Nem a kijelzők mérete száma a lényeg.
Biztos túl van dimenzionálva. Biztos hülyék a Lockheednál, hogy kidobták a HUD ot, biztos hülyék hogy 400 000$ adnak egy sisakkijelzőért. A jobkezes kormány is csak flacolás.
Hülye Boeing, Eurofighter konzorcium és SAAB. Náluk bizony nincs jobbkézre a bot.

Komolyra fordítva, a Dassault követte a GD-Lockheed Martin trendet, a többiek nem.
Maradjunk annyiban, hogy nem ott ülnek az okosok, ahol 400K USD egy sisak, hanem ez annyit tesz, itt volt erre pénz, másutt meg ennyit nem költenek rá. Kevesebbet igen, lásd izraeli DASH, francia TopSight, vagy az angol Cobra.
Képességek is eltérőek, de mint már ezereszer kiveséztük, ez az ipar nem autóskártya és az USA-ban sem csak a józan ész dönt, sokszor pont annak hiánya, nomeg a jó öreg bürokrácia. Nagyság átka pedig a rugalmatlanság, de kit érdekel, ha egyszer rekord szinten a védelmi büdzsé.
Harmadik dolog. Az orosz megcsinálta a két nagy MFD-t, a Lockheed (és újabban a Boeing, vagy akár a SAAB) átáll az egyetlen nagy kijelzőre.
Amikor az orosz döntött a Szu-35BM kabinbelsőjéről, nekik még nem volt garantált minőségű orosz ekkora kijelzőjük, de két feleakkora igen. Mit mondtak erre? Redundancia szempontjából ez a hátrány még akár előny is lehet.
A többiek meg valamivel később azt mondták, nem para, ha elmegy a kép az egyetlen nagy kijelzőn, mert a sisakdisplay adataival még haza lehet menni, ha harcolni már nem is feltétlen érdemes.
Szeretném kérni a tisztelt egybegyűlteket, hogy próbáljunk meg egy kissé komplexebben átlátni dolgokat és folyamatokat...