[HUN] Lánctalpas gyalogsági harcjárművek beszerzése

60-100 km/h-val órával mozgó quadcoptert vagy 300 km/h-val repesztő helit is? Úgy, hogy adott ezekben sokkal kisebb felületűek, mint az IFV/APC?

Ez attól függ,hogy milyen mozgást tud lekövetni a torony a fegyverrel,más gátja nincs neki.Az UAV az más tészta arra AHEAD vagy más hasonló lőszerrel lőni értelmetlen.
 
Ennek mondjuk sok értelmét nem látom mert amíg egy olyan célpotot követ amire nem tud lőni addig másra sem tud lőni szóval ott lesz egy cső ami semmit nem csinál.Ha meg olyan célpontokkal van tele a kijelző amire nem tud lőni akkor el fog veszni a kezelő a rengeteg célpont közt.
Azért pár eset. Ha egy heli pl. hol előbukkan, hol nem domb mögül, de a máshol levő radar látja, akkor a torony elvi szinten tudna úgy előtartani, hogy akkor tüzel, amikor a cél még fedésben van, de amint előbukkan már úton vannak a lövedékek.

Igen, ez nagyon elméleti, de pusztán gondolatkísérletként képes erre. Sőt, kapaszkodj meg. Hasonlóra a Silka is képes volt a saját utolsó mérése alapján. 50+ éve.

GuKdsQ8.png


https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a392785.pdf
14. elektronikus / 11. nyomtatott oldalszámon.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Ennek mondjuk sok értelmét nem látom mert amíg egy olyan célpotot követ amire nem tud lőni addig másra sem tud lőni szóval ott lesz egy cső ami semmit nem csinál.Ha meg olyan célpontokkal van tele a kijelző amire nem tud lőni akkor el fog veszni a kezelő a rengeteg célpont közt.
Pont ezért jó az ICS rendszer. Nem a lövegkezelőnek kell mindennel foglalkoznia. Egyrészt a célpontok előzetes osztályozását már a battle management rendszer elvégzi. Másrészt a parancsnok akkor is tud az ágyútól eltérő irányokat figyelni, azokon célt megjelölni, amikor a lövegkezelő még más célpontokat küzd le.
 
Ez attól függ,hogy milyen mozgást tud lekövetni a torony a fegyverrel,más gátja nincs neki.Az UAV az más tészta arra AHEAD vagy más hasonló lőszerrel lőni értelmetlen.
A AHEAD esetén nem kell telitalálat, viszont mozgó célpont esetén igen pontosan kell mérni annak mozgásparamétereit, mert különben az, hogy területre ható az nem ér semmit. Ha erre nem képes egyik IFV sem, akkor semmit nem ér az AHEAD lőszer sem.

Képes bármelyik, ma hadrendben álló IFV AHEAD lőszerrel repólő 50 km/h+ sebesgéű mozgó célra elétartást számolni?
 
A AHEAD esetén nem kell telitalálat, viszont mozgó célpont esetén igen pontosan kell mérni annak mozgásparamétereit, mert különben az, hogy területre ható az nem ér semmit. Ha erre nem képes egyik IFV sem, akkor semmit nem ér az AHEAD lőszer sem.

Képes bármelyik, ma hadrendben álló IFV AHEAD lőszerrel repólő 50 km/h+ sebesgéű mozgó célra elétartást számolni?

Valószínűleg ezért lőtt olyat a Puma amilyet...
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
Talán a LvKv 90-et lehetne megemlíteni, aminek 20-25 százalékkal magasabb az ára mint a sima CV 90-nek. Gondolom ezért nem szempont a "tömeg" IFV esetén a radar.
Szerintem elég jó eredményt lehet elérni optikai célkövetéssel, különösen a gépágyúk lőtávolságán.
Nem kell hozzá dedikált radar a toronyra.
 
Ebből semmi nem derül ki számomra. A célpontok távolsága ismert, méretük nem. A tűzvezető rendszer paraméterei sem. Ebből totálisan eldönthetetlen, hogy egy 1x1x0,3 méteres 50-100 km/h-val repkedő quadcopter ellen hogyan vezetne tüzet és hogyan lőne AHEAD lőszerrel.
Ezen a teszten nem repülő célok ellen tesztelték őket.
A célok 1200 és 1800 m távolságra voltak.
Mivel nincs részletezve a cikkben teszt menete, így max. találgathatunk.
Egy-egy ilyen lövészeten kb. a következőket tesztelik.
Rögzített jármű - álló cél
Mozgó jármű - álló cél
Álló jármű - vontatott cél
Mozgó jármű - vontatott cél.
Vontatott cél esetén korlátozott ideig látható a cél.
Ha ezt a 4 szituációt felszorzod a 2 különböző távolsággal, ki is jön a cikkben szereplő 8 cél.
Mindegyikre 5 sorozat volt. Így jön ki a negyven sorozat. A 40-ből 37-et találtak el extrém szeles idő mellett a Puma legénysége.
Ez az eredmény mutatja, hogy a torony és a löveg stabilizátor rendszere gyakorlatilag tökéletes. A célzó rendszerből sem kell sokkal jobb. :rolleyes:
A legjobb versenytársnál is csak max a sorozatok fele talált. De egyedül a Puma volt az ami eltalálta az összes célt legalább egyszer. A többiekből mindenki legalább 1 célt elrontott.
A versenytársak: a cv90 2 féle toronnyal, Lynx, ASCOD 2,
De ha videókat nézel ilyen IFV-kről, terepen való manővereknél azt láthatod, hogy a gépágyú csöve ugyan próbálja tartani a "ritmust", de azért nem tökéletes. A Puma viszont azt tudja, mint a Leopard 2.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and kamm
Ebből semmi nem derül ki számomra. A célpontok távolsága ismert, méretük nem. A tűzvezető rendszer paraméterei sem. Ebből totálisan eldönthetetlen, hogy egy 1x1x0,3 méteres 50-100 km/h-val repkedő quadcopter ellen hogyan vezetne tüzet és hogyan lőne AHEAD lőszerrel.

Hadititkokat szeretnél tudni.;)
 
  • Tetszik
Reactions: kamm
Egy kis lövészet a Pumával:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
És elnézést a CV90 rajongóktól, hogy szétoffolom(juk) a topicot a Pumával.
 
Harckocsik harctéri alkalmazása mentén egy APC/IFV topikra is lehet, hogy szükség lenne.
 
Egy kis lövészet a Pumával:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
És elnézést a CV90 rajongóktól, hogy szétoffolom(juk) a topicot a Pumával.

Jah, ezeket hirtelen nagyon megzavarodtam, hogy ennyire felreolvastam volna a temat, amikor raklikkeltem...
 
  • Tetszik
Reactions: alfa74
Szerintem elég jó eredményt lehet elérni optikai célkövetéssel, különösen a gépágyúk lőtávolságán.
Nem kell hozzá dedikált radar a toronyra.

Nem csak a célleküzdésre, hanem a felderítésre is gondoltam.
Egy 1,3 kilométerre, 350 méter magasan lebegő, álcázószínnel lekent, 50 centiméteres Quadrocoptert optikailag felderíteni se egyszerű.
Egy IFV valószínűleg azt se veszi észre, hogy ott van az a drón.
 
Most olvastam egy 2018-as global infantry vehicle elemzésben, hogy valamikor tavaly érte el a Puma gyártási kapacitás a maximumát. Ez 66db/év. Namost, elvileg valamikor még tavaly júniusban leszállították a 200. IFV-t. Tehát a fennmaradó 150db-ot, ha maximális darabszámot gyártanak is, maximum 2,5-3 éven belül befejezik.
Tehát jó esetben 2020-21-re már vagy külföldre gyártanak, vagy esetleg a speciális járműveket, fejlesztgetik, protózzák.
Ez azt jelenti, hogy ha emellett döntünk, akkor nagyjából 21-22-ben már itt lehetnek az első darabok.
Az is kérdés, hogy a személyzet kiképzéséhez megvennénk-e az oktatási "központot", mert brutál mennyiségű "segédlet" van hozzá. Ha tippelnem kellene, akkor igen. Elvileg lenne értelme a dolognak, hogy bérképzéseket is tarthatnánk, leendő megrendelőknek. Biztos olcsóbban megszámítanánk, mint a németek központjaiban...