R
rejsz felügyelő
Guest
Igen tudom de látom nem jött át.
Mindegy. Ez a része igaz? "csak annyi volt a követelmény a tervezésekor hogy rövid csövű, behajtható válltámaszú és olcsó legyen."Magyar Néphadsereg
- Téma indítója Qualit
- Indítva
Mindegy. Ez a része igaz? "csak annyi volt a követelmény a tervezésekor hogy rövid csövű, behajtható válltámaszú és olcsó legyen."
Igen tudom de látom nem jött át.
Azért hívták géppisztolynak mert legalább annyira géppisztoly mint gépkarabély.
Ez komoly cucc lehetett akkoriban,a mobil vasúti híd,és most láttam végre mozgóképen,ahogy a T-55-ök dinamikusan kivagoníroznak.
T
Törölt tag
Guest
Ellentétben a DHDSCS-vel, nekünk volt vasúti uszályhidunk ingyen, aminek a licencét még el is adtuk.
HTI könyvből...
Magyarország geostratégiai helyzetének egyik legfontosabb meghatározója nagyfolyamaink észak-déli folyásiránya, mely három részre tagolja hazánkat.
A folyókon való átkelési lehetõség biztosítása, az állandó hidak birtoklása, vagy éppen ellenkezõleg, annak akadályozása kiemelt feladat volt minden korban.
A nagy mennyiségû hadianyag vagy az ipari termeléshez szükséges anyagok szállításához fontos eszköz lehetett ideiglenes hidak gyors építésének lehetõsége.
Gondoljuk csak el, egy-egy budapesti híd forgalmának kiváltása a felújítás idejére milyen gondot okoz napjainkban is.
A feladat megoldására olyan alkalmas eszközt kerestek, mely független az igen költséges szabvány katonai hidak gyártásától és hosszú idõn keresztüli tárolásától.
Erre alkalmas eszköznek találták a MAHART tulajdonában lévõ 1600 tonnás TS (tank vagy szárazáru-szállító) uszályokat.
Ebbõl jött az ötlet, hogy a folyami szállításra gyártott uszályokból nem túl jelentõs átalakítással és kiegészítéssel nagy forgalom lefolytatására alkalmas közúti és vasúti híd készíthetõ.
A fejlesztési feladat végrehajtására egy több szervezetet felölelõ munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata az volt, hogy a zárt testû uszályokat hídba lehessen állítani, összekapcsolni és rögzíteni úgy, hogy a ráhelyezhetõ vasúti pályaszerkezetekkel vasúti terhek hordozására is alkalmasak legyenek.
Természetesen a végrehajtott átalakítások nem korlá- tozhatták az uszályok alaprendeltetését, vagyis a folyami szállításra való alkalmazhatóságukat.
A híd terhelhetõségét egy uszály terhelhetõsége határozta meg, mely 1600 tonna volt.
Egy elem hossza 80,4 méter.
Vízkiszorítása 1800 m2, rakfelülete 540 m2 volt.
A fedélzet teherbírása 3 tonna volt négyzetméterenként.
Gyakorlati próbák alapján a híd építése 1,5-2 napot igényelt.
A vonatok áthaladásának maximális sebességét 40 km/h-ban korlátozták.
A hídra történõ fel-, illetve lehajtásra parti feljárót terveztek, melynek hossza 30,6 méter volt.
A feljáró szélessége 3 méter, de a gyalogjáróval együtt már 4,4 méter volt.
A feljáró alátámasztására 400 tonnás kavicsszállító uszályt használtak.
A hídfõk az uszályhíd megépítését és használatát 100 cm és 370 cm közötti vízállások mellett tették lehetõvé.
A híd teljes hossza 542 méter volt.
A TS uszályok átalakítását úgy tervezték, hogy alkalmasak legyenek komp üzemmódban történõ használatra is.
A hidat az egyik dunai híd felújításának idejére, 3 hónapig, rendeltetésének megfelelõen üzemeltették, és problémát nem tapasztaltak.
A híd szerkezete 2,4 méternyi vízingadozás mellett, 1 fõ õr és mûszaki felü- gyelet közremûködésével folyamatosan üzemeltethet õnek bizonyult.
Az uszályhidakat szabadalmaztatták, melyet késõbb eladtak Indiának és Csehszlovákiának.
Az uszályhídhoz szükséges közúti és vasúti csatlakoz ásokat (hídfõket) alakítottak ki Ercsinél, Dunaújvárosnál és a Csallóközben is.
A TS 1600 vasúti és közúti uszályhíd fejlesztõi Borczván Béla mk. alezredes, Galló László mk. õrnagy, a HTI szakosztályvezetõje, Gyenge Károly mérnök, a MÁV vezérigazgatóság vasúti szakosztályvezet õje, Kom Ferenc mérnök, a MAHART mûszaki igazgatója és Mazán Pál mérnök ezredes, Haditechnikai Fejlesztési fõnökhelyettes 1977-ben befejezték a munkát, és eredményeik elismeréseképpen 1978-ban Állami Díjban részesültek.
HTI könyvből...
Magyarország geostratégiai helyzetének egyik legfontosabb meghatározója nagyfolyamaink észak-déli folyásiránya, mely három részre tagolja hazánkat.
A folyókon való átkelési lehetõség biztosítása, az állandó hidak birtoklása, vagy éppen ellenkezõleg, annak akadályozása kiemelt feladat volt minden korban.
A nagy mennyiségû hadianyag vagy az ipari termeléshez szükséges anyagok szállításához fontos eszköz lehetett ideiglenes hidak gyors építésének lehetõsége.
Gondoljuk csak el, egy-egy budapesti híd forgalmának kiváltása a felújítás idejére milyen gondot okoz napjainkban is.
A feladat megoldására olyan alkalmas eszközt kerestek, mely független az igen költséges szabvány katonai hidak gyártásától és hosszú idõn keresztüli tárolásától.
Erre alkalmas eszköznek találták a MAHART tulajdonában lévõ 1600 tonnás TS (tank vagy szárazáru-szállító) uszályokat.
Ebbõl jött az ötlet, hogy a folyami szállításra gyártott uszályokból nem túl jelentõs átalakítással és kiegészítéssel nagy forgalom lefolytatására alkalmas közúti és vasúti híd készíthetõ.
A fejlesztési feladat végrehajtására egy több szervezetet felölelõ munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata az volt, hogy a zárt testû uszályokat hídba lehessen állítani, összekapcsolni és rögzíteni úgy, hogy a ráhelyezhetõ vasúti pályaszerkezetekkel vasúti terhek hordozására is alkalmasak legyenek.
Természetesen a végrehajtott átalakítások nem korlá- tozhatták az uszályok alaprendeltetését, vagyis a folyami szállításra való alkalmazhatóságukat.
A híd terhelhetõségét egy uszály terhelhetõsége határozta meg, mely 1600 tonna volt.
Egy elem hossza 80,4 méter.
Vízkiszorítása 1800 m2, rakfelülete 540 m2 volt.
A fedélzet teherbírása 3 tonna volt négyzetméterenként.
Gyakorlati próbák alapján a híd építése 1,5-2 napot igényelt.
A vonatok áthaladásának maximális sebességét 40 km/h-ban korlátozták.
A hídra történõ fel-, illetve lehajtásra parti feljárót terveztek, melynek hossza 30,6 méter volt.
A feljáró szélessége 3 méter, de a gyalogjáróval együtt már 4,4 méter volt.
A feljáró alátámasztására 400 tonnás kavicsszállító uszályt használtak.
A hídfõk az uszályhíd megépítését és használatát 100 cm és 370 cm közötti vízállások mellett tették lehetõvé.
A híd teljes hossza 542 méter volt.
A TS uszályok átalakítását úgy tervezték, hogy alkalmasak legyenek komp üzemmódban történõ használatra is.
A hidat az egyik dunai híd felújításának idejére, 3 hónapig, rendeltetésének megfelelõen üzemeltették, és problémát nem tapasztaltak.
A híd szerkezete 2,4 méternyi vízingadozás mellett, 1 fõ õr és mûszaki felü- gyelet közremûködésével folyamatosan üzemeltethet õnek bizonyult.
Az uszályhidakat szabadalmaztatták, melyet késõbb eladtak Indiának és Csehszlovákiának.
Az uszályhídhoz szükséges közúti és vasúti csatlakoz ásokat (hídfõket) alakítottak ki Ercsinél, Dunaújvárosnál és a Csallóközben is.
A TS 1600 vasúti és közúti uszályhíd fejlesztõi Borczván Béla mk. alezredes, Galló László mk. õrnagy, a HTI szakosztályvezetõje, Gyenge Károly mérnök, a MÁV vezérigazgatóság vasúti szakosztályvezet õje, Kom Ferenc mérnök, a MAHART mûszaki igazgatója és Mazán Pál mérnök ezredes, Haditechnikai Fejlesztési fõnökhelyettes 1977-ben befejezték a munkát, és eredményeik elismeréseképpen 1978-ban Állami Díjban részesültek.
T
Törölt tag
Guest
Ellentétben a DHDSCS-vel, nekünk volt vasúti uszályhidunk ingyen, aminek a licencét még el is adtuk.
HTI könyvből...
Magyarország geostratégiai helyzetének egyik legfontosabb meghatározója nagyfolyamaink észak-déli folyásiránya, mely három részre tagolja hazánkat.
A folyókon való átkelési lehetõség biztosítása, az állandó hidak birtoklása, vagy éppen ellenkezõleg, annak akadályozása kiemelt feladat volt minden korban.
A nagy mennyiségû hadianyag vagy az ipari termeléshez szükséges anyagok szállításához fontos eszköz lehetett ideiglenes hidak gyors építésének lehetõsége.
Gondoljuk csak el, egy-egy budapesti híd forgalmának kiváltása a felújítás idejére milyen gondot okoz napjainkban is.
A feladat megoldására olyan alkalmas eszközt kerestek, mely független az igen költséges szabvány katonai hidak gyártásától és hosszú idõn keresztüli tárolásától.
Erre alkalmas eszköznek találták a MAHART tulajdonában lévõ 1600 tonnás TS (tank vagy szárazáru-szállító) uszályokat.
Ebbõl jött az ötlet, hogy a folyami szállításra gyártott uszályokból nem túl jelentõs átalakítással és kiegészítéssel nagy forgalom lefolytatására alkalmas közúti és vasúti híd készíthetõ.
A fejlesztési feladat végrehajtására egy több szervezetet felölelõ munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata az volt, hogy a zárt testû uszályokat hídba lehessen állítani, összekapcsolni és rögzíteni úgy, hogy a ráhelyezhetõ vasúti pályaszerkezetekkel vasúti terhek hordozására is alkalmasak legyenek.
Természetesen a végrehajtott átalakítások nem korlá- tozhatták az uszályok alaprendeltetését, vagyis a folyami szállításra való alkalmazhatóságukat.
A híd terhelhetõségét egy uszály terhelhetõsége határozta meg, mely 1600 tonna volt.
Egy elem hossza 80,4 méter.
Vízkiszorítása 1800 m2, rakfelülete 540 m2 volt.
A fedélzet teherbírása 3 tonna volt négyzetméterenként.
Gyakorlati próbák alapján a híd építése 1,5-2 napot igényelt.
A vonatok áthaladásának maximális sebességét 40 km/h-ban korlátozták.
A hídra történõ fel-, illetve lehajtásra parti feljárót terveztek, melynek hossza 30,6 méter volt.
A feljáró szélessége 3 méter, de a gyalogjáróval együtt már 4,4 méter volt.
A feljáró alátámasztására 400 tonnás kavicsszállító uszályt használtak.
A hídfõk az uszályhíd megépítését és használatát 100 cm és 370 cm közötti vízállások mellett tették lehetõvé.
A híd teljes hossza 542 méter volt.
A TS uszályok átalakítását úgy tervezték, hogy alkalmasak legyenek komp üzemmódban történõ használatra is.
A hidat az egyik dunai híd felújításának idejére, 3 hónapig, rendeltetésének megfelelõen üzemeltették, és problémát nem tapasztaltak.
A híd szerkezete 2,4 méternyi vízingadozás mellett, 1 fõ õr és mûszaki felü- gyelet közremûködésével folyamatosan üzemeltethet õnek bizonyult.
Az uszályhidakat szabadalmaztatták, melyet késõbb eladtak Indiának és Csehszlovákiának.
Az uszályhídhoz szükséges közúti és vasúti csatlakoz ásokat (hídfõket) alakítottak ki Ercsinél, Dunaújvárosnál és a Csallóközben is.
A TS 1600 vasúti és közúti uszályhíd fejlesztõi Borczván Béla mk. alezredes, Galló László mk. õrnagy, a HTI szakosztályvezetõje, Gyenge Károly mérnök, a MÁV vezérigazgatóság vasúti szakosztályvezet õje, Kom Ferenc mérnök, a MAHART mûszaki igazgatója és Mazán Pál mérnök ezredes, Haditechnikai Fejlesztési fõnökhelyettes 1977-ben befejezték a munkát, és eredményeik elismeréseképpen 1978-ban Állami Díjban részesültek.
Az egykori extra vasúti vágány, ami a Dunaújvárosi vasúti uszályhídhoz vezetett.
A hídfő még látszik a Google Map-on.
T
Törölt tag
Guest
Az egykori extra vasúti vágány, ami a Dunaújvárosi vasúti uszályhídhoz vezetett.
A hídfő még látszik a Google Map-on.
Ez itt meg a hasonlóképpen előkészített Tiszai vasúti uszályhíd.
HADITECHNIKA A MONOSTORI ERŐDBEN
https://airbase.blog.hu/2018/11/17/haditechnika_a_monostori_erodben
https://airbase.blog.hu/2018/11/17/haditechnika_a_monostori_erodben
Most találtam, nem Szombathelyi a kép, de illusztrációnak kiváló. A gépesített lövész dandár megerősítőjeként, a laktanyába települt vegyes páncéltörő ezred rendelkezett a fotón látható páncéltörő ágyúval. Nem tudom mennyi volt nekik, de sok.
R
rejsz felügyelő
Guest
Ők a 93. páncéltörő tüzérezred? Elvileg 18 MT-12 löveg és 12 Maljutka harci gép tartozott az állományába.Most találtam, nem Szombathelyi a kép, de illusztrációnak kiváló. A gépesített lövész dandár megerősítőjeként, a laktanyába települt vegyes páncéltörő ezred rendelkezett a fotón látható páncéltörő ágyúval. Nem tudom mennyi volt nekik, de sok.
Igen a fegyverzet ez volt. A páncéltörő rakéta ütegeknek volt még egy ütegparancsnoki BRDM-2 harcjárműve. Az ezred az 1. Gépesített Hadtest (Tata) közvetlen volt, azt "erősítette" meg, nem a 37. gépesített lövészdandárt.
Ahova vittek Csepel D-566, vagy esetleg valami lőtér.Ez vajon hol lehetett a Néphadseregben ?
