Szonárok

Lehet, de akkor a torpedókra miért szerelnek szárnyakat?
Ha csak takarékos üzemről lenne szó elég lenne az ejtőernyő. A szárnyakkal jóval távolabbról indítható a torpedó.
HAAWC%204%20April%202013.jpg.scale.LARGE.jpg

Amúgy én legalább három tengóról indítható légvédelmi rakéta fejlesztésről tudok:
- Mistral,
- Mica,
- IDAS (a Német Diehl cég fejlesztése)

Szerintem ha egy tengó meghallja hogy elkezdenek körülötte potyogni a bóják és egy chopper zakatol a feje fölött komolyan számításba fogja venni hogy inkább lelövi az őt keresgélő helit mielőtt az pottyant a vízbe egy torpedót.
Majd megnézem a videókat. Számomra a nagy kérdés az, hogy a rakéta hogyan menjen felszínre és az, hogy a minimális üzemidő alatt hogyan találtja meg a célt, hogy LoAL van és bizonytalan célkoordináta. Az ARH és IR esetén is bizony legyezni kell...
 
Majd megnézem a videókat. Számomra a nagy kérdés az, hogy a rakéta hogyan menjen felszínre és az, hogy a minimális üzemidő alatt hogyan találtja meg a célt, hogy LoAL van és bizonytalan célkoordináta. Az ARH és IR esetén is bizony legyezni kell...
A Mistral sima ügy...egy kitolható árbócon van mind az EO egység mind a rakéták egy konténerben. Ha hallják a helit kitolják az árbócot és u.úgy indítják a rakétát mint egy normál MANPAD-ot.
Az IDAS trükkösebb. A rakétát a torpedó vető csőből indítják. Az adatkapcsolat egy 20 km-es üvegszálas kábelen megy.
 
A Mistral sima ügy...egy kitolható árbócon van mind az EO egység mind a rakéták egy konténerben. Ha hallják a helit kitolják az árbócot és u.úgy indítják a rakétát mint egy normál MANPAD-ot.
Az IDAS trükkösebb. A rakétát a torpedó vető csőből indítják. Az adatkapcsolat egy 20 km-es üvegszálas kábelen megy.
Hóóóóóóó, ez a gondom. Feltelezi, hogy a tengó felszín közelében van. Ez az, ami öngyilkos hajlam, ha már utánad hallgatoznak és egy helihez képest igen lomha egy tengó.
 
Amúgy én legalább három tengóról indítható légvédelmi rakéta fejlesztésről tudok:
- Mistral,
- Mica,
- IDAS (a Német Diehl cég fejlesztése)

Szerintem ha egy tengó meghallja hogy elkezdenek körülötte potyogni a bóják és egy chopper zakatol a feje fölött komolyan számításba fogja venni hogy inkább lelövi az őt keresgélő helit mielőtt az pottyant a vízbe egy torpedót.

Ezzel végképpen elárulja a helyzetét....
 
Ezzel végképpen elárulja a helyzetét....
Valószínű ezt az eszközt nem a több száz méter mélyen őrjáratozó boomereknek szánják, hanem inkább az ellenséges partok közelében jellemzően kisebb mélységben operáló hírszerzési, diverzáns, stb.. feladatokkal megbízott tengóknak.
Ha a tengeralattjáró egy aktív-passzív sonar bójákból álló mező közepén találja magát akkor nagyjából biztos lehet benne hogy fel fogják fedezni (vagy már meg is tették).
Ekkor - szerintem - logikus döntés lehet az ASW helikopterek vagy repülőgépek megtámadása még az előtt hogy azok le tudnák dobni a torpedójukat.
Ha sikerül lelőni - vagy legalább távol tartani - a heliket és a repülőgépeket akkor időt nyerhet ami alatt megpróbálhat felszívódni.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Valószínű ezt az eszközt nem a több száz méter mélyen őrjáratozó boomereknek szánják, hanem inkább az ellenséges partok közelében jellemzően kisebb mélységben operáló hírszerzési, diverzáns, stb.. feladatokkal megbízott tengóknak.
Ha a tengeralattjáró egy aktív-passzív sonar bójákból álló mező közepén találja magát akkor nagyjából biztos lehet benne hogy fel fogják fedezni (vagy már meg is tették).
Ekkor - szerintem - logikus döntés lehet az ASW helikopterek vagy repülőgépek megtámadása még az előtt hogy azok le tudnák dobni a torpedójukat.
Ha sikerül lelőni - vagy legalább távol tartani - a heliket és a repülőgépeket akkor időt nyerhet ami alatt megpróbálhat felszívódni.

A gond az, hogy azt nem tudod, hogy mikor "láttak meg". Tehát egy western setup van, ott állsz (lebegsz) a tengerben, körülötted visítanak az aktív szonárbóják, neked meg dönteni kell, hogy mikor indítod a rakétát, az képes lesz-e elfogni az ASW célpontot (mert hát ugye lehet, hogy nincs annyira közel), és egyben ha indítasz, esélyesen végképpen meg tudják a pozíciódat...
 
Én úgy tudom, hogy a Kilo osztálynál is van a fedélzeten Igla.
A másik pedig az, hogy ezek a tengók rendelkeznek radarral meg besugárzás jelzővel is. (tudtommal).
Ebből nekem az jön le, hogy akkor fontos a légvédelmi képesség amikor légperiszkóppal halad a D+E tengeralattjáró. Mert ilyenkor a felszín közelében van és ha fölfedezik akkor már késő lemerülni adott esetben. Olyankor meg jól jön az ha ő is tud lőni a légi járműre, nem csak a légi jármű rá. (szerintem)
 
Én úgy tudom, hogy a Kilo osztálynál is van a fedélzeten Igla.
A másik pedig az, hogy ezek a tengók rendelkeznek radarral meg besugárzás jelzővel is. (tudtommal).
Ebből nekem az jön le, hogy akkor fontos a légvédelmi képesség amikor légperiszkóppal halad a D+E tengeralattjáró. Mert ilyenkor a felszín közelében van és ha fölfedezik akkor már késő lemerülni adott esetben. Olyankor meg jól jön az ha ő is tud lőni a légi járműre, nem csak a légi jármű rá. (szerintem)

Bizony hogy van, de ott egy teljesen hagyományos, kézi indítású légvédelmi rakétakomplexumról beszélünk...

Viktor-III-asokon 1db Sztrela-3M komplexum volt (6db rakétával), az Akulákon már 3db komplexum van (3x6db rakétával)
Kilo-n 1db Sztrela-3M vagy Igla-1 komplexum van (6db rakétával)

... ezek használatához azonban fel kell merülni, szóval szerintem inkább a korábban ismertetett K-324-es esetéhez hasonló helyzetben lehet csak bármi jelentőségük.
 
Bizony hogy van, de ott egy teljesen hagyományos, kézi indítású légvédelmi rakétakomplexumról beszélünk...

Viktor-III-asokon 1db Sztrela-3M komplexum volt (6db rakétával), az Akulákon már 3db komplexum van (3x6db rakétával)
Kilo-n 1db Sztrela-3M vagy Igla-1 komplexum van (6db rakétával)

... ezek használatához azonban fel kell merülni, szóval szerintem inkább a korábban ismertetett K-324-es esetéhez hasonló helyzetben lehet csak bármi jelentőségük.
Kb. Ha egy tengó felmerült, akkor ott már meg szerintem régen vége a dalnak.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1945
1977-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa kiadta az utasítását, a Заречье komplexummal felszerelt Tu-142MZ nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító repülőgép létrehozására.

Cél a Tu-142M két szonárbója típusának RGB-75 (szovjet Jezebel), és RGB-15 (szovjet Julie) összevonása egyetlen kisméretű bójába, ami az RGB-16 (szovjet LOFAR) típust eredményezte, illetve a sikertelen RGB-25 (szovjet DIFAR) leváltása az RGB-26-ra ami egy irányított passzív infraszonikus bója.

16-1-b.jpg

RGB-16 a zöld bója az előtérben lévő kazettában, és a földön. Mögötte narancs színű RGB-1 látható.


RGB-16
(szovjet LOFAR)
passzív nem irányított bója, ami kiskaliberű vízi bomba alkalmazása esetén képes a cél távolságát meghatározni

RSL-16.png

üzemidő; 5 óra
max dobási sebesség; 600km/h
max dobási magasság; 2000m

Becsüljük meg az RGB-16 szonárbója maximális felderítési távolságát egy Seawolf vadász tengeralattjáróval szemben.

szonárbója közép frekvenciája - fo
fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 2Hz
fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 5000Hz
fo = √(fmin * fmax) = √(2Hz * 5000Hz) = 100Hz

szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 1 darab
fo - közép frekvencia; 100Hz
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB

TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~110dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB

TL = SL + DI - NLs = 110dB + 20dB - 90dB = 40dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (40dB / 10) ≈ 10'000m

Látható, hogy az RGB-16 bója korunk egyik legcsendesebb Seawolf tengeralattjáróját úgy 10km távolságból tudta észlelni, de ekkor sem irány sem távolság adatot nem szolgáltatott. Viszont cél észlelése esetén következett az МГАБ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы / kiskaliberű vízi bomba) segítségével történő helymeghatározás (Julie módszer).

Számítsuk ki az RGB-16 bójának és az MGAB-OZ töltetnek az effektív felderítési távolságát, egy Seawolf típusú vadász tengeralattjáróval szemben. A Seawolf hossza 107.6m, testének átmérője 12.2m, és hangelnyelő bevonattal van a teste beburkolva, ami úgy 10dB-el csökkenti hang-keresztmetszetét.

2 * TL = SL + TS + DI - RL aktív szonár egyenletet használjuk.

2 * TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége oda-vissza); <- ezt keressük


SL
- Source Level (az MGAB robbanása által kibocsájtott hangimpulzus szintje)

Számítása...
a MGAB robbanóanyag töltete: 0.8kg

SL = 236.6dB + 6.66 log (m)
...ahol m a robbanótöltet tömege t-ban.

SL = 236.6dB + 6.66 log (m) = 236.6dB + 6.66 log (0.0008) = 216dB


TS - Target Strength (cél hang-keresztmetszete)

TSs = 10 * log ((D * L²) / 4)
... ahol D a cél átmérője, L cél hossza.

TSs = 10 * log ((D * L²) / 4) = 10 * log ((12.2m * 107.6m²) / 4) = 10 * log (35'312) = 45.5B

A hangelnyelő burkolat ezt csökkenti 10dB-el, így az 35.5dB-re csökken.


DI - Directivity Index (bója nyeresége)

Mivel az RGB-16 egyetlen hidrofonnal rendelkezik, így

DI = 10 log (N) = 10 log (1) = 0dB
... ahol N a hidrofonok száma.


RL - Reverberation Level (hang szóródása)

A pesszimista RL = -105dB értékkel számolunk.


Nos mindenünk megvan hogy megbecsüljük az RGB-16 maximális felderítési távolságát egy Seawolf célra.

2 * TL = SL + TS + DI - RL = 216dB + 35.5dB + 0dB - 105dB = 146.5dB
TL = 73.25dB
TL = 20 log₁₀ r
r = 10^ (TL / 20) = 10^ (73.25dB / 20) = 10^ (3.661) ≈ 4'600m

Látható, hogy az RGB-16 és az MGAB a Seawolf cél pontos helyét ~5km távolságból tudja meghatározni.


RGB-26 irányított passzív infraszonikus bója
passzív irányított bója, ami képes a cél irányát meghatározni

RGB-26.png


mérete; (126cm x 15cm)
tömege; 15kg

Becsüljük meg az RGB-26 szonárbója maximális felderítési távolságát egy Seawolf vadász tengeralattjáróval szemben.

szonárbója közép frekvenciája - fo = 100Hz

szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 1 darab
fo - közép frekvencia; 0.1kHz
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB

TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~110dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB

TL = SL + DI - NLs = 110dB + 20dB - 90dB = 40dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (40dB / 10) ≈ 10'000m

Látható, hogy az RGB-26 a Seawolf cél irányát ~10km távolságból tudja meghatározni.

0-b4691-30f2546e-orig.jpg


1987-ben indult a Tu-142MZ gépek gyártása, de a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása miatt hamar félbe szakadt.

A 90-es évek közepére a két ezred 68 gépből álló állománya így nézett ki...

- 15db Tu-142 Berkut komplexummal, és RGB-1/2/3 bójákkal
- 39db Tu-142M Korsun komplexummal, és RGB-75/15/25/55 bójákkal
- 14db Tu-142MZ Zarecsije komplexummal, és RGB-16/26 bójákkal

... a gépek több mint fele azonban repülésre alkalmatlan állapotban volt, a szárnyakon észlelt anyagfáradás okozta repedések miatt, amit a kis-magasságon végrehajtott repülések okoztak.
 
Amikor azt írod, hogy távolság és irány, akkor a bójához képesti irány és távolság? Tehát azt tudta a bója, hogy valami van, de ennyit, semmi mást? A másik fajtával ekkor lendültek akcióba és kezdték azzal belőni a cél haladási irányát és távolságát vagy csak a bójához képesti irányt és távolságot?
 
P-3C Update-III Orion

Lockheed Martin AN/ASQ-212 digitális számítógép váltotta a korábbi AN/ASQ-114-t.
Szárnyvégbe épített Litton ALR-66 ESM váltotta a korábban a szárny alatt hordozott AN/ALQ-78 zavarókonténert.

Az utolsó Orion változatot 1985 és 1990 között gyártották, a US NAVY 37, Norvégia 4, Dél Korea 8db-ot kapott.
Kawasaki 33db-ot gyártott Japán részére.
1987 és 1994 között a a US NAVY részére több mint 100 régebbi változatot modernizáltak erre a szintre P-3C Update-IIIR Orion jelzéssel.

Összesen 692db P-3 Orion készült 1962 és 1994 között, ebből 522db a US NAVY részére, és 170db exportra.
157db P-3A mind US NAVY
124db P-3B US NAVY, plusz 20db export
241db P-3C US NAVY, plusz 150db export

A hidegháború végén 39 VP század szolgált, addigra az összes P-3A változat kivonásra került;
9 VP század P-3B MOD
3 VP század P-3C Update-I
6 VP század P-3C Update-II
3 VP század P-3C Update-II.5
8 VP század P-3C Update-III
10 VP század P-3C Update-IIIR

2000-re 20 századra;
1 VP század P-3B MOD
2 VP század P-3C Update-I
2 VP század P-3C Update-II.5
3 VP század P-3C Update-III
12 VP század P-3C Update-IIIR

2008-ra a jelenlegi 15 VP századra csökkentettek;
3 VP század P-3C Update-III
12 VP század P-3C Update-IIIR

A két új haditengerészeti őrjáratozó géptípus megjelenése miatt, 2018-ban már csak 5 VP századnál szolgálnak az Orionok.

P-3 Orion által hordozott szonárbóják 1999-ben
2018-09-22-20-57-12-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg


P-3 Orion által a belsőtérben hordozott fegyverzet 1999-ben
2018-09-22-20-56-25-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg

2018-09-22-20-56-49-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg


P-3C Orion által a szárny alatt hordozott fegyverzet 1999-ben
2018-09-22-20-57-33-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg

2018-09-22-20-57-42-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg

2018-09-22-20-57-52-Navair-01-75-PAC-1-Natops-Flight-Manual-P-3-A-B-C-Aircraft.jpg
 
Amikor azt írod, hogy távolság és irány, akkor a bójához képesti irány és távolság? Tehát azt tudta a bója, hogy valami van, de ennyit, semmi mást? A másik fajtával ekkor lendültek akcióba és kezdték azzal belőni a cél haladási irányát és távolságát vagy csak a bójához képesti irányt és távolságot?

Jósok RBG-16-ost kiszórnak sorban, vagy mezőben.
RBG-16-os belehallgat a vízbe, és meg tudja állapítani hogy tőle 10km-en belül van-e egy Seawolf.
Ha van, akkor dobnak egy MGAB bombát két RGB-16-os bója közzé és a hang visszaverődésből megállapítják annak pozícióját, amennyiben 5km-en belül van.
(lásd Julie módszer)

RGB-26-osnak nincs nyugati megfelelője, az amcsik az AN/SSQ-1 kudarca után feladták a hasonló típusok fejlesztését.
Ez a bója forgó infraszonikus hidrofonjával a cél irányát méri a bójától, így két RGB-26-os dobása után ahol a két bójától mért egyenes metszi egymást, ott van a cél.
(mindezt 10km-en belül)
 
Ez oké de miért elégedtek meg az 5km-el,Ha nagyobbat robbantansak nőne az érzékelési táv,vagy én értem rosszul?

Nőne ugyan, de csak kicsit.
:cool:
Összeütöttem egy gyors excel-t RGB-16 és Seawolf esetére:
2018-10-12-20-29-45-Microsoft-Excel-Munkaf-zet1.jpg

m - hangforrás bomba robbanóanyagának (TNT megfelelő) tömege
SL - hangforrás bomba hangereje (a vízben, a robbanástól 1m távolságban)
r - maximális felderítési távolság

Látható hogy az MGAB-ban használt robbanótöltetet 100x-ra növelve, alig duplázódik a felderítési távolság.
0,8kg helyett 1t bomba esetén is csak 3x-os a felderítési távolság.

Ráadásul nem ártana ha a szonárbójáink is kibírnák a robbanást. (megfelelő AGC kell)
Az amcsik amúgy 0,8kg helyett 4 fontos (1,8kg) tölteteket használtak Julie-hoz.
 
Nőne ugyan, de csak kicsit.
:cool:
Összeütöttem egy gyors excel-t RGB-16 és Seawolf esetére:
2018-10-12-20-29-45-Microsoft-Excel-Munkaf-zet1.jpg

m - hangforrás bomba robbanóanyagának (TNT megfelelő) tömege
SL - hangforrás bomba hangereje (a vízben, a robbanástól 1m távolságban)
r - maximális felderítési távolság

Látható hogy az MGAB-ban használt robbanótöltetet 100x-ra növelve, alig duplázódik a felderítési távolság.
0,8kg helyett 1t bomba esetén is csak 3x-os a felderítési távolság.

Ráadásul nem ártana ha a szonárbójáink is kibírnák a robbanást. (megfelelő AGC kell)
Az amcsik amúgy 0,8kg helyett 4 fontos (1,8kg) tölteteket használtak Julie-hoz.
Meg hát a gép teherbírása is véges. Ha 100 kg-os bombákat dobált volna, akkor nem túl sok mérésre lett volna lehetőség. Már, ha túléli a bója...
 
Nőne ugyan, de csak kicsit.
:cool:
Összeütöttem egy gyors excel-t RGB-16 és Seawolf esetére:
2018-10-12-20-29-45-Microsoft-Excel-Munkaf-zet1.jpg

m - hangforrás bomba robbanóanyagának (TNT megfelelő) tömege
SL - hangforrás bomba hangereje (a vízben, a robbanástól 1m távolságban)
r - maximális felderítési távolság

Látható hogy az MGAB-ban használt robbanótöltetet 100x-ra növelve, alig duplázódik a felderítési távolság.
0,8kg helyett 1t bomba esetén is csak 3x-os a felderítési távolság.

Ráadásul nem ártana ha a szonárbójáink is kibírnák a robbanást. (megfelelő AGC kell)
Az amcsik amúgy 0,8kg helyett 4 fontos (1,8kg) tölteteket használtak Julie-hoz.

Azt hittem ennél nagyobb lenne a hatásfoka annak ha teszem azt megdupláznák a töltetet.