Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Pontosan! Mekkora a várható tengerbe kerülő sugárszennyezés.
Semekkora. Legalábbis nekem soha senki nem tudta felvázolni, hogy a víznél cirka 20-szor nehezebb kvázi vízben nem oldódó hasadóanyag, ami a világ egyik legkeményebb anyaga és több réteg alatt vagy hogy a rákba tudna komoly gondot okozni. Úgy, hogy a víz olyan jó elnyelő, hogy a neutronbomba elleni egyik védekezés gyorsan víz alá merülés harckocsival, ha képes rá éppen.
 
Szerintem ő arra, hogy "mindmeghalunk" vagy sem. A válasz meg egyértelmű.

Ha elsüllyed, akkor ez lesz a 15. elsüllyedt atomreaktor a tenger fenekén...

USS Seawolf (SSN-575), 1xS2G
USS Thresher (SSN-593), 1xS5W
USS Scorpion (SSN-589), 1xS5W
K-19 Hotel I-class SSBN, 2xVM-A
K-11 November-class SSN, 2xVM-A
K-159 November-class SSN, 2xVM-A
K-27 November-class SSN, 2xVT-1
K-278 Komsomolets Mike-class SSN, 1xOK650
K-219 Yankee I-class SSBN, 2xVM-4
 
Ha elsüllyed, akkor ez lesz a 15. elsüllyedt atomreaktor a tenger fenekén...

USS Seawolf (SSN-575), 1xS2G
USS Thresher (SSN-593), 1xS5W
USS Scorpion (SSN-589), 1xS5W
K-19 Hotel I-class SSBN, 2xVM-A
K-11 November-class SSN, 2xVM-A
K-159 November-class SSN, 2xVM-A
K-27 November-class SSN, 2xVT-1
K-278 Komsomolets Mike-class SSN, 1xOK650
K-219 Yankee I-class SSBN, 2xVM-4
Kis kukacoskodás, folyó mélyére is süllyedhet, ha jól értem, akkor a hajó folyami hajózásra is alkalmas.
 
Semekkora. Legalábbis nekem soha senki nem tudta felvázolni, hogy a víznél cirka 20-szor nehezebb kvázi vízben nem oldódó hasadóanyag, ami a világ egyik legkeményebb anyaga és több réteg alatt vagy hogy a rákba tudna komoly gondot okozni. Úgy, hogy a víz olyan jó elnyelő, hogy a neutronbomba elleni egyik védekezés gyorsan víz alá merülés harckocsival, ha képes rá éppen.
Fukushimánál, hogy tudott a tengervíz szennyezetté válni?
 
Fukushimánál, hogy tudott a tengervíz szennyezetté válni?
Úgy, hogy ott nem a reaktor durrant el, hanem a kiégett hasadóanyag ideiglenes tárolója (emlékeim szerint), ahol egy ősidők óta ismert tényező miatt H2 fejlődött és robbant fel és volt tűz. Így került hasadóanyag a környezetbe.

Ha egy hajó fogja magát és elsüllyed és a mittomén hány rétegű reaktor víz alá kerül, akkor mi lesz? Az eddigi tapasztalatok szerint a nagy büdös semmi.
Valahol vicces, hogy tilos a tengerbe tilos hasadóanyagot dobni, mert jajistenem baj lesz, de bassza meg a kedves környezetvédelem műanyag olyan szinten van borítva bele, hogy mindentől távol lakatlan szigeten is szeméthely van amit az áramlatok vittek oda és lassan több műanyag lesz a tengerben, mint hal.

Akkor most nem a műanyagoktól kéne inkább félni az atomenergia helyett...?

https://en.wikipedia.org/wiki/Henderson_Island_(Pitcairn_Islands)
 
Úgy, hogy ott nem a reaktor durrant el, hanem a kiégett hasadóanyag ideiglenes tárolója (emlékeim szerint), ahol egy ősidők óta ismert tényező miatt H2 fejlődött és robbant fel és volt tűz. Így került hasadóanyag a környezetbe.

Ha egy hajó fogja magát és elsüllyed és a mittomén hány rétegű reaktor víz alá kerül, akkor mi lesz? Az eddigi tapasztalatok szerint a nagy büdös semmi.
Valahol vicces, hogy tilos a tengerbe tilos hasadóanyagot dobni, mert jajistenem baj lesz, de bassza meg a kedves környezetvédelem műanyag olyan szinten van borítva bele, hogy mindentől távol lakatlan szigeten is szeméthely van amit az áramlatok vittek oda és lassan több műanyag lesz a tengerben, mint hal.

Akkor most nem a műanyagoktól kéne inkább félni az atomenergia helyett...?

https://en.wikipedia.org/wiki/Henderson_Island_(Pitcairn_Islands)
Nem értem a kérdést. A kettő nem zárja ki egymást. A műanyag meg az atom is lehet veszélyes.
 
Nem értem a kérdést. A kettő nem zárja ki egymást. A műanyag meg az atom is lehet veszélyes.
A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemszerűen használt atomenergia környezeti kockázata kb. 0 a műanyagokhoz képest. Mégis az emberek többsége az atomenergiától retteg, de szelektíven nagy gyűjt hulladékot vagy nem is érdekli a probléma. Mert valaki szétdobálja a szemetet...
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
FÜSTFELHŐBE BORULT NÉMETORSZÁG
BERLIN FELADTA A KIBOCSÁTÁSMENTES NUKLEÁRIS TERMELÉST

Azonnal zárja be húsz legszennyezőbb szénerőművét Németország, hogy elérje a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés terén 2020-ra kitűzött céljait! – ezt követeli a legutóbbi parlamenti választásokon megerősödött Zöldek pártja egy minapi hír szerint. Az elvárás nem mindennapi, és minden bizonnyal kivitelezhetetlen, hiszen ilyen mértékű áram- és hőtermelőkapacitás-kiesést lehetetlen pótolni egyik napról a másikra. A figyelemfelkeltő követelés a legjobb esetben is alkudozásba fulladhat.

Németország áramfelhasználásának már egyharmadát szél- és napenergiával fedezi, azonban negyven százalék továbbra is szénalapú, ami jóval nagyobb arány, mint bármely más európai országban. Ez annak az eredménye, hogy Berlin feladta a kibocsátásmentes nukleáris alapú termelést, a másik ok, hogy a kormányzat tart a széntermelő vidékeken élő szavazói bázis elvesztésétől.

Az előbbi tényezővel kapcsolatban nemzetközi egyetértés rajzolódik ki: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is azt hangsúlyozza legutóbbi kiadványaiban, hogy a klímapolitikai célkitűzéseket atomenergia nélkül nem lehet végrehajtani.

Márpedig a globális felmelegedés égető probléma, a Meteorológiai Világszervezet a napokban már arra figyelmeztetett, hogy a század végére a 3–5 Celsius-fokot is elérheti a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Ez jelentősen meghaladná a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2 Celsius-fokos maximumot.

A megállapítás alapja a Global Carbon Project legfrissebb számítása amely szerint az elmúlt hét év csekély mértékű növekedése után idén mintegy 2,7 százalékkal növekedhetett az előző évhez képest a globális szén-dioxid-kibocsátás.

Míg 2014–2016-ban a karbonemisszió szinte változatlan szinten volt, most eloszlik az az illúzió, amely szerint a kibocsátás 2013-ban tetőzött. A fosszilis üzemanyagokból, a cementgyártásból és az ipari termelésből származó emisszió, amely az ember által előidézett üvegházhatású gázok többségét jelenti, idén rekordnagyságú, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni – idézte a jelentést a távirati iroda. Az összes emberi tevékenységből eredő kibocsátás el fogja érni a 41,5 milliárd tonnát.

John Reilly, a Massachusetts Institute of Technology egyik szakmai igazgatója szerint az eredmény nem meglepő, mivel a világ energiahasználatának 81 százaléka származik fosszilis üzemanyagokból. Corinne Le Quere, a Kelet-angliai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szén felhasználása tovább növekszik, és miközben az országok egyre több megújuló üzemanyagot használnak, a repülőgépek és gépkocsik szén-dioxid-kibocsátása folyamatosan nő.

Ahogyan arra az IEA rámutatott: a széntüzelésű erőművek az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának egyharmadáért felelősek, 2040-ig pedig az összes kibocsátás harmadáért is. Ennek okát abban látják az ügynökség szakértői, hogy a létesítmények már mélyen beágyazódtak a gazdaságokba. Az ázsiai szénerőművek átlagéletkora például 11 év, vagyis még több évtizednyi üzemidejük van hátra.

Ennél egy fokkal jobb a helyzet Amerikában és Európában, ahol már kifutóban vannak az egységek a maguk negyvenéves átlagos életkorával. Globális szinten viszont még két évtized múlva is a szén lesz a legjelentősebb energiaforrás annak ellenére, hogy az új áramtermelő kapacitásoknak mintegy kétharmada már megújulóalapú lesz.

A helyzet ismét rávilágít arra, amit már évtizedekkel ezelőtt megállapítottak a témakör szakértői: a szénre és kőolajra felépült gazdaság összefonódásai nehezen megoldható helyzetet teremtettek.

https://magyaridok.hu/gazdasag/fustfelhobe-borult-nemetorszag-3749417/
 
Németország áramfelhasználásának már egyharmadát szél- és napenergiával fedezi, azonban negyven százalék továbbra is szénalapú, ami jóval nagyobb arány, mint bármely más európai országban.
Khöm. Azért a lengyelek még lenyomják őket.
https://www.electricitymap.org/?page=country&solar=false&remote=true&wind=false&countryCode=PL

Szénnek nem szén, de Észtország sem jobb. Olaj. 1000 CO2g/kWe felett. Brutális. Fr rosszabb napjain van 80-90 táján, jobb időszakban meg 30-40 között.
https://www.electricitymap.org/?page=country&solar=false&remote=true&wind=false&countryCode=EE


Az előbbi tényezővel kapcsolatban nemzetközi egyetértés rajzolódik ki: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is azt hangsúlyozza legutóbbi kiadványaiban, hogy a klímapolitikai célkitűzéseket atomenergia nélkül nem lehet végrehajtani.
Valahol döbbenetes, hogy egy józanabb átlagos (?) energetikai/gépészmérnök színvonalát sikerült hozni évtizedek után. Ez kb. annyira nyilvánvaló, mint hogy 2x2 = 4. Szomorú, hogy ezt eddig tartott belátni.
 
Khöm. Azért a lengyelek még lenyomják őket.
https://www.electricitymap.org/?page=country&solar=false&remote=true&wind=false&countryCode=PL

Szénnek nem szén, de Észtország sem jobb. Olaj. 1000 CO2g/kWe felett. Brutális. Fr rosszabb napjain van 80-90 táján, jobb időszakban meg 30-40 között.
https://www.electricitymap.org/?page=country&solar=false&remote=true&wind=false&countryCode=EE



Valahol döbbenetes, hogy egy józanabb átlagos (?) energetikai/gépészmérnök színvonalát sikerült hozni évtizedek után. Ez kb. annyira nyilvánvaló, mint hogy 2x2 = 4. Szomorú, hogy ezt eddig tartott belátni.

Na most ezután jobb esetben lesz egy minimum húszéves reakcióidő az emberiségtől, hogy akkor mégse napelem, meg szélerőmű, hanem el kéne kezdeni energiapolitikai döntéseket hozni villámgyorsan, meg helyszíneket keresni az erőműveknek, megtervezni, építőkapacitást erre húzni, szakemberképzés villámgyorsan, s rágyúrni, hogy mégse legyen egy nukleáris energiához kapcsolható baleset sem, mert akkor megint jön a deaszélszintemindigfújanapmegfélnapsütazakkumulátorboltokmegmindigfelvannaktöltveáruval
 
Tolják rendületlenül...

Paks 1 (meghosszabbított) működési engedélye 2032 és 2037 között jár le, Paks 2 tervezett építési ideje 8(-10?) év. Könnyű tehát kiszámolni, hogy még mennyi kulcsfontosságú évet lehetett volna várni e beruházás eldöntésével. Olyan éveket, amelyekben az egész hozzáértő világ gőzerővel dolgozik azon, hogy az energiatárolás megoldásával a megújulók használhatósága drasztikusan nőjön, így a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kaphassanak az energiaellátásban.

18121402.png
 
Tolják rendületlenül...

Paks 1 (meghosszabbított) működési engedélye 2032 és 2037 között jár le, Paks 2 tervezett építési ideje 8(-10?) év. Könnyű tehát kiszámolni, hogy még mennyi kulcsfontosságú évet lehetett volna várni e beruházás eldöntésével. Olyan éveket, amelyekben az egész hozzáértő világ gőzerővel dolgozik azon, hogy az energiatárolás megoldásával a megújulók használhatósága drasztikusan nőjön, így a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kaphassanak az energiaellátásban.

18121402.png
Nehogy ár kommentelni lehessen ezt az szennyet... A legszebb a "cikk" vége.

A hittérítő gyökérkém esetleg a német áramárak növekedését is odatehette volna illusztrációként vagy a hálózati paraméterek szórását és az importfüggőséget a kiegyenlítéshez meg a parazita és grid torzító hatását a németeknek.

Vagy odatehette volna azt, hogy micsoda nagy ívű elképzelés volt a CO2 emisszió csökkentés, ami a tervezett 50% helyett 5%-ot sem ért el az elmúlt 10 évben az anti-nukleáris beállítottság miatt.

Röviden, ahogy látom. Csak egy újabb hittérő bal*asz csapkodta a klaviatúrát. Esze semmi. Vagy hivatalból hülye...