Az kb 55ft áramfogyasztás, 10l víz 5-6 ft, tabletta 40ft, öblítő, só passz. Kézzel 12l melegvíz kb 10ft, plusz öblítés is legyen 10ft, 20l, mosogatószer meg legyen 20ft kb ami elfogy.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
antigonosz
"Azért ehhez kell egy új gázkazán is. Viszont nekem kérdéses hogy mekkora ökolábnyoma (vagy mije) lesz a rengeteg szigetelőanyagnak, de a fellendülés elején berakott 15-25 éves műanyag ablakokat is már elkezdték kiszórni. Még senkivel sem találkoztam aki ezekből kiszedte volna az üveget, gumit, vasalatot és mindezt szakszerűen szétválogatta volna."
Gond a hulladék is, persze. De az azért nem mindegy, hogy harmad annyi energiát használsz-e 20 éven át fűtésre, mint addig.
Ez amúgy nemzet gazdaságilag sem mindegy. Ugyanis importáljuk a gázt. És javíthatna a külker mérlegen, ha kevesebb gázt kellene vennünk.
"Azért ehhez kell egy új gázkazán is. Viszont nekem kérdéses hogy mekkora ökolábnyoma (vagy mije) lesz a rengeteg szigetelőanyagnak, de a fellendülés elején berakott 15-25 éves műanyag ablakokat is már elkezdték kiszórni. Még senkivel sem találkoztam aki ezekből kiszedte volna az üveget, gumit, vasalatot és mindezt szakszerűen szétválogatta volna."
Gond a hulladék is, persze. De az azért nem mindegy, hogy harmad annyi energiát használsz-e 20 éven át fűtésre, mint addig.
Ez amúgy nemzet gazdaságilag sem mindegy. Ugyanis importáljuk a gázt. És javíthatna a külker mérlegen, ha kevesebb gázt kellene vennünk.
Nálunk úgy számolnak, hogy a gyártás során keletkezō 1g CO2 az élettartam alatt 3g CO2-vel csökkenti CO2 termelést:
https://www.google.de/url?sa=t&sour...FjAAegQIABAB&usg=AOvVaw1EpZxMaw8B2p61Zwn5oeK3
"a fotovoltaikus naperőművek napelemeinek hatékonysága 30 Celsius-fok felett fokonként néhány tized százalékkal romlik."
Ha sötét van az a baj, ha esik az a baj, ha meleg van az a baj, ha havazik az a baj, ha fúj a szél az a baj, ha meg nem akkor úgyis valami más gixer fog előjönni. Basszus ha nekem bármilyen más termék formájában egy olyan problémás szart nyomnának a kezembe, mint a megújulók jelentősebb része akkor 2 nap múlva a kert végében verném szét a Tulából rendelt gyalásómmal
Ha sötét van az a baj, ha esik az a baj, ha meleg van az a baj, ha havazik az a baj, ha fúj a szél az a baj, ha meg nem akkor úgyis valami más gixer fog előjönni. Basszus ha nekem bármilyen más termék formájában egy olyan problémás szart nyomnának a kezembe, mint a megújulók jelentősebb része akkor 2 nap múlva a kert végében verném szét a Tulából rendelt gyalásómmal
Még a végén az lesz, hogy atomenergia (ebből kéne a tóriumos, csak az még fasorba sincs), meg hidrogéncella. Ez utóbbi a járművekbe. Nagyon leegyszerűsítve a történetet.
Minden másra pedig gázmotor, de csak, hogy hazabeszéljek.
Minden másra pedig gázmotor, de csak, hogy hazabeszéljek.
Allesmor Obranna
Én eléggé tartok a hidrogénes cuccoktól. Szerintem veszélyesek. Te mit gondolsz erről?
Én eléggé tartok a hidrogénes cuccoktól. Szerintem veszélyesek. Te mit gondolsz erről?
Jelenleg nincs ipari méretű tárolás. Valami 5-10%-as a termelésnek váltható ki megújulóval gond nélkül. "Átlagos" országnál. De a megújulók térnyerését értelmetlen pusztán a mai technológián elképzelni. Fejlődik azért a világ.
Nincs még tóriumos erőmű kereskedelmi forgalomban. Egy darabig nem is lesz. Lehet el se jut oda a világ hogy lesz, előbb lesz megoldva az ipari mértékű áramtárolás. Vagy a fúzió.
A korrupció részben azért korrupció mert nincs csak úgy bizonyíték. Az ügyészség és rendőrség feladata lenne, hogy bizonyítékokat keressen. Csak hát nem végzik a dolgukat, pedig a szemüket kiszúrja...
Azért az is csak úgy működik, hogy exportálnak ezerrel. Lehet bajban lennének ha nem lenne hova exportálni.
Valószínűbbnek tartom, hogy a tóriumos reaktorok üzembiztosak lesznek, mint hogy olcsón nagy mennyiségben akkukat tudjanak telepíteni ipari mennyiségű áram tárolására. Addig meg ott az uránnal működő atomreaktor.
Szóval a láthatatlan ember létezésére az a bizonyíték, hogy nem látjuk. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs Magyarországon korrupcó, csak azt, hogy erre semmilyen bizonyítékot nem hoztál üres szavakon kívül, és főleg nem Paks2-vel kapcsolatban.
Tóriumos erőmű már volt "kereskedelmi forgalomban" (THTR-300) és india is fejlesztett egy tóriumos reaktort (AHWR), mondjuk ezzel a projekttel nem tudom mi van jelenleg.
A THTR–300 egy tóriumalapú, grafitmoderátoros, fissziós atomerőmű volt, amely 1983. szeptember 13. és 1989. szeptember 29. között Németországban működött.
M
molnibalage
Guest
De nem folyékony só technológia volt, abból kísérleti volt a jenkiknél 60 éve, de olyan is volt. Üzemelt. Tudjuk, hogy működik, mindenféle komolyabb gond nélkül. A vele dolgozók annyira tartották veszélyesnek, hogy a vele való munkára az "unalmas" szót használták.* A kérdés az, hogy mekkora üzemi hőmérsékletet akar vele az ember a korriózió és egyéb okok miatt. A PWR reaktorok igen szutyok gőzhőmérséklettel dolgoznak, ellenben a LFTR akár 600-700 fokig is elmehetnének.
Mondjuk mivel olcsó az üzemanyag nem igazán vágom, hogy minek kell erőltetni az 500 fok feletti tartományt, ennek soha nem néztem mélyen utána.
*A reaktor annyira rugalmasan üzemeltethető volt, hogy pénteken leállították és hétfőn meg bekapcsolták. Ok, nem volt nagy teljesítményű, de mivel félig egy vegyi üzemre hajaz és kisnyomású a technika ezért nagy terhelést indításkor és leálláskor a hőfeszültség jelenti, ez viszont azt jelenti, hogy üzemi tartományban a térfogatára szabályozásával az erőmű teljesítménye is jól szabályozható, ha erre szükség lenne.
Mára már megoldhatóak ezek a kérdések. A fenti kísérleti témának volt egy oldalhajtása Oak Ridge-ben, ezek pedig a gyors tenyészreaktorok voltak. A hōmérséklet fōként emiatt volt indokolt. A gond azzal volt, hogy nem nagyon volt szerkezeti anyag, amit 600 fokon, 200bar-ral beépíthetsz egy hōcserélōbe vagy elosztóba.
Ezért az ORNL-ben elindítottak egy alprogramot, ennek a végeredménye a manapság erōművekben használt, korszerű, melegszilárd acélok (P91), viszont a sót ez sem szereti. A só a hōmérséklet növekedésével exponenciálisan eszi az anyagot.
A thórium-nál (vagyis inkább a GEN IV-ben) gyakori pont, hogy a reaktorokat hidrogén-termelésre is használni akarják. A mai méretek katalizátorok mellett ez olyan 1000 fok környékén már egész jól muzsikál. Jelenleg a szerkezeti anyagok az amcsiknál 382 fok, illetve 482 fok (rozsdamentes) van meg, Europóban illetve Japánban a P91-re 590 fokig vannak 20 éves mérési eredmények (a mérés 20 évig tart, többszáz próbadarab van 590 fokon tartva és különbözō húzófeszültségnek kitéve). A továbblépés iszonyúan lassú, plusz a "hozzáértōk" elkezdtek lineárisan exponálni, majd úgy kiadni az engedélyeket. Aztán 4 év múlva kiderült, hogy jah, bocsi, 20%-al kisebb a megengedhetō melegszilárdság. Szívás..
Mára egyébként meg lenne a tudás erre a problémára (pl. Zománcozott csövek, kerámiázott armatúrák meg úgy a komplett nagynyomású technológia, sokadik generáció katalizátor, stb..), csak most az ostoba és idióta zōdfasiszták dominálnak.
M
molnibalage
Guest
Oké, de a LFTR lényege az, hogy magas hőmérséklet és kis nyomás elég hozzá a reaktorban.
Yep. Fejben ugrottam egyet.. A sóolvadékos kezdeti erőműben ha jól emlékszem vagy LiF vagy BeF volt (de az is lehet, hogy mindkettő..), plusz ThF meg UFx volt. Ezt a cuccot olyan 550 fokon bevezették a reaktorba, ahol a hasadás miatt ez felment 700 környékére (emiatt nikkellel volt plattírozva a reaktorköpeny belseje, de ha jól emlékszem, a hőmérsékletgradiens miatt a megszokott méretek helyett más szelvényvastagságok adódtak. Ebből voltak később gondok - de ez a kovácsolási technológia sara, nem pedig az energaitermelési módé...). A rendszer atmoszférikus nyomáson ketyegett. A probléma abból adódott, hogy a só gőznyomása nagyon alacsony volt és emiatt cserébe az atmoszférikus nyomáson mért forráspont jó magas - olyan 1300 fok fölötti. Ez sajnos a folyamat sajátossága, ezért nem nagyon volt más választás, mint nikkelötvözetekkel dolgozni (mondjuk USA-ban ez nem volt egy nagy kunszt, mivel a repülőgépipar odaát közismert szintű...), de mégis gondok voltak vele. Ahogy írtam korábban, a hőcserélőknél ugyanaz a gond előjött. A pontos hőmérsékletekre nem emlékszem de a kilépő hűtősó kicsivel 600 fok felett volt (na ezért kellett az alapanyag-fejlesztés az ORNL-ben).
Az 1000 fok környéki hőmérséklet meg adta magát a hidrogén-termelésre.
A hidrogén az egyik legfontosabb vegyipari alapanyag - mivel nehéz gyártani, ezért jó drága. Nálunk van kettő krakkoló üzem a telepen belül - hasonló, mint Százhalombatta, vagy a labancoknál Schwechat. Ez mondjuk úgy, hogy nem annyira környezetbarát, de szén-hidrogénből lehet dolgozni... Amit nálunk betépve tud szinte mindenki, azok ezek az egyenletek:
CH4+H2O = CO + 3H2 (ez a részleges metán-oxidáció)
CO+H2O = CO2+H2 (CO oxidálódik)
Namármost, ehhez kell egy csomó földgáz. Ok, a vegyiparban van. A CO2-t meg felhasználjuk másra, de valahogy ez akkor is egy kényszermegoldás - ellenben folyamatos munkát ad, mivel ezen a magas hőmérsékleten, ennyi szénnél, hidrogénnél (és kénnél) olyan isten nincs, hogy valami hetente ne menjen tönkre, úgyhogy a hegesztési részleg 100 évre kap munkát...
Amikor ez a FBTR kutatás ment - 70-es évek, akkortájt már ismert volt Oláh György munkássága a metánról, ismert volt az USA metánkészlete és volt már kőolaj-krízis is. Sok publikáció született akkoriban az acél vs. magashőmérsékletű hidrogén összecsapásról. Az amcsik ezt a vonalat erőltették volna - metán + FBTR + hidrogén, csak a világ közbeszólt, de ez már egy másik hsz témája lehetne.
Annyit még hozzátennék, de ezt csak és kizárólag a sötétzöldeknek:
- Naponta felfoghatatlan mennyiségű metánt fáklyáznak le, mert összeesett az ára a földgázpiacnak (nem, nem viktorka rezsicsökkentése...). Ha annak idején - de akár csak az elmúlt 15 évben megindult volna a kutatás és fejlesztés a fenti technológiákkal, akkor mára hidrogéntároló lenne otthon - semennyivel sem balesetveszélyesebb, mint egy PB-tároló, illetve a hőn szeretett, tájromboló szélkerekeiteket sem kellett volna rászabadítani a hálózatra, hanem offline elpiszmoghatna hidrogéngyártásban vagy katalizátor-gyártásban.
Nem. Erre mondtatok nemet, majd kurva álszent pofával odaláncoljátok magatokat az atomerőmű bejáratához, pedig pontosan ti teszitek tönkre a világot, egyetemben a globalizáció-ellenes csürhe haverjaitok, akik segélyből élve, iphone 12-ön szervezitek a következő városrombolós afterparty-t a GMO tüntetés után, veritek szét azt, amiért más megdolgozik, majd dolga végeztével irány haza. Pontosan a zöld ÍGÉRETEK okozzák a legnagyobb környezeti rombolást. Mivel ÍGÉRTEK valamit, amiből később semmi sem lesz, ellenben kurva jó zsarolási potenciál. Ami a habonyművek kicsiben, az a grínpísz nagyban. Mivel némelyik, jobb sorsra érdemes országban odáig kurválkodtatok, hogy a mérleg nyelve vagytok egy-egy szavazásnak titulált valóság-showban, amire odafingjátok a ződ jelzést vagy szigorúan ződ alapelvek mentén, azért cserébe bekönyörgitek magatokat a sátáni cégek igazgatóságába, vagytok felelősek az összes tengerbe kidobott kibaszott műanyag-zsacskóért és szívószálért. Nem hiszem el, hogy ezt nem tudtátok 30 éve, hogy azok bizony nem bomlanak le és nem alakulnak át valami jóvá... Most ugyanezt hibát követitek el, szintén a tengeren és majd lesz keserű az ébredés megint 30 év múlva...