"Lasszóval fogják a déli határvadászokat"
https://nepszava.hu/3033073_lasszoval-fogjak-a-deli-hatarvadaszokat
https://nepszava.hu/3033073_lasszoval-fogjak-a-deli-hatarvadaszokat
Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Mintha valami olyasmiről beszéltek volna, hogy eddig a tető és a boltív szétfele nyomták a falakat és ennek ellensúlyozására vannak a külső támasztók. Most hogy nincsen ez a belső nyomás, a külső nyomás veszélyes lehet a falra. Főleg ha az meggyengült a tűzben és vízben.
A probléma részben az lehet, hogy ugye évszázadokkal ezelőtt voltak erre képesek, akkor százával találtál olyan ácsot, aki már dolgozott ilyen tetőszerkezeten, ilyen méretű faanyaggal. Most ez nincsen, vagy csak nagyon kevés. Betonból, jobb esetben téglából épül minden, az ácsok nagy részének fogalma sincs, hogyan kell egy ekkora tetőt megépíteni, ilyen méretű gerendákat hogyan kell illeszteni, hogy az tényleg jó is legyen.
A faanyag meg ugye a másik probléma - az alkalmas fákat rég kivágták, részben a 17-18. században felhasználták hajóépítéshez, és ahogyan mondták, szárítani is kell. Lehetne gyorsszárítani, ahogyan most csinálják, leszámítva hogy azzal is probléma lesz, hogy nem fogsz akkora méretű szárítót találni, ami egy ekkora fatömböt kiszárít.
Ácsok akikkel beszéltem mondták is hogy ezek a gyors szárítási műveletek nem az igaziak, nem véletlenül vannak ma mindenütt hossztoldott anyagból azok a bútorok és nyílászárók, amik anno egyetlen (6-7 évig padláson szárított..) nagy faanyagból készültek. És a mai napig állnak.
Megjegyzem engem aztán nem zavarna, ha csalnának egy kicsit a nem látszó szerkezettel, bár lehet az nem is lenne olyan tartós mint a fa. És lehet a falszerkezet alatta el sem bírna pl. acélgerendákat.
M
molnibalage
Guest
Hú, sajnos az ácsoláshoz sem értek.
Akkor első körben igazából koncepcionális kérdés, hogy akarják-r 1:1-ben mindent a régi szerint építeni vagy itt-ott csalnak?
A nagyvilágban vannak elég nagy méretű spéci autoklávok. Ez alapján nem látom akkora megugorhatatlan feladatnak egy nagy szárító építését. Persze, ha a faanyagnak nem jó a gyors szárítás, akkor jön a 9 anyag sem hord ki 1 gyereket 1 hónap alatt történet. Akkor ez tényleg 10 év is lehet, mert nem lehet gyorsítani sehogy sem a folyamatot csak azon az áron, hogy akkor külsőre lehet 1:1 kinézetű, de szerkezetileg nem lesz az.
M
molnibalage
Guest
Hozzáértőktől szakmai vélemény?
http://epiteszforum.hu/ujra-kell-ko...oajAKlgFdzMWIo_UXgjqyc-XZa2_fdCFaQA02KpT2h3fM
http://epiteszforum.hu/ujra-kell-ko...oajAKlgFdzMWIo_UXgjqyc-XZa2_fdCFaQA02KpT2h3fM
A tető jószerivel önálló szerkezet, súlya a főhajó falaira jellemzően függőleges terhelést ad. A kőboltozat jelentette nagy oldalirányú feszítésnek tartanak ellen a támpillérek, amelyekre a támívek vezetik rá a terhelést. A főhajó és a kereszthajó nagyon magas, erősen áttört falainak stabilizálását szintén külső támpillérekre bízták az alacsonyabban levő támívek segítségével.
Jelenleg ez a rendszer nem borult fel, csak annyiban változott, hogy a merev tetőszerkezt súlya már nem segít a támíveknek a stabilizásban, de látni kell, hogy maga a húzóvasakkal erősített kőszerkezet önmagában életképes statikai egység.
Szeretnék minél jobban eredeti állapotába állítani, így valószínű megpróbálnak a világ minden részéről olyan faanyagot találni ami hű mása lehet az eredetinek. Természetesen nem lesz semmiféle átlátszó tető, és nem is lenne értelme, mert a kozponti hajó kőboltíveinek helyreállítása után semmi plusz fény nem jutna be a tetőtérből, a padlásnak meg nem kell üvegfedő. (ahova túristákat amúgy sem engednek be.)
M
molnibalage
Guest
Ezekről a gerendákról van valahol anyag? Tényleg érdekelne, hogy régen milyen fából és mit csináltak, mert nem értem, hogy miért nem lehet akkora gerendákat csinálni? Nincsenek ma nagy fák...?
Legidősebbek 200 év körüliek és fokozott védettség miatt kivágni 1db-ot sem lehet. Ázsia és észak amerika jöhet szóba ilyen téren. ami itthon vagy európában 400+-os fa az elvétve 1-2 darab itt-ott kivágni biztos nem fogják.
Európába akkora fák már nincsenek csak 1-2db itt-ott elvétve, ami meg megközelíti az fokozottan védett tilos kivágni. És csak az 1160-1220 között épült részhez 21 hektár ilyen korú erdő kivágása kellene. Ez maximum más kontinensről megoldható, és onnan se adnak szívesen. Zömében amúgy tölgyről van szó, amiből az észak-amerikai nem teljesen azonos az európaival, talán ázsiában fellelhető lenne még nagyon hasonló.
70C-fokon szokták alacsony páratartalom mellett kamrákban szárítani a fát manapság, de fokozott figyelmet igényel a szárítás közben előforduló repedések és csavarodások kiküszöbölése.
Gondoltam, a humorba rakom, de ezek komolyan gondolják.
https://mandiner.hu/cikk/20190418_genderorulet_az_ausztral_legieronel
https://mandiner.hu/cikk/20190418_genderorulet_az_ausztral_legieronel
Ez még a hangszerfáknál is komoly dilemma, pedig ott sokkal kisebb méretek és terhelések vannak. Kis színes: amikor pl. pár évtizede leégett a Pearl dobok gyártójának a raktára, ahol a nagyon régóta, és szakszerűen szárított fákat tárolták, hosszú időre bezuhantak a részvények, mert nem volt miből minőségi hangszert gyártani.
Több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt alkalmazhatnak modern megoldásokat, mint a hossztoldott, tömbösített fa tartószerkezet, meglepően nagy igénybevételnek ellenáll, A nem látszó részeket cserélhetik könnyűszerkezetesre is, bár a huszártoronynak azért fickós súlya van, azt meg is kell majd tartani....
A fő döntnök úgy is a műemlékvédelem és annak jogi keretei lesznek.
A fa gyors szárításának elég sok hátránya van, pl a tömörsége és a tartóssága bánja. A mikroszerkzet gyors vízvesztése során másképp zsugorodik az egykori sejtszerkezet, mintha a levegőn száradna. A természetes körülmények között száradó fa edződik, keményedik "acélosodik". A természetes hűmérsékletváltozás és annak intenzitása egyfajta lassú edzét ad a fának, amit mesterséges körülmények között nem lehet megoldani.
A lábon száradt és a mesterségesen szárított akác színe, szaga, hangja, a vágott, mart felületek tapintása, de még a fűrészpora is markánsan megkülönböztethető pl.
A fő döntnök úgy is a műemlékvédelem és annak jogi keretei lesznek.
A fa gyors szárításának elég sok hátránya van, pl a tömörsége és a tartóssága bánja. A mikroszerkzet gyors vízvesztése során másképp zsugorodik az egykori sejtszerkezet, mintha a levegőn száradna. A természetes körülmények között száradó fa edződik, keményedik "acélosodik". A természetes hűmérsékletváltozás és annak intenzitása egyfajta lassú edzét ad a fának, amit mesterséges körülmények között nem lehet megoldani.
A lábon száradt és a mesterségesen szárított akác színe, szaga, hangja, a vágott, mart felületek tapintása, de még a fűrészpora is markánsan megkülönböztethető pl.
M
molnibalage
Guest
Valószínűnek tartom, hogy rétegekből ragasztott gerendákat fog kapni, mert így fogják megoldani az, hogy európában nincs olyan vastag fa manapság mint amilyen gerendát igényel a pontos helyreállítás. Manapság minden nagyméretű és jelentős teherbírású szerkezet ragasztott gerendákból áll. (pl.: fa szerkezetes fedeles lovardák [20 vagy 40m szabványok szerinti távolság oszlop nélküli áthidalása] fürdők csarnokai. [magyarhertelend termálfürdő])