Űrkutatás

Csak úgy.

19642399_1937124779875533_8866614230969345754_n.jpg

19466692_1937124899875521_4354214254451915693_o.jpg
 
Indiaiak és európaiak jövőbeli tervei után egy kis japán:
Sikeresen lezaljottak a 2020-ban debütáló H3 rakéta második, hidrogén hajtású hajtóművének első tesztjei. Az előző két kollégához hasonlóan itt is az alábbi irányokat követik:
- korábban már kiforrott, megbízható platformot próbálják néhol olcsósítani
- nagyobb teherbírás (több műhold geostacioner pályára tolásával az egy tonnára eső költségeket csökkenteni)
- flexibilis kialakítás többféle fairing és szilárd hajtóanyagú fokozat illesztésével (szóval a gyenge főhajtómű = rugalmasság)
- gyorsabb felkészítés küldetésre: Ariane esetében is elérték az elmúlt 2 hónapban a 4 fellövést
- hidrogén mint hajtóanyag (hideg)

Ez a konvencionális megközelítés erősen eltér a kereskedelmi cégekétől (SpaceX, Blue Origin):
- megbízhatóság az még nagyon nincs
- meretnövekedés stimmel
- olcsósítás újrahasznosított első fokozattal
- flexibilitásra nincs szükség az újrahasznosítás miatt, ha kényeskedsz ott a gyári fokozat, ha meg olcsó kell, akkor az 1. 2. 3. körös paci
- gyors fellövés: SpaceX múlt hétvégén felhajított két rakétányi cuccot az égre és 2-án már megy is a következő adag:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Mondhatjuk persze, hogy erősen feltorlódtak a negyed éves szünet miatt 2016 végén.
- kerozin illetve metán alapú üzemanyag mert olcsóbb és kapható más bolygón is

Kérdések persze vannak:
- bővül-e a műhold/szonda piac a jövőben ennyi kapacitáshoz? (elvileg így is többlet van)
- beindul-e legalább robotos szinten a "zűrmeghódíccsa (TM)", hogy ne csak LEO és GTO pályákon idetlenkedjünk
- ISS után hogyan működik majd a Deep Space Gateway program, ha működik?
- lesz-e turizmus?
Megannyi kínzó kérdés, amit már feltettünk az áprilisi közgázszemle cikkben is, de azóta rengeteg, eddig pozitív irányú változas történt amerikai fronton. A leendő angol nyelvű cikkben már inkább európai szempontból elemezném a brutális elmaradásunkat, ha a szerzőtárs végre lefordítaná angolra az eddigi cikket (nem mintha én nem tudnám megtenni, vagy ráértem volna, csak gondoltam adok masnak is a kenyérből...).
 
Hamarosan élő közvetítés a fellövésről
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Itt meg a FB közvetítés
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
A megnott kapacitasokra lesz majd valasz a turizmus. A turista osztaly az lesz, hogy fent majd te lokod ki az ablakon az indiai muholdat :P
De egyebbkent nem biztos, hogy befizetnek olyan jaratra ami mar 14x fel lett love es a tervezett elettartam 15 :P
Jo-jo tudom, a 15-dik jarattal mar csak konzerveket lonek fel az ISS-re. . .
 
Itt a fellövés (22 percnél látható)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Ahogy olvasom a második fokozattal lehetett valami baj. Az év végére terveztek ey holdmissziót, gondolom az most el fog csúszni.
 
Ahogy olvasom a második fokozattal lehetett valami baj. Az év végére terveztek ey holdmissziót, gondolom az most el fog csúszni.
Azt láttam a közvetítésen hogy a 2. fokozat furán működött, de azt betudtam a minősíthetetlen képminőségnek. Meg elég hamar le is kapcsolt.
 
Hivatalosan is megerősítették, hogy valami elromlott
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Nem tudjátok, hogyan érhető el online a Haditechnika folyóirat elektronikusan? (ott a könyvtár 10 percre, de vasárnap is van meghát oda be kell menni stb) Találtam két ontopic cikket, amit meg lehetne nezni:

Arany László (2016): Az XCOR Aerospace Repülési- és Űrhajózási Vállalat és a Lynx űrrepülőgép. HADITECHNIKA 50:(6) pp. 35-39. (2016)
Arany László (2017): A Golden Spike űrhajózási magánvállalat. HADITECHNIKA 51:(1) pp. 39-43. (2017)

(2009 óta gyűlölettel használom, de most jöttem rá, hogy az mtmt.hu adatbázisban nem csak szerzők neve, de a cím alapján is lehet keresni)
 
Éjjel lett volna egy Falcon9 GTO pályára fellövés, de T-10 mádodpercnél a fedélzeti számítógép leállította a folyamat. Még jó, hogy aludtam :rolleyes: