nem közöltek. Aszad szíriai elnök régóta vádolja azzal Izraelt, hogy a polgárháborúban a szír lázadókat támogatja.
http://index.hu/kulfold/2017/06/25/sziriai_harckocsikat_lott_ki_az_izraeli_legiero/