A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Persze,hogy alap.De maguk a járművek úgy vannak tervezve,hogy képesek legyenek a menetböl vizreszállásra.Azoknak a tömitéseknek biztos,hogy van egy szavatossági idejük,amig meg kell tudniuk őrizni a használhatóságukat.Nyilván ez az idő egy intenziven használtban jóval rövidebb,mint egy M-záérolt raktárban.De elvileg az ilyen jellegű járműveknek olyan állapotban kéne harchelyzetbe kerülniük,hogy szügség esetén külön előkészités nélkül,menetből képesek legyenek folyamátkelésre.Gyakorlatilag meg szerintem a jobb tengerészgyalogságok és a jobb hadseregek készenléti alakulatainak járgányai vannak csak arra alkalmas állapotban tartva.A mi BTRjeink állapotával kapcsolatban meg nem vagyok valami optimista.Elvileg folyamatosan vizreszállásra alkalmas állapotban kéne lenniük,de gyakorlatban ez sci-fi.De ha megnézzel egy 80as évekbeli hadműveleti tervet,azokat úgy csinálták meg,mintha ez a képesség ténylegesen és folyamatosan meglenne.Élcsapatnak simán beterveztek napi 2 menetből való erőszakos folyóátkelést.BMP-1 meg PSZH-1 járgányoknak
Igen csak műszaki felkészítés után ami minden művelet része... Akármilyen állapotban vannak mindenki gépei ezzel kezded a felkészülésnél.
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci
Nyilván, csak betettem a szöveget egy az egyben ahogy a googli fordította. Ez amúgy azt jelenti hogy kicsengették az égész pénzt? miért jelent meg így a németeknél, ha még csak x éven belül fizetjük ki tejesen?
Ekkora értékű fegyverexportot hagyott jóvá Mo. számára a német kormány az első félévben. Nem hinném, hogy mindet kicsengettük.
 
  • Tetszik
Reactions: kaktusz
20191002-loter02.jpg

Netán ez lesz az új csúzli amit gyártani akarunk?
 
  • Tetszik
Reactions: Kishuszár
Hogy ki a buta azt sajnos nem "tudhassuk", reméljük, hogy nem mi. Nem tudni mit tartalmaz a magyar és a katari szerződés. Viszont egy új építésű tank bazi drága, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló eszközök, járművek szintén. Azt tudjuk, hogy a Rheinmetall 300 millió EUR-t kap, a KMW meg 585 millió dollárt vagy EUR-t említett tavaly decemberi közleményében...
szerintem úgy értette a butát hogy mivel annyi pénzük van mint égen a csillag ezért leszarják mennyibe kerül csak mindenből a legjobbat veszik , az ár lényegtelen
 
Igen csak műszaki felkészítés után ami minden művelet része... Akármilyen állapotban vannak mindenki gépei ezzel kezded a felkészülésnél.
Én különben abszolút értem, hogy Celebra mit próbál nektek magyarázni. Csak valahogy nem akarjátok megérteni.
A menetből való átkelés képessége azt jelenti, hogy nem kell megállni a parton, úszó feltéteket, vízi meghajtást, légző periszkópot, perem magasító szoknyát, esetleg sellőuszonyt felszerelni hanem szárazföldről a vízbe hajtva a vízi meghajtást bekapcsolva önerőből a víz felszínén úszva tud átkelni a vízi akadály túlpartjára.
Szerintem ennek pl. a BTR-80 alapvetően megfelel. De megfelel bizonyos tömeghatárok alatt a Patria AMV is.
Természetesen a tömítéseket alapvetően ellenőrizni kell, de ezt nem a vízparton dekkolva fogják megtenni, hanem a megindulási körletben, mielőtt elindulnának. És nem fognak "nyomáspróbázni" sem merítőmedencében harci körülmények közepette. (Persze egy 20mm-es által kivitelezett átütéssel nem fognak nekiindulni a Dunának.)
Ez a képesség ellenőrzés kb. azzal analógia, hogy a Gripenek sem végeznek minden egyes légtérsértési riasztásnál próbalövéseket felszállás után, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ha tényleg szükség lenne a gépágyúra, akkor az működjön is! Persze belefuthatunk sajnos csőrobbanásokba is, de ez nem tartozik az üzemszerű használathoz.
Persze, békeidőben minden egyes átkelési gyakorlat minden gépet alaposan átvizsgálnak, de háborús körülmények közepette erre vajmi kevés lehetőség van. Ott marad a vizuális, meg a manuális ellenőrzés.
Azt gondolom, hogy egy emelt készültséget a Gripenek is úgy adnak, hogy az alap funkcióik mind működnek. Egy úszóképes járműnél az úszóképesség szerintem alap funkció.
Az, hogy a magyar BTR-ek milyen százalékban lennének alkalmasak a menetből való folyami átkelésre, nem tudom, de sejtéseim vannak. :rolleyes: Ezért nagy valószínűséggel nem a jármű, de még a benne szolgálatot teljesítő katona sem feltétlenül a felelős. Azoknak a járműveknek - és üzemeltetőiknek - szerintem kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy tömített-e eléggé a páncéltest....
Szerencsére egy Patria esetén (és gyakorlatilag minden modern úszóképes gyalogsági harcjármű esetén is) ennél jóval egyszerűbb a helyzet. Azokon sokkal kevesebb tömítési pont van a vízvonal alatt.
De most már "evezzünk más vizekre"! :p:D
 
szerintem úgy értette a butát hogy mivel annyi pénzük van mint égen a csillag ezért leszarják mennyibe kerül csak mindenből a legjobbat veszik , az ár lényegtelen


Nem ők vették véletlenül a 400 db Yalcint? Akkor csak nem lehet rossz, mert pénzük van dögivel. Én mondjuk, csodálkoztam is rajta, mert vehettek volna jóval drágábbat is.
 
szerintem úgy értette a butát hogy mivel annyi pénzük van mint égen a csillag ezért leszarják mennyibe kerül csak mindenből a legjobbat veszik , az ár lényegtelen
Én valami olyat olvastam, hogy azok az üzletek mindig "lifetime supporttal" vannak kalkulálva. Nem tudom melyik fél ragaszkodik az ilyenhez, de akár mindkettőt is meg tudom érteni! :rolleyes:
 
Én különben abszolút értem, hogy Celebra mit próbál nektek magyarázni. Csak valahogy nem akarjátok megérteni.
A menetből való átkelés képessége azt jelenti, hogy nem kell megállni a parton, úszó feltéteket, vízi meghajtást, légző periszkópot, perem magasító szoknyát, esetleg sellőuszonyt felszerelni hanem szárazföldről a vízbe hajtva a vízi meghajtást bekapcsolva önerőből a víz felszínén úszva tud átkelni a vízi akadály túlpartjára.
Szerintem ennek pl. a BTR-80 alapvetően megfelel. De megfelel bizonyos tömeghatárok alatt a Patria AMV is.
Természetesen a tömítéseket alapvetően ellenőrizni kell, de ezt nem a vízparton dekkolva fogják megtenni, hanem a megindulási körletben, mielőtt elindulnának. És nem fognak "nyomáspróbázni" sem merítőmedencében harci körülmények közepette. (Persze egy 20mm-es által kivitelezett átütéssel nem fognak nekiindulni a Dunának.)
Ez a képesség ellenőrzés kb. azzal analógia, hogy a Gripenek sem végeznek minden egyes légtérsértési riasztásnál próbalövéseket felszállás után, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ha tényleg szükség lenne a gépágyúra, akkor az működjön is! Persze belefuthatunk sajnos csőrobbanásokba is, de ez nem tartozik az üzemszerű használathoz.
Persze, békeidőben minden egyes átkelési gyakorlat minden gépet alaposan átvizsgálnak, de háborús körülmények közepette erre vajmi kevés lehetőség van. Ott marad a vizuális, meg a manuális ellenőrzés.
Azt gondolom, hogy egy emelt készültséget a Gripenek is úgy adnak, hogy az alap funkcióik mind működnek. Egy úszóképes járműnél az úszóképesség szerintem alap funkció.
Az, hogy a magyar BTR-ek milyen százalékban lennének alkalmasak a menetből való folyami átkelésre, nem tudom, de sejtéseim vannak. :rolleyes: Ezért nagy valószínűséggel nem a jármű, de még a benne szolgálatot teljesítő katona sem feltétlenül a felelős. Azoknak a járműveknek - és üzemeltetőiknek - szerintem kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy tömített-e eléggé a páncéltest....
Szerencsére egy Patria esetén (és gyakorlatilag minden modern úszóképes gyalogsági harcjármű esetén is) ennél jóval egyszerűbb a helyzet. Azokon sokkal kevesebb tömítési pont van a vízvonal alatt.
De most már "evezzünk más vizekre"! :p:D

Kár,hogy nem ezt jelenti.