Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

M

molnibalage

Guest
Egyre erősebben érik bennem, hogy Energetikai Összefoglalóra is szükséges lenne. Bár ameddig az emberek egy része hívő és a gimis matek és fizika is kihívás nekik onnantól fogva nem tudom, hogy értelme lenne-e....
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Sehol máshol nem fordulhat elő földrengés, vagy hasonló?

A történelem eddig ismert 4. legnagyobb földrengése nem okozott károkat az erőművekben, ha nem jött volna a 15 méteres szökőár (ami 3-szor nagyobb volt, mint amire fel volt készítve az erőmű), akkor nem lett volna baleset.

Egyébként jól mutatja az atomerőművek bezárása mögötti mocskos politikai döntéseket az a tény, hogy a balesetet elszenvedő japánok Fukushima után hamarosan újraindították a reaktoraikat, míg a németek bezárták őket, csak azért, mert Merkel nem akarta elveszíteni a választásokat és sok szavazattot kapott ezzel, pedig Németországban ilyen baleset nem fordulhatna elő.
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
358
2 375
93
Multkor olvastam egy nagyon jó hasonlatot.
A csernobili balesettel érvelni az atomerőművek ellen pont olyan, mint a Wright testvérek repülőgépének esetlenségével érvelni a repülőgépek ellen.

Na ez itt egy nagyon jó gondolat. Fordítsuk meg. A jelenlegi atomerőművek teljesítményével érvelni a most felpörgő megújulók esetlenségével szemben...

Azért kíváncsi lennék egy olyan grafikonra, amely a fejlesztésbe befektetett pénzt, időt és felhalmozódott üzemeltetési tapasztalatot hasonlítja a leadott teljesítményhez.

"The world's first "commercial nuclear power station", Calder Hall at Windscale, England, was opened in 1956"

"Commercial concentrated solar power plants were first developed in the 1980s."

Hagyjuk meg a napenergiának azt a huszonpár évet, hogy utolérje magát.

Az, hogy per pillanat az atom éri meg jobban egy dolog, de nem kellene lendületből lehülyézni mindenkit, aki nem azt tolja.

Például: "As of 2015, the average annual household electricity consumption in the US is 10,766 kWh."

Namost, Tesla S akkumáltor kapacitás: 100 kWh

10766/365 = 29.5

Szóval ha az átlagot nézzük (tudom, átlag, nem jó... blabla...) akkor egy Tesla S akkumlátor 3 napra elég egy háztartásnak.

Ez a szám önmagában nem rossz, sőt, elég jó. Persze csak akkor van bármi értelme, ha újra lehet hasznosítani, különben az egész koncepció kuka.

Azon szerintem nagyon el kellene azért elgondolkozni, hogy milyen arányban érdemes az egyes energiatermelési módokat használni.

Ha kiszámolják kétszáz évre visszamenőleg, hogy öt olyan alkalom volt, amikor a megújulók gondot jelentettek volna, akkor azt az öt alkalmat kell valahogy lefedni. Senkit sem érdekel, hogy "na jó, de mi lenne, ha máshogy sütne a nap", ez kb. pont olyan érv, mint a "na jó, de mi lenne, ha felrobbanna az atomerőmű".

És kedves reagálók, ha kérhetem, ne lendületből válaszoljatok. A vitakultúra itt a fórumon... háááát... tisztelet a kivételeknek (mert szerencsére vannak).
 
M

molnibalage

Guest
Hagyjuk meg a napenergiának azt a huszonpár évet, hogy utolérje magát.
Milyen fejlesztés fogja elérni azt, hogy:
  • éjszaka süssön a Nap? A hatásfoktól a load factor nem változik meg.
  • hogy az 1 m2-re eső teljesítmény a nőjön a Nap felől? Ez nagyon szar lenne, mert akkor a bioszférának annyi lenne, ha csak 10-15%-kal változna ez...
Az, hogy per pillanat az atom éri meg jobban egy dolog, de nem kellene lendületből lehülyézni mindenkit, aki nem azt tolja.
Látom te sem fogtad fel, amit itt írtam. Olvasd el, értsed meg. Ha nem megy, akkor itt véget is ér számodra történet.
https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-376#post-573015

Például: "As of 2015, the average annual household electricity consumption in the US is 10,766 kWh."
Namost, Tesla S akkumáltor kapacitás: 100 kWh

10766/365 = 29.5

Szóval ha az átlagot nézzük (tudom, átlag, nem jó... blabla...) akkor egy Tesla S akkumlátor 3 napra elég egy háztartásnak.
  • Ja értem. Akkor 3 napig nem fogsz autózni sem? Az megvan, hogy télen hetekig nem süt a Nap?
  • Az megvan, hogy a fenti akku kapacitás ára úgy 15 ezer USD...? Ez többe kerül, mint a teljes áramszámlám az életem alatt...
    15000 USD = 4,35M HUF
    37 HUF/kWh ----> 117 500 kWh áram
    Havi átlagban az egy főre eső fogyasztásom 85 kWh ---> 117 500 / 85 = 1383 hónap = 115 év.
    Ha hozzá veszem, hogy a lakóparknak is van világítása és egyéb fogyasztása akkor is az akksi gyártása és eladása többe kerül, mint simán tartani a termelést a fogyasztással.
Szóval bocs, de ez érv volt nagy büdös semmire.

Azon szerintem nagyon el kellene azért elgondolkozni, hogy milyen arányban érdemes az egyes energiatermelési módokat használni.
A napenergia kb. a csúcskapacitás 10-15%-ig értelmes csak, de ez is erős túlzás, és akkor sem házi erőműként. Szélenergia ennek max. a duplája. Ezzel nem okoznak stabilitási gondokat, tényleg csökkenthető velük a menetrend tartó gáz és szénerőművek szükségessége. De az, hogy a csúcskapacitás felett teszed bele a hálózatba, az mérhetetlen kontraproduktív. Ez nem emélet. A németek a világ legdrágább és legostobább kísérletével bizonyították be ezt, amit egy közepesen felkészült gépész a 2008-es adatokkal is kiszámolta volna egy Excel táblában 1 óra googlizással 15% pontossággal. Tudom, mert megtettem.

Ha kiszámolják kétszáz évre visszamenőleg, hogy öt olyan alkalom volt, amikor a megújulók gondot jelentettek volna, akkor azt az öt alkalmat kell valahogy lefedni. Senkit sem érdekel, hogy "na jó, de mi lenne, ha máshogy sütne a nap", ez kb. pont olyan érv, mint a "na jó, de mi lenne, ha felrobbanna az atomerőmű".
Ez a komment úgy marhaság, ahogy van. Folyamatosan gond a túl sok nap + szél, mert nem ők, hanem a többi része a gridnek van szopatva ő általuk.

És kedves reagálók, ha kérhetem, ne lendületből válaszoljatok. A vitakultúra itt a fórumon... háááát... tisztelet a kivételeknek (mert szerencsére vannak).
Mégis mit kéne amikor lendületből írtad le a szokásos téveszméket...?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Na ez itt egy nagyon jó gondolat. Fordítsuk meg. A jelenlegi atomerőművek teljesítményével érvelni a most felpörgő megújulók esetlenségével szemben...

Azért kíváncsi lennék egy olyan grafikonra, amely a fejlesztésbe befektetett pénzt, időt és felhalmozódott üzemeltetési tapasztalatot hasonlítja a leadott teljesítményhez.

"The world's first "commercial nuclear power station", Calder Hall at Windscale, England, was opened in 1956"

"Commercial concentrated solar power plants were first developed in the 1980s."

Hagyjuk meg a napenergiának azt a huszonpár évet, hogy utolérje magát.

Az, hogy per pillanat az atom éri meg jobban egy dolog, de nem kellene lendületből lehülyézni mindenkit, aki nem azt tolja.

Például: "As of 2015, the average annual household electricity consumption in the US is 10,766 kWh."

Namost, Tesla S akkumáltor kapacitás: 100 kWh

10766/365 = 29.5

Szóval ha az átlagot nézzük (tudom, átlag, nem jó... blabla...) akkor egy Tesla S akkumlátor 3 napra elég egy háztartásnak.

Ez a szám önmagában nem rossz, sőt, elég jó. Persze csak akkor van bármi értelme, ha újra lehet hasznosítani, különben az egész koncepció kuka.

Azon szerintem nagyon el kellene azért elgondolkozni, hogy milyen arányban érdemes az egyes energiatermelési módokat használni.

Ha kiszámolják kétszáz évre visszamenőleg, hogy öt olyan alkalom volt, amikor a megújulók gondot jelentettek volna, akkor azt az öt alkalmat kell valahogy lefedni. Senkit sem érdekel, hogy "na jó, de mi lenne, ha máshogy sütne a nap", ez kb. pont olyan érv, mint a "na jó, de mi lenne, ha felrobbanna az atomerőmű".

És kedves reagálók, ha kérhetem, ne lendületből válaszoljatok. A vitakultúra itt a fórumon... háááát... tisztelet a kivételeknek (mert szerencsére vannak).

Nem tudom, hogy mennyi pénzt fektettek be az atomerőművek fejlesztésébe az 1940-es évek óta. Elég nehéz is lenne kiszámolni, mivel a hidegháború idején még az atomerőművekre költött pénzek elég nagy része a védelmi ipar miatt kellett, hisz azok állították elő az atombombákhoz szükséges hasadóanyagokat.

Viszont azt tudom, hogy csak a németek az elmúlt években úgy 400-600 milliárd eurót fordítottak a megújulókra.
Megsúgom neked, hogy ha százszor vagy ezerszer ennyit fognak rájuk költeni, még akkor sem fog éjjel sütni a nap és a szél sem fog többet fújni.

A Tesla wall koncepcióját már kielemeztem/tük itt.
10000 euró a tesla wall. Na ebben a 10000 euróban csak a 3 napi tárolás van benne, ehhez még jön a napelem ára, ami 5000 eurónál kezdődik.
Te mennyi idő alatt fizetsz ki 15000 eurót villanyszámlára? Én kb. 50 év alatt fizetek ennyit. A Tesla wall és a napelem 20 évnél tovább garantáltan nem fog tartani. Akkor hogy fog ez megtérülni?
Ha a Tesla Wall is és a napelem is úgy 10-szer olcsóbb lenne, akkor valóban megérné abba fektetni. De erre várni felesleges, sosem lesz annyival olcsóbb.
 
M

molnibalage

Guest
Tényleg ilyen kurva nehéz megérteni, hogy A >B

Neked nem megy. Képtelen vagy egy egyszerű A>Bt megérteni. Konstatálni kell. Ez van.

De akkor lássuk számokkal azt, hogy mennyire nem érted még meg az alapvető árképzést sem. Valahol egészen elképesztő az, hogy képes vagy akkora lázálmot leírni, hogy még ha csak pusztán az energia termelés árát nézed, hogy olcsóbb a napáram úgy, hogy minden mást elhanyagolsz. Amit nem szabadna de lásd micsoda úr vagyok.

Vegyük a valaha épült legolcsóbb naperőművet veszem alapul, ami akkor volt, amikor az acél és a munkaerő költség a béka segge alatt volt úgy 2015 tája.*

  • Ekkor volt itthon átszámolva kb. 1150 USD/kWe a naperőmű. (A Mátrai 1500 feletti áron van.)
  • Load factor 0,14
  • 20 év alatt degradáció 20%, legyen lineáris, ezzel a 20 éves átlagban a termel áram a 0,14-es faktorhoz képest még 0,9 módosító, tehát 0,126.
  • Legyen akkor 0 USD karbantartás
  • Kamatköltség legyen 0, mert megint nagyvonalú vagyok és nem hitelből épül.
  • Paks 11,5 Ft/kWh áron adja el az áramot, ez 290-es árfolyam mellett 0,0396 USD/kWh.
  • Kötelező átvétel van, soha nem mondja azt a rendszerirányítás, hogy "akkor te most lekapcsolsz vagy leszabályzol". Ha éppen süt a Nap, akkor a gázerőműnek mondják ez, meg a szénerőműnek vagy bárki másnak. Ha nem ez lenne, akkor a 0,126 load factor még kisebb lenne.
  • Pask 2 tervezési élettartama 60 év. Paks 1 30 évre volt méretezve és üzemelhet 50-ig. Egy naperőmű sem tud még 20 éves referenciát sem felmutatni.
*Azóta az acél árára 50-70%-kal magasabb árakat kaptunk EPC projekteben, a szakipari meló ára 70-150%-kal nőtt. Hegesztőt konkrétan nem találni egyes projektekhez. Aki jön az volt, hogy kókler és lehetett visszabontani az épülő üzem egy részét...

Ebből akkor a megtérülési idő számolható, hogy 1 kWe táblának ki kell termelni az 1150 USD költségét, utána éri meg. Lépésenként csinálom, hogy mindenki értse, hogy ne legyen semmi kifogás.
  • 1150 USD / 0,0396 USD/kWh = 29 000 kWh
  • 1 kWe napelem 1-es load factorral ezt 29 000 óra alatt termelné meg.
  • load factor 20 év alatt 0,126 ---> 29 000 / 0,126 = 230 160 óra = 26,3 év. Huszonhat.

A valaha volt legolcsóbb PV erőmű árával számoltam. Azonos eladási ár, mint Paks 1. 0 Ft termelés / karbantartási költség, 0 Ft kamatköltség, 20 éves degradációval számoltam 26 évre és minden egyéb szabályozási kérdést szartam le, csak az volt a kérdés, hogy mennyi áramot termelsz.

Az, hogy mikor, az nem. Amikor ez a hálózati stabilitás alapja.

Ezek után akkor tedd fel a kérdést, hogy miért van az, hogy a német zöld adó az áram árában az kb, 6,41 EUcent, ami 0,07 USD?
Mert így jön ki az, hogy termelési ára a dotációval az 0,11 USD, ami kb. 32 Ft/kWh. Ez a termelési ár. Ez nem a végfogyasztói. Mert erre is pont úgy rárakódik a hálózati díj, az ÁFA és minden más és lesz a végén 0,30 EUcent a német áram áram.

Az, hogy azt a sok PV cellát ki fogja eltakarítani, azt a kérdést nem válaszolta meg még senki, de bezzeg az atomerőműnek törvényi kötelessége van elbontási alapra. A kiégett fűtőelemet elásni, elrakni értelme nincs, mert ismertek olyan reaktor típusok, amiknek ezek üzemanyagként funkcionálnak.

Kérlek ezek után vázold fel számokkal, hogy a hogyan fog bármilyen naperőmű dotáció nélkül megállni a lábán itthon vagy 40 szélességi kör felett? A fenti modell számai azok tények, nem véleményesek.

  • Tudjuk, hogy egy év 8760 órából ál.
  • A paksi eladási ár ismert.
    (Egyes meg nem értett zseni írtak 43 EUR/MWh-t, mint az a Felsmann hülyegyerek. Legyen, az 13,5 Ft/kWh Ezzel sem változna a helyzet, mert ez csak 17% difi. Akkor nem 26, hanem 22 év jön ki.)
  • A load factor itthon ismert és szélességi kör és időjárás függő.
  • Az erőmű ára ismert.
  • A német áram ára, és annak összetétele is ismert.
    https://www.cleanenergywire.org/sit...er-prices-germany-2006-2019.png?itok=6QQSXGLc
  • A PV degradáció ismert. (Nem mintha számítana.)
  • Mivel a karbantartás + termelés + kamat összege 0, ott sem jöhetsz azzal, hogy "de nem annyi", mert ez 0-nál kisebb nem lehet.

Hasonló modellel már megmutattam, hogy Paks 2 a kamatos kamat költséget és üzemeltetési költséggel együtt megtérül max. 28 év alatt. Csak éppen ott nem kérdés az, hogy mi fog termelni, amikor a 0,14 load factorú (ami igazából nincs annyi sem) naperőműved nem termel.

Ezek után mutasd meg azt a modellt, ahol megengedően kötelező átvétellel kijön az, hogy nem orbitális baromság az egész úgy, ha nem alaperőműként próbálod használni, ami eleve lehetetlen, de te mégis úgy teszel, mintha az lenne, mert csak az áram árát vetetted össze, ami akkor lenne reális, ha azonos módon random vagy azonos módon zsinóráram termelőről lenne szó. De nem ez a helyzet.

Amikor egy ilyen modell kihozza azt, hogy ekkora difi van két műszaki opció között, akkor mondja azt a megrendelő, hogy felesleges tovább vizsgálni az egyiket, mert úgysem választja azt. Ehhez képest a politika és sötétzöldek képesek elérni azt, hogy nem azonos eseteket (random vs. zsinóráram) vetnek össze és bedumálni azt, hogy olcsó a napáram, amikor ismert a német áram ára.

Szavakat nem találok. De tényleg.
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
358
2 375
93
Milyen fejlesztés fogja elérni azt, hogy:
  • éjszaka süssön a Nap? A hatásfoktól a load factor nem változik meg.
  • hogy az 1 m2-re eső teljesítmény a nőjön a Nap felől? Ez nagyon szar lenne, mert akkor a bioszférának annyi lenne, ha csak 10-15%-kal változna ez...

A fenti két mondatra számítva kértem, hogy ne lendületből válaszolj. Én speciel vettem részt programozóként angol eneriatárolási projektben. Érdemes kitekinteni kicsit a "nem süt a nap = nincs áram" gondolatkörből. Nem, nem old meg minden problémát. Nem, nem lehet vele kiváltani az atomerőműveket. Csak egy lépés valamivel optimálisabb felhasználás felé.

Mint ahogy tisztelettel kérném azt is, hogy ne egy-egy mondatra válaszolj egy elterelő példával, mint azt mindenhol máshol is is teszed. Ha végigolvastad amit írtam, akkor láttad, hogy nem az egyik vagy a másik megoldás felett törtem lándzsát, pusztán annyit írtam, hogy a világ nem fekete-fehér.

Látom te sem fogtad fel, amit itt írtam. Olvasd el, értsed meg. Ha nem megy, akkor itt véget is ér számodra történet.
https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-376#post-573015

Már bocsánat, de miért ne fognám fel amit írsz. Más a véleményem, lehetne tisztelni is. Ha nem teszik, ne foglakozz vele.

  • Ja értem. Akkor 3 napig nem fogsz autózni sem? Az megvan, hogy télen hetekig nem süt a Nap?
  • Az megvan, hogy a fenti akku kapacitás ára úgy 15 ezer USD...? Ez többe kerül, mint a teljes áramszámlám az életem alatt...
    15000 USD = 4,35M HUF
    37 HUF/kWh ----> 117 500 kWh áram
    Havi átlagban az egy főre eső fogyasztásom 85 kWh ---> 117 500 / 85 = 1383 hónap = 115 év.
    Ha hozzá veszem, hogy a lakóparknak is van világítása és egyéb fogyasztása akkor is az akksi gyártása és eladása többe kerül, mint simán tartani a termelést a fogyasztással.
Szóval bocs, de ez érv volt nagy büdös semmire.

Ez márpedig érv, mert azt mutatja, hogy technológiailag vannak lehetőségek. Pénzügyileg még nem felelnek meg a tömeges használatnak. De nézd csak: F-35 fly-away cost: "Since the first F-35 was built production costs have dropped approximately 60 percent."

Ez a komment úgy marhaság, ahogy van. Folyamatosan gond a túl sok nap + szél, mert nem ők, hanem a többi része a gridnek van szopatva ő általuk.

Ebben igazad van, de lendületből elvetni a fejlődést, és bebetonozni a "grid"-et butaság.

Mégis mit kéne amikor lendületből írtad le a szokásos téveszméket...?

Nem. Gondolatokat vetettem fel, és külön figyeltem arra, hogy te tegyek állításokat se pro se kontra. Arról nem tehetek, hogy mindent személyes támadásnak veszel, ami nem fér bele a kis kockádba.

Ha a Tesla Wall is és a napelem is úgy 10-szer olcsóbb lenne, akkor valóban megérné abba fektetni. De erre várni felesleges, sosem lesz annyival olcsóbb.

Ebben nem értünk egyet: "the most basic model of an HP 3000 sold for $95,000 in 1972"
Forrás: https://eu.usatoday.com/story/tech/2018/06/22/cost-of-a-computer-the-year-you-were-born/36156373/
 
M

molnibalage

Guest
Egészen "kis tömegű" hulladékról van szó a napelemeknél...
https://asia.nikkei.com/Tech-Scienc...ay-at-mountain-of-disused-solar-panels?page=2
http://environmentalprogress.org/big-news/2017/6/21/are-we-headed-for-a-solar-waste-crisis

A fenti két mondatra számítva kértem, hogy ne lendületből válaszolj. Én speciel vettem részt programozóként angol eneriatárolási projektben. Érdemes kitekinteni kicsit a "nem süt a nap = nincs áram" gondolatkörből. Nem, nem old meg minden problémát. Nem, nem lehet vele kiváltani az atomerőműveket. Csak egy lépés valamivel optimálisabb felhasználás felé
Akkor közöld ez Fade-del, Manfreddal is. Bár ő felszívódott itt, de SG-n hinti tovább a propit...

Mint ahogy tisztelettel kérném azt is, hogy ne egy-egy mondatra válaszolj egy elterelő példával, mint azt mindenhol máshol is is teszed. Ha végigolvastad amit írtam, akkor láttad, hogy nem az egyik vagy a másik megoldás felett törtem lándzsát, pusztán annyit írtam, hogy a világ nem fekete-fehér.
Én meg leírtam műszaki érvek mentén, hogy meddig realitás a nap és szél használata.
A bibi az, hogy ettől nem lesz olcsóbb az áram, csak legalább nem cseszik szét a rendszert.

Ez márpedig érv, mert azt mutatja, hogy technológiailag vannak lehetőségek. Pénzügyileg még nem felelnek meg a tömeges használatnak. De nézd csak: F-35 fly-away cost: "Since the first F-35 was built production costs have dropped approximately 60 percent."
Bocs, de itt elfog a röhögés. Az F-35 esetén a költségek csökkenésnek az oka, hogy:
  • Minden gyártás elején a gyártó is tud még optimalizálni folyamatokat, tehát olcsóbb lehet.
  • A mennyiség is nő, tehát az fix költségek több gépre osztódnak el.
  • Az F-35 esetén nézd már meg azt, hogy hova futott fel a Lot 1 óta a termelési ráta. Most kezdik eltérni a tervezett gyártási ütemet és kezd beállni állandó értékre, hogy mennyi munkaóra kell a gyártáshoz. A részletesebb adatokat az A változatra most nem keresem ki, de az F16.net oldalon SN szerint megtalálod őket.
    https://www.flightglobal.com/assets/getasset.aspx?itemid=75904
A kommented akkor lenne igaz, ha nem tömeg termelnék a PV cellát úg 10 éve. De ez nem igaz.
  • Mi a búbánattól esne további 40%-ot a PV cella ára? Ez hit. 10+ éve ipari léptékben fossák ki ezeket. Lásd a kommentem elején hány százezer tonna hulladék lesz. Csak Japánban. De ez nem mintha számítana.
  • Ki a fenét érdekel, ha nem csak PV cella egy erőmű...? Tudod beton acél, és munkaerő, ami összeszereli azt. Lásd azt, hogy 2015 óta 30%-kal lett itthon drágább a naperőmű építés úgy, hogy a napelem pápák szerint folyamatosan csökken a PV cella ára. Mégis drágább lett az erőmű.
Ebben igazad van, de lendületből elvetni a fejlődést, és bebetonozni a "grid"-et butaság.
Milyen fejlődést?
Melyik részét nem tetszik érteni annak, hogy a load factor adott? 300-400 USD/kWe erőmű nem lesz, mert a szállítási és összeszerelési költség ennél több. Nézd már meg a vasút, közút szállítási árám tonnakilométrre és saccold már meg, hogy mennyi csak helyszínre szállítani a már legyártott elemeket.

Nem. Gondolatokat vetettem fel, és külön figyeltem arra, hogy te tegyek állításokat se pro se kontra. Arról nem tehetek, hogy mindent személyes támadásnak veszel, ami nem fér bele a kis kockádba.
Gratulálok a mélyenszántó megjegyzéshez. Ez a "csak gondolatokat vetettem fel" mentalitástól megyek a falnak. Én meg tényeket írtam le. Azok ütik a feldobott gondolatokat. Te gondolhatsz bármit a napsütés load factoráról, a gravitációról vagy bármiről, de ezek adott peremfeltételek.

Ebben nem értünk egyet: "the most basic model of an HP 3000 sold for $95,000 in 1972"
Forrás: https://eu.usatoday.com/story/tech/2018/06/22/cost-of-a-computer-the-year-you-were-born/36156373/
Ez másik, amitől amitől falnak megyek. Az egész világon vagy egyetlen iparág, ahol annak fizikai háttere miatt lehetségessé vált az iszonyatosan számítási teljesítmény növelés és így mindenki számára elérhető lett adott célokra, pl. szórakoztatásra is.
De ez teljesítmény elektronikára hol igaz...? Vagy ma szerinted Ezerszer olcsóbb egy inverter vagy villanymotor, mint 1972? Vagy az acél ára is ezerszer kisebb lett? Vagy a betoné? Vagy a szállításé? Miért nem lett olcsóbb akkor a tej a kenyér, vagy bármi más? Az hogy számítási kapacitás olcsóbb lett és ezzel megfizethető széles rétegeknek a gyors számítógép az hol érv az erőmű gyártásban, ami nem csak mikroelektronika? (Főleg, hogy a PV cella nem is az...)

A tököm teli van azzal, amikor a világy egyetlen iparágát kiragadva extrapolálnak minden technolóiára a mászaki analfabéták.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
A fenti két mondatra számítva kértem, hogy ne lendületből válaszolj. Én speciel vettem részt programozóként angol eneriatárolási projektben. Érdemes kitekinteni kicsit a "nem süt a nap = nincs áram" gondolatkörből. Nem, nem old meg minden problémát. Nem, nem lehet vele kiváltani az atomerőműveket. Csak egy lépés valamivel optimálisabb felhasználás felé.

Te grid szinten akarnád tárolni az energiát?
Legyen.
Egyszer már kiszámoltam mennyibe jönne ez ki Magyarország esetén, de ismét kiszámolom okulás végett.
Tesla Power wall ára 9300 euró.
https://www.tesla.com/en_GB/powerwall?redirect=no
13,5 kWh energiát tárol.
https://en.wikipedia.org/wiki/Tesla_Powerwall
Magyarország átlagos felhasználása kb. 4500 MWh, vagyis 4500000 kWh.
Ahhoz, hogy egyetlen egy éjszakára való áramot eltároljunk (10 órát) , kellene 45000000 kWh tároló kapacitás. Ez 3,3 millió Tesla wall, ami árban 31 milliárd euró, majdnem 3 Paks 2 ára.
Csak Magyarországnak és csak 10 órányi eltárolás, erre még rárakódna a naperőművek ára.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 075
10 210
113
A hamut és a kéményből visszanyer port lesavazzák, és mehet vissza műtrágyának.

Ez azért nem ilyen egyszerű.
A fahamu jó kálium pótló, de az csak egy elem.
A fahamu amúgy erősen lugositja a talajt, öreganyánk hamuluggal mosogatott, ez pont nem hiányzik a talajnak, mert még a maradék életet ami a tarvágás után marad, kiöli.
Ezt az egész fa és egyéb biomassza égetést inkább hagyjuk. Sokkal több a kár mint a haszon. Még több erdőt, vizes élőhelyet!!
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Ez azért nem ilyen egyszerű.
A fahamu jó kálium pótló, de az csak egy elem.
A fahamu amúgy erősen lugositja a talajt, öreganyánk hamuluggal mosogatott, ez pont nem hiányzik a talajnak, mert még a maradék életet ami a tarvágás után marad, kiöli.
Ezt az egész fa és egyéb biomassza égetést inkább hagyjuk. Sokkal több a kár mint a haszon. Még több erdőt, vizes élőhelyet!!
Él se olvastad, amire válaszoltál. Az egész amúgy is csak egy számítási példa.
 
M

molnibalage

Guest
Mivel egy másik topikban rákérdeztek a hazai biogáz potenciálra és annak relevanciájára. Egy konkrét üzem számaival mutatom be a témát.

(Egy üzem bővítésének tervezésében vettem részt. Az végül a kedvezőtlen anyagi viszonyok miatt nem valósították meg annak ellenére, hogy 30 Ft/kWh körüli átvételi árral ment volna a történet. Felmerült, mint glicerin alapanyag is, amivel be lehetett volna "turbózni" a fermentort, de ezt végül anyagi és ellátás biztonsági okokból elvetették.)

Kb. ez volt a lehetséges kihozható hő és energiamérleg.
zn8WMuV.png

Alapanyag bemenet.
xoIop8n.png


A HMB és bemenet kimenete.
NtDD1Jc.png


Ezzel kb. egy kb. 400 és egy 500 kW-os gázmotort terveztek hajtani úgy évi 6700-7100 órában.
A mélyvölgy idején semmi áramtermelést nem terveztek, kivéve, ha az üzem hőigénye igényelte volt.

Az ökölszámokra hívnám fel a figyelmet. 30 ezer tonna anyag. Éves átlagban 0,7 MWe teljesítmény sem érhető el és 30 ezer tonna anyag kb. fele megmarad, ami felhasználható a földek minőség javítására, de annak energetikai relevanciája nem jelentős, kivéve ha műtrágya gyártás energia igényét nézzük. Pusztán, mint villanyáram forrás pocsék. A biogáz üzem közvetlenül egy nagy állattartó üzem mellett volt szóval az alapanyag nagyobb részét nem kellett messziről hozni...

Ehhez az egészhez szükséges technológia csak a fő elemek szerint:

  • 2 db 35 méter átmérőjű 6 méter magas végtároló betonmedence a maradék anyagnak
  • 3 db 24 méter átmérőjű 7 méter magas keverős fermentor tartály (ez acélból).
  • 2 db gázmotor
  • 2 db gázmotor füstgáz hőcserélő
  • Néhány anyagmozgató szivattyú.
  • Gázfáklya a vészlefúvatáshoz
  • 3-4 db 30 és 60 lábas technológiai konténer.
  • 1 db a fentieknek kielégítő oszloptrafó
  • 1 db munkagép az anyag rakodásához
  • további apróságok
  • (2 db tűzi víz tartály és szivattyú hozzá)
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 075
10 210
113
Nem tudom megállni, hogy ne kommenteljem a "szakértő úr" eme kijelentését is:

Ha például Kelet-Magyarországon lennének kisebb, közösségi naperőművek, nem okozott volna ekkora problémát ott sem a múlt heti vihar, hiszen nem tudott volna ennyi időre ennyi fogyasztót elvágni az energiaszolgáltatástól.

Magyarul: Kelet-Magyarországon sokan maradtak áram nélkül, mivel a vihar megrongálta a vezetékeket, de ha minden ház tetején lett volna napelem és ezáltal a vihar nemcsak a vezetékeket rongálja meg, hanem a napelemeket is, akkor nem lett volna áramszünet???
Hogy lehet egy ennyire hülye ember ilyen magas pozícióban?

Az csak a hab a tetejére, hogy ezek a hálózatra tápláló inverterek, ha a hálózat kiesik nem dolgoznak a ház belső hálózatára.
Már többen meglepődtek...ott az xkw rendszer a tetőn és pont áramszünetkor olvad le a hűtője....
...vastapas...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Kép alapján nem tudom, hogy hol van. Ha valami tengervíz melletti hely, akkor elhiszem, hogy kaphat egy vékony, átmeneti bevonatot. A sós levegō tud gondot okozni.

Vagy esetleg full-scale feszültséganalízis volt a nyomáspróba során - bár a daru amivel emelik legfeljebb 10 éves, profi végeselem meg a nukleáris területen 25 éve a napi rutin, de sosem árt egy fizikai összehasonlítás