A II. világháború (1939 - 1945)

Juj...

  1. A D-Dnap és a B. hadművelet idejére kérlek vessél már egy pillantást...
  2. Aztán keresd meg azt, hogy mennyi ideig tart egy hadosztály átdobása 1000 km+ távolságra az átlagos vonatsebességgel és hány szerelvény kell ehhez.
A hadműveletek kezdetén rendelkezésre álló erők a fronttól kb. 200-300 km-re még esetleg be tudnak szállni, de kb. ennyi. Azt elfogadnám érvnek, hogy a keleti front miatt nem volt elég erő nyugaton, de az totálisan nevetséges, hogy egy 2 héttel később induló hadműletenek bármi köze van ahhoz, hogy mi küldhető nyugatra...

Csak pislogok, de igen erősen...

Alig két hete volt talán arról szó, hogy a nyugati front páncéloserőinek fele Párizs táján maradt, a másik volt közelebb a fronthoz. A Párzsi környéki erők valami 2 hét alatt ki is verekedtek csökkent erővel és látszámmal a frontra. Akkor szerinted a kontinens túloldalán levő erőkb bármilyen szinten játszanak? Nem. Nagyon nem.
A lőszert, harckocsikat, repuloket, stb Németországban gyartottak zömmel. Azokat keletre kellett átirányítani ,nem vihették nyugatra. Egy vadászrepülő ezrednek nem tart sokáig átrepülni Kijev alól Párizsba, ellensúlyozza fő a szövetséges légi fölényt. Viszont nem mehettek át mert keleten volt rájuk szükség. A kevés benzint, mubenzint szintén keleten használták fel, abba az irányba indultak a tartalykocsik.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
A lőszert, harckocsikat, repuloket, stb Németországban gyartottak zömmel. Azokat keletre kellett átirányítani ,nem vihették nyugatra. Egy vadászrepülő ezrednek nem tart sokáig átrepülni Kijev alól Párizsba, ellensúlyozza fő a szövetséges légi fölényt. Viszont nem mehettek át mert keleten volt rájuk szükség. A kevés benzint, mubenzint szintén keleten használták fel, abba az irányba indultak a tartalykocsik.
Egy vagy több repülőgépnek vajnom nem. És a teljes század technikai feleszerelésének?

Egy F-15C században van legfeljebb kéttucat pilóta. A század személyi állománya meg kb. 550 fő. Izé... A földi felszerelést meg több C-5-ös viszi utánuk. Akkor szerinted nem földi egyik sem?

Gondolkozzál egy picit...
 
Egy vadászrepülő ezrednek nem tart sokáig átrepülni Kijev alól Párizsba, ellensúlyozza fő a szövetséges légi fölényt. Viszont nem mehettek át mert keleten volt rájuk szükség. A kevés benzint, mubenzint szintén keleten használták fel, abba az irányba indultak a tartalykocsik.
Felszáll a vadász/bombázóezred reggel, néhány közbenső leszállással, tankolással estére Franciában vannak, eddig oké. És mikor ér oda a földi személyzet, a kiszolgáló részleg, akik a műhelykocsikkal, tartálykocsikkal, lőszerszállítmánnyal teherkocsikkal vagy vasúton mennek?!! Mert amíg ők oda nem érnek, addig a gépek csak mozdulatlan földi célpontok a szövetséges légierő számára!!
 
Egy vagy több repülőgépnek vajnom nem. És a teljes század technikai feleszerelésének?

Egy F-15C században van legfeljebb kéttucat pilóta. A század személyi állománya meg kb. 550 fő. Izé... A földi felszerelést meg több C-5-ös viszi utánuk. Akkor szerinted nem földi egyik sem?

Gondolkozzál egy picit...
Kivéve ha új egységet hoznak létre belőlük, új földi kiszolgáló legénységét kapnak pl ujoncokbol vagy épp szétvert korábbi alakulatok ott lábadozó állományából, ellátmányt , felszerelést pedig a Ruhr vidékről az új bázisra küldik.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Kivéve ha új egységet hoznak létre belőlük, új földi kiszolgáló legénységét kapnak pl ujoncokbol vagy épp szétvert korábbi alakulatok ott lábadozó állományából, ellátmányt , felszerelést pedig a Ruhr vidékről az új bázisra küldik.
Ja értem. Ha, ha, meg ha. Az előbb meg még hadosztályokról volt szó. A LW 1944 nyarán a frontokon már csak mutatóba volt...
 
Felszáll a vadász/bombázóezred reggel, néhány közbenső leszállással, tankolással estére Franciában vannak, eddig oké. És mikor ér oda a földi személyzet, a kiszolgáló részleg, akik a műhelykocsikkal, tartálykocsikkal, lőszerszállítmánnyal teherkocsikkal vagy vasúton mennek?!! Mert amíg ők oda nem érnek, addig a gépek csak mozdulatlan földi célpontok a szövetséges légierő számára!!
Leegyszerűsítve hogy érthető legyek. Mi volt a gond nyugaton? Hogy lelőtték a német gépeket az égről? Igen. Viszont a földi személyzet ott maradt, többé kevésbé épen ugye? Ha keletről atreptet 100 gépet az amúgy is hiányos gépek , pilóták pótlására akkor a földünk már ott vannak. De nem tudták atreptetni se őket mert nem volt szabad gép keleten.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Ha 45-ben is képesek voltak ujjaszervezni és nyugatról keletre szállítani hadosztalyokat kb 1 hónap alatt, akkor 44- Ben is kevesebb idő alatt. A Bagratyiont nem véletlenül hangolták össze a partra szállással, nélküle július végére jóval több német katona és fegyver állt volna nyugaton. Ami plusz terhet és lassabb előre haladast jelentett volna ott 44 nyarán.
 
?????
Semmiféle logikai kapcsolat nincsa kijelentésedben. Ha nem érgted miért, akkor nagy gáz van.
Ha 45-ben is képesek voltak ujjaszervezni és nyugatról keletre szállítani hadosztalyokat kb 1 hónap alatt, akkor 44- Ben is kevesebb idő alatt. A Bagratyiont nem véletlenül hangolták össze a partra szállással, nélküle július végére jóval több német katona és fegyver állt volna nyugaton. Ami plusz terhet és lassabb előre haladast jelentett volna ott 44 nyarán.
"antigonosz" Neked van igazad! :) :hadonaszos:

Hiába állítja más nagy vehemenciával a vélt igazát. :eek:

Lássuk a tényeket:

Az 1943. november 28-a és december 1-e között megtartott teheráni konferencián döntés született:

"A szovjetek ígéretett tettek egy, a nyugat-európai partraszállással egyidejűleg indítandó offenzívára, és vállalták, hogy az európai háború befejeztét követően megtámadják Japánt."
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/dip/teheran.html

Kurksznál is hasonló történt, csak akkor még a nyugatiak nem merték/tudták bevállalni az igazi partraszállást. Sztálin finoman fogalmazva neheztelt a szövetségesekre.

Tehát, a tényleges katonai vezetők úgy ítélték meg, hogy szükség van egymás segítésére.

Ennek megfelelően Sztálin sürgette a Bagratyion elindítását, így is késtek, mert nehezen tudták összegereblyézni a mindenképpen szükséges erőt és feltételt.
 
Az agyonmagasztalt Rommel féle előretörések is parancsmegtagadások voltak, mert megmondták neki, hogy ne csinálja a logisztika miatt. Mégsem csapták el miatta...
Aztán Málta invázióját is ő fújatta le...
Jó nagy bukta is volt hosszútávon az...
Szerinted Kréta elfoglalásából mit tanultak a németek? Volt mindenre emberük/technikájuk?

A szövetséges véderőt a brit helyőrség, a Görögország kiürítése során a szigetre hozott szedett-vedett csapatok, valamint görög partizánok és önkéntesek, valamint sebtében szervezett görög alakulatok alkották.

A csata első napján a németek végrehajtották az addigi történelem legnagyobb ejtőernyős-hadműveletét. A ledobott katonák az első nap hatalmas veszteségeket szenvedtek a gyorsan eszmélő szövetségesektől (akiket hatékony hírszerző munka is segített). A második nap azonban – nem kis szerencséjüknek, valamint a szövetséges felső parancsnokság hibás helyzetértékelésének köszönhetően – sikerült elfoglalniuk Maleme repülőterét, ahová további erősítéseket tudtak leszállítani, így úrrá lettek a helyzeten és 10 hosszú nap alatt legyűrték a rosszul felszerelt védők ellenállását. A vert szövetséges csapatokat tengeri úton szállították el, azonban sokuk a szigeten rekedt és fogságba esett, valamint a kiürítést végző Brit Királyi Haditengerészet is súlyos veszteségeket szenvedett.

A krétai csata több szempontból is "első" volt a háború során: ez volt az első, döntően légi szállításon alapuló hadművelet, a szövetségesek itt használták először érdemben a német Enigma rejtjelező rendszer megfejtésével nyert információkat, és a németek itt találkoztak először a polgári lakosság tömeges fegyveres ellenállásával. Az elsőként ledobott német ejtőernyőscsapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Hitler a háború hátralévő részében megtiltott minden nagyszabású ejtőernyős-hadműveletet. A szövetséges parancsnokokra azonban mély benyomást tett az ejtőernyősök sikere, és a csata tanulságait levonva kezdtek bele a saját ejtőernyős-erőik nagyszabású fejlesztésébe.

Ennek tükrében is fenntatrod a véleményedet?
 
Az agyonmagasztalt Rommel féle előretörések is parancsmegtagadások voltak, mert megmondták neki, hogy ne csinálja a logisztika miatt. Mégsem csapták el miatta...
Aztán Málta invázióját is ő fújatta le...
Jó nagy bukta is volt hosszútávon az...


Egyébiránt arról, hogy Rommel fűjta le Málta invázióját, van valamilyen infód?
 
Egyébiránt arról, hogy Rommel fűjta le Málta invázióját, van valamilyen infód?
Tudtommal nem paranccsal fújta le, csak egyszerűen Afrikába parancsolta a Málta elfoglalásához odarendelt egységeket. Szóval nem mondta hogy nem csinálhatják, csak tett róla hogy azok a csapatok ne Máltán szálljanak partra.
 
Tudtommal nem paranccsal fújta le, csak egyszerűen Afrikába parancsolta a Málta elfoglalásához odarendelt egységeket. Szóval nem mondta hogy nem csinálhatják, csak tett róla hogy azok a csapatok ne Máltán szálljanak partra.

Szerintem ekkora jogköre ott csak Adolf bácsinak volt... Nem gondolom, hogy egy akármelyik hadtestparancsnok ezt a német seregben, de máshol sem, megtehette volna...
 
Szerintem ekkora jogköre ott csak Adolf bácsinak volt... Nem gondolom, hogy egy akármelyik hadtestparancsnok ezt a német seregben, de máshol sem, megtehette volna...
Rommel nem egy "akármilyen hadtestparancsnok." volt, ő Adolf személyi testőrségének a parancsnoka volt a nyugati hadjárat előtt, és innen eredő személyes kapcsolatának köszönhetően IS indult meg a személyes karrierje. Szó se róla tett is egy-két dolgot ezért a beosztásért, csak ő többet engedhetett meg magának mint mások hasonló beosztásban.
 
Rommel nem egy "akármilyen hadtestparancsnok." volt, ő Adolf személyi testőrségének a parancsnoka volt a nyugati hadjárat előtt, és innen eredő személyes kapcsolatának köszönhetően IS indult meg a személyes karrierje. Szó se róla tett is egy-két dolgot ezért a beosztásért, csak ő többet engedhetett meg magának mint mások hasonló beosztásban.


Én az alaptémáról, Málta elfoglalásáról csak annyit olvastam, hogy HITLER nem is akarta megindítani. Nem volt hozzá ereje (+ az olaszokra sem számíthatott soha).

Egy linket bemásolok ezzel kapcsolatosan:


https://www.masodikvh.hu/hadszinterek/eszak-afrika/21-az-eszak-afrikai-hadszinter-oesszefoglalasa