FÜSTFELHŐBE BORULT NÉMETORSZÁG
BERLIN FELADTA A KIBOCSÁTÁSMENTES NUKLEÁRIS TERMELÉST
Azonnal zárja be húsz legszennyezőbb szénerőművét Németország, hogy elérje a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés terén 2020-ra kitűzött céljait! – ezt követeli a legutóbbi parlamenti választásokon megerősödött Zöldek pártja egy minapi hír szerint. Az elvárás nem mindennapi, és minden bizonnyal kivitelezhetetlen, hiszen ilyen mértékű áram- és hőtermelőkapacitás-kiesést lehetetlen pótolni egyik napról a másikra. A figyelemfelkeltő követelés a legjobb esetben is alkudozásba fulladhat.
Németország áramfelhasználásának már egyharmadát szél- és napenergiával fedezi, azonban negyven százalék továbbra is szénalapú, ami jóval nagyobb arány, mint bármely más európai országban. Ez annak az eredménye, hogy Berlin feladta a kibocsátásmentes nukleáris alapú termelést, a másik ok, hogy a kormányzat tart a széntermelő vidékeken élő szavazói bázis elvesztésétől.
Az előbbi tényezővel kapcsolatban nemzetközi egyetértés rajzolódik ki: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is azt hangsúlyozza legutóbbi kiadványaiban, hogy a klímapolitikai célkitűzéseket atomenergia nélkül nem lehet végrehajtani.
Márpedig a globális felmelegedés égető probléma, a Meteorológiai Világszervezet a napokban már arra figyelmeztetett, hogy a század végére a 3–5 Celsius-fokot is elérheti a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Ez jelentősen meghaladná a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2 Celsius-fokos maximumot.
A megállapítás alapja a Global Carbon Project legfrissebb számítása amely szerint az elmúlt hét év csekély mértékű növekedése után idén mintegy 2,7 százalékkal növekedhetett az előző évhez képest a globális szén-dioxid-kibocsátás.
Míg 2014–2016-ban a karbonemisszió szinte változatlan szinten volt, most eloszlik az az illúzió, amely szerint a kibocsátás 2013-ban tetőzött. A fosszilis üzemanyagokból, a cementgyártásból és az ipari termelésből származó emisszió, amely az ember által előidézett üvegházhatású gázok többségét jelenti, idén rekordnagyságú, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni – idézte a jelentést a távirati iroda. Az összes emberi tevékenységből eredő kibocsátás el fogja érni a 41,5 milliárd tonnát.
John Reilly, a Massachusetts Institute of Technology egyik szakmai igazgatója szerint az eredmény nem meglepő, mivel a világ energiahasználatának 81 százaléka származik fosszilis üzemanyagokból. Corinne Le Quere, a Kelet-angliai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szén felhasználása tovább növekszik, és miközben az országok egyre több megújuló üzemanyagot használnak, a repülőgépek és gépkocsik szén-dioxid-kibocsátása folyamatosan nő.
Ahogyan arra az IEA rámutatott: a széntüzelésű erőművek az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának egyharmadáért felelősek, 2040-ig pedig az összes kibocsátás harmadáért is. Ennek okát abban látják az ügynökség szakértői, hogy a létesítmények már mélyen beágyazódtak a gazdaságokba. Az ázsiai szénerőművek átlagéletkora például 11 év, vagyis még több évtizednyi üzemidejük van hátra.
Ennél egy fokkal jobb a helyzet Amerikában és Európában, ahol már kifutóban vannak az egységek a maguk negyvenéves átlagos életkorával. Globális szinten viszont még két évtized múlva is a szén lesz a legjelentősebb energiaforrás annak ellenére, hogy az új áramtermelő kapacitásoknak mintegy kétharmada már megújulóalapú lesz.
A helyzet ismét rávilágít arra, amit már évtizedekkel ezelőtt megállapítottak a témakör szakértői: a szénre és kőolajra felépült gazdaság összefonódásai nehezen megoldható helyzetet teremtettek.
https://magyaridok.hu/gazdasag/fustfelhobe-borult-nemetorszag-3749417/