Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 754
113
A Timet-nek volt egy komoly prezentációja arról, hogy bizonyos méret felett megéri full titánból gyártani a hajótestet (szilárdság, nulla korrózió (260 fokos tengervíz 16 év alatt sem okozott szemmel látható korróziót), 35m/s értékik erózióálló, fele tömeg, nulla festés (a tükrözōdést elintézed a sörétezéssel vagy valami egyszerű bevonattal) nem mágneses, tűzálló, stb..

Elméletben jól hangzik e szempontok alapján, d bennem azért felmerült, hogy a) honnan a frászból szereznének annyi titán b) hogyan rakják össze? Amennyire én tudom elég szarul heggeszthető.. c) hogy bírja majd a gyűrődést (szó szerint. nem valami rugalmas anyag).
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Klasszikus fillérbaszás. Amikor terveznek akkor jön a Póverpojínt-vezér, meglátja, hogy ez mennyibe kerül, lehúzza. Majd vízkémiázunk, becsszó. Aztán pár évig megy, majd akkor szembesül a karbantartási költségekkel. Ezután spórolnak a karbantartáson, a vízkémiás rendszer is beleesik. Egy idō után az "édesvízre" tervezett rendszer már javában sósvíz üzemben megy.

Hangsúlyozom, nem az a lényeg egy bizonyos szint hōmérséklet és sótartalom felett, hogy sósvíz/édesvíz. (160-nal mész betonoszlopnak vagy 260-nal...)

A Timet-nek volt egy komoly prezentációja arról, hogy bizonyos méret felett megéri full titánból gyártani a hajótestet (szilárdság, nulla korrózió (260 fokos tengervíz 16 év alatt sem okozott szemmel látható korróziót), 35m/s értékik erózióálló, fele tömeg, nulla festés (a tükrözōdést elintézed a sörétezéssel vagy valami egyszerű bevonattal) nem mágneses, tűzálló, stb..

A klasszikus beszűkült gondolkodás a helyes válasz..
Erőművekben nem alkalmaznak műszén hűtőket? Óriási felület, és 100%ig korrózióálló.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Elméletben jól hangzik e szempontok alapján, d bennem azért felmerült, hogy a) honnan a frászból szereznének annyi titán b) hogyan rakják össze? Amennyire én tudom elég szarul heggeszthető.. c) hogy bírja majd a gyűrődést (szó szerint. nem valami rugalmas anyag).
Minden tonna legyártott alamínium mellett keletkezik másfél kiló titán. Az újrafelhasználás meg kb 100%.
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 491
3 000
113
Elméletben jól hangzik e szempontok alapján, d bennem azért felmerült, hogy a) honnan a frászból szereznének annyi titán b) hogyan rakják össze? Amennyire én tudom elég szarul heggeszthető.. c) hogy bírja majd a gyűrődést (szó szerint. nem valami rugalmas anyag).

a, titánból sok van ám. Itthon is. Persze jó drága.
b, a titán ötvözetek a vonatkozó hegesztés technológiák betartása mellett hegeszthető. Drága a hegesztés technológiája az igaz.
c, mechanikai tulajdonságai (hegesztett szerkezet) gyengébb, mint az acél hegesztett szerkezet, de nem sokkal. Elérhető a 470-500 mpa folyáshatár is. Vannak már elég jó ötvözetei is. Inkább a repülőgép ipar használja, nem véletlenül.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 012
113
Elméletben jól hangzik e szempontok alapján, d bennem azért felmerült, hogy a) honnan a frászból szereznének annyi titán b) hogyan rakják össze? Amennyire én tudom elég szarul heggeszthető.. c) hogy bírja majd a gyűrődést (szó szerint. nem valami rugalmas anyag).
a:) titánból elég sok van, csak hülyén használjuk fel őket. A kilencedik leggyakoribb elem a Földön. Rendkívül magas az energiatárolási képessége (jobb, mint az alumíniumé - a szilárdsága okán)
b.) nem lehetetlen. Napi szinten hegesztünk titánt - most egy kb. másfél km hosszú vezeték épül belőle. A hegesztése önmagában nem probléma, a tisztaság és a gázvédelem a döntő. Ha ez nincs, akkor kuka az egész, mivel az alapanyag szennyeződött el. A probléma valós, de nem lehetetlen. Az igazi know-how az, hogy ezt hogyan éred el :)
c:) kevés jóindulatúbb anyag van, mint a titán. Egy acélszerkezetben (hajó ugyanez, ACIS vagy DNV-GL előírások ugyanazok) legfeljebb 112MPa folyáshatár van dinamikus igénybevételre és ez 5 millió ciklust jelent. Titán esetében ez a folyáshatár fele, egy Grade 23-as esetében ez olyan 350MPa lenne. Ezt nézd fele sűrűséggel... A rugalmassága átlagosan 22% - ez igaz, nem sok, ellenben az acéloknál is 24% rugalmasságot írnak elő. Ha ez a 24% teljesül, akkor a klasszikus mechanika alapján gond nem lehet.

Erőművekben nem alkalmaznak műszén hűtőket? Óriási felület, és 100%ig korrózióálló.
Nem hallottam, hogy nagyobb méretben elkezdték volna erőművekbe beépíteni, ellenben kutatási témákat olvastam ebben a témában. Ott az volt az elképzelés, hogy aktív szén + metanol lenne a hűtőközeg és a test, de max ennyi.

c, mechanikai tulajdonságai (hegesztett szerkezet) gyengébb, mint az acél hegesztett szerkezet, de nem sokkal. Elérhető a 470-500 mpa folyáshatár is. Vannak már elég jó ötvözetei is. Inkább a repülőgép ipar használja, nem véletlenül.
A helyzet az, hogy nem. A legtöbb titán-ötvözethez vannak összetétellel azonos hegesztőanyagok. Nem tapasztaltam az eddig hegesztési eljárásvizsgálatokban, hogy a szilárdság számottevően alacsonyabb lenne. Az a klasszikus lefutás, ami a szerkezeti acélokra jellemző (lágy alapanyag (pl. szerkezeti acél: 160HV10), majd hőhatásövezet 370HV10 és varratfém 200HV10) nincs a titán esetében. A szabványok (amerikai, európai) mind azt írja, hogy maximum 50 egység eltérés engedélyezett. Ha ezt túlléped, az azt jelenti, hogy a gázvédelmed nem volt jó - oxigén, nitrogén és/vagy hidrogén jutott a hegesztés környezetébe, amitől futtatási színek lettek, ami pedig azt jelenti, hogy rogyásig vagy TiN-nel, meg TiO2-vel. Hozhatod a nagyflexet és kivághatod az első elszínezéstől mért 50mm-re mind a két oldalról a varratot, majd kézi maróval nekiállhatsz élelőkészítést gyártani.
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 491
3 000
113
a:) titánból elég sok van, csak hülyén használjuk fel őket. A kilencedik leggyakoribb elem a Földön. Rendkívül magas az energiatárolási képessége (jobb, mint az alumíniumé - a szilárdsága okán)
b.) nem lehetetlen. Napi szinten hegesztünk titánt - most egy kb. másfél km hosszú vezeték épül belőle. A hegesztése önmagában nem probléma, a tisztaság és a gázvédelem a döntő. Ha ez nincs, akkor kuka az egész, mivel az alapanyag szennyeződött el. A probléma valós, de nem lehetetlen. Az igazi know-how az, hogy ezt hogyan éred el :)
c:) kevés jóindulatúbb anyag van, mint a titán. Egy acélszerkezetben (hajó ugyanez, ACIS vagy DNV-GL előírások ugyanazok) legfeljebb 112MPa folyáshatár van dinamikus igénybevételre és ez 5 millió ciklust jelent. Titán esetében ez a folyáshatár fele, egy Grade 23-as esetében ez olyan 350MPa lenne. Ezt nézd fele sűrűséggel... A rugalmassága átlagosan 22% - ez igaz, nem sok, ellenben az acéloknál is 24% rugalmasságot írnak elő. Ha ez a 24% teljesül, akkor a klasszikus mechanika alapján gond nem lehet.


Nem hallottam, hogy nagyobb méretben elkezdték volna erőművekbe beépíteni, ellenben kutatási témákat olvastam ebben a témában. Ott az volt az elképzelés, hogy aktív szén + metanol lenne a hűtőközeg és a test, de max ennyi.


A helyzet az, hogy nem. A legtöbb titán-ötvözethez vannak összetétellel azonos hegesztőanyagok. Nem tapasztaltam az eddig hegesztési eljárásvizsgálatokban, hogy a szilárdság számottevően alacsonyabb lenne. Az a klasszikus lefutás, ami a szerkezeti acélokra jellemző (lágy alapanyag (pl. szerkezeti acél: 160HV10), majd hőhatásövezet 370HV10 és varratfém 200HV10) nincs a titán esetében. A szabványok (amerikai, európai) mind azt írja, hogy maximum 50 egység eltérés engedélyezett. Ha ezt túlléped, az azt jelenti, hogy a gázvédelmed nem volt jó - oxigén, nitrogén és/vagy hidrogén jutott a hegesztés környezetébe, amitől futtatási színek lettek, ami pedig azt jelenti, hogy rogyásig vagy TiN-nel, meg TiO2-vel. Hozhatod a nagyflexet és kivághatod az első elszínezéstől mért 50mm-re mind a két oldalról a varratot, majd kézi maróval nekiállhatsz élelőkészítést gyártani.

Az meglehet.
Én a csúcs acél heg. szerk.re és a csúcs titán ötvözet heg. szerk.re mondtam, hogy az acél kicsit szívósabb. Persze az oroszok nem véletlen készítettek repülőgépbe törzs hátsó részt, hajtómű kereteket blőle.
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
Halálközeli élmény
"Paks 2 felépítésének most elhatározott időbeli eltolása, „a halasztás nem halál". Inkább halálközeli élmény – közgazdaságilag, ha egyáltalán valaha megépül."

https://nepszava.hu/3017457_halalkozeli-elmeny
Ez a cikk még bullshitnek is nagyon gyenge. Értem én, hogy az átlagpolgár nem az eszéről és a körültekintő tájékozottságáról hires, de ennek a cikknek a sokadszori hangulatkeltő semmitmondása már az olvasók durván cinikus lenézése.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Ez a cikk még bullshitnek is nagyon gyenge. Értem én, hogy az átlagpolgár nem az eszéről és a körültekintő tájékozottságáról hires, de ennek a cikknek a sokadszori hangulatkeltő semmitmondása már az olvasók durván cinikus lenézése.
Okok, de azér valami konkrétumot is írhatnál.
 

thomashewitt

Active Member
2015. március 21.
471
165
43
Ez a cikk még bullshitnek is nagyon gyenge. Értem én, hogy az átlagpolgár nem az eszéről és a körültekintő tájékozottságáról hires, de ennek a cikknek a sokadszori hangulatkeltő semmitmondása már az olvasók durván cinikus lenézése.
Nagy Feró örökérvényű, általam sokat idézett kőbevésettje: "Tisztelt publikumot, nem lehet eléggé alábecsülni!"-:)XD
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
Okok, de azér valami konkrétumot is írhatnál.
Nincsenek konkrét adatok a cikkben, egyetlen állításához sem fűz magyarázatot, egymástól független és össze nem vethető, irreleváns dolgokat szegez paks2 ellen.
Keveredik a hivatkozási idősík, a hivatkozási környezet, a hivatkozott technológia. Szerinted ez mi, ha nem a bullshittelés gyöngyszeme?
 
M

molnibalage

Guest
Halálközeli élmény
"Paks 2 felépítésének most elhatározott időbeli eltolása, „a halasztás nem halál". Inkább halálközeli élmény – közgazdaságilag, ha egyáltalán valaha megépül."

https://nepszava.hu/3017457_halalkozeli-elmeny
Az írás gyakorlatilag értékelhetetlen, mert kb. a fingot reszeli, egy számot írt le és műszaki tartalom nélkül egyelemes mintából extrapolál a végtelenbe. Röviden, tipikus példája a "hogyan ne" megközelítésre.
  • Még az erőmű nevét sem sikerült rendesen leírni, hogy ez a 3. egység, viszont 3. generációs, tehát lényegesen korszerűbb erőmű típus és annak kb. első példánya.
  • Az ára kb. 12 mrd USD, a fajlagos telepítési ár ezzel 7400 USD/kWe, ami azért tényleg tolerálhatatlanul magas, bár a francia áramárak mellett még ez is kb. 40 éves megtérülést azért kihoz nagyon erős becsléssel.
  • Ez az első a fajtából, annak minden tanuló pénzével. Amikor szerző amikor írta a "cikkét" akkor elgondolkozhatott volna az alábbi dolgokon:
    1. A világon a korszerűsített 1. gen. BWE és 2. gen PWR reaktorok is olyan biztonsággal üzemelnek, ami a világ iparában páratlan. Üzemszerűen működő atomerőműben a főtechnológia miatt még soha senki nem halt meg tudomásom szerint. Minden atomenergiához köthető haláleset az sima építési baleset vagy egyéb más üzemekben is előforduló haláleset, aminek semmiféle atomenergia specifikussága nincs. Pont ugyanúgy leesnek és elesnek emberek finomító vagy házépítésen, mint atomerőmű építésénél és ugyanúgy meghalhatnak beszállásos munkákban, mint máshol. Stb. Nem azért halnak meg atomenergiához kapcsolóan, mert többletdózist kaptak és katasztrofális hiba történik üzemszerű működés közben.

      https://en.wikipedia.org/wiki/Tokaimura_nuclear_accident
      Mukások öntögettek össze valamit Japánban 20 éve, de kb. ennyi és az sem az erőművi technológia volt, hanem reprocesszálló üzem. Az emberi hülyeség ellen ennyire nincs védelem. Semmiféle többletdózis nem került ki. Nem különb ez az eset, mint amikor hülye hegesztők szabálytalanul tároltak palackokat és felrobbant Százhalombattán, ahol meg is halt asszem valaki.

    2. Az erőmű első a fajtájából. Ami valamiben első, az mindig drága. Most soroljam a példákat? Mennyi volt a Lot1-es F-35A és most mennyi? Az agyonsztárolt Teslánál is hogyan csökkentek a költségek? Hát a szintén agyonszopkodotott szélerőműveknél? Olyan érdekes, hogy az általános ipari és fejlesztési trendeket minden vacakra ráhúzzák, de bezzeg az atomerőműre, na arra nem. Most akkor elmorogjak itt egy nem csendes kurva jó anyádat?

    3. Olyan nevetséges biztonsági követelmények és papírozási mánia van, hogy az elképesztő. És az ember megkérdezi - már elnézést - de mégis hova a péklapátba és milyen alapon? Miért csak az atomenergiára vannak nevetséges árdrágító tényezők rákényszerítve úgy, hogy az 40+ éves atomerőmű technológia mai DCS és műszerezéssel olyan biztonsági szinten van, amiről az nehézipari és vegyi üzemek számottevő százaléka álmodni sem merhet soha és ezt a mutatók is alátámasztják. A világ legbiztonságosabb ipari üzemei valószínűleg. Miért nem az ipar többi szereplőjét buzerálják...?

      A mezőgazdaságban tömegesen halnak meg az emberek, az egyik legveszélyesebb ipari állás és egyesek az atomenergiátról rettegnek. Vicc. Pedig sok nagyságrenddel nagyobb az esélye annak, hogy beleesek egy forróvizes tartályba, megfulladsz egy silóban, stb. Ettől kellene félni meg a közúti balesetektől, nem az atomenergiától.
      https://www.hppr.org/post/farming-rated-one-most-dangerous-jobs-us
      https://www.westernfarmpress.com/safety/agriculture-6th-most-dangerous-us-occupation

    4. Ebből az egy erőműből extrapolált a végtelenbe. A sikeres és költségkereten vagy olcsóbban készült erőműekéből persze semmiféle következtetést nem vont le, azok a szerző értelmezési tartományán kívül esnek. Vastaps... Ez hívják szelektív mintázásnak / szemezgetésnek (angolul Cherry picking)

    5. Az erőművek elbontására és rekultivációra is vannak már referencia projektek. A szórás nagy, de adat van. Betenni persze derogál, de bullshitteket posztolgatni és károgni az megy.
Elnézést, megyek okádni megint.

Ha ilyen szenny cikkekért fizetnek, akkor úgy szeretnék és újságíró lenni, mert napi 4-5 oldal minőségi tartalmat ki tudnék tolni magamból és amennyit ezekért a szarokért kapnak, úgy látom meg is lehetne élni belőle, csak én nem nettó kreténségekkel tömném tele a cikkeket

A HTKA-s cikkeim előszavában több munka van sanszosan, mint ezekben a nem is tudom minek nevezzem alkotásban...

Egész egyszerűen képtelen vagyok felfogni azt, hogy az újságírók és publicisták honnan veszik azt a mérhetetlen önbizalmat, hogy műszaki témákban láthatólag mindenféle szakmai lektorálás nélkül firkáljanak veretes marhaságokat. Én is okkal kérek meg embereket, hogy olvassák át, amit írok. No offense, de én úgy látom, hogy a médiamunkások túlnyomó része teljesen elkurvult. Erre a cikkre is igaz az, amit a már linkelt videó első 17 másodperce mond. Sok jelző és ítélet, tudás meg 0. Arc meg mellé van.*
https://index.indavideo.hu/video/index_tamogatas_nincs_masik_veiszer_alinda

*Aki most azzal jön, hogy nekem is van, akkor talán hasonlítsa össze az írásaim minőségét az átlag energetikai vagy haditechnikai marhaságokéval. Lehet, hogy nagy arcom van egyesek szerint, csak a lektorokkal mi ingyért szállítjuk a minőséget és meg lehet győzni minket forrásokkal, verifikálható modellekkel, stb Tehát van mire. A linkelt írások "minőségén" meg kb. ökölbe szorul a kezünk és/vagy köpűnk egy nagyot a padlóra.

Uff.

Nincsenek konkrét adatok a cikkben, egyetlen állításához sem fűz magyarázatot, egymástól független és össze nem vethető, irreleváns dolgokat szegez paks2 ellen.
Keveredik a hivatkozási idősík, a hivatkozási környezet, a hivatkozott technológia. Szerinted ez mi, ha nem a bullshittelés gyöngyszeme?
Magasiskolája.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 186
10 660
113
Ma vesztem össze cégünk környezetvédelmi szakértőivel, mert egyik sem akarja felfogni hogy miért baromság a szélkerék+napaelem kombóra alapozni nálunk. Végül arra jutottak hogy nem értek hozzá (ami igaz, csak egy alulképzett vasutas-vizes építőmérnök vagyok), ellenben ők aki környezetmérnöki és földrajztanári végzettséggel bírnak sokkal jobban értenek mindenhez. De értsem meg, a napelem meg a szélkerék nem szennyez! Hiába mutogattam nekik hogy a németeknél kb ugyanannyi a CO2 emisszió most mint nálunk és ez egy ritka pillanat (https://www.electricitymap.org/?page=map&solar=false&remote=true&wind=false), és pont ugyanannyi tartalék erőművet is kell mellé építeni, semmi nem ment át. Mit mondtok ti ilyenkor?
 
M

molnibalage

Guest
Ma vesztem össze cégünk környezetvédelmi szakértőivel, mert egyik sem akarja felfogni hogy miért baromság a szélkerék+napaelem kombóra alapozni nálunk. Végül arra jutottak hogy nem értek hozzá (ami igaz, csak egy alulképzett vasutas-vizes építőmérnök vagyok), ellenben ők aki környezetmérnöki és földrajztanári végzettséggel bírnak sokkal jobban értenek mindenhez. De értsem meg, a napelem meg a szélkerék nem szennyez! Hiába mutogattam nekik hogy a németeknél kb ugyanannyi a CO2 emisszió most mint nálunk és ez egy ritka pillanat (https://www.electricitymap.org/?page=map&solar=false&remote=true&wind=false), és pont ugyanannyi tartalék erőművet is kell mellé építeni, semmi nem ment át. Mit mondtok ti ilyenkor?
Hogy húzzon vissza az iskolapadba megtanulni a négy alapműveletet és a középiskolás fizikát és tanulja meg a zsinóráram fogalmát. Használja a keresőt, tanuljon meg angolul. Ha ezek közül egyik sem megy, akkor meg talán csendben maradhatna és ne ossza az észt. Egyébként meg tessék felvázolni számokkal. Ha az nem megy, akkor kuss a nevük.
 
  • Tetszik
Reactions: 2ndt

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
Hogy húzzon vissza az iskolapadba megtanulni a négy alapműveletet és a középiskolás fizikát és tanulja meg a zsinóráram fogalmát. Használja a keresőt, tanuljon meg angolul. Ha ezek közül egyik sem megy, akkor meg talán csendben maradhatna és ne ossza az észt. Egyébként meg tessék felvázolni számokkal. Ha az nem megy, akkor kuss a nevük.
Kár a gőzért, semmiből sem értenek, akik mindenhez is értenek.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fip7