Railgun - Elektromágneses ágyúk

Pedig van, az ETC (Elektro-Kémiai) ágyúnál egy plazmatű gyújtja be a hajítótöltet anyagát, így jobban kontrollálható annak beindulása, növelni lehet a löveg hatékonyságát.

Az ETC-t amerikában az XM291-el tesztelték, ám csak a működési elv életképességét bizonyították. A továbbfejlesztést nem pénzelték. Európában a Rheinmetall foglalkozott vele, de nem tudok róla, hogy aktívan fejlesztenék...

Itt a Rheinmetall egyik diája a lövegfejlesztésről, amelyben arról értekeznek, hogy a nagyobb kaliber a legéletképesebb megoldás a hk. löveg fejlesztésre...

ETCgun5.png


A fő gond az ETC-vel az, hogy erre is költeni kellene. Az US NAVY legalábbis viszont az EM ágyúra akar költeni, és nem az ETC-re. Ők a "nagy rizikójú" megoldást választják inkább, csak mert így döntöttek (az szimpatikusabb számukra).

De a kémiai alapú lövedékgyorsításra is lennének még megoldások...
Folyékony hajtótoltettel is foglalkoztak,löveg és kézifegver szinten is.Az is elhalt.Lehet,annyira előre gondolkodnak nagy merészen,hogy arra gondolnak, az EM kozmikus körülmének közöt is alkalmazható.:)Mondjuk annyira nem is lepne meg...
 
A harckocsiágyúknál a löveg űrméret növelése a legolcsóbb módja a torkolati energia növelésének. A hátulütő a löveg és a lőszer tömegének és méretének drasztikus növekedése.

Az ETC vagy az EM esetében a kifejlesztés drága lenne, illetve esélyesen maga a löveg és kiszolgálórendszere is drágább lenne.

A Zumwalt osztály esetében azért döntöttek egy új 155mm-es löveg mellett, mert úgy vélték, hogy ez lesz a legjobb átmeneti megoldás addig, amíg az EM ágyú elkészül. Csak akkor nem számoltak azzal még, hogy a hozzá kifejlesztett LRLAP lőszer darabára a tervezett 30 000 dollár helyett közel félmillió dollár lesz...
Sidenote. Az indextől kezdve mindenki röhögött szegény US Nay-n a fél millás gránáton. India ennél drágábban vett most ehhez képest faék egyszerűségű (bár nagyobb tűzerejű) KAB-1500 bombákat... Erről érdekes módon nem írtak...
 
Sidenote. Az indextől kezdve mindenki röhögött szegény US Nay-n a fél millás gránáton. India ennél drágábban vett most ehhez képest faék egyszerűségű (bár nagyobb tűzerejű) KAB-1500 bombákat... Erről érdekes módon nem írtak...

A KAB-1500-ak nélkül a Szu-30MKI teljes értékű vadászbombázó marad, legfeljebb az egyik lehetséges képessége veszik el.

A Zumwalt-osztályt viszont gyakorlatilag az AGS köré építették, jelenleg ez az egyetlen működő fegyverrendszer a fedélzetén. Az LRLAP nélkül pedig az AGS és vele a Zumwalt-osztály jelen manifesztációjában az értelmét veszti el. Úgy, hogy cirka 11 milliárd dollárt már elköltöttek a három egységre...

Az LRLAP program eredetileg 30 000 dolláros gránátokat vizionált, így indult. Azért bő 15x költségtúllépés magában is elég drasztikus dolog.
Igen, azt mondják, hogy ha a NAVY többet rendelne, akkor drasztikusan csökkenne az ára - csakhogy akkor is bőven 250 000 dollár felett maradna. Ami így is a fájdalomküszöb felett marad.

Erről nagyon rég olvasta, teljesen meg is feledkeztem róla.

Nem csodálom, kb. 10 éve semmi hír nincs ETC fejlesztésről, ellenben EM ágyú fejlesztésekről szóló (mondjuk ki - propaganda)hírekkel tele van a média...

Szerk.: és az EM illetve lézer fegyver hype mellé most még bejön a mikrohullámú fegyvereket igérgető hype is...

image
 
A harckocsiágyúknál a löveg űrméret növelése a legolcsóbb módja a torkolati energia növelésének. A hátulütő a löveg és a lőszer tömegének és méretének drasztikus növekedése.

Az ETC vagy az EM esetében a kifejlesztés drága lenne, illetve esélyesen maga a löveg és kiszolgálórendszere is drágább lenne.

A Zumwalt osztály esetében azért döntöttek egy új 155mm-es löveg mellett, mert úgy vélték, hogy ez lesz a legjobb átmeneti megoldás addig, amíg az EM ágyú elkészül. Csak akkor nem számoltak azzal még, hogy a hozzá kifejlesztett LRLAP lőszer darabára a tervezett 30 000 dollár helyett közel félmillió dollár lesz...
Nem vagyok mérnök.De ha a megbizhatósági,hütési,energiaellátási problémákat meg tudják oldani,az EM löveg hosszútávon szerintem több fejleszthetőségi lehetőség van benne.Csak ha arra gondolok,hogy az EM ágyu összességében másfélszeres méretű az uganakkora tüzerejú lőporosnak,megéri,mert a löszerhez nem kell hajtótöltet.Ez még pluszban megszüntet egy nagy veszélyforrást,hisz az orosz hk.-k látványos toronyröptetését is többnire az okozza.Hosszutávon gondolkodva,szerintem megér egy misét,Majd meglátjuk.Az első gőzgépek teljesitménye sincs köszönőviszonyban sem a mai turbinákkal
 
Nem vagyok mérnök.De ha a megbizhatósági,hütési,energiaellátási problémákat meg tudják oldani,az EM löveg hosszútávon szerintem több fejleszthetőségi lehetőség van benne.Csak ha arra gondolok,hogy az EM ágyu összességében másfélszeres méretű az uganakkora tüzerejú lőporosnak,megéri,mert a löszerhez nem kell hajtótöltet.Ez még pluszban megszüntet egy nagy veszélyforrást,hisz az orosz hk.-k látványos toronyröptetését is többnire az okozza.Hosszutávon gondolkodva,szerintem megér egy misét,Majd meglátjuk.Az első gőzgépek teljesitménye sincs köszönőviszonyban sem a mai turbinákkal

Akkor javaslom gondold végig a dolgokat újra, sorvezetőnek:

  • Az EM ágyú legfőbb problémája ugye a hulladékhő elvezetése, itt pillanatok alatt több tíz MJ szintű energiától kellene valahogy megszabadulni törtmásodperc alatt.
  • A "másfélszeres méretű" dolog roppant mókásan hangzik, mivel az egyetlen lövéshez szükséges kondenzátor telepek jelenleg egy 6 méteres ISO konténert töltenek meg. Ismét vissza kell mutassak a torkolati energiákra - ahhoz, hogy "másfélszer" akkora legyen, robbanásszerű fejlődés kellene a kondenzátor-technológiában.
  • Ha már kondenzátor, emlékeztetnélek, hogy ezekben a kondenzátorokban mennyi energiát kell tárolni - emlékszünk a Samsung Note 7 robbanó aksijaira? Szorozd be pár milliószor, és megkapod az EM ágyú melletti konditelepet... Szóval nem, itt is megvan a veszélyforrás, csak más jellegű, mint a lőszerek hajítótöltetei...
 
Akkor javaslom gondold végig a dolgokat újra, sorvezetőnek:

  • Az EM ágyú legfőbb problémája ugye a hulladékhő elvezetése, itt pillanatok alatt több tíz MJ szintű energiától kellene valahogy megszabadulni törtmásodperc alatt.
  • A "másfélszeres méretű" dolog roppant mókásan hangzik, mivel az egyetlen lövéshez szükséges kondenzátor telepek jelenleg egy 6 méteres ISO konténert töltenek meg. Ismét vissza kell mutassak a torkolati energiákra - ahhoz, hogy "másfélszer" akkora legyen, robbanásszerű fejlődés kellene a kondenzátor-technológiában.
  • Ha már kondenzátor, emlékeztetnélek, hogy ezekben a kondenzátorokban mennyi energiát kell tárolni - emlékszünk a Samsung Note 7 robbanó aksijaira? Szorozd be pár milliószor, és megkapod az EM ágyú melletti konditelepet... Szóval nem, itt is megvan a veszélyforrás, csak más jellegű, mint a lőszerek hajítótöltetei...
Azért vannak a mérnökök,hogy kimatekozzák.Vagy közöljék a az álmodoző katonával:Jimmy,agyadra ment az alaszkai szolgálat!Örulj,hogy összeraktuk az em katapultot a hordozódra!Az ágyudért gyerevissz 20-50-100 év mulva!
 
Azért vannak a mérnökök,hogy kimatekozzák.Vagy közöljék a az álmodoző katonával:Jimmy,agyadra ment az alaszkai szolgálat!Örulj,hogy összeraktuk az em katapultot a hordozódra!Az ágyudért gyerevissz 20-50-100 év mulva!
Ez nem kimatekozás. Ki lehet számolni azt, hogy milyen anyag kéne valamihez, de ha olyan pl. nincs, akkor cseszheted.
 
Azért vannak a mérnökök,hogy kimatekozzák.Vagy közöljék a az álmodoző katonával:Jimmy,agyadra ment az alaszkai szolgálat!Örulj,hogy összeraktuk az em katapultot a hordozódra!Az ágyudért gyerevissz 20-50-100 év mulva!

Itt félig-meddig fordítva működik. A cégek promózzák az elképzeléseiket, legyen az EM ágyú, lézerágyú vagy akár mikrohullámú közellégvédelmi rendszer.
Ha van valaki, akinek tetszik a rendszer, akkor megkérdi, hogy mennyibe kerül a kifejlesztése? A cég a hasára csap és mond egy összeget. A többi már sokváltozós egyenlet. Az EM/Lézer fegyverek esetében ~20 év és sok pénz után féligazságokkal traktált promóvideókra és további ígérgetésekre volt elég...

Az EM ágyúk és a lézer-fegyverek esete az US NAVY esetében úgy nézett ki, mikor a légierő nekiindult a YAL-1 ABL programnak (1MW teljesítményű kémiai lézert akartak egy 747-esre), akkor a haditengerészet is akart valami ilyen futurisztikus fegyvert. A YAL-1 kudarc lett, a vártnál sokkal kisebb lett a teljesítménye (nem tudjuk pontosan mennyi, talán 500-600kW?), emiatt kisebb a hatótávolsága, és az elvárt 30-40 lövés helyett a fedélzeten lévő üzemanyag csak 7 lövésre volt elegendő (és többet már nem tudott elvinni a gép). A légierő lelőtte a programot tehát.

A kémiai lézer hátránya, hogy üzemanyag kell a működéséhez, de jelenleg MW szintű energiát (ami egy rakéta lelövéséhez azért kellene) csak kémiai lézerrel tudsz összehozni. A szilárdtest lézerek csak energiát igényelnek, üzemanyagot nem, ebből lett a "deep magazine" buzzword, ami arra utal, hogy annyit lő, amennyit akar, nem kell a lőszermennyiség miatt aggódni.

Aztán jött az EM ágyú, mert hát 3000m/s torkolati sebességet ígértek neki, amivel több száz km-re is lövöldözhetnek a hadihajók. Hát azt mondták, hogy kell ez is.

Felhúztak egy koncepciót ezek köré, ez lett a Szárazföldet Támadó (Land Attack) romboló, alias DD-21. Lézerfegyverekkel a légvédelemre és közellégvédelemre, illetve EM ágyúval a messzi célpontok bombázására.

Zumwalt_laser.jpg

Koncepció valamikor az 1990-es évek végén, lézer közellégvédelemmel​

Hát a haditengerészet örült is mint majom a farkának, aztán 2000-2001 körül elkezdték kérdezgetni, hogy hát hol vannak a beígért csodafegyverek? A cégek meg csak vonogatták a vállukat, hogy több pénz kell. Ekkor indult el a végtelen történet. A haditengerészetnek kellett valami új ötlet, amivel eladhatják a DD-21-et, először egy függőleges ágyút találtak ki (amelynél a lövedék pályáját a magasabb légrétegekben kezdik el irányítani, kvázi ballisztikus rakétaként kezelve azt), majd amikor az is túl bonyolultnak tűnt, akkor lett az AGS.

A mérnökök közben dolgoztak a lézereken és az EM ágyún, de több száz millió dollárral később sem látszott a fény az alagút végén, de az immár DD(X) majd Zumwalt hajóosztály esetében továbbra is számoltak velük (ezért készült az elektromos rendszere úgy, hogy bármikor integrálni lehessen hozzá őket). Gyors előretekerés, 2018, és az EM ágyú, illetve a valóban CIWS-ként használható lézert 10 év múlva szeretné az US NAVY a hajóin látni. Pont úgy, mint 2000-ben...

A cégek nem érdekeltek abban, hogy azt mondják, hogy mi ezt nem tudjuk megvalósítani. Ők azt mondják, hogy adj pénzt, és megcsináljuk. Majd egy év múlva: még nem értünk el áttörést, de haladunk, adj több pénzt. És ez így meg folyamatosan. A cégek a bevételekben érdekeltek, vagyis abban, hogy a haditengerészet pénzt adjon. Ha azt mondanák, hogy gyere vissza 10-20-50 év múlva, akkor nem adnának pénzt, a cég pedig más bevételi forrás felé kénytelen fordulni... Tehát ő sose fog ilyet mondani...
 
A cégek nem érdekeltek abban, hogy azt mondják, hogy mi ezt nem tudjuk megvalósítani. Ők azt mondják, hogy adj pénzt, és megcsináljuk. Majd egy év múlva: még nem értünk el áttörést, de haladunk, adj több pénzt.

Hehe :) Nem így vannak az oroszok a pakfa programmal?
 
Itt félig-meddig fordítva működik. A cégek promózzák az elképzeléseiket, legyen az EM ágyú, lézerágyú vagy akár mikrohullámú közellégvédelmi rendszer.
Ha van valaki, akinek tetszik a rendszer, akkor megkérdi, hogy mennyibe kerül a kifejlesztése? A cég a hasára csap és mond egy összeget. A többi már sokváltozós egyenlet. Az EM/Lézer fegyverek esetében ~20 év és sok pénz után féligazságokkal traktált promóvideókra és további ígérgetésekre volt elég...

Az EM ágyúk és a lézer-fegyverek esete az US NAVY esetében úgy nézett ki, mikor a légierő nekiindult a YAL-1 ABL programnak (1MW teljesítményű kémiai lézert akartak egy 747-esre), akkor a haditengerészet is akart valami ilyen futurisztikus fegyvert. A YAL-1 kudarc lett, a vártnál sokkal kisebb lett a teljesítménye (nem tudjuk pontosan mennyi, talán 500-600kW?), emiatt kisebb a hatótávolsága, és az elvárt 30-40 lövés helyett a fedélzeten lévő üzemanyag csak 7 lövésre volt elegendő (és többet már nem tudott elvinni a gép). A légierő lelőtte a programot tehát.

A kémiai lézer hátránya, hogy üzemanyag kell a működéséhez, de jelenleg MW szintű energiát (ami egy rakéta lelövéséhez azért kellene) csak kémiai lézerrel tudsz összehozni. A szilárdtest lézerek csak energiát igényelnek, üzemanyagot nem, ebből lett a "deep magazine" buzzword, ami arra utal, hogy annyit lő, amennyit akar, nem kell a lőszermennyiség miatt aggódni.

Aztán jött az EM ágyú, mert hát 3000m/s torkolati sebességet ígértek neki, amivel több száz km-re is lövöldözhetnek a hadihajók. Hát azt mondták, hogy kell ez is.

Felhúztak egy koncepciót ezek köré, ez lett a Szárazföldet Támadó (Land Attack) romboló, alias DD-21. Lézerfegyverekkel a légvédelemre és közellégvédelemre, illetve EM ágyúval a messzi célpontok bombázására.

Zumwalt_laser.jpg

Koncepció valamikor az 1990-es évek végén, lézer közellégvédelemmel​

Hát a haditengerészet örült is mint majom a farkának, aztán 2000-2001 körül elkezdték kérdezgetni, hogy hát hol vannak a beígért csodafegyverek? A cégek meg csak vonogatták a vállukat, hogy több pénz kell. Ekkor indult el a végtelen történet. A haditengerészetnek kellett valami új ötlet, amivel eladhatják a DD-21-et, először egy függőleges ágyút találtak ki (amelynél a lövedék pályáját a magasabb légrétegekben kezdik el irányítani, kvázi ballisztikus rakétaként kezelve azt), majd amikor az is túl bonyolultnak tűnt, akkor lett az AGS.

A mérnökök közben dolgoztak a lézereken és az EM ágyún, de több száz millió dollárral később sem látszott a fény az alagút végén, de az immár DD(X) majd Zumwalt hajóosztály esetében továbbra is számoltak velük (ezért készült az elektromos rendszere úgy, hogy bármikor integrálni lehessen hozzá őket). Gyors előretekerés, 2018, és az EM ágyú, illetve a valóban CIWS-ként használható lézert 10 év múlva szeretné az US NAVY a hajóin látni. Pont úgy, mint 2000-ben...

A cégek nem érdekeltek abban, hogy azt mondják, hogy mi ezt nem tudjuk megvalósítani. Ők azt mondják, hogy adj pénzt, és megcsináljuk. Majd egy év múlva: még nem értünk el áttörést, de haladunk, adj több pénzt. És ez így meg folyamatosan. A cégek a bevételekben érdekeltek, vagyis abban, hogy a haditengerészet pénzt adjon. Ha azt mondanák, hogy gyere vissza 10-20-50 év múlva, akkor nem adnának pénzt, a cég pedig más bevételi forrás felé kénytelen fordulni... Tehát ő sose fog ilyet mondani...
Szóval az EM löveg egy alapkutatást megér,de hajót tervezni hozzá....
 
Itt félig-meddig fordítva működik. A cégek promózzák az elképzeléseiket, legyen az EM ágyú, lézerágyú vagy akár mikrohullámú közellégvédelmi rendszer.
Ha van valaki, akinek tetszik a rendszer, akkor megkérdi, hogy mennyibe kerül a kifejlesztése? A cég a hasára csap és mond egy összeget. A többi már sokváltozós egyenlet. Az EM/Lézer fegyverek esetében ~20 év és sok pénz után féligazságokkal traktált promóvideókra és további ígérgetésekre volt elég...

Az EM ágyúk és a lézer-fegyverek esete az US NAVY esetében úgy nézett ki, mikor a légierő nekiindult a YAL-1 ABL programnak (1MW teljesítményű kémiai lézert akartak egy 747-esre), akkor a haditengerészet is akart valami ilyen futurisztikus fegyvert. A YAL-1 kudarc lett, a vártnál sokkal kisebb lett a teljesítménye (nem tudjuk pontosan mennyi, talán 500-600kW?), emiatt kisebb a hatótávolsága, és az elvárt 30-40 lövés helyett a fedélzeten lévő üzemanyag csak 7 lövésre volt elegendő (és többet már nem tudott elvinni a gép). A légierő lelőtte a programot tehát.

A kémiai lézer hátránya, hogy üzemanyag kell a működéséhez, de jelenleg MW szintű energiát (ami egy rakéta lelövéséhez azért kellene) csak kémiai lézerrel tudsz összehozni. A szilárdtest lézerek csak energiát igényelnek, üzemanyagot nem, ebből lett a "deep magazine" buzzword, ami arra utal, hogy annyit lő, amennyit akar, nem kell a lőszermennyiség miatt aggódni.

Aztán jött az EM ágyú, mert hát 3000m/s torkolati sebességet ígértek neki, amivel több száz km-re is lövöldözhetnek a hadihajók. Hát azt mondták, hogy kell ez is.

Felhúztak egy koncepciót ezek köré, ez lett a Szárazföldet Támadó (Land Attack) romboló, alias DD-21. Lézerfegyverekkel a légvédelemre és közellégvédelemre, illetve EM ágyúval a messzi célpontok bombázására.

Zumwalt_laser.jpg

Koncepció valamikor az 1990-es évek végén, lézer közellégvédelemmel​

Hát a haditengerészet örült is mint majom a farkának, aztán 2000-2001 körül elkezdték kérdezgetni, hogy hát hol vannak a beígért csodafegyverek? A cégek meg csak vonogatták a vállukat, hogy több pénz kell. Ekkor indult el a végtelen történet. A haditengerészetnek kellett valami új ötlet, amivel eladhatják a DD-21-et, először egy függőleges ágyút találtak ki (amelynél a lövedék pályáját a magasabb légrétegekben kezdik el irányítani, kvázi ballisztikus rakétaként kezelve azt), majd amikor az is túl bonyolultnak tűnt, akkor lett az AGS.

A mérnökök közben dolgoztak a lézereken és az EM ágyún, de több száz millió dollárral később sem látszott a fény az alagút végén, de az immár DD(X) majd Zumwalt hajóosztály esetében továbbra is számoltak velük (ezért készült az elektromos rendszere úgy, hogy bármikor integrálni lehessen hozzá őket). Gyors előretekerés, 2018, és az EM ágyú, illetve a valóban CIWS-ként használható lézert 10 év múlva szeretné az US NAVY a hajóin látni. Pont úgy, mint 2000-ben...

A cégek nem érdekeltek abban, hogy azt mondják, hogy mi ezt nem tudjuk megvalósítani. Ők azt mondják, hogy adj pénzt, és megcsináljuk. Majd egy év múlva: még nem értünk el áttörést, de haladunk, adj több pénzt. És ez így meg folyamatosan. A cégek a bevételekben érdekeltek, vagyis abban, hogy a haditengerészet pénzt adjon. Ha azt mondanák, hogy gyere vissza 10-20-50 év múlva, akkor nem adnának pénzt, a cég pedig más bevételi forrás felé kénytelen fordulni... Tehát ő sose fog ilyet mondani...


Ez csak azért van mert a nem létező korrupció keze a nagy vízen túl is betette a lábát a döntéshozatalba.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A Zumwalt osztály esetében azért döntöttek egy új 155mm-es löveg mellett, mert úgy vélték, hogy ez lesz a legjobb átmeneti megoldás addig, amíg az EM ágyú elkészül. Csak akkor nem számoltak azzal még, hogy a hozzá kifejlesztett LRLAP lőszer darabára a tervezett 30 000 dollár helyett közel félmillió dollár lesz...
Szóval az EM löveg egy alapkutatást megér,de hajót tervezni hozzá....
Azt majd akkor ha legalább a szárazföldön működik, és lehet vele lőni vagy 150-et legalább főrész-csere nélkül!! Ja, és akkor, ha nem kerül hozzá egy skuló félmillió dodóba a megkurtított programból következő ki széria miatt!! El lehet gondolkozni, hogy mi lehet az a célpont, ami megér egy fél millás ágyúlövedéket?!! Feltéve persze ha egyáltalán elsőre eltalálják, mert ha nem, akkor ugye több is kell belőle!!
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and endre
Azt majd akkor ha legalább a szárazföldön működik, és lehet vele lőni vagy 150-et legalább főrész-csere nélkül!! Ja, és akkor, ha nem kerül hozzá egy skuló félmillió dodóba a megkurtított programból következő ki széria miatt!! El lehet gondolkozni, hogy mi lehet az a célpont, ami megér egy fél millás ágyúlövedéket?!! Feltéve persze ha egyáltalán elsőre eltalálják, mert ha nem, akkor ugye több is kell belőle!!

Az a géppuskás aki miatt egy fa mögött kuporogsz(mármint neked vagy nekem persze). ;)
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and endre