Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Hpasp said:
Szénerőművet vesz a Greenpeace Németországban

A környezetvédők nem működtetni, hanem bezárni akarják a régi termelőegységet - írja a PV Magazine.
Azért, hogy azt megújuló energiaforrásokkal váltsák fel.
A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit.
Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe.
Ennek összköltségét, befektetési összegigényét teszik szakértők 7 milliárd euróra, melyet szeretnék mindenféle állami támogatás nélkül, állampolgári és vállalkozói részvétellel biztosítani.

:rolleyes:
Rövidesen kelleni fog Paks-III is...
Kattints ide a kinyitáshoz...
A szénerőmű bezárása még érthető is, de a másik fele... Jaj... Mindegy, ezek szerint sok nem túl okos embernek van sok felesleges pénze...
 
  • Tetszik
Reactions: svajcibeka and blitzkrieg
Hetven kilométerre Szentpétervártól, a Finn-öböl partján a Leningrád II. atomerőműnél forgatott az M1 stábja. Ez lesz Paks II. referencia-erőműve, vagyis ehhez nagyon hasonló erőmű épül majd Pakson is. Kívülről kevéssé látszik a hasonlóság, hiszen a leningrádi emblematikus hűtőtornyok itthon nem épülnek meg.

https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/...zRJJlK8sgnnjYGxBIir3KZ3Qtl70u5VyKPOlG9Gj0VSFU
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram, fip7 and gacsat
wolfram said:
A jelenlegi eszközök főleg a plazma tulajdonságaink tanulmányozására valók és nem energiatermelésre.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Azért rá kéne közelíteni a célra. Az ITER és a DEMO már az energiatermelés tesztelésére való.
Amúgy semmilyen számítás szerint se lessz olcsó a fúziós áram. A fűtőanyag és az üvegház dolgot oldja meg. A mostani ár másfélszerese valószinű hosszabb távon is.
 
boki said:
Hetven kilométerre Szentpétervártól, a Finn-öböl partján a Leningrád II. atomerőműnél forgatott az M1 stábja. Ez lesz Paks II. referencia-erőműve, vagyis ehhez nagyon hasonló erőmű épül majd Pakson is. Kívülről kevéssé látszik a hasonlóság, hiszen a leningrádi emblematikus hűtőtornyok itthon nem épülnek meg.

https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/...zRJJlK8sgnnjYGxBIir3KZ3Qtl70u5VyKPOlG9Gj0VSFU
Kattints ide a kinyitáshoz...
Miért, a tenger nem elég nagy?
 
Hpasp said:
A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit.
Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Kivágták a 12 ezer éves őserdőt az RWE kiváló és környezettudatos szakemberei. A kiváló és környezettudatos Greenpeace ezt megpróbálta megakadályozni, egyik bajtársuk bele is halt.
A következő fázis, hogy a Greenpeace erőművet vesz, hogy bezárassa, hogy a lignitbányát.... nos azt is bezárassa, hogy a helyén szél és naperőmű farmot építhessen ki.
Tehát ha jól értem, a fene nagy zöldprogram keretében csak az a szerencsétlen erdő nem lesz visszatelepítve.
Sebaj, mert a szélturbinák majd felszeletelik a maradék madarat is, ami még arra merne járni :)
 
  • Tetszik
Reactions: misinator, nyugger, wolfram and 10 others
Allesmor Obranna said:
Kivágták a 12 ezer éves őserdőt az RWE kiváló és környezettudatos szakemberei. A kiváló és környezettudatos Greenpeace ezt megpróbálta megakadályozni, egyik bajtársuk bele is halt.
A következő fázis, hogy a Greenpeace erőművet vesz, hogy bezárassa, hogy a lignitbányát.... nos azt is bezárassa, hogy a helyén szél és naperőmű farmot építhessen ki.
Tehát ha jól értem, a fene nagy zöldprogram keretében csak az a szerencsétlen erdő nem lesz visszatelepítve.
Sebaj, mert a szélturbinák majd felszeletelik a maradék madarat is, ami még arra merne járni :)
Kattints ide a kinyitáshoz...
Sarcasm ON

Ugyan már, várunk 12 ezer évet és minden rendben lesz. Fene a türelmetlen fajtádat.

Sarcasm OFF
 
  • Tetszik
Reactions: misinator, wolfram, blitzkrieg and 1 other person
blitzkrieg said:
Gondolom a sós tengervíz nem tesz jót a hűtőrendszernek. Ahhoz előbb sótalanítani kellene. Valószínűleg hosszú távon olcsóbb a torony, mint az állandó sótalanítás.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Mindig a legkülső körben van csak tengervíz. Együtt lehet vele élni. A hajók, tengók, stb. megteszik, akkor egy erőműnek sem mission impossible.
 
molnibalage said:
Mindig a legkülső körben van csak tengervíz. Együtt lehet vele élni. A hajók, tengók, stb. megteszik, akkor egy erőműnek sem mission impossible.
Kattints ide a kinyitáshoz...

De akkor miért nem azzal hűtik? Valami oka csak van. Ok, hogy a tengok együtt tudnak vele élni (nincs más lehetőség), de ha az olcsóbb lenne, akkor azt használnák.
 
blitzkrieg said:
De akkor miért nem azzal hűtik? Valami oka csak van. Ok, hogy a tengok együtt tudnak vele élni (nincs más lehetőség), de ha az olcsóbb lenne, akkor azt használnák.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Én eddig úgy tudtam, hogy a tengerparti japán erőművek tengervizet használnak és sótalanításról nincs szó. A kondenzátor külső köre pont úgy "átfolyós", mint Paks esetén, csak Duna víz helyett tengervizet használnak.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
blitzkrieg said:
Gondolom a sós tengervíz nem tesz jót a hűtőrendszernek. Ahhoz előbb sótalanítani kellene. Valószínűleg hosszú távon olcsóbb a torony, mint az állandó sótalanítás.
Kattints ide a kinyitáshoz...
A sós víz csak a szekunder körben lenne. A reaktornak, vagy a turbinának a közelébe se kerül.
 
A sima víz is sós, pláne, azon a hōmérsékleten. Ezért vagy vizet kezelsz a hűtōoldalon (a primerkör istenbizony vízkémiás), vagy olyan anyagból építed, ahol nincs gond a vízzel.

Ez mezei körülmények között rozsdamentes ausztenites acél, komolyabb helyeken (pl. olajipar) duplex acél. Még komolyabb helyeken tiszta titán vagy titánnal plattírozott szerkezeti acél. (már volt szerencsém mindegyikhez, sōt a nikkel-ötvözetes is már megfordult a kezeim között :))

A szépemlékű Láng Gépgyár (majd ABB, aztán Alstom, ma meg semmi) nagyon durva méretben gyártott titánból erōművi kondenzátorokat...
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram, Luthero, Kurfürst and 2 others
ozymandias said:
A sima víz is sós, pláne, azon a hōmérsékleten. Ezért vagy vizet kezelsz a hűtōoldalon (a primerkör istenbizony vízkémiás), vagy olyan anyagból építed, ahol nincs gond a vízzel.

Ez mezei körülmények között rozsdamentes ausztenites acél, komolyabb helyeken (pl. olajipar) duplex acél. Még komolyabb helyeken tiszta titán vagy titánnal plattírozott szerkezeti acél. (már volt szerencsém mindegyikhez, sōt a nikkel-ötvözetes is már megfordult a kezeim között :))

A szépemlékű Láng Gépgyár (majd ABB, aztán Alstom, ma meg semmi) nagyon durva méretben gyártott titánból erōművi kondenzátorokat...
Kattints ide a kinyitáshoz...

Ok értem, hogy nem problémás a tengervíz, de akkor miért nem azzal hűtik? Nem olcsóbb és praktikusabb?
 
A Finn öböl télen be szokott fagyni, lehet hogy az is problémát jelent a hűtésnél.
Én jártam azon a környéken még nyáron is elég hűvös a levegő hőmérséklete ,a hűtőtornyoknak biztos nagyon jó a hatásfokuk. Szerintem egyszerűen gazdaságosabb a hűtőtorony , biztos nem azért építették őket mert el akartak pazarolni pár ezer köbméter vasbetont.
 
vata said:
A Finn öböl télen be szokott fagyni, lehet hogy az is problémát jelent a hűtésnél.
Én jártam azon a környéken még nyáron is elég hűvös a levegő hőmérséklete ,a hűtőtornyoknak biztos nagyon jó a hatásfokuk. Szerintem egyszerűen gazdaságosabb a hűtőtorony , biztos nem azért építették őket mert el akartak pazarolni pár ezer köbméter vasbetont.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Száraz vagy nedves torony?
 
blitzkrieg said:
Ok értem, hogy nem problémás a tengervíz, de akkor miért nem azzal hűtik? Nem olcsóbb és praktikusabb?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Klasszikus fillérbaszás. Amikor terveznek akkor jön a Póverpojínt-vezér, meglátja, hogy ez mennyibe kerül, lehúzza. Majd vízkémiázunk, becsszó. Aztán pár évig megy, majd akkor szembesül a karbantartási költségekkel. Ezután spórolnak a karbantartáson, a vízkémiás rendszer is beleesik. Egy idō után az "édesvízre" tervezett rendszer már javában sósvíz üzemben megy.

Hangsúlyozom, nem az a lényeg egy bizonyos szint hōmérséklet és sótartalom felett, hogy sósvíz/édesvíz. (160-nal mész betonoszlopnak vagy 260-nal...)

A Timet-nek volt egy komoly prezentációja arról, hogy bizonyos méret felett megéri full titánból gyártani a hajótestet (szilárdság, nulla korrózió (260 fokos tengervíz 16 év alatt sem okozott szemmel látható korróziót), 35m/s értékik erózióálló, fele tömeg, nulla festés (a tükrözōdést elintézed a sörétezéssel vagy valami egyszerű bevonattal) nem mágneses, tűzálló, stb..

A klasszikus beszűkült gondolkodás a helyes válasz..
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Luthero
  • Tetszik
Reactions: wolfram, fip7 and Luthero
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back