1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Szonárok

Diskurzus a(z) 'Támadó fegyverzet' témában - Hpasp által indítva @ 2018. július 20..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Majd megnézem a videókat. Számomra a nagy kérdés az, hogy a rakéta hogyan menjen felszínre és az, hogy a minimális üzemidő alatt hogyan találtja meg a célt, hogy LoAL van és bizonytalan célkoordináta. Az ARH és IR esetén is bizony legyezni kell...
     
  2. rudi

    rudi Well-Known Member

    A Mistral sima ügy...egy kitolható árbócon van mind az EO egység mind a rakéták egy konténerben. Ha hallják a helit kitolják az árbócot és u.úgy indítják a rakétát mint egy normál MANPAD-ot.
    Az IDAS trükkösebb. A rakétát a torpedó vető csőből indítják. Az adatkapcsolat egy 20 km-es üvegszálas kábelen megy.
     
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hóóóóóóó, ez a gondom. Feltelezi, hogy a tengó felszín közelében van. Ez az, ami öngyilkos hajlam, ha már utánad hallgatoznak és egy helihez képest igen lomha egy tengó.
     
  4. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Ezzel végképpen elárulja a helyzetét....
     
    Hpasp and Celebra like this.
  5. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Azt azért hozzá tenném,hogy ezeket a rakétarendszereket dizeltengóknak szánják elsődlegessen.Amolyan utolsó szalmaszálnak
     
  6. rudi

    rudi Well-Known Member

    Valószínű ezt az eszközt nem a több száz méter mélyen őrjáratozó boomereknek szánják, hanem inkább az ellenséges partok közelében jellemzően kisebb mélységben operáló hírszerzési, diverzáns, stb.. feladatokkal megbízott tengóknak.
    Ha a tengeralattjáró egy aktív-passzív sonar bójákból álló mező közepén találja magát akkor nagyjából biztos lehet benne hogy fel fogják fedezni (vagy már meg is tették).
    Ekkor - szerintem - logikus döntés lehet az ASW helikopterek vagy repülőgépek megtámadása még az előtt hogy azok le tudnák dobni a torpedójukat.
    Ha sikerül lelőni - vagy legalább távol tartani - a heliket és a repülőgépeket akkor időt nyerhet ami alatt megpróbálhat felszívódni.
     
    fip7 likes this.
  7. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    A gond az, hogy azt nem tudod, hogy mikor "láttak meg". Tehát egy western setup van, ott állsz (lebegsz) a tengerben, körülötted visítanak az aktív szonárbóják, neked meg dönteni kell, hogy mikor indítod a rakétát, az képes lesz-e elfogni az ASW célpontot (mert hát ugye lehet, hogy nincs annyira közel), és egyben ha indítasz, esélyesen végképpen meg tudják a pozíciódat...
     
  8. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Én úgy tudom, hogy a Kilo osztálynál is van a fedélzeten Igla.
    A másik pedig az, hogy ezek a tengók rendelkeznek radarral meg besugárzás jelzővel is. (tudtommal).
    Ebből nekem az jön le, hogy akkor fontos a légvédelmi képesség amikor légperiszkóppal halad a D+E tengeralattjáró. Mert ilyenkor a felszín közelében van és ha fölfedezik akkor már késő lemerülni adott esetben. Olyankor meg jól jön az ha ő is tud lőni a légi járműre, nem csak a légi jármű rá. (szerintem)
     
  9. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Bizony hogy van, de ott egy teljesen hagyományos, kézi indítású légvédelmi rakétakomplexumról beszélünk...

    Viktor-III-asokon 1db Sztrela-3M komplexum volt (6db rakétával), az Akulákon már 3db komplexum van (3x6db rakétával)
    Kilo-n 1db Sztrela-3M vagy Igla-1 komplexum van (6db rakétával)

    ... ezek használatához azonban fel kell merülni, szóval szerintem inkább a korábban ismertetett K-324-es esetéhez hasonló helyzetben lehet csak bármi jelentőségük.
     
    fip7, fishbed and molnibalage like this.
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Kb. Ha egy tengó felmerült, akkor ott már meg szerintem régen vége a dalnak.
     
    Hpasp likes this.
  11. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    1977-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa kiadta az utasítását, a Заречье komplexummal felszerelt Tu-142MZ nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító repülőgép létrehozására.

    Cél a Tu-142M két szonárbója típusának RGB-75 (szovjet Jezebel), és RGB-15 (szovjet Julie) összevonása egyetlen kisméretű bójába, ami az RGB-16 (szovjet LOFAR) típust eredményezte, illetve a sikertelen RGB-25 (szovjet DIFAR) leváltása az RGB-26-ra ami egy irányított passzív infraszonikus bója.

    [​IMG]
    RGB-16 a zöld bója az előtérben lévő kazettában, és a földön. Mögötte narancs színű RGB-1 látható.


    RGB-16
    (szovjet LOFAR)
    passzív nem irányított bója, ami kiskaliberű vízi bomba alkalmazása esetén képes a cél távolságát meghatározni

    [​IMG]
    üzemidő; 5 óra
    max dobási sebesség; 600km/h
    max dobási magasság; 2000m

    Becsüljük meg az RGB-16 szonárbója maximális felderítési távolságát egy Seawolf vadász tengeralattjáróval szemben.

    szonárbója közép frekvenciája - fo
    fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 2Hz
    fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 5000Hz
    fo = √(fmin * fmax) = √(2Hz * 5000Hz) = 100Hz

    szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
    N - hidrofonok száma; 1 darab
    fo - közép frekvencia; 100Hz
    DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB

    TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
    SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~110dB
    NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
    DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB

    TL = SL + DI - NLs = 110dB + 20dB - 90dB = 40dB
    A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
    TL = 10 log R
    R = 10^ (TL / 10) = 10^ (40dB / 10) ≈ 10'000m

    Látható, hogy az RGB-16 bója korunk egyik legcsendesebb Seawolf tengeralattjáróját úgy 10km távolságból tudta észlelni, de ekkor sem irány sem távolság adatot nem szolgáltatott. Viszont cél észlelése esetén következett az МГАБ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы / kiskaliberű vízi bomba) segítségével történő helymeghatározás (Julie módszer).

    Számítsuk ki az RGB-16 bójának és az MGAB-OZ töltetnek az effektív felderítési távolságát, egy Seawolf típusú vadász tengeralattjáróval szemben. A Seawolf hossza 107.6m, testének átmérője 12.2m, és hangelnyelő bevonattal van a teste beburkolva, ami úgy 10dB-el csökkenti hang-keresztmetszetét.

    2 * TL = SL + TS + DI - RL aktív szonár egyenletet használjuk.

    2 * TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége oda-vissza); <- ezt keressük


    SL
    - Source Level (az MGAB robbanása által kibocsájtott hangimpulzus szintje)

    Számítása...
    a MGAB robbanóanyag töltete: 0.8kg

    SL = 236.6dB + 6.66 log (m)
    ...ahol m a robbanótöltet tömege t-ban.

    SL = 236.6dB + 6.66 log (m) = 236.6dB + 6.66 log (0.0008) = 216dB


    TS - Target Strength (cél hang-keresztmetszete)

    TSs = 10 * log ((D * L²) / 4)
    ... ahol D a cél átmérője, L cél hossza.

    TSs = 10 * log ((D * L²) / 4) = 10 * log ((12.2m * 107.6m²) / 4) = 10 * log (35'312) = 45.5B

    A hangelnyelő burkolat ezt csökkenti 10dB-el, így az 35.5dB-re csökken.


    DI - Directivity Index (bója nyeresége)

    Mivel az RGB-16 egyetlen hidrofonnal rendelkezik, így

    DI = 10 log (N) = 10 log (1) = 0dB
    ... ahol N a hidrofonok száma.


    RL - Reverberation Level (hang szóródása)

    A pesszimista RL = -105dB értékkel számolunk.


    Nos mindenünk megvan hogy megbecsüljük az RGB-16 maximális felderítési távolságát egy Seawolf célra.

    2 * TL = SL + TS + DI - RL = 216dB + 35.5dB + 0dB - 105dB = 146.5dB
    TL = 73.25dB
    TL = 20 log₁₀ r
    r = 10^ (TL / 20) = 10^ (73.25dB / 20) = 10^ (3.661) ≈ 4'600m

    Látható, hogy az RGB-16 és az MGAB a Seawolf cél pontos helyét ~5km távolságból tudja meghatározni.


    RGB-26 irányított passzív infraszonikus bója
    passzív irányított bója, ami képes a cél irányát meghatározni

    [​IMG]

    mérete; (126cm x 15cm)
    tömege; 15kg

    Becsüljük meg az RGB-26 szonárbója maximális felderítési távolságát egy Seawolf vadász tengeralattjáróval szemben.

    szonárbója közép frekvenciája - fo = 100Hz

    szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
    N - hidrofonok száma; 1 darab
    fo - közép frekvencia; 0.1kHz
    DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB

    TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
    SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~110dB
    NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
    DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB

    TL = SL + DI - NLs = 110dB + 20dB - 90dB = 40dB
    A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
    TL = 10 log R
    R = 10^ (TL / 10) = 10^ (40dB / 10) ≈ 10'000m

    Látható, hogy az RGB-26 a Seawolf cél irányát ~10km távolságból tudja meghatározni.

    [​IMG]

    1987-ben indult a Tu-142MZ gépek gyártása, de a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása miatt hamar félbe szakadt.

    A 90-es évek közepére a két ezred 68 gépből álló állománya így nézett ki...

    - 15db Tu-142 Berkut komplexummal, és RGB-1/2/3 bójákkal
    - 39db Tu-142M Korsun komplexummal, és RGB-75/15/25/55 bójákkal
    - 14db Tu-142MZ Zarecsije komplexummal, és RGB-16/26 bójákkal

    ... a gépek több mint fele azonban repülésre alkalmatlan állapotban volt, a szárnyakon észlelt anyagfáradás okozta repedések miatt, amit a kis-magasságon végrehajtott repülések okoztak.
     
    Celebra, Cifu, fip7 and 1 other person like this.
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Amikor azt írod, hogy távolság és irány, akkor a bójához képesti irány és távolság? Tehát azt tudta a bója, hogy valami van, de ennyit, semmi mást? A másik fajtával ekkor lendültek akcióba és kezdték azzal belőni a cél haladási irányát és távolságát vagy csak a bójához képesti irányt és távolságot?
     
  13. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    P-3C Update-III Orion

    Lockheed Martin AN/ASQ-212 digitális számítógép váltotta a korábbi AN/ASQ-114-t.
    Szárnyvégbe épített Litton ALR-66 ESM váltotta a korábban a szárny alatt hordozott AN/ALQ-78 zavarókonténert.

    Az utolsó Orion változatot 1985 és 1990 között gyártották, a US NAVY 37, Norvégia 4, Dél Korea 8db-ot kapott.
    Kawasaki 33db-ot gyártott Japán részére.
    1987 és 1994 között a a US NAVY részére több mint 100 régebbi változatot modernizáltak erre a szintre P-3C Update-IIIR Orion jelzéssel.

    Összesen 692db P-3 Orion készült 1962 és 1994 között, ebből 522db a US NAVY részére, és 170db exportra.
    157db P-3A mind US NAVY
    124db P-3B US NAVY, plusz 20db export
    241db P-3C US NAVY, plusz 150db export

    A hidegháború végén 39 VP század szolgált, addigra az összes P-3A változat kivonásra került;
    9 VP század P-3B MOD
    3 VP század P-3C Update-I
    6 VP század P-3C Update-II
    3 VP század P-3C Update-II.5
    8 VP század P-3C Update-III
    10 VP század P-3C Update-IIIR

    2000-re 20 századra;
    1 VP század P-3B MOD
    2 VP század P-3C Update-I
    2 VP század P-3C Update-II.5
    3 VP század P-3C Update-III
    12 VP század P-3C Update-IIIR

    2008-ra a jelenlegi 15 VP századra csökkentettek;
    3 VP század P-3C Update-III
    12 VP század P-3C Update-IIIR

    A két új haditengerészeti őrjáratozó géptípus megjelenése miatt, 2018-ban már csak 5 VP századnál szolgálnak az Orionok.

    P-3 Orion által hordozott szonárbóják 1999-ben
    [​IMG]

    P-3 Orion által a belsőtérben hordozott fegyverzet 1999-ben
    [​IMG]
    [​IMG]

    P-3C Orion által a szárny alatt hordozott fegyverzet 1999-ben
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    Celebra, fishbed, Cifu and 2 others like this.
  14. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Jósok RBG-16-ost kiszórnak sorban, vagy mezőben.
    RBG-16-os belehallgat a vízbe, és meg tudja állapítani hogy tőle 10km-en belül van-e egy Seawolf.
    Ha van, akkor dobnak egy MGAB bombát két RGB-16-os bója közzé és a hang visszaverődésből megállapítják annak pozícióját, amennyiben 5km-en belül van.
    (lásd Julie módszer)

    RGB-26-osnak nincs nyugati megfelelője, az amcsik az AN/SSQ-1 kudarca után feladták a hasonló típusok fejlesztését.
    Ez a bója forgó infraszonikus hidrofonjával a cél irányát méri a bójától, így két RGB-26-os dobása után ahol a két bójától mért egyenes metszi egymást, ott van a cél.
    (mindezt 10km-en belül)
     
    Celebra, fishbed, fip7 and 1 other person like this.
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    Passzívan 10km aktívan csak 5km?Ez miért van?
     
  16. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Fizika.
    (lásd levezetést)
    :rolleyes:
     
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ez oké de miért elégedtek meg az 5km-el,Ha nagyobbat robbantansak nőne az érzékelési táv,vagy én értem rosszul?
     
  18. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Nőne ugyan, de csak kicsit.
    :cool:
    Összeütöttem egy gyors excel-t RGB-16 és Seawolf esetére:
    [​IMG]
    m - hangforrás bomba robbanóanyagának (TNT megfelelő) tömege
    SL - hangforrás bomba hangereje (a vízben, a robbanástól 1m távolságban)
    r - maximális felderítési távolság

    Látható hogy az MGAB-ban használt robbanótöltetet 100x-ra növelve, alig duplázódik a felderítési távolság.
    0,8kg helyett 1t bomba esetén is csak 3x-os a felderítési távolság.

    Ráadásul nem ártana ha a szonárbójáink is kibírnák a robbanást. (megfelelő AGC kell)
    Az amcsik amúgy 0,8kg helyett 4 fontos (1,8kg) tölteteket használtak Julie-hoz.
     
    fishbed, svajcibeka, fip7 and 2 others like this.
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Meg hát a gép teherbírása is véges. Ha 100 kg-os bombákat dobált volna, akkor nem túl sok mérésre lett volna lehetőség. Már, ha túléli a bója...
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt hittem ennél nagyobb lenne a hatásfoka annak ha teszem azt megdupláznák a töltetet.
     

Ezen oldal megosztása