Tengeralattjáró vadászat / ASW - Anti-submarine warfare

Kuzbasz, modernizált Akula
6QodKDAuyIc.jpg
 
Ennek a hatótávja mekkora? Elég kis érzékelőknek tűnnek egy szonárhoz viszonyítva. Vagy a hajótestben levő rész még kitesz egy kisbusznyit?
Még nem vagyok meggyőződve róla, hogy valós a cucc? Ráadásul az említett pár tízkilóméteres hatótávban már a szonár is meg kell kapjon egy akkora testet.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ennek a hatótávja mekkora? Elég kis érzékelőknek tűnnek egy szonárhoz viszonyítva. Vagy a hajótestben levő rész még kitesz egy kisbusznyit?
Még nem vagyok meggyőződve róla, hogy valós a cucc? Ráadásul az említett pár tízkilóméteres hatótávban már a szonár is meg kell kapjon egy akkora testet.
A szonárnál (legalábbis a hallgatózáson alapuló passzívnál) rendkívül kevéssé számít a célpont mérete, annál inkább a hajtómű- és hajócsavar hangja, valamint a vízáramlási zajok, a passzív szonár ezekre figyel. Ha az aktív szonárt használják, akkor viszont már magát is felfedi a használó. Ha nincs szerencséjük, egy csak passzív szonárt használó tengó simán karambolozhat a végtelen óceánban egy másikkal, ha az éppen előtte, de mindent kikapcsolva, hang nélkül fülel és lebeg a vízben. Ezért is karambolozott és süllyesztette el egy vész-felmerülést gyakorló jenki tengó évekkel ezelőtt egy japán tengerkutató hajót, ami álló motorokkal állt egy helyben. Nem hallották hogy ott van fölöttük, mert nem adott ki hangot, ők meg felmerülés előtt nem használtak aktív szonárt.
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon and endre
A szonárnál (legalábbis a hallgatózáson alapuló passzívnál) rendkívül kevéssé számít a célpont mérete, annál inkább a hajtómű- és hajócsavar hangja, valamint a vízáramlási zajok, a passzív szonár ezekre figyel. Ha az aktív szonárt használják, akkor viszont már magát is felfedi a használó. Ha nincs szerencséjük, egy csak passzív szonárt használó tengó simán karambolozhat a végtelen óceánban egy másikkal, ha az éppen előtte, de mindent kikapcsolva, hang nélkül fülel és lebeg a vízben. Ezért is karambolozott és süllyesztette el egy vész-felmerülést gyakorló jenki tengó évekkel ezelőtt egy japán tengerkutató hajót, ami álló motorokkal állt egy helyben. Nem hallották hogy ott van fölöttük, mert nem adott ki hangot, ők meg felmerülés előtt nem használtak aktív szonárt.
Itt elsősorban passzív szonárra gondolok, igen annál nem árt ha van is valami ami kiadja a hangot, pl hajócsavar vagy egy harmadik hangforrás, ami a tengót "festi meg". Viszont ha nem megy a hajócsavar és áll (lebeg) a tengó egy helyben, akkor ezzel is milyen hullámokat lesnek?
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Itt elsősorban passzív szonárra gondolok, igen annál nem árt ha van is valami ami kiadja a hangot, pl hajócsavar vagy egy harmadik hangforrás, ami a tengót "festi meg". Viszont ha nem megy a hajócsavar és áll (lebeg) a tengó egy helyben, akkor ezzel is milyen hullámokat lesnek?
Amilyent akarnak, álló hajónál nem ér semmit mert nincs hang sem és hullám sem, tehát pl. mágneses hatáson kívül nincs mit érzékelni. Ezt viszont nem tudom milyen távolságból tudják detektálni víz alatt, meg az acél hajótestet lehet demagnetizálni (ezt rendszeresen ismételni kell), a titán hajótest meg nem is mágneses. Viszont a tengóknál a lebegési üzemmód rendkívül instabil állapot, sebesség nélkül nincs kormányhatásosságuk. Így könnyen átmehet akaratlan és nehezen vagy egyáltalán nem megállítható süllyedésbe is (az óceán meg nagyon mély :(), így ezzel hosszú távon nem lehet játszani.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
A hang nem hullám formában terjed a víz alatt?

De, itt viszont nem feltétlenül ebben a kontexusban beszélünk a hangról. Valami olyasmire gondolj, mint az apró buborékok, vagy a víz mozgása miatti sodrás energiája.

Ennek a hatótávja mekkora?

Még a pontos működési elvét sem ismerjük, technikai részleteket még kevésbé.
Ha becsülni kellene, a célpont által generált hullámjellemzőktől függ, hogy mennyivel mögötte lehet még mindig érzékelni. Tippre egy kavitációt elkerülő tengó (~8 csomó, max. 10) esetében pár km, nagyobb sebességgel haladó, vagy komolyabb hullámokat keltő célpontot több tíz km-ről lehet így követni.

Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen érzékelő kiválthatja a szonárt. Árulkodó, hogy csak SSN-en (nukleáris meghajtású vadásztengó) látni ilyet. Se hagyományos meghajtásún, se ballisztikus rakétahordozón.

A célja szerintem az, hogy az amerikai SSBN-eneket a kikötőjük előtt várják az SSN-ek, majd jól lemaradva lassan követik őket. Hipotetikusan nézve ez teljesen reális alkalmazás. Akár 10+ km-re is lemaradva követi az áldozatát. Ha háborús riasztás van, akkor úgy is az a cél, hogy bármi áron elkapja a rakétaindítás előtt. Tehát aktív szonárral, nagy sebességgel megy a sodorvonalból sejthető irányba. Rakétaindítás közben egy SSBN nem tud igazán ugrálni, szóval ez egy élet-halál játék - és erre megfelelhet ez az érzékelő.
 
Ha becsülni kellene, a célpont által generált hullámjellemzőktől függ, hogy mennyivel mögötte lehet még mindig érzékelni.
Egy merülésben lévő tengeralattjárónak a felszínen kétféle hullámformája jelenhet meg:
http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a281747.pdf
https://www.researchgate.net/figure...p-directly-above-the-Ohio-class-submarine-y-0
Bernoulli púp és völgy: ez egy 300 m-es mélységben 5 csomóval haladó Ohio osztályú tengónál 0,01 cm közvetlen a tengó fölött! A hajótól távolodva a hullám mérete (és az általa keltett víznyomás változás) exponenciálisan csökken
Figure-5-Profile-of-the-Bernoulli-hump-directly-above-the-Ohio-class-submarine-y-0.png

Kelvin hullámok: ezek azok a jellegzetes V alakú hullámok amik minden vízben haladó test orránál kialakulnak.
kelvin.jpg

Ezek ha a hajó 5 csomós sebességgel halad a felszínen nem mérhetőek. Ahhoz hogy a felszínen megjelenjenek a tengónak mimimum 12 csomóra kellene gyorsítania (az Ohiok őrjárati sebessége az 5 csomós sebességhez van közelebb)

Ezen a pár milliméteres hullámok (közvetlen a hajó közelében!!) által generált viznyomás változásokat kellene a szintén merülésben lévő orosz tengónak érzékelnie...:rolleyes:
Erős kétségeim vannak hogy ez alapján tényleg kilóméterekről lehetne egy USA boomert érzékelni...(nem mintha a hullámzás által keltett mágneses tér változás sokkal reálisabb lenne, de talán mégis...)
 
Erős kétségeim vannak hogy ez alapján tényleg kilóméterekről lehetne egy USA boomert érzékelni...(nem mintha a hullámzás által keltett mágneses tér változás sokkal reálisabb lenne, de talán mégis...)

Nézd, nem tudok alátámasztott érvet felhozni. Vannak még opciók, lásd hőmérséklet, hiszen a boomerek már az 1970-es években is kizárólag nukleáris meghajtásúak voltak. A reaktorból meg több tíz MW szintű hőenergia távozik a tengerbe.

Mondogatják még az apró buborékok esetét... Ennek rációját még kevésbé látni..

Amit tudunk, hogy ez a rendszer több érzékelőből áll, amelyek elég különbözőek. Tehát nem kizárt, hogy nem is egy bizonyos jellemzőt követnek.

A Yasen osztályon nem látni effélét. De lehet, hogy egyszerűen csak behúzhatóra tervezték itt már az oroszok...
 
Vajon az amerikaiak miért nem fejlesztettek ki hasonlót? Vagy csak nem láttuk?

Lehet csináltak. Csak nem látjuk. Ha vmi tényleg tikos akkor az a tengó hadviselés, miközben mindkét fél nagyon komolyan vette azt.

Amikor tényleg éles helyzet van akkor meg érdekes dolgok tudnak felbukkanni. Amikor tényleg kellett amik hirtelen pontosan tudták merre jár a C-18, C-19. C-20, C-23... és évtizedekig tudták merre járnak a Szu boomerek.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az is érdekes, hogy Oroszok csak úgy tudták a rendszert kijátszani, hogy ICBMet raktak a boomerre ami aztán közelébe nem megy az Atlanti, Csendes oceánnak hisz ott esélye sincs, hanem marad agyonvédett részeken távolt az Atlanti, Csendes oceántól.
na most ezt a rendszert az amik nem továbbfejlesztették hanem leépítették. Nem tudom elképzelni, hogy se ez se MAD nem kell nekik, miközben Gotlandot bérelnek. Ha lesz éles helyzet majd utána megtudjuk...
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and endre
Lehet csináltak. Csak nem látjuk. Ha vmi tényleg tikos akkor az a tengó hadviselés, miközben mindkét fél nagyon komolyan vette azt.

Amikor tényleg éles helyzet van akkor meg érdekes dolgok tudnak felbukkanni. Amikor tényleg kellett amik hirtelen pontosan tudták merre jár a C-18, C-19. C-20, C-23... és évtizedekig tudták merre járnak a Szu boomerek.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az is érdekes, hogy Oroszok csak úgy tudták a rendszert kijátszani, hogy ICBMet raktak a boomerre ami aztán közelébe nem megy az Atlanti, Csendes oceánnak hisz ott esélye sincs, hanem marad agyonvédett részeken távolt az Atlanti, Csendes oceántól.
na most ezt a rendszert az amik nem továbbfejlesztették hanem leépítették. Nem tudom elképzelni, hogy se ez se MAD nem kell nekik, miközben Gotlandot bérelnek. Ha lesz éles helyzet majd utána megtudjuk...
A Viktor-IIIasokról viszont jelenteniük kellett Reagennek, hogy fogalmuk sincs, hova lettek?.
 
A szonárnál (legalábbis a hallgatózáson alapuló passzívnál) rendkívül kevéssé számít a célpont mérete, annál inkább a hajtómű- és hajócsavar hangja, valamint a vízáramlási zajok, a passzív szonár ezekre figyel. Ha az aktív szonárt használják, akkor viszont már magát is felfedi a használó. Ha nincs szerencséjük, egy csak passzív szonárt használó tengó simán karambolozhat a végtelen óceánban egy másikkal, ha az éppen előtte, de mindent kikapcsolva, hang nélkül fülel és lebeg a vízben. Ezért is karambolozott és süllyesztette el egy vész-felmerülést gyakorló jenki tengó évekkel ezelőtt egy japán tengerkutató hajót, ami álló motorokkal állt egy helyben. Nem hallották hogy ott van fölöttük, mert nem adott ki hangot, ők meg felmerülés előtt nem használtak aktív szonárt.
Egy angol és egy francia tengeralattjáró össze is ütközött.
 
Amilyent akarnak, álló hajónál nem ér semmit mert nincs hang sem és hullám sem, tehát pl. mágneses hatáson kívül nincs mit érzékelni. Ezt viszont nem tudom milyen távolságból tudják detektálni víz alatt, meg az acél hajótestet lehet demagnetizálni (ezt rendszeresen ismételni kell), a titán hajótest meg nem is mágneses. Viszont a tengóknál a lebegési üzemmód rendkívül instabil állapot, sebesség nélkül nincs kormányhatásosságuk. Így könnyen átmehet akaratlan és nehezen vagy egyáltalán nem megállítható süllyedésbe is (az óceán meg nagyon mély :(), így ezzel hosszú távon nem lehet játszani.
Azt hiszem, nincs igazad. Egy modern tengeralattjáró stabilan tud lebegni.
 
De, itt viszont nem feltétlenül ebben a kontexusban beszélünk a hangról. Valami olyasmire gondolj, mint az apró buborékok, vagy a víz mozgása miatti sodrás energiája.



Még a pontos működési elvét sem ismerjük, technikai részleteket még kevésbé.
Ha becsülni kellene, a célpont által generált hullámjellemzőktől függ, hogy mennyivel mögötte lehet még mindig érzékelni. Tippre egy kavitációt elkerülő tengó (~8 csomó, max. 10) esetében pár km, nagyobb sebességgel haladó, vagy komolyabb hullámokat keltő célpontot több tíz km-ről lehet így követni.

Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen érzékelő kiválthatja a szonárt. Árulkodó, hogy csak SSN-en (nukleáris meghajtású vadásztengó) látni ilyet. Se hagyományos meghajtásún, se ballisztikus rakétahordozón.

A célja szerintem az, hogy az amerikai SSBN-eneket a kikötőjük előtt várják az SSN-ek, majd jól lemaradva lassan követik őket. Hipotetikusan nézve ez teljesen reális alkalmazás. Akár 10+ km-re is lemaradva követi az áldozatát. Ha háborús riasztás van, akkor úgy is az a cél, hogy bármi áron elkapja a rakétaindítás előtt. Tehát aktív szonárral, nagy sebességgel megy a sodorvonalból sejthető irányba. Rakétaindítás közben egy SSBN nem tud igazán ugrálni, szóval ez egy élet-halál játék - és erre megfelelhet ez az érzékelő.
A hajók nyomvonala a vizen napok múltán is látható.