Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Az én gépem 5 éves programtól függően 9-10 liter víz és 0,8-1.01 kWh áram megy el egy ciklusra
Az kb 55ft áramfogyasztás, 10l víz 5-6 ft, tabletta 40ft, öblítő, só passz. Kézzel 12l melegvíz kb 10ft, plusz öblítés is legyen 10ft, 20l, mosogatószer meg legyen 20ft kb ami elfogy.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
antigonosz

"Azért ehhez kell egy új gázkazán is. Viszont nekem kérdéses hogy mekkora ökolábnyoma (vagy mije) lesz a rengeteg szigetelőanyagnak, de a fellendülés elején berakott 15-25 éves műanyag ablakokat is már elkezdték kiszórni. Még senkivel sem találkoztam aki ezekből kiszedte volna az üveget, gumit, vasalatot és mindezt szakszerűen szétválogatta volna."

Gond a hulladék is, persze. De az azért nem mindegy, hogy harmad annyi energiát használsz-e 20 éven át fűtésre, mint addig.
Ez amúgy nemzet gazdaságilag sem mindegy. Ugyanis importáljuk a gázt. És javíthatna a külker mérlegen, ha kevesebb gázt kellene vennünk.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Azért ehhez kell egy új gázkazán is. Viszont nekem kérdéses hogy mekkora ökolábnyoma (vagy mije) lesz a rengeteg szigetelőanyagnak, de a fellendülés elején berakott 15-25 éves műanyag ablakokat is már elkezdték kiszórni. Még senkivel sem találkoztam aki ezekből kiszedte volna az üveget, gumit, vasalatot és mindezt szakszerűen szétválogatta volna.
Nálunk úgy számolnak, hogy a gyártás során keletkezō 1g CO2 az élettartam alatt 3g CO2-vel csökkenti CO2 termelést:

https://www.google.de/url?sa=t&sour...FjAAegQIABAB&usg=AOvVaw1EpZxMaw8B2p61Zwn5oeK3
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
"a fotovoltaikus naperőművek napelemeinek hatékonysága 30 Celsius-fok felett fokonként néhány tized százalékkal romlik."
Ha sötét van az a baj, ha esik az a baj, ha meleg van az a baj, ha havazik az a baj, ha fúj a szél az a baj, ha meg nem akkor úgyis valami más gixer fog előjönni. Basszus ha nekem bármilyen más termék formájában egy olyan problémás szart nyomnának a kezembe, mint a megújulók jelentősebb része akkor 2 nap múlva a kert végében verném szét a Tulából rendelt gyalásómmal
 
Még a végén az lesz, hogy atomenergia (ebből kéne a tóriumos, csak az még fasorba sincs), meg hidrogéncella. Ez utóbbi a járművekbe. Nagyon leegyszerűsítve a történetet.
Minden másra pedig gázmotor, de csak, hogy hazabeszéljek.
 
Szép ez a zöld (pl.nap)energia, de a tárolását ki hogyan képzeli el?

Jelenleg nincs ipari méretű tárolás. Valami 5-10%-as a termelésnek váltható ki megújulóval gond nélkül. "Átlagos" országnál. De a megújulók térnyerését értelmetlen pusztán a mai technológián elképzelni. Fejlődik azért a világ.

A tech meg elég biztonságos, vagy akár elmozdulhatnak a tórium fele is, ha valakinek az uránnal baja van.

Nincs még tóriumos erőmű kereskedelmi forgalomban. Egy darabig nem is lesz. Lehet el se jut oda a világ hogy lesz, előbb lesz megoldva az ipari mértékű áramtárolás. Vagy a fúzió.

Tudsz konkrétumot?

A korrupció részben azért korrupció mert nincs csak úgy bizonyíték. Az ügyészség és rendőrség feladata lenne, hogy bizonyítékokat keressen. Csak hát nem végzik a dolgukat, pedig a szemüket kiszúrja...

A francia pro nuki hozzállás robog tovább félreértés ne essék...

Azért az is csak úgy működik, hogy exportálnak ezerrel. Lehet bajban lennének ha nem lenne hova exportálni.
 
Nincs még tóriumos erőmű kereskedelmi forgalomban. Egy darabig nem is lesz. Lehet el se jut oda a világ hogy lesz, előbb lesz megoldva az ipari mértékű áramtárolás. Vagy a fúzió.
Valószínűbbnek tartom, hogy a tóriumos reaktorok üzembiztosak lesznek, mint hogy olcsón nagy mennyiségben akkukat tudjanak telepíteni ipari mennyiségű áram tárolására. Addig meg ott az uránnal működő atomreaktor.

A korrupció részben azért korrupció mert nincs csak úgy bizonyíték. Az ügyészség és rendőrség feladata lenne, hogy bizonyítékokat keressen. Csak hát nem végzik a dolgukat, pedig a szemüket kiszúrja...
Szóval a láthatatlan ember létezésére az a bizonyíték, hogy nem látjuk. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs Magyarországon korrupcó, csak azt, hogy erre semmilyen bizonyítékot nem hoztál üres szavakon kívül, és főleg nem Paks2-vel kapcsolatban.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Nincs még tóriumos erőmű kereskedelmi forgalomban. Egy darabig nem is lesz. Lehet el se jut oda a világ hogy lesz, előbb lesz megoldva az ipari mértékű áramtárolás. Vagy a fúzió.
Tóriumos erőmű már volt "kereskedelmi forgalomban" (THTR-300) és india is fejlesztett egy tóriumos reaktort (AHWR), mondjuk ezzel a projekttel nem tudom mi van jelenleg.
 
Tóriumos erőmű már volt "kereskedelmi forgalomban" (THTR-300) és india is fejlesztett egy tóriumos reaktort (AHWR), mondjuk ezzel a projekttel nem tudom mi van jelenleg.
Reaktor az egy dolog. Erőmű pedig egy másik. Tóriumos erőmű még nincs.
A THTR–300 egy tóriumalapú, grafitmoderátoros, fissziós atomerőmű volt, amely 1983. szeptember 13. és 1989. szeptember 29. között Németországban működött.
De nem folyékony só technológia volt, abból kísérleti volt a jenkiknél 60 éve, de olyan is volt. Üzemelt. Tudjuk, hogy működik, mindenféle komolyabb gond nélkül. A vele dolgozók annyira tartották veszélyesnek, hogy a vele való munkára az "unalmas" szót használták.* A kérdés az, hogy mekkora üzemi hőmérsékletet akar vele az ember a korriózió és egyéb okok miatt. A PWR reaktorok igen szutyok gőzhőmérséklettel dolgoznak, ellenben a LFTR akár 600-700 fokig is elmehetnének.

Mondjuk mivel olcsó az üzemanyag nem igazán vágom, hogy minek kell erőltetni az 500 fok feletti tartományt, ennek soha nem néztem mélyen utána.

*A reaktor annyira rugalmasan üzemeltethető volt, hogy pénteken leállították és hétfőn meg bekapcsolták. Ok, nem volt nagy teljesítményű, de mivel félig egy vegyi üzemre hajaz és kisnyomású a technika ezért nagy terhelést indításkor és leálláskor a hőfeszültség jelenti, ez viszont azt jelenti, hogy üzemi tartományban a térfogatára szabályozásával az erőmű teljesítménye is jól szabályozható, ha erre szükség lenne.
 
Az indiai projektről mit tudsz? Gyorsan átfutottam 2016-ban elkezdték építeni és pont se híre se hamva.
 
. Csak hát nem végzik a dolgukat, pedig a szemüket kiszúrja...
A zsebüket szúrja ki.
 
A kérdés az, hogy mekkora üzemi hőmérsékletet akar vele az ember a korriózió és egyéb okok miatt. A PWR reaktorok igen szutyok gőzhőmérséklettel dolgoznak, ellenben a LFTR akár 600-700 fokig is elmehetnének.

Mára már megoldhatóak ezek a kérdések. A fenti kísérleti témának volt egy oldalhajtása Oak Ridge-ben, ezek pedig a gyors tenyészreaktorok voltak. A hōmérséklet fōként emiatt volt indokolt. A gond azzal volt, hogy nem nagyon volt szerkezeti anyag, amit 600 fokon, 200bar-ral beépíthetsz egy hōcserélōbe vagy elosztóba.

Ezért az ORNL-ben elindítottak egy alprogramot, ennek a végeredménye a manapság erōművekben használt, korszerű, melegszilárd acélok (P91), viszont a sót ez sem szereti. A só a hōmérséklet növekedésével exponenciálisan eszi az anyagot.

A thórium-nál (vagyis inkább a GEN IV-ben) gyakori pont, hogy a reaktorokat hidrogén-termelésre is használni akarják. A mai méretek katalizátorok mellett ez olyan 1000 fok környékén már egész jól muzsikál. Jelenleg a szerkezeti anyagok az amcsiknál 382 fok, illetve 482 fok (rozsdamentes) van meg, Europóban illetve Japánban a P91-re 590 fokig vannak 20 éves mérési eredmények (a mérés 20 évig tart, többszáz próbadarab van 590 fokon tartva és különbözō húzófeszültségnek kitéve). A továbblépés iszonyúan lassú, plusz a "hozzáértōk" elkezdtek lineárisan exponálni, majd úgy kiadni az engedélyeket. Aztán 4 év múlva kiderült, hogy jah, bocsi, 20%-al kisebb a megengedhetō melegszilárdság. Szívás..

Mára egyébként meg lenne a tudás erre a problémára (pl. Zománcozott csövek, kerámiázott armatúrák meg úgy a komplett nagynyomású technológia, sokadik generáció katalizátor, stb..), csak most az ostoba és idióta zōdfasiszták dominálnak.
 
Mára már megoldhatóak ezek a kérdések. A fenti kísérleti témának volt egy oldalhajtása Oak Ridge-ben, ezek pedig a gyors tenyészreaktorok voltak. A hōmérséklet fōként emiatt volt indokolt. A gond azzal volt, hogy nem nagyon volt szerkezeti anyag, amit 600 fokon, 200bar-ral beépíthetsz egy hōcserélōbe vagy elosztóba.

Ezért az ORNL-ben elindítottak egy alprogramot, ennek a végeredménye a manapság erōművekben használt, korszerű, melegszilárd acélok (P91), viszont a sót ez sem szereti. A só a hōmérséklet növekedésével exponenciálisan eszi az anyagot.

A thórium-nál (vagyis inkább a GEN IV-ben) gyakori pont, hogy a reaktorokat hidrogén-termelésre is használni akarják. A mai méretek katalizátorok mellett ez olyan 1000 fok környékén már egész jól muzsikál. Jelenleg a szerkezeti anyagok az amcsiknál 382 fok, illetve 482 fok (rozsdamentes) van meg, Europóban illetve Japánban a P91-re 590 fokig vannak 20 éves mérési eredmények (a mérés 20 évig tart, többszáz próbadarab van 590 fokon tartva és különbözō húzófeszültségnek kitéve). A továbblépés iszonyúan lassú, plusz a "hozzáértōk" elkezdtek lineárisan exponálni, majd úgy kiadni az engedélyeket. Aztán 4 év múlva kiderült, hogy jah, bocsi, 20%-al kisebb a megengedhetō melegszilárdság. Szívás..

Mára egyébként meg lenne a tudás erre a problémára (pl. Zománcozott csövek, kerámiázott armatúrák meg úgy a komplett nagynyomású technológia, sokadik generáció katalizátor, stb..), csak most az ostoba és idióta zōdfasiszták dominálnak.
Oké, de a LFTR lényege az, hogy magas hőmérséklet és kis nyomás elég hozzá a reaktorban.
 
Oké, de a LFTR lényege az, hogy magas hőmérséklet és kis nyomás elég hozzá a reaktorban.
Yep. Fejben ugrottam egyet.. A sóolvadékos kezdeti erőműben ha jól emlékszem vagy LiF vagy BeF volt (de az is lehet, hogy mindkettő..), plusz ThF meg UFx volt. Ezt a cuccot olyan 550 fokon bevezették a reaktorba, ahol a hasadás miatt ez felment 700 környékére (emiatt nikkellel volt plattírozva a reaktorköpeny belseje, de ha jól emlékszem, a hőmérsékletgradiens miatt a megszokott méretek helyett más szelvényvastagságok adódtak. Ebből voltak később gondok - de ez a kovácsolási technológia sara, nem pedig az energaitermelési módé...). A rendszer atmoszférikus nyomáson ketyegett. A probléma abból adódott, hogy a só gőznyomása nagyon alacsony volt és emiatt cserébe az atmoszférikus nyomáson mért forráspont jó magas - olyan 1300 fok fölötti. Ez sajnos a folyamat sajátossága, ezért nem nagyon volt más választás, mint nikkelötvözetekkel dolgozni (mondjuk USA-ban ez nem volt egy nagy kunszt, mivel a repülőgépipar odaát közismert szintű...), de mégis gondok voltak vele. Ahogy írtam korábban, a hőcserélőknél ugyanaz a gond előjött. A pontos hőmérsékletekre nem emlékszem de a kilépő hűtősó kicsivel 600 fok felett volt (na ezért kellett az alapanyag-fejlesztés az ORNL-ben).

Az 1000 fok környéki hőmérséklet meg adta magát a hidrogén-termelésre.

A hidrogén az egyik legfontosabb vegyipari alapanyag - mivel nehéz gyártani, ezért jó drága. Nálunk van kettő krakkoló üzem a telepen belül - hasonló, mint Százhalombatta, vagy a labancoknál Schwechat. Ez mondjuk úgy, hogy nem annyira környezetbarát, de szén-hidrogénből lehet dolgozni... Amit nálunk betépve tud szinte mindenki, azok ezek az egyenletek:

CH4+H2O = CO + 3H2 (ez a részleges metán-oxidáció)
CO+H2O = CO2+H2 (CO oxidálódik)

Namármost, ehhez kell egy csomó földgáz. Ok, a vegyiparban van. A CO2-t meg felhasználjuk másra, de valahogy ez akkor is egy kényszermegoldás - ellenben folyamatos munkát ad, mivel ezen a magas hőmérsékleten, ennyi szénnél, hidrogénnél (és kénnél) olyan isten nincs, hogy valami hetente ne menjen tönkre, úgyhogy a hegesztési részleg 100 évre kap munkát... :)

Amikor ez a FBTR kutatás ment - 70-es évek, akkortájt már ismert volt Oláh György munkássága a metánról, ismert volt az USA metánkészlete és volt már kőolaj-krízis is. Sok publikáció született akkoriban az acél vs. magashőmérsékletű hidrogén összecsapásról. Az amcsik ezt a vonalat erőltették volna - metán + FBTR + hidrogén, csak a világ közbeszólt, de ez már egy másik hsz témája lehetne.

Annyit még hozzátennék, de ezt csak és kizárólag a sötétzöldeknek:

- Naponta felfoghatatlan mennyiségű metánt fáklyáznak le, mert összeesett az ára a földgázpiacnak (nem, nem viktorka rezsicsökkentése...). Ha annak idején - de akár csak az elmúlt 15 évben megindult volna a kutatás és fejlesztés a fenti technológiákkal, akkor mára hidrogéntároló lenne otthon - semennyivel sem balesetveszélyesebb, mint egy PB-tároló, illetve a hőn szeretett, tájromboló szélkerekeiteket sem kellett volna rászabadítani a hálózatra, hanem offline elpiszmoghatna hidrogéngyártásban vagy katalizátor-gyártásban.

Nem. Erre mondtatok nemet, majd kurva álszent pofával odaláncoljátok magatokat az atomerőmű bejáratához, pedig pontosan ti teszitek tönkre a világot, egyetemben a globalizáció-ellenes csürhe haverjaitok, akik segélyből élve, iphone 12-ön szervezitek a következő városrombolós afterparty-t a GMO tüntetés után, veritek szét azt, amiért más megdolgozik, majd dolga végeztével irány haza. Pontosan a zöld ÍGÉRETEK okozzák a legnagyobb környezeti rombolást. Mivel ÍGÉRTEK valamit, amiből később semmi sem lesz, ellenben kurva jó zsarolási potenciál. Ami a habonyművek kicsiben, az a grínpísz nagyban. Mivel némelyik, jobb sorsra érdemes országban odáig kurválkodtatok, hogy a mérleg nyelve vagytok egy-egy szavazásnak titulált valóság-showban, amire odafingjátok a ződ jelzést vagy szigorúan ződ alapelvek mentén, azért cserébe bekönyörgitek magatokat a sátáni cégek igazgatóságába, vagytok felelősek az összes tengerbe kidobott kibaszott műanyag-zsacskóért és szívószálért. Nem hiszem el, hogy ezt nem tudtátok 30 éve, hogy azok bizony nem bomlanak le és nem alakulnak át valami jóvá... Most ugyanezt hibát követitek el, szintén a tengeren és majd lesz keserű az ébredés megint 30 év múlva...